 |
MezőHír :: Mezőgazdasági Szaklap :: XI. évfolyam :: 2007-07 :: július |
MezőHír ˇ 2007/5
54
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Kétségtelen, hogy a konvencionális
termeléshez kedvező piaci anomáliák
társultak az utóbbi időben, ami a
biotermelők egy részét bizony megin-
gatta korábbi elkötelezett-
ségében, és ezek a gazdálko-
dók a jövedelmezőség javu-
lása reményében más kitö-
rési pontokat igyekeznek
keresni. Ennek a jelenség-
nek az elemzésére Dr.
Roszik Péter, a Biokontrol
Kht. ügyvezetője és a Ma-
gyar Biokultúra Szövetség
alelnöke vállalkozott lapunk
felkérésére. Ez utóbbi szer-
vezet a Biokultúra Egyesü-
let jogutódjaként, átalakul-
va működik, és hét regioná-
lis oktató, kutató, növény-
termesztő, biodinamikusok,
haltenyésztők, méhészek és
feldolgozók és egy funkci-
onális egyesülettel rendel-
kezik.
Nyugaton a helyzet
változatlan
Az Európai Unióban to-
vábbra is az ökológiai gaz-
dálkodás dinamikus fejlődé-
se figyelhető meg. A mező-
gazdasági terület arányában mintegy
4%-ot ér el a bioterület aránya, ami az
EU-bővítés előtt a régi tagországok
körében 5% volt. Magyarországon ez
az arány pillanatnyilag 2%, ami
120.000 ha területet jelent, de a baj az,
hogy az utóbbi két évben az összterü-
let csökkent. Ennek okai persze sokfé-
lék, és nem érdemes a jelenséget csak
az árak alakulásával magyarázni.
Mégis ez foglalkoztatja elsősorban a
termelőket, mert egyszerű magyará-
zattal szolgál. Vannak olyan növények,
amelyek bio előállítása során nagyobb
a kockázati tényező, amit el kell ismer-
ni valahogyan az árban. Pl. a naprafor-
gó esetében a desszikálás hiánya jelen-
tős betakarítási termésveszteséget je-
lent, ezért drágább a bio változat. Az
állati termékek jellemzően a 30-40%-
os bio felár kategóriába kerülnek,
mert az állattatás nem rejt magában
jelentősen nagyobb kockázatokat, le-
számítva a garantált biotakarmány fo-
lyamatos biztosítását. Ez esetben, sa-
ját előállítás esetén a takarmány 60%-a
átállási termény is lehet, míg a vásá-
rolt esetében csak 30%. Ezeket a prak-
tikákat persze tudni kell alkalmazni a
jövedelmezőség javítása érdekében.
A belső piac
kiegyensúlyozatlan
A hazai visszaesés okai között a so-
kat emlegetett piaci érdeklődés hiánya
talán nem is annyira döntő probléma.
2005-ben valóban létezett valamekko-
ra túlkínálat a biotermékek európai pi-
acán, ami akkor értékesítési gondokat
indukált a magyar termelőknél, ez
azonban 2006-ra teljesen megszűnt.
Ezt igazolandó elmondható, hogy a
magyar feldolgozók némelyike ma kül-
földi biopiacokról szerzi be alapanya-
gai egy részét. Így pl. a mal-
mok nem tudtak elegendő
biobúzát venni idehaza,
ezért kényszerültek felku-
tatni más beszerzési forrá-
sokat. 2006-ban teljesen ,,ki-
takarították" az országból a
bio gabonaféléket, tönköly-
búzát, napraforgót, repcét,
stb. Következésképpen a pi-
acon jelentős hiány keletke-
zett, amit az európai
biofogyasztás rohamos nö-
vekedésével lehet magya-
rázni. Magyarországon a
biotermelés 20%-át veszi fel
a hazai fogyasztó, míg öt év-
vel korábban csak 5%-át,
ami a hazai fizetőképes ke-
reslet növekedését jelzi. A
belső fogyasztás iráni ér-
deklődést mutatja a bio-
boltok és biopiacok számá-
nak rohamos bővülése, és
megjelent a biotermékek
házhoz szállítási szolgálata
is. Külön örvendetes, hogy a
fogékonyabb multinacioná-
lis cégek élelmiszerláncai-
ban is megjelentek a bioter-
mékek, a vásárlók örömére.
A támogatási rendszer a hibás?
A biotermelők valódi problémáját
leginkább a belső aránytalanságoktól
szenvedő és ebből következően rossz
támogatási rendszer okozza. A
biotámogatásokon belül egyes kategó-
riákban alacsonyabb a támogatás mér-
téke, mint az integrált növényvédelmi
rendszerben, ami meglehetősen inkor-
rekt döntés eredménye. A biotermelés
ugyanis köztudottan sokkal nehezebb
,,műfaj", nagyobb a termesztés kocká-
Visszaszorulóban a biotermelés
Magyarországon az utóbbi két évben megszaporodtak a biotermeléssel foglalkozó gazdálkodók panaszai.
Úgy tűnik, mintha maga a biotermelési kedv is vesztett volna a korábbi lendületéből.
Dr. Roszik Péter, a Biocontrol KHT. ügyvezetője,
a Biokultúra Szövetség alelnöke
Magyarországon a biotermelés 20%-át veszi fel a
hazai fogyasztó, míg öt évvel korábban csak 5%-át,
ami a hazai fizetőképes kereslet növekedését jelzi
2007/5 ˇ MezőHír
55
NÖVÉNYTERMESZTÉS
zata, gyakoribb a hozamcsökkenés,
amit az ár nem tud egyensúlyban tar-
tani. Nagyon sokan emiatt léptek ki a
rendszerből, mások az adminisztratív
akadályok miatt, hiszen csak akkor pá-
lyázhattak, ha teljes területüket átállí-
tották volna biotermelésre, amit sokan
nem tudtak vagy nem akartak megva-
lósítani. A Biokultúra Szövetség akkor
időben jelezte a szaktárca felé, hogy
emiatt a bioterület csökkenése várha-
tó; szemben az európai tendenciák-
kal mondja Roszik Péter.
Ugyanakkor mégis van helye opti-
mizmusnak, mert akik élvezik a támo-
gatási rendszer előnyeit, benne van-
nak a ,,bio-közéletben", rendelkeznek
saját bejáratott piaccal, vagy integrá-
cióban működnek, azoknak jobbak a
jövedelemviszonyaik, mint a hagyomá-
nyosan gazdálkodóké. Utóbbiak között
alig találni olyat, aki direktben adna el
terményt külföldre, szemben az ,,ele-
venebb" biogazdákkal, akiknél ez be-
vett szokássá vált. Összességében az is
megállapítható, hogy egy agilis, a
biotermesztést valóban szakszerűen
végző biogazda túlélési esélyei talán
jobbak, mint a konvencionálisan gaz-
dálkodóké.
Az árak a középpontban
A biotermék ára tekintetében be-
szélni kell egy belföldi árról, amely az
esetek többségében elrugaszkodik a
valóságtól, a realitásoktól, és amely el-
sősorban a fővárosi biopiacot jellemzi.
Jól érzékelni, hogy a főváros nagyon
gyorsan kinőtte ezt a helyet, amely te-
rületében is korlátozott az árusok szá-
mára. Ezért a piac környezetében áru-
lók kialakították a maguk mestersége-
sen kreált magasabb árszintjét, ami
csak a biotermelőnek jó, de sem a fo-
gyasztó, sem a biomozgalom érdekeit
nem szolgálja. Az itt előforduló, nem
ritkán háromszorosára felszökő árak
irreálisak, hiszen a biotermékek árai-
nak nem szabadna 30-50%-ot meghala-
dó mértékben felülmúlnia a konvencio-
nális árakat. Ez a tendencia érvénye-
sül a világpiacon is. Persze előfordul-
nak évjáratok, amikor a biobúzánál
csak 10%-ot lehet érvényesíteni, de
volt úgy is, hogy közel dupla áron ment
el. Az átlagos biofelár azonban sok év
tapasztalatai alapján rendszerint 30-
40%.
A valós gondokból
is van bőven...
Magyarországon nagyon kicsi a bio
értelemben vett állatsűrűség. Amíg az
EU-tagállamok nagy részében 2 db
szarvasmarha jut 1 ha-ra, addig ideha-
za mindössze 0,12 db. Voltak nyugaton
olyan gazdák, akiknek le kellett csök-
kenteniük az állatlétszámukat, amikor
átálltak a biotermelésre, ami elsősor-
ban a trágyával történő nitrátszennye-
zéssel függ össze. Magyarországon
sokkal inkább az a baj, hogy nem kép-
ződik elegendő trágya a bioterme-
léshez. Két tehén éves trágyaproduk-
tuma már 170 kg/ha nitrogénmennyi-
séget adna, amivel szinte minden kul-
túrát meg lehet termelni. Következés-
képpen a magyar termelők nem jutnak
hozzá a biotrágyához, csak a hagyomá-
nyos extenzív trágyát használhatják
fel, ami gyenge pontnak számít a
biotermelés rendszerében.
A másik gond változatlanul a már
említett támogatási rendszer belső
aránytalansága, hiszen az Agrár-kör-
nyezetvédelmi Programot csak 2009-
től akarják útjára indítani, arra való
hivatkozással, hogy aki most benne
van, az 2009-ig még jogosult a támoga-
tásra. Ennek az egyik kockázata, hogy
említett két évben a bioterület meny-
nyisége tovább csökken. A másik koc-
kázat, hogy a termelők lekötik magu-
kat más éppen támogatott, mint pl.
az energianövények termelése, meg-
újuló energia, stb. programokhoz,
ahol pénzhez jutnak. Ráadásul ezek
hosszabb távú elkötelezettséget jelen-
tenek, ami nem feltétlenül szolgálja a
környezetvédelmi szempontokat.
A magyar gazda nagyon erősen ,,tá-
mogatásfüggő", arra orientálódik, ahol
forráshoz jut! Természetesen ez a gon-
dolatfüzér azokat érinti leginkább,
akik a biotermelés gondolatával most
kezdtek foglalkozni, vagy esetleg ép-
pen csalódtak benne. Az átállási idő-
szak e tekintetben kritikus, hiszen
még nem jár a termékre bio ár, de a
kockázatok és költségek már fennáll-
nak.
Ezek a gazdálkodók érdeklődnek
rendszeresen a bioszervezeteknél,
hogy lesz-e támogatás, mert ha nem,
akkor még várakozó álláspontra he-
lyezkednek, vagy éppen alig várják az
ötéves ciklus végét, a ,,szabad" kilépés
miatt. Az ökológiai termelés törzster-
melőit azonban ezek az anomáliák va-
lószínűleg már nem érintik, mert ők
bejáratott termékpályákon dolgoznak.
A szaktárca álláspontja szerint a
magyar mezőgazdasági potenciál 30%-
kal nagyobb termelési volumenre ké-
pes, amit 2013-ig ki kell használni. Ha
ezt intezifikálással kívánjuk elérni, az
garantáltan nem talál erkölcsi támoga-
tásra az EU-ban, ha azonban a
biotermelés jelenlegi 2,5%-os mérté-
két 6-7%-ra növeljük, akkor elismerés-
re számíthatunk, és a zöld besorolás-
ban óriási lépést teszünk előre. Auszt-
ria 13, Svájc 11, Csehország a területe
6%-án termel bio módszerrel, és min-
den tagország terveiben további jelen-
tős előrelépés szerepel. Németország
2013-ra 20%-ot szeretne elérni, és nem
vitás, hogy számunkra is ez lenne a kö-
vetendő út...
Nagy Zoltán
Egy agilis, a biotermesztést valóban szakszerűen
végző biogazda túlélési esélyei talán jobbak,
mint a konvencionálisan gazdálkodóké
MezőHír ˇ 2007/5
56
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Rét, legelő 63,76%
Szántó 33,31%
Ültetvény 2,93%
2. ábra. Az átállási területek hasznosítás szerinti összetétele
2006-ban
Rét, legelő 51,27%
Szántó 40,66%
Egyéb termő terület 6,26%
Ültetvény 1,82%
3. ábra. Az átállt területek hasznosítás szerinti összetétele
2006-ban
Rét, legelő 63,76%
Szőlő 0,70%
Gyümölcs és bogyós ültetvények 2,21%
Egyéb többéves ültetvények 0,02%
Vetőmag 0,26%
Ugar 3,15%
Tömegtakarmányok 10,31%
Ipari növények 4,48%
Gabonafélék 14,82%
Burgonya 0,003%
Fehérje növények 0,10%
Friss zöldségek, dinnyék szamóca 0,18%
4. ábra. Az átállási területek összetétele 2006-ban
Rét, legelő 54,69%
Szőlő 0,48%
Gyümölcs és bogyós ültetvények 1,34%
Egyéb többéves ültetvények 0,12%
Egyéb többéves ültetvények 0,12%
Tömegtakarmányok 8,36%
Ipari növények 8,17%
Vetőmag 0,39%
Ugar 2,15%
Gyökér takarmányok,
káposztafélék 0,001%
Gabonafélék 21,94%
Friss zöldségek,
dinnyék szamóca 1,23%
Fehérje növények 1,09%
Cukorrépa 0,001%
Burgonya 0,03%
5. ábra. Az átállt területek összetétele 2006-ban
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Ellenőrzött terület (ha)
21565
32609
47221
79178
103 672
113 816
128 690
122 615
116 197
Vállalkozások száma
330
327
471
764
995
1 155
1 420
1 353
1 249
2. táblázat. Ökológiai gazdálkodást folytató mezőgazdasági termelők adatai
A Biokontroll Hungária Kht.
által ellenőrzött vállalkozók
A Biokontroll Hungária Kht. 2006-
ban is teljes körben végezte az ökoló-
giai gazdálkodás ellenőrzését Magyar-
ország területén. A 1. sz. táblázatban
foglaltuk össze az ellenőrzött partne-
rek (vállalkozók) számát.
A 2006-ban végzett
ellenőrzések részletei
2006-ban összesen 116 197 ha mező-
gazdasági területet ellenőriztünk. Az
ellenőrzött terület változását a 1. ábra
mutatja.
A 2. táblázat az ellenőrzött terület
és a vállalkozások számának változá-
sát mutatja.
2006-ban 88 115 ha átállt és 28 082
ha átállási területet ellenőriztünk. A
termesztett növények átállási állapot
és terület szerinti összetételét az 1. sz.
melléklet tartalmazza.
Az ellenőrzött terület összetételét a
3. és 4. táblázat, valamint a 2., 3., 4., 5.
ábra mutatja.
Vállalkozás típusa
Vállalkozások száma
Termelő
Mezőgazdasági termelő
1233
Méhész
163
Mezőgazdasági termelő + méhész
11
Vadon termő növények gyűjtője
7
Mezőgazdasági termelő + vadon termő növények gyűjtője
5
Feldolgozó
180
Importőr
2
Termelő + feldolgozó
167
Feldolgozó + importőr
3
Termelő + importőr
0
Termelő + feldolgozó + importőr
0
Kereskedő
128
Termelő összesen:
1419
Feldolgozó összesen:
350
Importőr összesen:
5
Alvállalkozó
60
1. táblázat. Ellenőrzött vállalkozások száma 2006-ban
140000
120000
100000
80000
60000
40000
20000
0
2000
1999
1998
1997
1996
2001
2002
2003
2004
2006
2005
1. ábra. Az ellenőrzött terület változása
2007/5 ˇ MezőHír
57
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Baromfi 0,72%
Bivaly 2,31%
Juh 11,23%
Szarvasmarha 76,71%
Kecske 1,90%
Ló 2,59%
Sertés 4,39%
Szamár 0,14%
6. ábra. Állattenyésztés szerkezete számosállatban
Darab
F1 (írásbeli figyelmeztetés)
363
F2 (szigorú figyelmeztetés)
383
F3 (szigorú figyelmeztetés)
262
SZ1 (az érintett tétel eltiltása
a jelölés használatától)
92
SZ2 (az érintett tétel eltiltása a
jelölés használatától,
új átállási időszak előírása)
30
SZ3 (szerződés-bontás)
1
Átállás alatt (ha)
Átállt (ha)
Összesen (ha)
SZÁNTÓ
Gabonafélék
4162,67
18124,00
22286,67
Őszi búza, tönkölybúza
1547,84
7898,64
9446,48
Durumbúza
38,08
66,08
104,16
Rozs
228,99
612,60
841,59
Árpa
334,92
807,00
1141,92
Zab
170,61
1031,10
1201,71
Takarmánykukorica
4,77
0,00
4,77
Rizs
0,00
32,28
32,28
Egyéb gabonafélék
1837,46
7676,30
9513,76
Fehérjenövények
27,40
900,91
928,31
Burgonya
0,81
28,47
29,28
Cukorrépa
0,00
0,68
0,68
Gyökértakarmányok, káposztafélék
0,00
0,77
0,77
Ipari növények
1257,15
6751,53
8008,68
Repce
204,70
1249,98
1454,68
Napraforgó
750,31
2117,27
2867,58
Szója
27,87
562,50
590,37
Dohány, kender
2,20
25,60
27,80
Gyógy- és fűszernövények
40,58
357,05
397,63
Egyéb ipari növények
231,49
2439,13
2670,62
Friss zöldségek, dinnyék, szamóca
50,83
1013,14
1063,97
Szabadföldi
50,83
1013,14
1063,97
Fólia, üvegház
0,00
0,00
0,00
Tömegtakarmányok
2895,74
6906,02
9801,76
Silókukorica
0,00
0,00
0,00
Egyéb tömegtakarmányok
2895,74
6906,02
9801,76
Vetőmag
73,47
323,57
397,04
Ugar
885,53
1778,13
2663,66
RÉT, LEGELŐ
Rét, legelő
17904,25
45173,09
63077,34
ÜLTETVÉNYEK
Gyümölcs- és bogyós ültetvények 620,07
1107,12
1727,19
Gyümölcs- és bogyós ültetvények 545,03
883,35
1428,38
Olajos magvak
75,04
223,77
298,81
Szőlő
197,28
396,15
593,43
Egyéb többéves ültetvények
6,32
96,75
103,07
EGYÉB TERMŐTERÜLET
Halastó, erdő, nádas
0,00
5515,11
5515,11
Összesen:
28082,54
88115,44 116196,96
4. táblázat. Az ellenőrzött terület összetétele 2006-ban
Állatfaj
Számosállat
Baromfi
108,02
Bivaly
345,3
Juh
1676,95
Kecske
284,42
Ló
386,74
Sertés
655,8
Szamár
20,7
Szarvasmarha
11453,1
Összesen
14931,03
5. táblázat. Állattartó gazdaságok
számosállat-összetétele 2006-ban
Kiadott terméktanúsítványok
1070
Minősítő tanúsítványok
Üzem típusa
db
mezőgazdasági termelő
1015
vadon termő növények begyűjtője
11
gombatermesztő
2
méhészet
133
halgazdaság
1
feldolgozó
216
kereskedő
158
importőr
1
raktározás
3
egészségvédő és
szépségápolási termékek előállítója
1
összesen
1541
Kiadott tanúsítványok száma 2006-ban
Méhészek száma
Átállási méhcsaládok száma
Átállt méhcsaládok száma
Összes méhcsalád
174
1 685
14 698
16 383
6. táblázat. Méhészek, méhcsaládok számának alakulása 2006-ban
Egyedi engedély tárgya
Darab
Átállási idő lerövidítése
7
Állat beállítása szokványos gazdálkodásból
9
Csonkítás
1
Takarmányozási előírásoktól való eltérés
3
Kísérlet végzése
1
Szokványos vetőmag felhasználása
604
Vetésforgó szabályaitól való eltérés
25
Szerhasználat
12
Kötött tartás
3
7. táblázat. Egyedi kérelem alapján kiadott
engedélyek 2006-ban:
8. táblázat.
Integráció
A mezőgazdasági területen 10 in-
tegrátor 93 termelő munkáját fogja
össze.
Állattartás
Állattartással 148 gazdaság foglal-
kozik, összesen 14 931 számosállat állo-
mánnyal. Az állatállomány összetétele
az 5. táblázatban és a 6. ábrán látható.
Méhészet
Az ellenőrzött méhészek száma 174
fő. A méhészet főbb adatait a 6. táblá-
zat tartalmazza.
A Biokontroll Hungária Kht.
által kiadott engedélyek,
figyelmeztetések, szankciók
A 7. és 8. táblázat a kiadott engedé-
lyek, figyelmeztetések és szankciók
adatait tartalmazzák.
Átállás alatt (ha)
Átállt (ha)
Összesen (ha)
Szántó
9 354
35 827
45 181
Rét, legelő
17 904
45 173
63 077
Ültetvény
824
1 600
2 424
Egyéb termőterület
0
5 515
5 515
Összesen
28 082
88 115
116 197
3. táblázat. Az ellenőrzött területek hasznosítás szerinti összetétele 2006-ban
