 |
MezőHír :: Mezőgazdasági Szaklap :: XI. évfolyam :: 2007-07 :: július |
MezőHír ˇ 2007/5
42
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Az átlaghőmérséklet 1-2 C°-os
emelkedése elegendő ahhoz, hogy a
mezőgazdasági termelés szempontjá-
ból zonális elmozdulás következzen be,
és egyes növények optimális termőhe-
lyi elhelyezkedése északabbra tolód-
jon. Ezt a kedvezőtlen hatást ami el-
sősorban a tenyészidőszakban jelent-
kező forrósággal és csapadékhiánnyal
jellemezhető csak mesterséges víz-
pótlással lehet mérsékelni. Szerencsé-
re Magyarország mások által irigy-
lésre méltóan nagy felszíni és felszín
alatti vízkészletei szinte korlátlan lehe-
tőséget kínálnak ehhez. A szűk ke-
resztmetszetet tehát nem a vízhiány,
sokkal inkább az anyagiak és a vízpót-
lás korszerű ismereteinek a hiánya je-
lenti. Természetesen el kell fogadni azt
a szemléletet, hogy a mesterséges víz-
pótlás gyakorlata egyelőre csak azok-
ban a gazdaságokban működik ered-
ményesen, ahol a gazdálkodás általá-
nos színvonala is magasabb. Tőkehiá-
nyosan, napi gondokkal küszködve
aligha tud a magyar gazda az öntözés-
be invesztálni. Ez a helyzet azonban
valamelyest változóban van, hiszen az
elmúlt két év növénytermesztésből
származó árbevételei, a területalapú
támogatások és az idei évtől pályázható
géptámogatások mind többek számára
teszik lehetővé, hogy végre ne csak
erő- és munkagépekre, hanem például
öntözőberendezésekre is költsenek, a
termelés biztonsága érdekében...
A természetes csapadék hiánya
Az elmúlt tél vízgazdálkodási szem-
pontból alapos csalódást okozott, mert
nem volt hó, és mintegy 150-200 mm
csapadékhiánnyal lehet országos át-
lagban számolni. Azóta sem nyíltak
meg igazán az ég csatornái, és a csapa-
dékhiányt bizony a talajművelés során,
a tavasziak kelésénél már tapasztalni
lehet. Ráadásul a meteorológiai szol-
gálat aszályos évjáratot jelez, ami a
csekély, a szántó mintegy 2%-át kitevő
öntözött terület ismeretében máris
találgatásokra ad okot a növényter-
mesztésben, a takarmányellátásban és
persze a most kiváltképp nagy érdek-
lődést mutató terménykereskedelem-
ben. Sajnos a termelők zöme csak a
tartósan száraz, aszályos időben és ál-
talában már megkésve gondol a mes-
terséges vízpótlásra, részben eszköz-
hiány miatt, részben költséggazdálko-
dási megfontolásból. Pedig könnyű be-
látni, hogy csak a vízpótlás teremti
meg az esélyt arra, hogy szárazságban
is elfogadható mennyiségű termést le-
hessen betakarítani. A halogatás e te-
kintetben nem szerencsés magatartás,
mert a tartós vízhiány visszafordítha-
tatlan élettani folyamatokat okoz a nö-
vényekben, s a késve adott mestersé-
ges vízpótlás már nem segít. Tervek,
vágyak, szerződések hiúsulnak meg
ennek következtében, és ez a hosszú
távú gazdálkodás eredményességének
Ne csak várjuk az esőt...
A kontinentális éghajlati zónában ahova hazánk is tartozik mindig számítani lehet szélsőséges
időjárási anomáliákra, ugyanakkor napjainkban már a klímaváltozás apróbb-nagyobb jelei is felfedezhetők.
Tasnádi László, Solum Rt., Komárom, burgonyatermesztési ágazat igazgató
MezőHír ˇ 2007/5
is gátjává válik. Vannak év-
járatok, amikor az éves csa-
padék mennyisége elegendő
lenne ugyan, de a tenyész-
időszakra jutó rossz eloszlás
mégis szükségessé teszi az
öntözést. Vannak helyzetek,
amikor 30-40 mm víz egy-
szeri kijuttatása is átsegíti a
növényeket a kritikus álla-
poton, és nem kerül veszély-
be a termés. Ehhez az öntö-
zővizet eső alakjában, sza-
bályozottan adagoló eszkö-
zöket, a mobil vagy stabil
esőztető berendezéseket
kell segítségül hívni. No,
persze nem mindenhol adot-
tak az öntözés feltételei, ez
elsősorban a folyók mintegy
tíz kilométeres sávjában, a
nagy természetes és mes-
terséges tavak, víztározók
és csatornák mentén az ön-
tözés leírt szabályai szerint
valósítható meg.
Akik komolyan
veszik az öntözést
Cikkünk elkészítése kap-
csán a komáromi Solum Rt.
burgonyatermesztési ágaza-
tának igazgatóját hívtuk se-
gítségül az öntözés alapkér-
déseinek és gyakorlatának
az áttekintéséhez. A fiatal
szakember, Tasnádi László
az ország egyik legjobban
szervezett öntözéses gazda-
ságában dolgozik, ahol ide-
jekorán felismerték a mes-
terséges vízpótlás szüksé-
gességét. Igaz, a Duna kö-
zelsége kínálta a vízkivételi
lehetőséget, de annak ma-
gas szintű megtervezése és
az öntözés gyakorlati meg-
valósítása már a szakembe-
rek kiváló hozzáállását és
akaratát dicséri.
Az öntözés megvalósítá-
sa ok-okozati összefüggést
takar, hiszen akinek nincs
módja öntözni, az szívesen
választja a kevésbé vízigé-
nyes ipari növényeket, vál-
lalva az ódiumát annak,
hogy szerényebb termések
születnek. A vízigényes
szántóföldi kultúrák mint
a burgonya vagy a szántó-
földi zöldségfélék termesz-
tését viszont már csak olyan
gazdaság vállalhatja felelő-
sen, amelyik öntözni tud. A
burgonya öntözése ma már
létkérdés, mert ez a növény
a talajnedvesség változásai-
ra, a szélsőséges viszonyok-
ra rendkívül érzékenyen re-
agál babásodik, megreped
a gumó, üregesedik, varaso-
dik, stb. , amit öntözéssel el
lehet kerülni. Optimális víz-
ellátás mellett szép a gumó-
forma, jó a minőség, s mind-
ez a piacon nagyon fontos
szempont.
Ma a termesztett kultú-
rák közül kevésnek a jöve-
delemviszonyai bírják el az
öntözés többletköltségét.
Erre egyes növények előál-
lítása kínál lehetőséget;
ilyen a burgonya, a zöldbor-
só, a zöldbab, a csemegeku-
korica, a hibridkukorica, a
gyökérzöldségek, a cukor-
répa, stb. 1 ha öntözési költ-
sége ma hozzávetőlegesen, a
kijuttatott víz mennyiségé-
től függően, 80-130.000 Ft, s
ezt a kiadást nem mindenki
engedheti meg magának...
Hogyan kell
öntözésbe fogni?
Az öntözéshez napjaink-
ban főleg a mozgás közben
üzemelő mobil öntözőberen-
dezéseket alkalmazzák,
amelyek lehetnek csévélhe-
tő (dobos rendszerű), kör-
ben járó (Center Pivot) és
frontális mozgású (Lineár)
berendezések.
A szántóföldi öntözésnek
komoly előfeltételei vannak,
úgy mint a járulékos beru-
házások; a vízjogi engedé-
lyeztetés és nem utolsósor-
ban a Talajvédelmi Szolgá-
lat szakvéleménye, amely
talajszelvény feltáráson ala-
pul. Ennek keretében vizs-
gálják, hogy van-e
sófelhalmozódás az egyes
szelvényrétegekben, szá-
molni kell-e ezzel a kocká-
zattal az öntözés hatására,
Gazsi Zsolt: 20/4696-360
vwww.vogel-noot.info
(folytatás a 42. oldalról)
2007/5 ˇ MezőHír
45
NÖVÉNYTERMESZTÉS
stb. De az öntözővíz minőségét is vizs-
gálni kell, hiszen nem szabad magas
nátriumtartalmú vízzel öntözni, hiszen
ez a szikesedést gyorsítaná. Természe-
tesen ugyancsak nagyon fontos a víz
Ph-értékének az ismerete, hiszen a
kultúrnövények csak bizonyos határok
között tolerálják a talajok kémhatásá-
nak változását-eltolódását, egyébként
pedig a terméseredmények csökkené-
sével kell számolni. Mindezt a nagy
mennyiségű öntözővíz befolyásolhatja,
ezért annak kémhatását ismerni kell.
Tasnádi László az öntözés költsége-
it taglalva azt mondja, hogy a nagy ki-
adást az öntözés engedélyeztetési eljá-
rásai és a vízkiemelő szivattyúk üze-
meltetéséhez felhasznált és előre
igényelendő elektromosáram-szám-
la, ill. a vízszivattyúk a vízkivételi hely-
re történő letelepítése jelenti. El kell
oszlatni azt a tévhitet, hogy az öntöző-
víz drága, hiszen talán a legkisebb té-
tel az öntözés többi költsége mellett.
A Solum Rt. öntözési rendszere spe-
ciális, mert vízkivételi műtől két nagy-
teljesítményű búvárszivattyú 6 bar
nyomással nyom fel 1400 mł/h mennyi-
ségű vizet a 21 m magasan fekvő, 2 ha
felületű, 40.000 mł befogadóképességű
puffer-tóba, ahonnan további nagy
nyomású (9 bar) szivattyúk nyomják a
vizet a hidránsokig, ahol a nyomás
mértéke már csökken, és a lineár vé-
gén ez az érték 4 barra esik vissza.
A napi átlagos vízfelhasználás öntö-
zési szezonban 20.000 mł. Ezt a meny-
nyiséget 5 lineár, 1 center pivot és 4
csévélődobos berendezés ,,fogyasztja
el", úgy, hogy az összes nem egyszerre
működik. Az öntözési kapacitás pilla-
natnyilag 1000 ha beöntözését képes
elvégezni.
Az öntözés technikája
még nem tökéletes
A Solum Rt.-ben rendelkezésre álló
berendezések amelyeket bárki szíve-
sen elfogadna időnként a leggondo-
sabb beállítás és a leggazdaságosabb
kihasználtság mellett is a szakmai kor-
rekció igényét vetik fel. A lineárok
alatt pl. amelyek mintegy 20 mm-t
juttatnak ki a beállított mozgásuk mel-
lett az elfolyás jelenti a legnagyobb
problémát elemzi a gondokat
Tasnádi László. Ha kisebb sebességgel
40 mm-t szórna, az már katasztrofális
vízviszonyokat teremtene a mélyebb
területeken képződő összefolyásoknál.
20 mm-nél kevesebbet pedig nem lehet
kijuttatni, mert akkor a gyorsjárat mi-
att nagyon megnövekedne a mozga-
tást biztosító dízel erőforrások gáz-
olajfogyasztása. A talajok számára a
10-12 alkalommal kijuttatott 20 mm
vízpótlás abban az esetben indokolt, ha
valóban nincs természetes csapadék
mondja a szakember. Megállás pedig
csak a vegyszeres kezelések miatt van,
mert azok elvégzése szintén fontos, va-
lamint száraz viszonyokat igényel.
Az öntözési költségeknek sok kom-
ponensük van, hiszen elég az energia-
és öntözővízigényre gondolni, de az ön-
tözőberendezések amortizációja, a
karbantartás költségei, a mozgatás
üzemanyagköltsége mind terhet je-
lent, aminek a termény árbevételénél
kell megtérülnie. Ha száraz évjárat-
ban sokat öntöznek, akkor fajlagosan
MezőHír ˇ 2007/5
46
Egy kis öntözőgép-ismeret
A csévélhető berendezések közös
jellemzője, hogy a víznyerési helytől a
szórófejig hajlékony tömlőben vezetik
a vizet, öntözés közben a tömlő folya-
matosan egy dobra csévélődik. A gya-
korlatban alkalmazott csévélhető be-
rendezések 50-100 m munkaszélessé-
gű, max. 500 m hosszúságú sávokat ön-
töznek.
A csévélhető berendezések részeik,
szerkezetük és működésük tekinteté-
ben alapvetően nem különböznek egy-
mástól. A gépek kerekes alvázból,
azon elhelyezett csévélődobból, tömlő-
ből, szórófej-kocsiból, hajtóműből, biz-
tonsági és szabályozó kiegészítésekből
állnak. Különbség inkább a méretek-
ben, az üzembiztonságban, a gyártás
színvonalában és a kezelési, kényelmi
segédeszközök választékában mutat-
ható ki.
A csévélhető berendezésekkel az
öntözés nagyon rugalmasan valósít-
ható meg változó alakú és méretű te-
rületeken. A tömlő végén lévő szóró-
fej helyett megfelelően méretezett
öntözőkonzol is alkalmazható, ame-
lyen igény szerint szórófejek, vagy fe-
lületi öntözésre alkalmas vízadagoló
elemek működtethetők.
A körbenjáró berendezésekre jel-
lemző, hogy a néhány tíz métertől a
néhány száz méterig terjedő hosszú
csővezeték egymástól 25-55 m távol-
ságban elhelyezett kocsikon (tornyo-
kon) nyugszik. A vezeték egyik vége a
vízkivitelhez rögzített, amely körül az
óramutató járásához hasonlóan kör-
ben jár, és folyamatos mozgás közben
öntöz. A berendezések szabadmagas-
sága általában 1,5-3 m, ezért kukori-
ca, stb. öntözésére is alkalmasak.
A kocsik mozgatása egyedi hidrau-
likus vagy elektromos motorral törté-
nik, a vezeték egyenesben tartását, a
haladási sebesség stabilitását és az
üzemelés biztonságát automatikus
rendszer ellenőrzi és vezérli. Alkal-
mazási körét a talajtípus nem korlá-
tozza. A domborzat és a lejtési viszo-
nyok alakulása a kocsik távolságát és
darabszámát befolyásolja, amit rend-
szerint a gyártó tervezőirodája hatá-
roz meg az alkalmazási hely adottsá-
gainak ismeretében. A korszerű
gyártmányok 15% terepesésig alkal-
mazhatók.
A vízadagoló elemek méretezése
és elrendezése a talaj vízgazdálkodási
tulajdonságaival összhangban, számí-
tógépes program segítségével törté-
nik. A víz nyomása szempontjából a
berendezések kis nyomásúak (1-2
bar) vagy közepes nyomásúak (5-6
bar), a felhasználó lehetőségeitől füg-
gően. A modern körbenjáró berende-
zések nem csak kör alakú terület ön-
tözésére alkalmasak, mert az utolsó
kocsihoz egykarú konzol csatlakozik,
amely csak akkor öntöz, amikor a ve-
zeték a kört burkoló négyzet sarkai-
nak irányába érkezik; amit szintén
speciális program vezérel.
A vízborítás egyenletessége igen
jó, és egy menetben kis víznorma is
kiadható, ezért ezek a berendezések
az öntözővízzel folyékony műtrágyák
és bizonyos növényvédő szerek kijut-
tatására is alkalmasak.
A frontálisan haladó lineár öntöző-
berendezés lényege, hogy a szárnyve-
zeték nem a talajon, hanem több méter
magasságban van. A csövet kerekeken
futó tartószerkezet hordozza. A
szárnyvezeték öntözés közben egyenes
vonalban (lineár) áll, és a csőre merőle-
ges irányban frontálisan mozog a táb-
lán. Az előrehaladást a tartószerkeze-
tet alátámasztó hajtott kerekek bizto-
sítják. A szárnyvezetékek hossza egy-
oldali betáplálásnál 250-400 m, kétolda-
linál 830-1100 m. Ezért a javasolt tábla-
szélesség 400-1200 m, hossza pedig
1000-4000 m. A szórófejek nyomásigé-
nye 1,3-1,4 bar. A vízellátás hidránsról,
vagy a mozgás irányával párhuzamos
csatornából történik. A 90-220 kW tel-
jesítményű dízelmotorok biztosítják a
szivattyú és az áramfejlesztő hajtását.
A 4-6 bar nyomást centrifugál szivat-
tyúk biztosítják. A csővezetéknek a ha-
ladási irányban tartására a felszín fe-
lett a hidránssorral párhuzamosan ki-
feszített sodronykötél, vagy indukciós
kábel, vagy vezetőbarázda szolgál. Egy
másik szabályozás arról gondoskodik,
hogy az egyes alátámasztások között a
megengedettnél ne legyen nagyobb a
szögeltérés. Az árbocokon helyezték el
az egyes tagok mozgatását végző vil-
lanymotort és hajtóművet. A villamos
motorok teljesítménye 0,75-1,1 kW. Az
árbocok fúvott gumikerekeinek ten-
gelytávolsága 4,2 m. A berendezés tel-
jesen automatizált, kezelőszemélyzetet
nem, csupán időszakos ellenőrzést igé-
nyel.
A tábla hosszát úgy kell megvá-
lasztani, hogy azt a berendezés a leg-
nagyobb sebesség mellett 24-36 óra
alatt be tudja öntözni. A szárnyveze-
ték a következő táblára traktorral
csőirányban átvontatható. A lineáris
esőztető berendezés előnye, hogy azo-
nos nyomon jár, így minimális a tapo-
sási kár. A csapadékeloszlás hossz- és
keresztirányban egyaránt igen
egyenletes, és a kiöntözhető vízadag
jól igazítható a növények vízigényé-
hez. Kicsi a nyomásigénye, alacsony
az élőmunka-felhasználása. Hátránya
főleg a jelentős beruházási költségből
adódik.
olcsóbb az üzemeltetés és kisebb a víz-
felhasználás költsége. Csapadékos év-
ben pedig éppen az ellenkezője érvé-
nyesül, hiszen pl. a nem használt gé-
pek is amortizálódnak. Az öntözés
költsége a fent említett összegben a
burgonyára érvényes, ennél kisebb
költséget emészt fel a cukorrépa, és a
tenyészidő rövidsége miatt még keve-
sebbet a zöldbab vízutánpótlásának a
biztosítása.
Az öntözés előnyei
Az öntözésre berendezkedett gaz-
daságok álláspontja biztosan nem
szimpatikus azon gazdálkodók számá-
ra, akik nem tudnak öntözni fejti ki
teljesen logikus álláspontját Tasnádi
László. Komáromban már tudják, hogy
a száraz évjáratban jobb gazdasági
eredmények születnek, mint amikor
bőven van csapadék. Az öntözéses
technológiával termelt kurrens növé-
nyek terméséért ilyenkor sokkal ma-
gasabb árat fizetnek, mint amikor min-
denhol terem, és dömpingárak alakul-
nak ki. A klasszikus öntözéses kultúrák
termelése persze továbbra is az érdek-
lődés középpontjában marad, mert így
garantált a termésbiztonság, és bejára-
tott piac várja a termést. A burgonya
aminek a vetésterülete évek óta roha-
mosan csökken országszerte csak és
kizárólag öntözéssel képes fenntartani
magát a növények jövedelemtermelési
versenyében, és mint közélelmezési
cikkre, továbbra is szükség van rá a ha-
zai termesztésből is.
Persze, az öntözés sem jelent teljes
biztonságot, hiszen lehetnek vízellátási
problémák, műszaki, vagy éppen az
öntözés következtében fellépő növény-
egészségügyi gondok. A természetes
csapadék érkezésének időpontját és
mennyiségét nem lehet meghatározni,
ezért előfordulhat, hogy az öntözési
programot ez felborítja, és a növény
számára a nagy mennyiségű víz kedve-
zőtlen élettani viszonyokat teremt.
Emellett pedig az öntözést végző szak-
ember felelőssége az is, hogy a dom-
borzati és talajviszonyokat ismerve
helyesen válassza meg a vízmennyisé-
gek kijuttatásának időpontját, hiszen
ez is erősen befolyásolja az öntözés
eredményességét.
Nagy Zoltán
Cukorrépa kelesztő öntözése és egyben a szélerózió elleni védelem
2007/5 ˇ MezőHír
47
