Erdőgazdálkodás a magánerdőkben

MezőHír ˇ 2007/5

NÖVÉNYTERMESZTÉS

Magyarország erdőterülete elérte a

kétmillió hektárt. A kétmilliomodik
hektár erdőt 2006. november 9-én ad-
ták át Ópusztaszeren, s az ország er-
dősültsége így már több mint 21%.

Tulajdonosi szerkezet

Az összes erdőterületnek 57%-a álla-

mi tulajdonban maradt, 1%-a közösségi,
42%-a magántulajdonban van. Az állami
tulajdonú erdők kezelését az ÁPV Rt.
felügyelete alá tartozó 22 erdőgazdasági
rt. végzi, rajtuk kívül a vízügyi igazgató-
ságok, nemzeti parkok és a Honvédelmi
Minisztérium is kezel állami erdőterüle-
teket. Általánosságban kijelenthető,
hogy ezekben az erdőkben az erdőgaz-
dálkodás rendezetten folyik.

A közösségi erdők községi, városi

önkormányzatok tulajdonában, keze-
lésében vannak.

A magánerdők legnagyobb része

viszont osztatlan közös tulajdonban
van. Kezelésüket elsősorban társult
erdőgazdálkodásos formában, megbí-
zási szerződéssel rendelkező termé-
szetes személyek végzik, de jelentős
még az erdőbirtokosságok és a szövet-
kezek aránya is.

Számottevő emellett a magántulaj-

donban lévő nyilvántartásba vett er-
dőgazdálkodóval nem rendelkező ke-
zeletlen, erdőgazdálkodás szempontjá-
ból rendezetlen, ,,gazdátlan" erdőterü-
letek aránya.

Az erdőgazdálkodás
jogszabályi háttere

Az erdőgazdálkodás folytatásának

szinte minden mozzanatát, az erdőgaz-
dálkodással kapcsolatos jogokat és kö-
telezettségeket ,,Az erdőről és az erdő
védelméről" szóló, többször módosított
1996. évi LIV. törvény (röviden erdő-
törvény) és a végrehajtására kiadott
29/1997 (IV. 30) FM-rendelet teljes kö-
rűen és részletesen szabályozza. Lé-
nyeges módosítását pedig a hamaro-
san hatályba lépő 2007. évi XVI. tör-
vény 5.§-a tartalmazza.

A módosítás az utóbbi időben na-

gyon elterjedt illegális fakitermelések
visszaszorítását célozza, azáltal, hogy a
fakitermelési munka végrehajtója kö-
teles a munkavégzés során a fakiter-
melési engedély egy példányát magá-
nál tartani, és azt az erdészeti hatóság
képviselőjének felszólítására bemutat-
ni. Ennek elmulasztása az erdőgazdál-
kodási szabályok megsértésének mi-
nősül, annak összes vonzatával és kö-
vetkezményével.

Erdőgazdálkodó
nyilvántartásba vétele

A törvény előírja a tulajdonosok

erdőgazdálkodóként történő nyilván-
tartásba vételi kötelezettségét,
ugyanakkor kimondja, hogy a nyilván-
tartásba vételig is vannak kötelezett-
ségei a tulajdonosnak, az erdő védel-
mére és fenntartására vonatkozóan. A
még nyilvántartásba nem vett szemé-
lyek azonban fakitermelést nem vé-
gezhetnek, vagy állami támogatást
sem kaphatnak. Az erdő védelmével,
valamint fenntartásával kapcsolatos
kötelezettségek teljesítéséért erdő-
gazdálkodó hiányában a tulajdono-
sok egyetemleges felelősséggel tar-
toznak.

Hogy milyen erdőgazdálkodási le-

hetőségek között választhatnak az er-
dőtulajdonosok, azt elsősorban a szá-
muk határozza meg.

Ha az erdőterület egy személy kizá-

rólagos tulajdona, akkor egyéni, önálló
erdőgazdálkodás folytatható.

Ha a természetben összefüggő er-

dőterület:
egy földrészletből áll (egy helyrajzi

szám) és több tulajdonosa van, vagy

több földrészletből áll, és tulajdono-

saik többségükben azonosak, vagy

a földrészlet és az erdőrészlet hatá-

ra nem esik egybe, az erdészeti ha-
tóság a társult erdőgazdálkodást
engedélyezi.
A társult erdőgazdálkodó szervezet

alakítására több lehetőség is van.
1.) Cégbírósági bejegyzés alapján

erdőbirtokossági társulat,
gazdasági társaság létrehozása,

vagy

erdőszövetkezetet alakítása le-

hetséges, a vonatkozó törvények
alapján.

Az erdőgazdálkodásnak ezt a mód-

ját elsősorban a nagyobb összefüggő
(esetleg több száz hektár) erdőterület
esetén érdemes választani.
2.) Cégbírósági bejegyzés nélkül (ki-

sebb erdőterületek esetében java-
solt)
haszonbérleti szerződés vagy
megbízási szerződés megkötése

erdőgazdálkodó szervezettel,
vagy magánszeméllyel.

Az erdőgazdálkodó nyilvántartásba

vételét a területileg illetékes erdészeti
hatóságoknál kell kezdeményezni. Az
elsőfokú hatósági irányítási és szerve-
zési, valamint igazgatási feladatokat
2007. január 1-től a megyei Mezőgaz-
dasági Szakigazgatási Hivatalok Er-
dészeti Igazgatóságai látják el. Az or-
szágban 10 ilyen igazgatóság működik.

A benyújtott kérelmet az erdészeti

hatóság elbírálja, és ha megfelelőek,
akkor azokat jóváhagyva, határozatho-
zatallal nyilvántartásba veszi az erdő-
gazdálkodót. Ezután kezdődhet csak
meg az új erdőgazdálkodó erdejében
az üzemterv szerinti erdőgazdálkodás.

Erdőgazdálkodás a magánerdőkben

Az 1989/90-es rendszerváltás a magyar erdészet életében is elsősorban a tulajdonviszonyokban

jelentős változásokat eredményezett. Az egykor egyéni és közösségi magántulajdonban lévő,

a téeszesítés időszakában termelőszövetkezeti tulajdonba került erdőket ismét magántulajdonba adták.

Ezen felül jelentős, mintegy 200.000 ha állami erdőt is privatizáltak a kárpótlások során.

2007/5 ˇ MezőHír

NÖVÉNYTERMESZTÉS

Üzemterv
szerinti erdőgazdálkodás

Az erdőtörvény előírja, hogy az er-

dőgazdálkodó erdőgazdálkodási tevé-
kenységet csak a gazdálkodási terüle-
tére vonatkozó üzemterv alapján foly-
tathat.

Az üzemtervek 10 évre vonatkozó

előírásokat tartalmaznak.

Az erdészeti nyilvántartás és a tér-

beli rend kialakítása érdekében az er-
dőterületet az üzemtervezés során er-
dőtagokra (amit számmal jelölünk) és
erdőrészletekre (amit nagybetűvel je-
lölünk) osztják.

Az erdőrészlet az erdőgazdálkodási

tevékenység olyan legkisebb alap-
egysége, amely az erdei életközösség
és a tartamos erdőgazdálkodási tevé-
kenység jellemzői alapján egységes-
nek tekinthető. Így például egy azo-
nos korú, azonos fafajú faállomány,
amelyben az azonosság miatt az egész
területen ugyanaz a munka ugyanab-
ban az időben végzendő, egy erdőrész-
let. Az erdőrészletek kialakításánál
természetesen egyéb szempontokat is
figyelembe kell venni. Nagyságuk vál-
tozó, 0,2-0,3 ha-tól akár 10 ha-ig is ter-
jedhet.

Az erdőtag a helységhatáron belül

több erdőrészletet magában foglaló
nagyobb területi egység.

Az üzemterv tartalmazza az ingat-

lan-nyilvántartási adatok mellett min-
den erdőrészlet erdőtervi azonosítóit,
területét, termőhelyi adatait, a rajta
lévő faállomány fafaját, vagy fafajait,
azok elegyarányát, korát, fatömegét.
Tartalmazza ezen kívül az erdőrészlet-

re vonatkozó fakitermelési lehetőséget
általában ez érdekli legjobban az er-
dőtulajdonosokat , és előírja, hogy
egy esetleges tarvágás után milyen
erdőfelújítási kötelezettség keletkezik,
milyen fafajjal kell felújítani újraer-
dősíteni az erdőrészletet.

Vagyis: az üzemterv részletesen

előírja a megszerzett erdőterületen
végzendő munkákat a fakitermelések-
től az erdősítésig. Az előírások kötele-
ző érvényűek, ezektől eltérni csak na-
gyon indokolt esetekben szabad.

Ezért szükséges minden erdőgaz-

dálkodónak a saját erdejére vonatkozó
üzemterv, hogy egyáltalán tudja, mi-

hez kezdhet az erdejével, milyen lehe-
tőségei, ill. kötelezettségei vannak.

Erdei haszonvételek

Az erdőtörvény több pontban sorol-

ja fel az erdei haszonvételeket. A leg-
közismertebb és legtöbb tulajdonost
érintő vagy inkább érdeklő haszon-
vételi lehetőség a fakitermelés. Keve-
sebbeket érint, de a törvény ide sorol-
ja a vadászati jog hasznosítását is, er-
ről külön jogszabály A vad védelmé-
ről, a vadgazdálkodásról, valamint a
vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény
rendelkezik, amely rendelkezéseket
az erdőtörvényben foglalt kiegészíté-
sekkel kell alkalmazni.

Az erdei haszonvételek közé tarto-

zik fentieken kívül az erdészeti szapo-
rítóanyag, az elhalt fekvő fa és gally, a
kidöntött fáról történő fenyőgally, to-
boz és díszítőlomb, a gomba, a vadgyü-
mölcs, moha, virág, gyógynövény és
fenyőgyanta gyűjtése. De ide tartozik

a bot, nád, sás, gyékény termelése és a
fű kaszálása, valamint a méhészeti te-
vékenység is.

Az erdei haszonvételeket az erdő-

gazdálkodó az erdőtörvényben megha-
tározott feltételekkel gyakorolhatja. A
védett természeti területen lévő erdő
esetén ehhez még a természetvédelmi
hatóság előzetes szakhatósági hozzájá-
rulása is szükséges.

Az erdészeti hatóság engedélye

alapján szabad gyakorolni a következő
erdei haszonvételeket:
a fakitermelést (élő vagy még tövön

álló, elhalt fák tőről való elválasztá-
sa),

az erdészeti szaporítóanyag gyűjté-

sét olyan erdőrészletben, amely fel-
újítás alatt áll,

a fenyőgyanta gyűjtését.

Gomba, vadgyümölcs, virág, gyógy-

növény gyűjtése az állami erdőben az
egyéni szükségletet meg nem haladó
mértékben szabadon végezhető. Ma-
gánerdő területén bármilyen mértékű,
állami területen az egyéni szükségle-
tet meghaladó mennyiségű gyűjtés
csak az erdőgazdálkodó előzetes írás-
beli engedélyével gyakorolható.

A fakitermelés módja

A fakitermelés módja lehet:

ápolóvágás (felszabadító tisztítás):

fiatal erdőben, az erdősítés befeje-
zését követő 10 éven belül végzett
fakitermelés;

tisztítóvágás (tisztítás): szintén fia-

tal, de az előbbinél valamivel idő-
sebb állományban végzett munka;

törzskiválasztó gyérítés középkorú

állományokban;

növedékfokozó gyérítés: idősebb ál-

lományokban a véghasználat előtt
végzett fakitermelés.
(A gyérítések során mindig a leg-

szebb egyedek érdekében történik a
kitermelés, a rossz alakú, alászorult,
vékony, beteg egyedeket kell eltávolí-
tani, és nem fordítva!);

véghasználat: a vágásérettségi

kort elért, idős faállományok leterme-
lése.

Ez történhet:

a.) tarvágással, amelyet követően az

erdőfelújítás mesterséges erdősí-
téssel, vagy sarjaztatással történik;

b.) felújító vágással, ha az erdőfelújítás

az idős állomány talajra hulló mag-
járól természetes úton történik. Ez
időben hosszabban elhúzódó, nagy

MezőHír ˇ 2007/5

NÖVÉNYTERMESZTÉS

odafigyelést igénylő fakitermelés.
(A növedékfokozó gyérítések és a

véghasználatok esetében a kitermelt
bruttó fatérfogat mennyisége után er-
dőfenntartási járulék fizetését írja elő
a törvény.);
egészségügyi termelés: ennek so-

rán az elhalt, lábon álló fák termel-
hetők ki. Ez után néhány különle-
ges esettől eltekintve nem kell já-
rulékot fizetni, még idősebb fák
esetében sem.
Az erdőgazdálkodó a fakitermelés-

re éves erdőgazdálkodási terv benyúj-
tásával kérheti meg az engedélyt. Az
éves erdőgazdálkodási tervet az üzem-
terv előírásainak figyelembevételével
szakirányú közép- vagy felsőfokú vég-
zettséggel rendelkező szakember ké-
szítheti el.

Az éves terv erdészeti hatóság által

történt jóváhagyása után kezdődhet a
fakitermelés.

Erdőfelújítás

Az erdőtörvény minden erdőgaz-

dálkodóra nézve előírja, hogy a leter-
melt erdő helyett újat kell létrehozni.
Szakmai kifejezéssel ezt a tevékenysé-
get erdőfelújításnak nevezzük, ez egy
kötelezettség, ami a véghasználat be-
fejezését követően keletkezik.

Az erdő felújítása történhet:

a.) természetes módon:

a kitermelésre kerülő faállo-

mány talajra hulló magjáról
(mageredetű természetes felújí-
tás),

a kitermelésre kerülő faállo-

mány gyökeréről, vagy tuskójá-
ról kihajtott sarjakról (sarjere-
detű természetes felújítás).

Tuskósarjról végzett felújítás csak

az éger fafaj esetében végezhető.
b.) mesterséges módon:

Ekkor magvetéssel, csemete- vagy

dugványültetéssel gondoskodnak a fa-
állomány újbóli létrehozásáról olyan
állományok esetében, amelyek sem
magról, sem sarjról nem újulnak fel.
Ilyenek például a nemesnyár-állomá-
nyok.

Az üzemterv mint erről a korábbi-

akban már szó volt minden erdőrész-
letre előírja, hogy milyen módon kell
az erdőfelújítást elvégezni, valamint a
mesterséges erdőfelújításnál a fafajt is
meghatározza. Az erdőfelújításokra az
állam normatív támogatást nyújt!

Az erdőtörvény az erdőfelújítások

mielőbbi elvégzése érdekében határ-

időket szab meg. Ha az erdőgazdálko-
dó az erdőfelújítási kötelezettségének
a megszabott határidőkön belül nem
tesz eleget, az erdőgazdálkodási sza-
bálysértésnek minősül, és ebben az
esetben az erdészeti hatóság határoza-
ta alapján erdőgazdálkodási bírságot
kell fizetni.

A gyakorlat azt mutatja, hogy a

megadott időszakok alatt el lehet vé-
gezni az eredményes erdőfelújítást,
ehhez azonban a kezdettől fogva maxi-
mális odafigyelés kell. Legcélszerűbb,
ha a tarvágást követően azonnal neki-
látunk az erdősítési munkáknak. Gon-
dosan letakarított vágásterületen,
megfelelően előkészített talajba, jó mi-
nőségű csemetével időben és szaksze-
rűen végzett ültetés, majd a szükséges
ápolások esetleg több éven át el-
végzése vezet csak eredményre, az er-
dő ugyanis nem nő magától!

Ezzel összefüggésben ismételten

hangsúlyoznunk kell az erdész
szakember alkalmazásának fontos-
ságát!

Erdőtelepítés

Az erdőtelepítés erdei faállomány

korábban más művelési ágú (szántó,
gyep, stb.) területen végzett telepíté-
se. Az erdőtelepítések szakszerű el-
végzésének biztosítása érdekében az
erdőgazdálkodó erdőtelepítést csak jó-
váhagyott telepítési-kivitelezési terv
alapján végezhet. Az erdőtelepítési-ki-
vitelezési tervet minden esetben az er-
dészeti hatóság hagyja jóvá.

A törvény szerint, ahol a termőhe-

lyi viszonyok lehetővé teszik, a telepí-
tési terv készítésénél őshonos fafajok
(pl. tölgy) alkalmazásával előnyben
kell részesíteni a természetközeli er-
dőtársulások létrehozását.

Gyakran felmerülő kérdésre is vá-

laszt ad a törvény: az erdőtelepítés so-
rán figyelemmel kell lenni arra, hogy a
faállomány függőleges koronavetülete
a növekedésével arányosan a földrész-
let határán belül maradjon, továbbá a
szomszédos ingatlan hasznosítását az
indokolt mértéket meghaladó módon
ne korlátozza, veszélyeztesse.

Az erdőtelepítéshez pedig csak a

külön jogszabályban meghatározott és
igazolt minőségű szaporítóanyagot
szabad felhasználni.

Erdőtelepítések támogatása

Az erdőtelepítések támogatása

2005-ig nemzeti forrásból történt.

2005-től kezdődően az új erdőtele-

pítésekre vonatkozóan a központi költ-
ségvetés, valamint az Európai Mező-
gazdasági Orientációs és Garancia

Alap Garancia Részlege társfinanszí-
rozásában valósult meg az erdőtelepí-
tések támogatása. 2007-től pedig az
Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesz-
tési Alapból igényelhető támogatás a
mezőgazdasági területek erdősítésé-
hez, a cikk írásakor még csak tervezet-
ben meglévő, remélhetőleg rövidesen
megjelenő FVM-rendelet szerint.

Néhány kiemelés a tervezetből:

A rendelettervezet szerint a telepí-

tési pályázatot a május 1-június 30. kö-
zötti időszakban lehet benyújtani a
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hi-
vatal (a továbbiakban: MVH) nevében
eljáró, a tervezett erdőrészlet fekvése
szerint illetékes erdészeti hatósághoz.

Normatív, vissza nem térítendő tá-

mogatás vehető igénybe:
az erdőtelepítési első kivitelhez;
az ápolásához;

2007/5 ˇ MezőHír

az erdőtelepítés miatti jövedelem-

kiesés pótlásához

A támogatás mértéke fafajtól függ,

az őshonos (például tölgy, bükk) fafa-
jok magasabb támogatásban részesül-
nek. Észrevétel: a támogatási össze-
gek az előző évihez képest csökkentek,
különösen akác és nemesnyár eseté-
ben! A rendelet mellékletben tartal-
mazza a támogatható és nem támogat-
ható célállományok felsorolását adott
erdőgazdasági tájban; a korábbi
évekhez képest ez is újdonság.

Az erdőtelepítés első kivitelhez

kapcsolódó kiegészítő tevékenység-
ként a vadvédelmi kerítések létesítése
is támogatott!

Támogatási jogosultság

A támogatás igénybevételére a ké-

relmező akkor jogosult, ha:
a.) rendelkezik erdőtelepítési enge-

déllyel (erdőtelepítési-kivitelezési
terv határozata);

b.) az erdőrészlet területe a koronave-

tülettel együtt eléri
b.a.) az 1 ha-t, vagy
b.b.) a 0,5 ha-t, amennyiben az er-

dőrészlet erdőterülettel közvetlenül
határos;
c.) a támogatási kérelem benyújtását

megelőző két naptári évben mező-
gazdasági területek erdősítésére
vonatkozó támogatás igénybevétele
esetén nem került kizárásra a tá-
mogatási feltételek súlyos gondat-
lanságból vagy szándékos történő
megszegése miatt;

d.) a jövedelempótló támogatás támo-

gatási időszakát meghaladóan leg-
alább öt évig jogosult a telepíteni
kívánt mezőgazdasági terület hasz-
nálatára.

Fontos: a kérelmező a támogatási

döntésről szóló határozat kézhezvéte-
léig nem kezdheti meg az erdőtelepí-
tést. Az erdőtelepítés megkezdettnek
minősül, ha az alábbi tevékenységek
bármelyikét megkezdték:
a.) gyep esetében a talaj-előkészítés;
b.) szántóterület esetében:

ba.) csemeteültetés,
bb.) dugványozás vagy magvetés.
A támogatási kérelmek bírálata

tervezett erdőrészletenként pontrend-
szer alapján történik. Így például a
hátrányos kistérségben, a kérelmező
lakóhelyéhez közel tervezett erdőtele-
pítés magasabb pontot kap. Szakmai

szempontok közül egyebek mellett az
erdőrészlet rendeltetése, mérete, faál-
lomány elegyességének vizsgálata, fa-
állomány őshonosságának vizsgálata
alapján kerülnek pontozásra a terve-
zett erdőtelepítések. További és bő-
vebb tájékozódás céljából célszerű fel-
keresni a területileg illetékes megyei
Erdészeti Igazgatóságokat!

Aktualitás!

Megjelent a Mezőgazdasági és Vi-

dékfejlesztési Hivatal 24/2007. (IV. 3.)
számú közleménye a mezőgazdasági
területek erdősítése támogatás 2007.
évi kifizetésének igényléséről.

Eszerint: a kifizetési kérelem be-

nyújtásának határideje: 2007. április
1-május 31. között a 2006. őszi és ennél
korábbi telepítésekre, valamint a 2007.
tavaszi telepítésekre.

Az erdőtelepítési első kivitelhez

nyújtott támogatás első évben történő
kifizetésének együttes feltételei:
a sikeres telepítés, amelyet az Me-

zőgazdasági Szakigazgatási Hivatal
Erdészeti Igazgatósága, mint erdé-

szeti hatóság a műszaki átvételt kö-
vetően igazol;

a termőföld erdőművelési ágba tör-

ténő átsorolásának kezdeményezése;

az ügyfélnek az erdészeti hatóság

erdőgazdálkodóként való nyilván-
tartásba vétele.

Az első kiviteleken kívül az erdőte-

lepítések ápolásához és a jövedelem-
pótló támogatásra nyújthatók be a ki-
fizetési kérelmek.

A mezőgazdasági területek erdősí-

tése kifizetési kérelmet az MVH által
rendszeresített nyomtatványokon, a
Mezőgazdasági Szakigazgatási Hiva-
tal Erdészeti Igazgatóság területileg
illetékes megyei igazgatóságára sze-
mélyesen vagy tértivevényes külde-
ményben postai úton, egy példányban
kell benyújtani. A további információk
és a szükséges nyomtatványok ugyan-
itt beszerezhetők.

Nagy Dénes

osztályvezető

Vas Megyei MGSZH

Erdészeti Igazgatóság