MezőHír ˇ 2007/5
66
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Ezekben a hetekben okozhat komoly
károkat a szőlőperonoszpóra, a szőlő-
lisztharmat és a szürkepenészes rotha-
dás. Az ebben az időszakban alkalmazott
növényvédelmi védekezések az egész
évre megalapozzák a szőlő védelmét.
A szőlőperonoszpóra európai meg-
telepedése (1878) óta rendszeresen ká-
rosít a szőlőültetvényeinken. A beteg-
ség elleni rendszeres védelem nélkül
nem lehet biztonságosan szőlőt ter-
meszteni. Az időjárás nagymértékben
befolyásolja a fertőzés kialakulását.
Jellegzetes tünetei a következők:
ˇ a fiatal leveleken kör alakú sárgás-
zöld ,,olajfolt" látható, a levél
fonákán a foltokon fehér színű kivi-
rágzás, a gomba szaporítóképletei
jelennek meg. A foltokban a levél-
szövet megbarnul, elszárad, a leve-
lek jellegzetes, mozaikos kinézetű-
vé válnak. A beteg levelek súlyos
károsodás esetén lehullanak;
ˇ a fürt a virágzat megjelenésétől
kezdve borsó nagyságú bogyók ki-
fejlődéséig fertőződik. A fiatal bo-
gyók sárgászöld színűvé válnak,
dús penészgyep képződik rajtuk,
majd elszáradnak;
ˇ a később jelentkező fertőzések ese-
tén a bogyók kezdetben lilás színű-
ek, ráncosodnak, töppednek, szür-
külnek, barnulnak, majd elszárad-
nak.
A kórokozó nyugvóspóra alakjában
telel a fertőzött szövetekben. A növé-
nyi részeket a légzőnyílásokon keresz-
tül fertőzi meg. A szőlőperonoszpóra
várható megjelenését előre jelezhet-
jük a hőmérséklet- és a csapadékmé-
rés adatainak segítségével. A fertőzés
létrejötte az időjárás függvénye. Az el-
ső fertőzés akkor várható, ha két óra
alatt több mint 10 mm csapadék esik,
és a hőmérséklet nem csökken 10 C°
alá. A másodlagos fertőzés feltétele 5
mm csapadék, 20 C° feletti hőmérsék-
let és a levelek 3-5 órás vízzel való bo-
rítottsága.
Járványveszély akkor alakul ki, ha
esős május-júniust hűvös, borult, gya-
kori esőzésekkel teli nyár követ. A fer-
tőzésre legérzékenyebb növényi rész a
fiatal levélzet, a virágzó fürtkezde-
mény és a fiatal bogyó.
Védekezés:
A betegség elleni védelemben fon-
tos a körültekintő telepítés, az ellenál-
ló fajták és a jól elvégzett zöldmunkák,
de a szőlőperonoszpóra elleni védelem
a kémiai védekezésen alapszik. A vi-
rágzás kezdetétől hosszú hatástarta-
mú, kombinált (felszívódó és kontakt
hatóanyagú) készítménnyel védekez-
zünk, 2-3 alkalommal, 10-14 napos idő-
közönként. Nagyon sok hatásos készít-
mény használható fel ebben az idő-
szakban. A felszívódó hatóanyag a nö-
vénybe felszívódva fejti ki hatását,
ezért nemcsak megelőző, hanem gyó-
gyító (kuratív) hatása is van. A kontakt
hatóanyag a növény felületén réteget
képezve véd az új fertőzés ellen, illetve
a kórokozó növényvédő szerrel szem-
beni ellenállóságának kialakulását
akadályozza meg.
A szőlőlisztharmat a korábbi idő-
szakos helyi előfordulása után az utób-
bi évtizedben a szőlőn rendszeresen,
minden évben jelentkező, nehezen le-
küzdhető betegség lett. A kórokozó át-
telelése két módon történhet, micéli-
ummal a fertőzött rügyekben, illetve a
fertőzött növények felületén képződött
kleisztotéciumokkal. Az utóbbi áttele-
lési forma újabban egyre jelentősebbé
válik. A lisztharmat megjelenése a faj-
ták fogékonyságának is a függvénye.
Vannak úgynevezett jelző fajták, ame-
lyek fokozottabb védelmet kívánnak,
ilyen pl. a Kékoportó, a Kadarka és a
Kékfrankos.
A kórokozó a szőlő minden zöld ré-
szét fertőzheti. A korokozó a rügyben
is telelhet, ekkor onnan indul ki a fer-
tőzés; kialakul a zászlóshajtás, amely
lisztes bevonatú, sárgul és torzul. A
fertőzés nyomán a tünetek többnyire
csak a virágzás után válnak szembetű-
nővé. A fürtök károsodását a bogyók
korai fejlődésük elején bekövetkezett
fertőzés határozza meg. A beteg nö-
vény felületén fehér, lisztes bevonat
képződik. A legsúlyosabb kárt a beteg-
ség a fürtök fertőzésével, a virágzat
gyors pusztulásával okozhatja. A fejlő-
dő bogyókon lisztes bevonat jelenik
meg, a bogyó felreped, a mag kilóg, ez
az ún. sérves bogyó állapot. Az éredő
bogyók kékesszürkére színeződnek.
A gomba fejlődésének a meleg, pá-
rás körülmény kedvez. Járványos el-
terjedését hosszantartó meleg, mérsé-
kelten párás, szárazabb időjárás segíti.
A lisztharmat elleni védelem alapja
a megelőzés.
A bogyók nagy fertőzési nyomás
alatt vannak a fürtzáródás végéig.
A szőlőben virágzáskor fellépő betegségek
A virágzás és az azt követő hónap a legkritikusabb időszak a szőlő növényvédelmében,
ez a növényfaj ugyanis ilyenkor a legérzékenyebb a betegségekre.
Szőlő peronoszpóra levélfonákon
Szőlő peronoszpóra levélszínen
2007/5 ˇ MezőHír
67
Ezért a virágzástól hosszú hatású
kombinált vagyis felszívódó és kon-
takt hatóanyagot is tartalmazó ké-
szítménnyel, 2-3 alkalommal, 10-14 na-
ponként, blokkszerűen védekezzünk!
A felszívódó hatóanyag a szőlő intenzív
növekedésekor is jól védi a fiatal hajtá-
sokat. A kontakt hatóanyag a fürtkez-
deményeket védi, a bogyókötődésig.
A szőlő szürkerothadás kórokozó-
ja a szőlő minden zöld növényi részét
fertőzi, de a fürtökre a legveszélye-
sebb. Sok gazdanövénye ismert. Hazai
körülmények között a korai fertőzésre
a virágzás időszakában és a bogyók
zsendülésekor számíthatunk. Tünete,
a fürtvirágzat fertőződése elbarnulás-
sal, részleges vagy teljes elhalással je-
lentkezik, amely súlyos termésveszte-
séget okoz. A zöld bogyók barnulnak,
rothadnak. A zsendülő, érőfélben lévő
fürtökön gyakran jelenik meg szürkés
színű penészbevonat.
A gomba elsősorban a sérüléseken
keresztül hatol be, ezért minden olyan
tényező, amely sérülést okoz (erős
szél, jégverés, felrepedt bogyó, szőlő-
moly kártétel), kedvez a szürkerotha-
dásnak. A megbetegedésnek a tartó-
san csapadékos, mérsékelten meleg
tavaszi időjárás kedvez. A védekezés
időpontja: a virágzás előtt és a virág-
zás után.
A hatékony védekezés feltétele a
megfelelő szerválasztás, a jó időzítés,
de ehhez figyelembe kell venni az idő-
járást is. Csapadékos időjárás esetén
használjuk a peronoszpóra ellen is ha-
tásos készítményeket! A szürkerotha-
dásra érzékeny fajtáknál azonban szá-
raz időben is védekezzünk! Fürtzáró-
dáskor eredményesebben védekezhe-
tünk speciális botritisz elleni készítmé-
nyekkel.
Mindhárom kórokozó elleni egy-
szerre történő védekezésre használ-
hatjuk a strobilurin hatóanyagú szere-
ket, amelyek a szőlő zöld részeinek vi-
aszrétegében stabilan kötődve, egyen-
letesen szétterülve, folyamatosan, las-
san feltáródva fejtik ki hatásukat.
Megfelelő hatással rendelkeznek a pe-
ronoszpóra, lisztharmat és szürkepe-
nész ellen is. Felhasználásuk a legkriti-
kusabb időszakban, a virágzástól a
fürtzáródásig javasolt.
Mindig megelőző jelleggel juttas-
suk ki ezeket, 10-12 naponként, 2-3 al-
kalommal!
Szabó Tibor
Szürkerothadás a termésen
Peronoszpórától lombját vesztett tőke
