Névadónk:

Kenessey Albert

175 éve 1828. február 4-én Gerjenben született. Jogi és bölcsészeti tanulmányainak befejeztével elvégezte a Fiumei Magyar Királyi Tengerészeti Akadémiát. Tengerész-hadnagyi oklevelének megszerzése után hadnagyi, majd alkapitányi (I. tiszti) minőségben hajózott, főleg az Adrián. Kossuth Lajos a szabadságharc alatt a "Mészáros" hadigőzös parancsnokává és sorhajóhadnaggyá nevezte ki Kenessey Albertet.

Kenessey Albert hj. tengerészkapitányt nevezték ki a hajózási biztosnak a M. Kir. Közmunka és Közlekedésügyi Minisztériumba. E funkciójában újjászervezte hajózásunk közigazgatását.

A "Mészáros" hadigőzösről kihajózása után tüzérszázados-ként szolgált a honvédségben a dévai fegyverletételig. Bujdosással tudta elkerülni a haditörvényszéki eljárást. Figyelme ezután inkább a belvízi hajózás felé fordult, és 1852-ben a Balatonon közlekedő "Kisfaludy" gőzös kapitánya lett. Ezután az Első Dunagőzhajózási Társaság-nak a szolgálatába lépett, majd az újonnan felállított M. Kir. Vasúti és Hajózási Felügyelőség hajózási osztályának a vezetőjévé nevezte ki a kormány.

Kenessey a fentieken kívül tulajdonképpen első művelője és megteremtője a magyar hajózási szakirodalomnak. Műkö-dését számos cikke bizonyítja, amely lapokban és folyóira-tokban jelent meg. Önálló művei közül az első a "Német-Magyar és Magyar-Német Hajózási műszótár" (Pest 1865), amelyhez Arany János, akkor az Akadémia "titoknoka" írt előszót, továbbá a "Hajózási törvények és rendszabályok" (Pest 1865), "Hajózási árukezelés" (1869), "Segédkönyv a hajósok számára" (1873).

Brodban halt meg 1879. július 15-én - sajnos, aránylag fiatalon, hajózásunknak ez a nagyérdemű személyisége, Gerjen szülötte.

2000. szeptembere óta a gerjeni általános iskola névadója. Az iskola falán emléktábla is őrzi e kitűnő férfiú emlékét.