MezőHír ˇ 2007/5
40
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Más szemléletmód
A kalászfuzáriózis elleni védekezés
teljesen más szemléletmódot követel,
mint a levélbetegségek (rozsdák, levél-
foltosságok, lisztharmat) elhárítása.
Ahogy erről cikksorozatunk első ré-
szében máshol (Növényvédelmi tip-
pek, 1-2. szám) már bővebben írtunk,
minél hatékonyabb gombaölő szerrel
védekezünk a levélbetegségek ellen,
annál többet menthetünk meg az
egyébként veszendőbe menő termés-
ből. Ha például van két készítmé-
nyünk, amelyeknek a hektáronkénti
költsége azonos, a hatékonyabbal na-
gyobb jövedelemre tehetünk szert. Mi-
nél nagyobb kettőjük közt a hatékony-
ságbeli különbség, annál jelentősebb
lesz a jövedelmezőségük közti különb-
ség is. Ez az összefüggés mindig érvé-
nyesül, bár nem azonos módon. Ha
nagy a leveleket támadó kórokozók
fertőzési nyomása, nagy lesz a két
gombaölő szer közt a jövedelmezőség-
beli különbség, ha pedig mérsékelt a
fertőzési nyomás, akkor kisebb lesz.
De lesz!
A kalászfuzáriózissal azonban ez
nem így van, hiszen itt a mikotoxin-
tartalmat kell egy bizonyos határérték
alá csökkenteni. A DON-t például 1,25
mg/kg (ppm) alá. Két gombaölő szer
között az előző példánál maradva
csak akkor lesz különbség, ha az
egyikkel sikerül ezt elérni, a másikkal
pedig nem. Tehát azokban az esetek-
ben, amikor a toxinszint eleve alacso-
nyabb a megengedett határértéknél,
vagy amikor magasabb ugyan, de
mindkét gombaölő szerrel sikerül azt a
határérték alá csökkenteni, illetve
amikor egyikkel sem sikerül, nem lesz
különbség a két szer között.
Egy toxin, négy eset
Akkor tehát összességében négy
alapesetünk van. Vizsgáljuk meg eze-
ket külön-külön! Vegyük előre azt az
esetet, amikor a DON-tartalom eleve
(vagyis, ha nem védekezünk, akkor is)
alacsonyabb 1,25 mg/kg-nál. A négy
közül messze ez a leggyakoribb eset.
Az aszályos években (pl. 2000-2003)
betakarított búzatermésből alig vagy
egyáltalán nem lehet toxint kimutatni,
de a búzatételek zömének toxinszintje
még a legcsapadékosabb esztendők-
ben (1998, 2006) sem éri el a kritikus
értéket. Az utóbbi 9 évben végzett
több tucat fuzáriumkísérletünk, egyéb
vizsgálataink és az országos fölméré-
sek alapján kijelenthetjük, hogy sok év
átlagában a búzatételek legalább 90-
95%-ának DON-szintje eleve a megen-
gedett határérték alatt volt.
A második eshetőség, hogy maga-
sabb a DON-tartalom a megengedett-
nél, de csak kevéssel, s így azt minden
közepes vagy annál jobb hatékonyságú
gombaölő szerrel határérték alá lehet
csökkenteni. Mi lehet az az érték, ami-
nél ez még sikerülhet egy kiváló gom-
baölő szerrel? Gyakorlati tapasztala-
tok szerint, ha tökéletesen eltaláljuk
az időzítést, és a legkorszerűbb
permetezéstechnikával rendelkezünk,
valahol a 4 mg/kg körül lehet meghúz-
ni a határvonalat.
Az előzőekből következik, hogy 4
mg/kg-os DON-tartalom fölött áll be a
harmadik eset, amikor már a gomba-
ölő szer nem segít. Ezek azok a bizo-
nyos járványhelyzetek, amikor nagyon
súlyos a kalászfertőzés, és szinte meg-
jósolhatatlan, milyen értéknél áll meg
a DON. Lehet, hogy 5 mg/kg-nál, de az
is előfordulhat, hogy 50-nél, sőt még az
sem kizárt, hogy 500-nál. Végül is tel-
jesen mindegy, hisz 4 ppm fölött már
nincs esélyünk, hogy a határérték alá
csökkentsük.
A negyedik eshetőség pedig az,
amikor a gombaölő szer hatékonysá-
gán múlik, hogy a toxinszint a határér-
ték alatt marad-e vagy sem. Nézzünk
egy gyakorlati példát, ahol az egyik
készítmény mondjuk 68%-os, a másik
pedig ,,csak" 62%-os hatékonyságú (1.
ábra). Könnyen kiszámolható, hogy az
első készítmény legföljebb 3,91 mg/kg-
os, a második pedig legföljebb 3,29
mg/kg-os DON-szintet képes 1,25
mg/kg alá csökkenteni. Vagyis, ha a
DON-tartalom 3,29 ppm alatti, akkor
mindkét készítmény eredményesen
megoldja a problémát, ha viszont 3,91
ppm fölötti, akkor egyik sem oldja
meg. Különbség csak akkor lesz köz-
tük (az egyik megoldást ad, a másik
nem), ha a kezeletlen állomány DON-
szintje pont 3,29 és 3,91 ppm között
van. De erre, mindent egybevetve,
mekkora az esély? Egy százalék, vagy
A termésveszteség és a minőségromlás okai őszi búzában 3.
A kalászfuzáriózis okozta kár
A kalászfuzáriózisról köztudott, hogy elsősorban a szemtermés minőségét rontja. Ez persze nem teljesen igaz,
hiszen súlyos szemfertőzés esetén a termésveszteség is jelentős lehet, ilyen azonban a gyakorlatban
csak nagyon ritkán fordul elő. A minőségromlás előidézői az emberre és állatra is veszélyes gombatoxinok,
amelyek közül a deoxinivalenol (DON) a legismertebb és leggyakoribb.
0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
1.000
0
200
400
600
800
1000
1200
10 %
20 %
30 %
40 %
50 %
62 %
68 %
80 %
90 %
Hatékonyság
0
100
200
300
400
500
600
700
800
900
DON (mg/kg) fungicid-kezelés után
eredeti DON-tartalom (mg/kg)
0
1
2
3
4
5
0
1
2
3
4
5
6
62 %
68 %
Hatékonyság
3,29
3,91
1,25 mg/kg
0
1
2
3
4
5
6
1. ábra. Milyen DON-tartalmat tud egy 68%-os és egy 62%-os hatékonyságú
gombaölő szer 1,25 mg/kg alá süllyeszteni?
2007/5 ˇ MezőHír
41
NÖVÉNYTERMESZTÉS
annyi se? Nos, a több tucat kísérle-
tünkben még soha nem fordult elő
ilyen érték. Egy alkalommal találkoz-
tunk 10 ppm fölötti, néhány esetben 1
és 2 ppm közötti és minden más alka-
lommal 1 ppm alatti értékekkel a keze-
letlen kontrollokban.
De miért pont 68 és 62%-os haté-
konysággal számoltunk? Mert tavaly
két NTSZ-kísérletben szerepeltek
gombaölő szereink, és ezekben a Juwel
TT átlagosan 62%-os, a legjobb stan-
dard pedig 68%-os hatékonysággal
csökkentette a termény DON-tartal-
mát. Fontos azonban hangsúlyozni,
hogy a legjobb standard itt egy elmé-
leti standardot jelentett, mivel a két
kísérletben más-más készítmény volt a
leghatékonyabb. Az a helyzet, hogy ez
az elméleti standard 1,25 ppm alá tud-
ta volna csökkenteni a DON-tartalmat,
a Juwel TT pedig nem, akkor állt volna
elő, ha a kezeletlen kontroll termésé-
ben pont 3,29 és 3,91 ppm közötti lett
volna a DON. Ezzel szemben a
táplánszentkereszti kísérletben (2. áb-
ra) 0,64 ppm, a tiszaföldváriban (3. áb-
ra) pedig 11,48 ppm volt a tényleges
érték. A táplánszentkereszti kísérlet a
4 alapeset közül az elsőnek (amikor a
mikotoxin-tartalom eleve alacsonyabb
a megengedett határértéknél, és ezért
védekezésre nincs szükség), a tisza-
földvári pedig a harmadiknak (amikor
olyan magas a toxinszint, hogy esély
sincs annak határérték alá történő
csökkentésére) felelt meg. Ez a 11,48
ppm már olyan magas értéknek bizo-
nyult, hogy a leghatékonyabb kezelés
is csak 5,57 mg/kg-ra (ez a megenge-
dettnek több mint négyszerese), a má-
sodik leghatékonyabb Juwel TT pedig
6,25 mg/kg-ra tudta csökkenteni (itt
nem a kezeletlent, hanem a legkevésbé
hatékony kezelést vettük kontrollnak).
Mi lehetett volna a megoldás? A sú-
lyos fertőzés és az ezzel együttjáró
magas DON-tartalom oka az volt,
hogy a kockázati tényezők halmozód-
tak. A kalászfuzáriózissal szemben fo-
gékony fajtát vetettek kukorica-előve-
temény után egy mély fekvésű, a Ti-
szától nem messze eső területre. Eh-
hez jött aztán a virágzás-tejesérés idő-
szakában lehullott 162 milliméternyi
csapadék, ami 3 havi csapadékösszeg-
nek felel meg. Az időjáráson persze
nem lehetett változtatni, de előrelá-
tóbb agrotechnikai tervezéssel el lehe-
tett volna kerülni a problémát.
Ne a kémiai védekezésben
keressük a megoldást!
A levélbetegségek elleni védekezés-
nél két azonos hektárköltségű, de nem
azonos hatékonyságú készítmény kö-
zött minden olyan esetben lesz jövedel-
mezőségbeli különbség, amikor van le-
vélfertőzés. (A sok száz kísérletünk kö-
zött olyan még soha nem fordult elő,
hogy a kezeletlen növények teljesen be-
tegségmentesek lettek volna.) A
fuzáriózis elleni hatékonyságkülönbség
viszont csak azokban a nagyon ritka
helyzetekben mutatkozhat meg, amikor
a toxintartalom éppen abban a szűk tar-
tományban van, ahonnan az egyik ké-
szítmény még pont a határérték alá tud-
ja azt csökkenteni, a másik viszont nem.
Mindennek jelentősége a gombaölő
szerek kiválasztásánál van. Érdemes-e
olyan tulajdonság (kalászfuzáriózis el-
leni hatékonyság) alapján kiválasztani
egy fungicidet, amelynek előnyeit leg-
följebb az esetek 1%-ában élvezhetjük?
Nem ésszerűbb-e azon tulajdonságok
(levélbetegségek elleni hatékonyság,
élettani hatás) alapján választani, ame-
lyek előnyei minden termesztési hely-
zetben megmutatkoznak?
A két NTSZ-kísérlet egyértelműen
rávilágított arra, hogy a kalászfuzáriózis
elleni megoldást elsősorban nem a gom-
baölő szeres védekezésben kell keresni.
Dr. Füzi István
fejlesztőmérnök
BASF Hungária Kft.
0,64
0,10
0,11
0,12
0,15
0,15
0,12
0,00
0,25
0,50
0,75
1,00
1,25
Kezeletlen
Standard 1.
Standard 2.
Standard 3.
Standard 4.
Juwel TT
Standard 5.
DON-tar
talom (mg/kg)
1,25
2. ábra. Gombaölőszer-kezelések hatása a termény
DON-tartalmára. Táplánszentkereszt, 2006.
(a Vas Megyei NTSZ, Tanakajd mérései alapján)
4 mérés (2 kijuttatási időpont [BBCH 59 és 65] + 2 betakarítási
időpont [júl. 17. és 24.]) átlagai
16,80
10,21
19,16
3,43
17,48
12,49
5,42
5,57
11,48
10,58
7,96
7,69
7,68
7,33
7,24
6,25
5,57
4,98
7,31
0
5
10
15
20
Kezeletlen
Standard 1. 2X
Standard 2.,
majd standard 3.
Standard 4.,
majd standard 5.
Tango Star 1 l/ha
a 2. Időpontban
Standard 6.,
majd standard 7.
Standard 8.,
majd standard 1.
Standard 9. 2X
Tango Star 0,8,
majd Juwel TT 1,2
Standard 10.,
majd standard 5.
DON-tartalom
szemfertőzöttség
mg/kg (DON-tartalom) és m/m % (szemfertőzöttség)
1,25
3. ábra. Gombaölőszer-kezelések hatása
a fuzárium-fertőzöttségre és a DON-tartalomra.
Tiszaföldvár, 2006.
(Szemfertőzés: Minerág Kft.; DON: Gabonaterm. Kutató Kht., Szeged)
A JászNagykunSzolnok Megyei NTSZ kísérlete
A két NTSZ-kísérlet egyértelműen rávilágított arra,
hogy a kalászfuzáriózis elleni megoldást elsősorban
nem a gombaölő szeres védekezésben kell keresni
