MezőHír ˇ 2007/5
22
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Minden befektető biztosra szeretne
menni, hiszen egy 25-30 milliárd Ft-os
etanol- vagy biodízelgyártó beru-
házást senki nem bízna a véletlenre. A
technikai, technológiai megoldások
ugyan rendelkezésre állnak, az erősen
időjárásfüggő terménymennyiség
mint a feldolgozás alapanyaga bizto-
sítását azonban hosszú távon is szava-
tolni kellene.
Többen építenének is,
meg nem is...
Ha kellő körültekintés és bölcses-
ség nélkül sok túlméretezett beruhá-
zás jön létre, akkor az élelmiszer-ellá-
tás mellett az üzemek következő ter-
mésig tartó alapanyag-ellátása is ve-
szélybe kerülhet. Az induló projektek-
hez éppen ezért a nagyon alapos fel-
méréseket követően sok tapasztalati
számokon alapuló összefüggést kel-
lett felismerni, ezért indulnak lassan a
beruházások. Ebből az aspektusból is
szívesen vettek részt a hazai és határo-
kon túli termelők, kereskedők, neme-
sítők, energiaügyi szakemberek az
ausztrál tulajdonú Central EU
Biofuels Hungary Kft. és Hódmezővá-
sárhely Önkormányzata rendezésében
megtartott konferencián, amely a
,,Biodízel, mint megújuló energiafor-
rás jelentősége Magyarország ener-
giaellátása és az agrárgazdaság jövője
szempontjából" címet viselte. A ren-
dezvény alapvetően az ausztrál cég és
Hódmezővásárhely közös szándékát
erősítette meg abban, hogy megkez-
dődjön végre az a beruházás, amely-
nek eredményeként majd a naprafor-
góra alapozott biodízel gyártása is el-
indulhat. Az alapanyagot pedig ehhez
a környékbeli, valamint a közeli vajda-
sági és romániai gazdák terméséből
szerzik be, biztosítva számukra a hosz-
szú távú, jól átlátható szerződéses ter-
melés feltételeit.
Szabad-e energiatermelés
céljára napraforgót
felhasználni?
A Central EU Biofuels Hungary
Kft. szakemberei minden bizonnyal
alaposan feltérképezték a magyar ter-
mőhelyi viszonyokat és a termelhető
olajos növények nagyságrendjét. Nem
pufogtattak felelőtlen ígéreteket, he-
lyette inkább felmérték a konkurensek
lehetőségeit, saját esélyeiket és a koc-
kázatokat. Ezek eredőjeként pedig mi-
előbb engedélyekért folyamodtak, cse-
lekedtek. Megszületett tehát a döntés,
hogy lesz napraforgóra alapozott
biodízelgyártás, elkezdik az üzem épí-
tését, amelynek az alapkőletételére
hamarosan sor is kerül. A termelés pe-
dig 2009 tavaszán indulhat meg teljes
kapacitással, ami egyben a termelői
háttér teljes összehangolását is jelenti
arra az időre. Persze, a tervek szerint
2008-ban már elindul a próbaüzem,
ami feltételezi azt, hogy alapanyag is
lesz hozzá. A termelők számára ez jó
hír, hiszen akkor a szerződéses terme-
lés is elindul 2008 tavaszán, de lehet,
hogy már az idei tenyészidőszakban is
lesznek szerencsések, akik szerződés-
re termelhetnek.
A napraforgó ma világszerte első-
sorban a jó minőséget képviselő étolaj
alapanyaga, aminek érdekében magas
szintű hibridnemesítés és kiváló hibri-
dek versenye folyik. De vajon szabad-e
egy komoly élelmiszerbázis alapanya-
gát és ez a gabonákra, olajosokra is
egyaránt vonatkozó kérdés energia
előállítására használni akkor, amikor a
világban köztudottan milliók éheznek?
A válasz valószínűleg az, hogy igen,
szabad. Mégpedig azért, mert a roha-
mosan fejlődő világ energia nélkül sem
tud működni, aminek biztosítása érde-
kében ma már akár a termény elégeté-
se is szóba jöhet, ami korábban főben
járó bűnnek számított.
Az ausztrálok is mérlegeltek
Általános szabály az, hogy az ener-
gianövénynek használt kultúrákat úgy
kell megválasztani, hogy belőlük több
energia legyen kinyerhető, mint
amennyi energiát a feldolgozásuk so-
rán felhasználnak. Ebből a szempont-
ból a biodízel-előállítás a legnagyobb
távlatokat kínáló lehetőség, nem vélet-
len tehát az iránta megnyilvánuló ér-
deklődés. A gyártáshoz szükséges
alapanyagok mennyiségi biztonsága
szempontjából viszont egyes gyártók
számára mindinkább megfelelő a nap-
raforgó, mert a biodízelgyártás céljára
kedvezőbb paraméterekkel rendelke-
ző repce termőterülete erősen behatá-
rolt, termelési biztonsága Magyaror-
szágon pedig egyelőre erősen időjá-
rásfüggő.
A napraforgó, mint biodízel-alapanyag
Az energetikai ipar jól érzékelhető, alapvető útkeresésben van a megújuló energiaforrások tekintetében,
hiszen egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a hagyományos alapanyagforrások végesek. Magyarország adottságainál fogva
kétségtelenül jó ,,lelőhelynek" számít, amit az is igazol, hogy a külföldi energetikai cégek a minisztériumokban,
az önkormányzatoknál és a termelői szférában is egyaránt szinte egymásnak adják a kilincset.
A szerződéses termelés már 2008 tavaszán elindulhat
MezőHír ˇ 2007/5
24
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Persze a napraforgó termőterülete
is korlátozott Magyarországon, aminek
agrotechnikai okai vannak, és így vetés-
területe nagyjából 550-600.000 ha-ban
limitálható. Ezeken a területi határo-
kon belül kell megtermelni azt a meny-
nyiséget, ami az étkezési célú termelés
mellett üzemanyaggyártásra juthat.
Emellett döntő szempont, hogy a fel-
dolgozáshoz használt nagy olajsavtar-
talmú napraforgót a költséges fuvarta-
rifák mellett milyen távolságból lehet
beszerezni, pontosabban milyen bázi-
son lehet célirányosan, biztonságosan
és gazdaságosan megtermeltetni. Az 50
km-en belüli termeltetés felel meg leg-
inkább az ipar elvárásainak, ennek
megfelelően a Hódmezővásárhelyen
épülő üzemnek át kell lépnie a szerb és
román határon, Magyarkanizsa, illetve
Nagyszentmiklós térségébe is.
A tyúk és tojás problémája
A magyar mezőgazdaság energeti-
kai nyersanyagbázisának biztosítására
számos beruházó részéről születtek
nagyon életképesnek tűnő elképzelé-
sek. A kérdés azonban minden esetben
az, hogy lehet-e egy adott térség ter-
melői számára felelősen garantált,
hosszú távú 5-10 évre szóló szerző-
déseket ajánlani. A másik oldalról pe-
dig az a kérdés vetődik fel, hogy sza-
bad-e úgy lekötni ezeket a szerződése-
ket, hogy a feldolgozó üzem léte egye-
lőre bizonytalan. A dilemma tehát
alapvetően az, hogy melyik érdekcso-
port leendő kereskedelmi partner
lépjen először, melyik kötelezze el ma-
gát, hogy ezt látva a másik ugyan-
úgy cselekedjen. Nos, Hódmezővásár-
helyen megtörtént az első nagy lépés,
az ausztrál tulajdonos eldöntötte, hogy
felépíti a feldolgozó üzemet, viszont a
kockázatvállalása kapcsán a környék-
beli termelők támogatását is szeretné
mielőbb maga mögött tudni.
A repce és a
napraforgó versenye
Európában a két olajos növény ver-
senyét toronymagasan a repce nyeri, hi-
szen ebből 15 millió tonnát állítanak elő
évente, a 3,6 tonna napraforgóval szem-
ben. Ennek magyarázata abban rejlik,
hogy a repce iránt éppen a biodízel igé-
nyek miatt rohamosan nőtt a kereslet,
és ma is minden mennyiséget megvesz-
nek a nyugat-európai feldolgozók az eu-
rópai országokból. Emellett a repce ked-
vező zsírsavösszetétele, amely mintegy
60-65% olajsavat tartalmaz, az EU
biodízel-alapanyag szabványnak is meg-
felel. A köztermesztésben lévő naprafor-
góhibrideknél a linolsavérték magasabb,
az olajsavérték alacsonyabb, de a szak-
emberek szerint különböző nemesítési
praktikákkal ez akár 80-90%-ig is növel-
hető. A napraforgó étkezési célú feldol-
gozása viszont ami hosszú ideje vi-
szonylag állandó értéket mutat na-
gyobb részben argentin és kelet-európai
eredetű napraforgó alapozott. A nyugati
országok a miénknél szerényebb termő-
helyi adottságú területein a növény ma-
gas termelési költségei és talajzsaroló
,,életvitele" miatt nem igazán gazdasá-
gos a napraforgó termesztése, ezért hát-
térbe is szorult a repcével szemben.
Magyarországon a napraforgó ve-
tésterülete mintegy 550.000 ha lesz az
idei évben, s így jócskán 1 millió tonna
feletti termésre lehet számítani, hi-
szen a termésszint örvendetesen moz-
dult el felfelé az utóbbi években, és el-
érte a 2,5 t/ha-t. A korábbi gyakorlat-
nak megfelelően a hazai termésmeny-
nyiség mintegy a felét a legnagyobb
hazai vevő, a Bunge Rt. vásárolja és
dolgozza fel. A fennmaradó mennyiség
egy része ugyancsak étkezési célú olaj-
gyártásra, exportra megy, egy rész
madáreleségként és étkezési magként
kerül felhasználásra, a maradék pedig
biodízel alapanyag lesz. A kérdés az,
hogy az arányok majd hogyan oszla-
nak meg, amikor a napraforgót feldol-
gozó üzem beindul, hiszen már a kö-
vetkező évi termésből szüksége lesz
megfelelő mennyiségű alapanyagra.
Magas olajsavtartalommal
A biodízel-előállításra a magas olaj-
savtartalmú napraforgófajták felelnek
meg, ezért a biodízel-alapanyagnak
termelt napraforgó más vetőmagot,
más termesztéstechnológiát, izolációt,
illetve külön tárolást igénylő növény,
amelyet nem lehet együtt termelni a
köztermesztésben lévő hibridekkel.
Amíg a repceolaj megfelel az EU-
szabványnak, addig a napraforgó jód-
és brómtartalma magas, amit külön
költséget igénylő eljárással lehet csök-
kenteni. A magas olajsavtartalmú nap-
raforgó pozíciója viszont lényegesen
jobb, zsírsavösszetétele szinte azonos az
olívaolajéval. Éppen ezért korai megje-
lenése kellő ,,riadalmat" is keltett az
olasz olívatermelők körében, hiszen míg
az ő ültetvényeik csak közel 35 év után
fordulnak ténylegesen termőre, addig a
napraforgó évente terem hasonlóan jó
minőségű olajat. Üzletpolitikai okok mi-
att nem is működött ez a dolog egészen
a biodízel-előállítás megkezdéséig, ill.
mostanáig, amikor a napraforgó is po-
tenciális alapanyaggá lépett elő. Attól
függetlenül, hogy milyen célú a napra-
forgó-felhasználás Európában, a trend
arról árulkodik, hogy a következő tíz év-
ben az ár tartósan magasan marad. Ez a
termelők szemszögéből jó hír, hiszen
bátrabban tervezhetnek ezzel az immár
több felhasználási terület igényeit ki-
szolgáló olajos növénnyel. A biodízel-
gyártó viszont a magas olajsavtartalmú
napraforgóhoz ragaszkodik, amelyben a
zsírsavösszetétel fordított; és a linolsav-
tartalommal szemben az olajsav van túl-
súlyban. Persze emellett az ilyen ter-
mék kiváló étkezési olaj is, arra az eset-
re, ha felesleg képződne.
Jobb ár, kisebb termés?
A tárgyilagosság jegyében arról is
szólni kell, hogy a nagy olajsavtartal-
mú napraforgófajták, -hibridek termő-
képessége mintegy 20%-kal elmarad a
hagyományos hibridekétől. Ezt a hát-
rányt a termeltető cégek magasabb
árral és persze 5-10 évre szóló szerző-
désekkel próbálják meg kompenzálni,
amelyben szintén hangsúlyozzák az
árkövetési gyakorlat alkalmazását.
2007-ben mintegy 30-40.000 ha-on
lehet ilyen, nagy olajsavtartalmú, ét-
kezési célú napraforgó előállítására
számítani, de a jövő évtől, a fent emlí-
tett üzem felépülése eredményeként,
az ilyen célra használt terület nagysá-
ga minden bizonnyal jelentősen emel-
kedik. Azt is el kell mondani, hogy
ezek a nagy olajsavtartalmú hibridek
még nem minden tekintetben kiforrot-
tak, ami főként a bizonyos betegségek-
kel szembeni kisebb ellenállóságukban
mutatkozik meg. Abban az esetben vi-
szont, ha ezek a hibridek vennék át a
vezető szerepet mivel étkezési, fűtési
és üzemanyag-előállítási célra is egy-
aránt jobb olajat adnak , számos most
még létező hátrányuk eltűnne, hiszen
nem kellene izoláció, elkülönített táro-
lás, árkorrekció, stb. Nagyon úgy tű-
nik tehát, hogy a nagy olajsavtartalmú
napraforgóhibrideké a jövő, csak az a
kérdés, hogy mikor vehetik át a fősze-
repet a köztermesztésben...
NZ.
