MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
2007/5 ˇ MezőHír
101
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
A magyar mezőgazdaság számára
biztos piacot jelent a biodízel és a
bioetanol nyersanyagának termelése,
ugyanakkor meg kell kezdeni az ága-
zat gyors modernizálását jelentette
ki a földművelésügyi és vidékfejleszté-
si miniszter a közelmúltban egy konfe-
rencián, Hódmezővásárhelyen. Gráf
József szerint a megújuló energiafor-
rások felhasználása, a bioetanol és
biodízel termelése egyszerre jelent
szükségszerűséget és lehetőséget Ma-
gyarország mezőgazdasága számára.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a fosz-
szilis energiahordozók iránti növekvő
igény és a felhasználásuk során kelet-
kező szén-dioxid okozta környezeti ve-
szély önmagában is elegendő ok, hogy
intenzíven foglalkozzunk Magyaror-
szágon a megújuló energiaforrások
növekvő arányú hasznosításának kér-
désével. Az alternatív energiaforrások
előállítása növeli a belföldi hozzáadott
értéket, a hazai termelők jövedelmét,
és az import kiváltásával javítja az el-
látás biztonságát. A jelenlegi élelmi-
szer-termelésre és takarmány-előállí-
tásra alapozó magyar mezőgazdasá-
got az ipari és energetikai célú nö-
vénytermesztéssel ,,háromlábúvá"
kell tenni jelentette ki az agrártárca
vezetője.
Gabonából a hazai szükséglet jelen-
leg mintegy 8,3 millió tonna, azaz közel
8 millió tonnányi gabonát nem haszná-
lunk föl Magyarországon. Köszönhető
ez annak, hogy az elmúlt években több
olyan esztendő is volt, amikor az átla-
gos 12 millió tonna helyett 15-18 millió
tonna volt a gabonatermés. Az adott-
ságaink tehát kiválóak, ezért nem le-
het célunk a gabonatermesztés vissza-
fogása. A hasznosítás módját azonban
meg kell keresnünk érvelt a minisz-
ter.
Az állatállomány tervezett növeke-
dése ellenére évente mintegy 2-2,5
millió tonna kukorica is ,,felesleges",
azaz bioetanol előállításra lehet hasz-
nálni. A jelenleg tervezett, 2010-ig
megvalósuló három nagy 200-500
ezer tonna éves kapacitású és több
kisebb bioetanol-üzem működtetésé-
hez tehát rendelkezésre áll a szüksé-
ges alapanyag.
Az uniós előírásoknak megfelelő
mennyiségű biodízel előállításához
szükséges alapanyag még nem éri a
szükséges mennyiséget. A repce ve-
tésterülete a korábbi 200 ezer hektár-
ról mintegy 300 ezer hektárra nőtt, a
napraforgó esetében azonban még to-
vábbi növekedésre van szükség fo-
galmazott a miniszter.
KAP-reform kell!
Az Európai Unió közös agrárpoliti-
kája (KAP) ellentétes szemléletű a
Brüsszelben újonnan elfogadott zöld-
energetikai és klímapolitikai célokkal
hangoztatta Gőgös Zoltán. A Föld-
Szükségszerűség és (vagy) lehetőség
Miniszteri vélemények
A megújuló energiaforrások alkalmazásának növekvő szükségességével kapcsolatban általában
egybehangzóak a vélemények, ám jelentősek a különbségek annak lehetséges részarányáról.
MezőHír ˇ 2007/5
102
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
művelésügyi és Vidékfejlesztési Mi-
nisztérium államtitkára egy budapesti
nemzetközi szakmai konferencián
utalt arra, hogy a KAP jelenleg vissza-
fogott termelésre ösztönöz, márpedig
így nem lehet az uniós törekvések el-
éréséhez döntő fontosságú biomasszá-
ból eleget előállítani. Gőgös Zoltán em-
lékeztetett az uniós kormányfők már-
cius eleji döntésére, amely szerint
2020-ig jelentősen kell emelni a meg-
újuló energiaforrások, azon belül a
bioüzemanyagok jelenlegi felhasználá-
si arányát, hozzájárulva ezzel a széndi-
oxid-kibocsátás legalább 20 százalékos
csökkenéséhez. Így ismét a KAP re-
formjára lesz szükség, hogy a támoga-
tási rendszer jobban vegye figyelembe
az energetikai célú növénytermesz-
tést.
Gőgös Zoltán nem osztotta azokat a
természetvédelmi jellegű aggályokat,
amelyek a magyarországi biomassza-
tüzelésű erőművek faszükségletével
kapcsolatban merültek fel az utóbbi
időben. Ugyanakkor az államtitkár el-
ismerte, hogy bővülésre az erdészeti
biomassza tekintetében nincsen lehe-
tőség, ezért a jövőben energiaültetvé-
nyekké kell átalakítani a kedvezőtlen
adottságú mezőgazdasági területeket.
Az államtitkár kitért a bioüzem-
anyagok témakörére is. Az összes
üzemanyagra vetítve a bioüzemanya-
gok keverési arányát 2020-ig 10 száza-
lékra kell emelni. Gőgös Zoltán szerint
Magyarország már a 2010-re koráb-
ban kitűzött 5,75 százalékos célt is el-
éri, míg az unió 27 tagállama összessé-
gében elmarad majd ettől az aránytól.
A hazai számítások szerint 2015-re
várhatóan már 8 százalék lesz a jelen-
leg még csak mintegy 1 százalékra te-
hető magyarországi keverési arány.
Bár a biodízel energetikai szempont-
ból sokak szerint kedvezőbben haszno-
sítható, Magyarországnak agrár-
adottságai miatt mégis a bioetanolra
kell elsősorban koncentrálnia. Ezzel
párhuzamosan várhatóan nem kell tar-
tani attól, hogy az energetikai növény-
termesztés alapanyagigénye miatt
előbb-utóbb hiány lép fel a takarmány-
piacon, mert a hazai termelés az utóbbi
években jócskán meghaladta a szük-
ségletet.
Németh Imre, a Miniszterelnöki
Hivatal államtitkára, korábbi agrármi-
niszter mondandójában kifejtette,
hogy a biomassza domináns szerepét
továbbra is feltételezve Magyarország
várhatóan nem éri el azt a 20 százalé-
kos átlagos uniós célszámot, amely a
teljes energiafelhasználáson belül a
megújuló energia arányára vonatko-
zik. Adatai szerint 2005-ben az alter-
natív forrásokkal megtermelt energia
90 százalékát a biomassza adta. Né-
meth Imre szerint Magyarországon
biomasszából legjobb esetben is a tel-
jes energiaigény 15 százaléka fedezhe-
tő.
Persányi kontra Kóka
Persányi Miklós reálisnak tartja,
hogy a megújuló energia aránya Ma-
gyarországon 2020-ig a teljes energia-
fogyasztáson belül elérje a 20 százalé-
kot. A környezetvédelmi és vízügyi mi-
niszter nem ért egyet azokkal az ener-
getikai szakértőkkel és így Németh
Imrével sem , akik szerint lehetetlen
az uniós cél elérése. Szerinte Magyar-
országon elsősorban a napenergia, a
geotermikus energia és a biomassza
felhasználásával van lehetőség a kí-
vánt arány elérésére. Véleménye sze-
rint a megújuló energiaforrásokból el-
sősorban nem a villamosenergia-ter-
melésre, hanem a hőtermelésre kelle-
ne koncentrálni. A miniszter tájékoz-
tatása szerint az Új Magyarország
Fejlesztési Terven belül az elkövetke-
ző hét évben mintegy 100 milliárd fo-
rint támogatás áll majd rendelkezésre
a megújuló energia támogatására. Ez
az összeg a számítások szerint mint-
egy 400-500 milliárd forint beruházást
jelenthet.
Eltérően látják a megújuló energia
terjedésének ütemét a gazdasági és a
környezetvédelmi tárca szakemberei.
Míg a környezetvédelmi miniszter sze-
rint a 20 százalékos megújulóenergia-
részarány teljesítése 2020-ig lehetsé-
ges cél, a Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium szerint Magyarországon
ezt gyakorlatilag lehetetlen elérni. A
teljes energiafelhasználáson belül leg-
feljebb 14-16 százalékos részarány tel-
jesíthető, amelyben így is mintegy 2-4
százalékos súllyal szerepel az a meg-
termelt zöldenergia, amelyet az inno-
vációtól lehet remélni.
Kevesebb támogatás
Az előzetes tervek szerint az Új
Magyarország Fejlesztési Tervben a
megújulóenergia-projektek támogatá-
si intenzitása az eddigi 60 helyett leg-
feljebb 30 százalék lesz, és a többi
megújuló energiaforrás mellett a bio-
massza előállítását kívánják előnyben
részesítik. Az elkövetkező hétéves eu-
rópai uniós költségvetési időszakban a
megújuló energiaforrásokkal kapcso-
latos támogatásokra az Új Magyaror-
szág Fejlesztési Terven belül mintegy
50 milliárd forint, az Új Magyarország
Vidékfejlesztési Terven belül pedig
50-60 milliárd forint áll majd rendel-
kezésre. Várhatóan június-júliusban
jelenhetnek meg az első pályázati fel-
hívások. Amíg a támogatási intenzitás
az elmúlt évek hasonló pályázatainál
akár a 60 százalékot is elérhette, ad-
dig a következő ciklusban a megújuló
energiaforrások hasznosítására és az
energiahatékonyság javítására igé-
nyelhető támogatások a teljes beruhá-
zási érték legfeljebb 30 százalékát te-
hetik ki. Az elmúlt években mindenfé-
le megújuló energiaforrásra jutott a
pénzből, ám változás a korábbiakhoz
képest az is, hogy az elkövetkező idő-
szakban a hangsúly a biomasszával,
azon belül is a biogázzal és
bioüzemanyagokkal összefüggő pro-
jektek támogatásán lesz. További le-
hetőség, hogy az alapanyag-termelés
versenyképessé tételéhez az idén már
hektáronként 45 euró kiegészítő terü-
letalapú támogatásért folyamodhat-
nak az energetikai célú növényter-
mesztésben érdekelt termelők, akik-
nek tavaly még csak 29 euró járt erre
a célra. Ilyen szubvenciót Magyaror-
szágon tavaly 12-14 ezer hektáron vet-
tek igénybe, az idén a kormány 15-25
ezer hektárral számol e tekintetben. A
kiegészítő támogatásokat tavaly még
a magyar kormány saját forrásból fi-
nanszírozta, ám azokat az idei évtől
már teljesen az EU fedezi.
Munkatársunktól
(Forrás: MTI)
A jelenlegi élelmiszer-termelésre és takarmány-előállí-
tásra alapozó mezőgazdaságot az ipari és energetikai
célú növénytermesztéssel ,,háromlábúvá" kell tenni
