 |
MezőHír :: Mezőgazdasági Szaklap :: XI. évfolyam :: 2007-07 :: július |
2007/5 ˇ MezőHír
73
NÖVÉNYTERMESZTÉS
A paradicsom (Lycopersicon
lycopersicum (L.) KRASTEN) a bur-
gonyafélék családjába tartozik, tudo-
mányos neve az elmúlt száz évben
többször változott. Napjainkban az
olasz neve, a pomodoro a legismer-
tebb, ami a pomi di oro összeolvadása:
ez arany almát jelent. Több nyelvben
megtartotta a tomato elnevezést.
Mi az oka annak, hogy származási
helyéről, géncentrumából elindulva,
ahol termesztésbe vonták (valószínű-
leg Észak-Chile-Mexikó) több száz év
alatt páratlan karriert futott be min-
den földrészen? Az alábbi cikkből talán
ez is kiderül. Európába egyébként
nem sokkal Amerika felfedezése után
került, és kezdetben inkább dísznö-
vényként tartották számon.
A paradicsom tetszetős piros vagy
zöld színével, változatos alakjával hívja
fel magára a figyelmet. Fogyasztása
növényei nedvei jótékony hatása révén
elősegíti az emésztőrendszer megfe-
lelő működését. Táplálkozás szem-
pontjából a paradicsom fontos alkotói
a különböző (C-, B
1
-, B
2
-, B
3
-, B
6
-, D-)
vitaminok, az ásványi sók (K, P, Mg,
Ca, Na, Fe, Mn), a 4-7% szárazanyag, a
2-4% cukor (glükóz és fruktóz), a 0,3-
0,7% szerves sav (citrom- és almasav).
Az érett bogyók kellemes íze a cukor
és a sav arányától függ. A paradicsom
a piros színét a rákkeltő szabad gyökö-
ket megfogó likopin
(A-vitamin
elővitaminja) adja, ami antioxidáns ha-
tású.
Gazdasági jelentőségét tükrözi,
hogy a vetésterülete a világon az 1960-
as években elérte az 1,0-1,4 millió, a
'80-as években pedig a 2,2-2,3 millió
hektárt. A betakarított termés tömege
több mint 100 millió tonnára tehető
(FAO-adatok). A paradicsom termesz-
tése a mérsékelt éghajlatú mediterrán
övezetben igen jelentős (1-2. ábra). A
paradicsom ilyen mértékű termésnö-
vekedése arra vezethető vissza, hogy a
termelés, a felhasználás módja, a ter-
més tulajdonságait tekintve igen sok-
féle és nagy formagazdagságú zöld-
ségfaj. A hazai paradicsomtermesztés
területe 1980-ban 15170 ha, 1995-ben
16985 ha volt, a terméstömeg elérte a
231 ezer tonnát. A statisztikai adatok
szerint nálunk azonban 1999-hez viszo-
nyítva a vetésterület 2005-ben 33,5%-
ot, a terméstömeg pedig csak 62,5%-ot
ért el (3. ábra). Az elmúlt 10 évben az
adatok szerint a paradicsomtermesz-
tés területén tehát igen jelentős piac-
vesztés következett be, amihez a kiala-
kult alacsony felvásárlási árak is hoz-
zájárultak (4. ábra). Mindez különösen
a szabadföldi termesztés esetében fi-
gyelhető meg.
A paradicsomfajtákat növekedési
jellegük szerint három csoportba so-
rolhatjuk. A determinált növekedésű
fajták főhajtásainak csúcsát virágzat
zárja. Ezek a fajták a szabadföldi sík-
termesztésben elsősorban a feldolgo-
zóipar igényeit hivatottak kielégíteni,
de az is előfordul, hogy a kézzel sze-
dett állomány első terméseit a kedve-
zőbb értékesítési ár reményében a
friss piacon értékesítik. A megtermelt
mennyiséget az értékesítési lehetősé-
gek, a minőséget az időjárási tényezők
jelentősen befolyásolhatják. A szabad-
földi síktermesztésből származó friss
piaci paradicsom gyakran az ipari cél-
ra termelt hosszúkás fajtákból kerül
ki. Friss piaci célra a síktermesztésből
a gömbölyű bogyójú fajták nem tudtak
teret hódítani. Ipari nyersanyag céljá-
ra leginkább a hosszúkás, 60-100 g
vagy 120-160 g átlagtömegű bogyókat
nevelő fajták alkalmasak. A hibridek
aránya a fajták számához viszonyítva
kevés. Magyarországon a rövid te-
nyészidő miatt csak a rövidebb tenyé-
szidejű fajták termeszthetők biztonsá-
gosan. A hosszabb tenyészidejű fajták
termésbiztonságát a szeptemberi idő-
járás jelentősen befolyásolja, a bogyó-
érést ugyanis a kedvező meleg és szá-
raz idő tudja biztosítani. A bogyók szá-
razanyag-tartalmát a fajta, a talaj-
adottságok, a tápanyagellátás és az
időjárási tényezők jelentősen befolyá-
solják. Hazánkban általános eljárás a
palántázott technológia alkalmazása,
mert ennek kevesebb a vetőmagigé-
nye és korábbi betakarítást tesz lehe-
tővé. A gépi betakarításhoz a koncent-
ráltan érő, tövön jól tartható, vastag
termésfalú fajták alkalmasak. A fajták
növekedési erélye meghatározza az ál-
lománysűrűséget. A kisebb, tömöttebb
növényt nevelő fajták (pl.: Bíbor,
Bonus, Diablo) sűríthetők, és ikersor-
ban termeszthetők. A nagyobb lombú-
ak egysoros elrendezést és nagyobb
térállást igényelnek (Benito, Denar,
Dalia, Ercole).
A folytonos növekedésűeket (a főhaj-
tás növekedése korlátlan) és a
féldetermináltakat általában termesz-
tőberendezésben, friss fogyasztásra
termesztik. Az összes hajtatott felület-
ből a paradicsom területe becslések sze-
rint 20-23%-ot teszi ki, és a paprika után
a második helyet foglalja el. A friss fo-
gyasztásra kerülő paradicsom nagy ré-
A legfontosabb zöldségnövény világszerte
A paradicsom termesztése
A paradicsomot az egész világon termesztik. Közkedveltségét és jelentőségét jól mutatja az a tény, hogy élelmezési
és gazdasági tekintetben a zöldségnövények között mára az első helyet szerezte meg.
Olga
MezőHír ˇ 2007/5
74
NÖVÉNYTERMESZTÉS
sze a fóliás hajtatásból kerül a piacra.
Fólia alatti hajtatáshoz magas légterű
berendezésekben a folytonos növekedé-
sű hibrideket termesztik, amelyek bo-
gyója gömbölyű vagy enyhén lapított,
átlagtömege 100-150 g. A terület jelen-
tős részén termesztenek féldeterminált
fajtákat (Topkapi F
1
, Olga F
1
, Platina
F
1
), amelyek gyorsabb éréslefutásúak,
és alkalmasak az alacsonyabb légterű
fóliákban való hajtatásra is.
A hajtatott és a szabadföldi ter-
mesztésnél egyaránt követelmény a
fajták kiválasztásánál a bogyókemény-
ség, a tárolhatóság, a külső szín, a fé-
nyesség, az alak, a bordázottság, az íz.
A csészelevelek szépsége és tartóssá-
ga, a terméshozam, a koraiság, a nö-
vénymagasság, a lombsűrűség és a be-
tegségekkel szembeni ellenállóság (pl.
dohánymozaik-vírus, fuzáriumos her-
vadás, kladospóriumos hervadás,
alternária, vertcilium, stb.). Az utóbbi
években a keményebb bogyójú fajták
keresettek, mert jobban tűrik az áru-
előkészítést, szállítást, és alkalmasak a
hosszú ideig való pulton tartásra, így
az ún. lsl (long shelf life) fajták kerül-
tek előtérbe.
A szabadföldi támrendszeres mód-
szer előnye, hogy a nyári időszakban a
hajtatott paradicsomhoz hasonló minő-
ségű árut lehet termeszteni. Erre a
folytonnövő fajták alkalmasak, mert a
virágok jól kötnek, és egyenletesen
színeződik a termés a szabadföldi kö-
rülmények között is. A szabadföldi
támrendszeres termesztésben is alap-
vető, hogy minden fitotechnikai műve-
letet (a hónaljhajtások, az alsó nem
asszimiláló levelek eltávolítása, a haj-
tások visszacsípése) el kell végezni. A
hajtásokat a támrendszerhez 30-40
cm-ként, a kifeszített huzalokhoz fo-
lyamatosan rögzíteni kell.
A paradicsom hőigényes növény. A
magok egyenletes és gyors keléséhez
18-22 °C szükséges. A terméskötődés
18-30 °C között zavartalan. Ha a léghő-
mérséklet tartósan 32 °C fölé emelke-
dik, a piros színt adó likopin színanyag
képződésében zavarok jelentkeznek,
és a bogyó nem kellően pirosodik be.
A kielégítő fejlődéséhez legalább
5000 lux fényerősség szükséges. Hosz-
szúnappalos növény, a megvilágítási
igénye legalább 12 óra. A paradicsom
közepes vízigényű, szabadföldi ter-
mesztésben kritikus időszak öntözés
szempontjából a tömeges virágzás,
terméskötődés és a termésfejlődés
ideje. Rendszeres öntözés esetén je-
lentős termésnövekedésre lehet szá-
mítani, mert a bogyók tömege és a ter-
més I. osztályú aránya megnő. Leg-
kedvezőbben az 5,6-8,2 pH kémhatású,
középkötött, homokos vályog-, vályog-,
agyagos vályogtalajokon termeszthe-
tő. A szükséges tápanyagok közül a
nitrogént a hajtás-, termésképzés és
bogyónövekedés időszakában veszi fel
a növény fokozott mértékben. A túl-
zott N-ellátás hatására vegetatív túl-
fejlődés, virághullást következik be, és
ez a tenyészidő elhúzódásához vezet. A
foszforigény a fejlődés ideje alatt két
maximumot mutat. Az első a növeke-
dés kezdeti (40-50 napos korig) idősza-
kában, a második a virágzás és a ter-
méskötődés idején jelentkezik. A káli-
umigénye
a tenyészidő folyamán
egyenletes. Alacsony K-ellátás esetén
a bogyók nem egyenletesen színeződ-
nek. A paradicsom tápanyagainak egy-
máshoz való arányában az N:P:K =
1:2:1,2-2 a megfelelő. A kalcium az
élettani folyamatokat befolyásolja, hi-
ánya esetén leáll a gyökérképződés,
ami a bogyók keménységét is befolyá-
solja. A vízháztartásban jelentkező za-
varok miatt csúcsrothadás is bekövet-
kezhet. A magnézium a sejtek
fiziokémiai állapotának fenntartásá-
ban fontos. A hajtatott paradicsom egy
tonna termésének neveléséhez 3,2 kg
nitrogén, 0,9 kg P
2
O
5
, 6,3 kg K
2
O, 0,8
kg MgO, 0,5 kg CaO szükséges.
A paradicsom szaporítását a ter-
mesztéstechnológiának megfelelően
kell megválasztani. Az igen korai pa-
radicsomhajtatás esetén a palántákat
január közepén célszerű az előkészí-
tett talajba kiültetni. Ezt a módszert
csak nagy légterű berendezésben cél-
szerű alkalmazni, ahol olcsó energia áll
rendelkezésre. A korai hajtatáshoz a
palántákat január közepétől február
közepéig ültetjük. A középkorai hajta-
táshoz a kiültetés ideje február 15.
után 2 hét időtartamú. A kései hajta-
táshoz a palántázást március elejétől
április elejéig kell elvégezni, a hideg
hajtatáshoz, egyrétegű fólia alatt biz-
tonságosan csak április első napjaiban
160000
140000
120000
100000
80000
60000
40000
20000
0
2000
1999
2001
2002
2003
2004
2005
hektár
Franciaország
Marokkó
Hollandia
Olaszország
Lengyelország
Spanyolország
Magyarország
1. ábra. Az európai paradicsompiac főbb szállítóinak vetésterülete
10000
8000
6000
4000
2000
0
2000
1999
2001
2002
2003
2004
2005
1
000 tonna
Franciaország
Marokkó
Hollandia
Olaszország
Lengyelország
Spanyolország
Magyarország
2. ábra. Az európai paradicsompiacokra szállító főbb országok paradicsomtermése
2007/5 ˇ MezőHír
75
NÖVÉNYTERMESZTÉS
történő palántázás ajánlott. Ha kettős
takarással rendelkezünk, március vé-
gén már ültethetünk. Az őszi hajtatás-
hoz a palántázást július végén, augusz-
tus elején kezdhetjük meg.
A hosszú kultúrás termesztést a ta-
lajnélküli termesztésben célszerű al-
kalmazni. Ennél a módszernél a ter-
mesztés sikere nagymértékben függ
attól, hogy a nyári melegben és az őszi
időszakban mennyire lehet a paradi-
csom számára a megfelelő ökológiai
feltételeket biztosítani.
A hajtatott és a kora tavaszi paradi-
csomtermesztéshez mindig földlabdás
(8 × 8 cm, vagy 12-14 cm-es cserepek-
ben nevelt) palánták nevelése az aján-
lott. A palánták szétrakását mindig el
kell végezni (20-25 db/m˛), hogy a nö-
vények a kiültetés előtt is elég fényt
kapjanak. A tápkockához tőzeg és ho-
mok földkeveréke ajánlott, amelyhez
szabályozott tápanyag-leadású (1,5-2,0
kg/mł) komplex műtrágya keverése
ajánlott. Ha nem adunk műtrágyát a
földkeverékhez, a palántanevelés ideje
alatt rendszeresen kell tápoldatozni a
növényeket. A tápoldat mindig legyen
foszforban túlsúlyos! A töménysége ne
legyen több 1,5-1,8 mS/cm-nél.
Az ipari termesztéshez a szálas pa-
lántanevelés megfelelő. A magot fűthe-
tő nagy légterű berendezésben vetjük,
és egy m˛-en 700-800 db palánta nevel-
hető fel. Egy hektár paradicsom részé-
re szükséges palántanevelő felület 45-
65 m˛. A palántanevelési időtartam 6-8
hét, a kiültetés idejére a késő tavaszi fa-
gyok utáni időszak (május második fe-
le) a megfelelő. A szabadföldi termesz-
téshez nevelt palántákat kiültetés előtt
7-8 napig kell edzeni, vagyis fokozzuk a
palántanevelő berendezés szellőzteté-
sét, alacsonyabb hőmérsékletet biztosí-
tunk, az öntözést mérsékeljük. A kiülte-
tés előtti napon azonban alaposan be
kell öntözni a palántákat, hogy a növé-
nyek minél nagyobb gyökérrel és talaj-
jal legyenek felszedhetők. A palántá-
zást az előkészített, gyommentes, táp-
anyaggal feltöltött talajba 4-6 soros pa-
lántázó géppel végezzük. A választható
tenyészterület leginkább a 120 140 +
30-35 cm ikersoros elrendezés. A szük-
séges palántamennyiség 35-50 ezer
db/ha. A növényeket kiültetés után
mindig be kell öntözni, az iszapoláshoz
felhasznált víz pedig lehetőleg foszfor-
oldatot is tartalmazzon!
Az ápolási munka gyomirtásból,
fejtrágyázásból, öntözésből és növény-
védelemből áll
A vegyszeres gyomirtáson kívül a
mechanikai eszközökkel való talajműve-
lés is szükséges a vegetációs időszak má-
sodik felében, hogy a talaj felszínét lazí-
tani tudjuk, mert ezzel a vízgazdálkodást
segítjük elő, és a meglévő gyomokat irt-
hatjuk. A fejtrágyázás az öntözéssel ösz-
szekapcsolható, és vegetációs időszak-
ban legalább háromszor kell alkalmazni.
Az első öntözésre és fejtrágyázásra júni-
us közepén már szükség van.
Hajtatóberendezésekben a paradi-
csomot termeszthetjük talajban, vöd-
rökben, kókuszrostban és talajnélküli
(kőgyapotos) módszerrel. A jól fejlett,
cserepes palántákból 2-3 db ültethető
ki m˛-ként. Az ültetéshez alkalmazható
sortávolság 80 cm, vagy az ikersoros
elrendezés, a 100 + 60 cm is jól bevált.
A hajtatásban az öntözést a reggeli
órákban végezzük, ami jól összekap-
csolható a tápoldat adagolásával is. A
tápoldat készítéséhez jól oldódó, ma-
gas tisztaságú műtrágyák alkalmazha-
tók. A tápoldat töménységét, fényvi-
szonyoktól függően, 3,5 mS/cm EC-re
emelhetjük. A későbbi jó fényviszo-
nyok esetén a 2,8 mS/cm EC-érték is
elegendő. Lényeges, hogy az EC érté-
két fokozatosan emeljük. Fontos az
ápolási munkák elvégzése, a hónalja-
zás, a szárak felkötése, a folyamatos
öntözés és tápoldatozás, a növényvéde-
lem; a termesztőberendezés légcseré-
je, a légnedvesség és a léghőmérséklet
szabályozása, az alsó elsárgult, fertő-
zött levelek folyamatos eltávolítása.
A paradicsombogyó betakarítása a
teljes kifejlődés után, a megfelelő szí-
neződést követően kezdhető meg. A
termést kocsánnyal szedjük, és ládába
sorolva rakjuk (5. ábra). A csomagolást
a mindenkori igényeknek megfelelően
kell elvégezni. A szupermarketekben
egyre jobban terjed a tálcás, a fóliával
burkolt csomagolás. A csomagolt para-
dicsom több napon keresztül tárolható
12-13 °C-on. Az alacsonyabb hőmér-
séklet nem megfelelő, mert ilyenkor a
bogyókon apró mélyedések képződnek,
és megindul a romlás folyamata.
Fehér Béláné dr.
18000
16000
14000
12000
10000
8000
6000
4000
2000
0
2000
1999
2001
2002
2003
2004
2005
tonna és
millió Ft.
Behozatal
tonna
6094 5340 8668 7793 8442 13765
17462
millió Ft
500
648
886
1083
1409
2529 4330
Kivitel tonna
1408
2906
1328
760
682
591
367
millió Ft
162
297
171
141
126
93
56
3. ábra. Magyarország paradicsombehozatala és -kivitele
450
400
350
300
250
200
150
100
50
0
2000
1999
2001
2002
2003
2004
2005
Ft.-/ kg
Ipari paradicsom
Szabadföldi friss piaci
Hajtatott paradicsom
4. ábra. A paradicsom felvásárlás átlagárainak változása
