2007/5 ˇ MezőHír
105
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
A közelmúltban az egyik brit keres-
kedelmi televízió olyan filmet mutatott
be, amely alapjaiban kérdőjelezi meg
az emberi beavatkozás hatását a klí-
maváltozásra. Az elhangzottak szerint
a Föld klímáját már százmillió évekkel
az ember megjelenése előtt ,,gyors" és
szélsőséges kilengések jellemezték.
Ennek elsődleges forrása a naptevé-
kenység. A jelenlegi hőmérséklet-
emelkedést kizárólag az emberi tevé-
kenységgel magyarázó elméletek mö-
gött hatalmas állami pénzekkel
gazdálkodó politikai hátterű ,,iparág"
épült ki, amelynek lététől például
munkahelyek százezrei függnek. Ezek
mind megszűnnének, ha a teória meg-
dőlne. A filmben megszólaló szakértők
nem adtak hitelt az ipari tömegterme-
lés fellendülése és a jelenlegi felmele-
gedés közötti ok-okozati összefüggés-
nek. E szerint a Föld átlaghőmérsék-
lete már több mint kétszáz éve, a kö-
zépkorban kezdődött kis jégkorszak
vége óta emelkedik, ugyanakkor e fo-
lyamatban éppen a mai értelemben
vett modern ipari tömeggyártás haj-
nalán volt egy több évtizedig tartó tö-
rés. A globális átlaghőmérséklet 1940
és 1975 között folyamatosan és jelentő-
sen csökkent, márpedig éppen ebben
az időszakban indult meg az ipari szén-
dioxid kibocsátásának meredek emel-
kedése. A megszólaltatott szakembe-
rek szerint egyébként sem helytálló a
szén-dioxidot ipari szennyezőanyag-
nak nevezni, hiszen keletkezése a földi
életfolyamatok egyik legtermészete-
sebb velejárójára. Emellett még a tűz-
hányók is sokszorta többet bocsátanak
ebből a gázból a légkörbe, mint az em-
ber. Ráadásul a szén-dioxid aránya a
légkört alkotó gázoké között továbbra
is elenyésző, és nem is ez az anyag a
,,leghatékonyabb" üvegházhatású gáz,
hanem az egyszerű vízpára.
Hasonló jellegű cikket közölt a kon-
zervatív The Wall Street Journal is. E
szerint a globális felmelegedésért fele-
lőssé tett szén-dioxid kibocsátásának
korlátozására törekvő cégek szeme
előtt elsősorban nem a Föld megmenté-
sének célja lebeg, hanem arról van szó,
hogy egyes vállalatok külön jövedelem-
re akarnak szert tenni. Ha ugyanis az
állam korlátot állít fel a szén-dioxid ki-
bocsátására, akkor mesterséges piac
keletkezik. Ezen a piacon az alacsony
emissziójú cégek vagy azok, amelyek
az átállást könnyebben és olcsóbban
meg tudják oldani profithoz juthatnak
a kvótákkal történő kereskedelem ré-
vén. Európában a 2005 óta ,,szervezett"
emissziókereskedelem során ugyanis
kiderült, hogy az Európai Bizottságnak
felül kell vizsgálnia az egyes országokra
eső emissziós értékeket, mivel gyakor-
latilag sehol sem a kiotói klímaegyez-
ménynek megfelelő alacsony normákat
állapítottak meg... Ezek alapján pedig
egyértelmű, hogy a kibocsátási normák
korlátozása és az emissziókereskede-
lem nem környezetvédelmi, hanem jól
felfogott profitérdekeket szolgál.
Károsnak tartja a klímaváltozásban
az ember szerepét elvitató elméleteket
Láng István akadémikus, aki szerint
igenis felelősen kell gondolkozni a glo-
bális felmelegedés várható következ-
ményeiről. A professzor szerint nem
újszerű gondolat a természeti folyama-
tok klímára gyakorolt hatása. Ugyan-
akkor a természeti tényezőt túlhangsú-
lyozók egy dologgal nem számolnak,
mégpedig a Föld egyre gyarapodó né-
pességével. A bolygó történetében
mindenféle klimatikus jelenségre volt
már példa, de az, hogy 6,5 milliárd em-
ber éljen rajta, akiknek a száma 2050-
re várhatóan 3 milliárddal nő, még so-
ha nem fordult elő. Láng István megje-
gyezte, hogy valóban kicsi az emberi
tevékenységből származó szén-dioxid
részaránya a levegőben. Azonban míg
a vízpára csak rövid ideig, a szén-dioxid
mintegy 40-50 évig marad meg a lég-
körben. Így a szén-dioxid aránya az
emberi tevékenység nyomán alig több
mint egy évtized alatt 10 százalék fölé
emelkedhet, nem számolva a tengerek
melegedése miatt felszabaduló szén-di-
oxiddal. Ez az arány pedig már felbo-
ríthatja a légkör stabilitását, ami egyre
szeszélyesebb időjárást vonhat maga
után. Továbbmenve, az ember hatását
nem szabad a közvetlen kibocsátásokra
leszűkíteni. Az intenzív földhasználat, a
mocsarak lecsapolása, a növekvő faki-
termelés, stb. mind olyan közvetett
emberi hatásokra példa, amelyek miatt
dúsulnak a légkörben az üvegházhatá-
sú gázok. Ez ellen pedig igenis van mit
tenni, hiszen az emberi eredetű üveg-
házhatású gázok mennyiségének a
csökkentésével elejét lehetne venni a
légköri egyensúly megbomlásának.
Ugyanakkor már most el kell kezdeni
alkalmazkodni azokhoz a hatásokhoz,
amelyek a kedvezőtlen folyamatok
megindulása miatt elkerülhetetlenek.
Magyarországon éppen ezért az elmúlt
három évben zajlott a Változás-hatás-
válaszadás (Vahava) éghajlatváltozási
kutatási projekt, amely során magyar
tudósok javaslatokat dolgoztak ki a
még idén elkészülő Nemzeti Klímavál-
tozási Stratégiához. Az érdekeltségi
körökre vonatkozóan Láng István úgy
vélekedett, hogy a gazdasági érdekek
átszövik az egész társadalmat, így nem
csoda, hogy a tudományos kutatások
sem kivételek ez alól. A professzor sze-
rint a két oldal mozgatórugója leegy-
szerűsíthető arra a képletre, miszerint
maradjon-e vagy változzon a jelenlegi
pazarló termelési-fogyasztási struktú-
ra. Az mindenesetre egyértelmű, hogy
a természeti erőforrások a jelenlegi
ütemben felhasználva egy idő után
nem lesznek elegendőek az egyre né-
pesedő világ ellátására.
A téma Amerikában is egyre ,,nép-
szerűbb". Al Gore, volt amerikai alel-
nök például az ún. klímavédelmi tör-
vény elfogadását sürgeti. A politikus a
globális felmelegedés következménye-
ivel kapcsolatban az egész bolygót fe-
nyegető veszedelemről beszélt. A tét-
lenségnek a környezetre és a gazda-
ságra nézve is katasztrofális következ-
ményei lennének hangoztatta. A ká-
Klímaváltozás: kész átverés?
(Minek nekünk alternatív energiaforrás?)
A klímaváltozás kérdéséről Láng István akadémikus szerint felelősen kell gondolkodni,
még akkor is, ha időről időre felbukkannak ezzel ellentétes vélemények.
A bolygó történetében mindenféle klimatikus jelenségre
volt már példa, de az, hogy 6,5 milliárd ember éljen rajta,
még soha nem fordult elő
MezőHír ˇ 2007/5
106
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
ros gázok kibocsátását a jelenlegi szin-
ten be kellene fagyasztani, és az érté-
ket 2050-re 90 százalékkal kellene
csökkenteni. Be kellene tiltani az olyan
széntüzelésű erőművek építését, ame-
lyek a légkörbe eresztik a káros gázo-
kat, és a kibocsátásra adót kellene ki-
vetni. Arról is beszélt, hogy a legszigo-
rúbb üzemanyag-takarékossági nor-
mákra van szükség az autók esetében,
és a kiotói klímavédelmi egyezmény
helyett 2010-ben új nemzetközi megál-
lapodást kell kötni. Al Gore már több
könyvben felhívta a figyelmet az em-
ber okozta kedvezőtlen klímaváltozási
folyamat veszélyeire. Talán ennek is
köszönhető, hogy tíz amerikaiból ma
már hat (59%) úgy érzi, a globális fel-
melegedés következményei máris
érezhetőek. 1997-ben még csak a meg-
kérdezettek fele (48%) gondolta így.
Közben a Bush-kormány továbbra is
elutasítja a káros gázok kibocsátásának
csökkentésére kötelező egyezményt,
mivel az ,,sérti az amerikai gazdaság ér-
dekeit" és hatástalan, ha Kínát és Indi-
át nem kényszerítik a kibocsátás vissza-
szorítására. A Bush-kormány egyik
volt vezető tisztviselője még azt is beis-
merte, hogy politikai szempontok alap-
ján cenzúrázott több klímaváltozási tu-
dományos jelentést, mintegy ,,hozzá-
igazítva" azokat a Fehér Ház hivatalos
politikájához. Ezzel mintegy párhuza-
mosan az Amerikai Űrkutatási Hivatal
(NASA) egyik szakértője is arról szá-
molt be, hogy a Fehér Ház sorozatosan
megpróbálta ellenőrizni, és a saját ma-
ga által kijelölt mederbe terelni azokat
a szakértői jelentéseket, amelyek a glo-
bális felmelegedésről készültek, és a
sajtó nyilvánossága elé kerültek. A kor-
mányjelentéseket kozmetikázó tevé-
kenység 2005-ben derült ki, amikor a
The New York Times megírta, hogy egy
fehér házi tisztviselő olyan értelemben
írta át a jelentéseket, hogy a tényleges-
nél kisebbnek tűnjön az üvegházhatást
okozó gázok kibocsátásának szerepe a
globális felmelegedésben. Így kétségbe
vontak olyan tudományos megállapítá-
sokat, amelyekkel a klímaszakértők
többségének véleménye egyezett. Az
eset után egy képviselő kifejtette, hogy
a Fehér Ház valószínűleg szervezett ak-
ció keretében keltett bizonytalanságot
a klímaváltozási vitában.
Még az amerikai Legfelsőbb Bíró-
ság is bekapcsolódott az egyre szélese-
dő vitába. A klímaváltozás kérdése úgy
került a Legfelsőbb Bíróság elé, hogy
felelőtlen magatartása miatt 12 szövet-
ségi állam, 3 város és 13 környezetvé-
dő csoport beperelte az amerikai Kör-
nyezetvédelmi Hivatalt (EPA). Az
EPA mindeddig azzal az ürüggyel há-
rította el a zöldszervezek követelését
miszerint állapítson meg környezetvé-
delmi normákat az autókra vonatkozó-
an , hogy a szén-dioxid az ún. tiszta
levegő törvény értelmében nem kör-
nyezetszennyező gáz, tehát a hatóság-
nak nincs jogköre korlátozást megálla-
pítani. A testület állásfoglalása szerint
a szén-dioxid ezentúl környezetszeny-
nyező gáznak minősül, így az EPA kor-
látozhatja a gépjárművek által kibo-
csátott káros anyagok mennyiségét. A
történelminek is nevezhető legfel-
sőbb bírósági döntés következtében el-
hárul tehát az akadálya annak, hogy az
Egyesült Államokban is szigorú nor-
mákat állapítsanak meg a felmelege-
dést okozó gázok kibocsátására vonat-
kozóan. A döntés azonban még nem je-
lent konkrét változásokat. Évek tel-
hetnek el, amíg az EPA előrelép, a sza-
bályozásra ugyanis nem kötelezték.
Az ENSZ és a Meteorológiai Világ-
szervezet által majdnem 20 éve létreho-
zott tudományos testület, a klímaszak-
értők nemzetközi csoportja az év elején
Brüsszelben tanácskozott, és eddigi
legborúlátóbb jelentését állította össze.
A dokumentumban klimatológusok ar-
ra figyelmeztetnek, hogy a felmelege-
dés hatásai gyorsabban és szélesebb
körben jelentkeznek majd, mint koráb-
ban jósolták. Azt is leszögezik: a jelen-
ség már most is nagymértékben hat a
Föld élővilágára. Éhínség Afrikában és
Ázsiában, folyamatosan emelkedő ten-
gerszint, embermilliárdokat sújtó ivó-
vízhiány, valamint az ismert növény- és
állatfajok 30 százalékának a kipusztulá-
sa lehet a következmény. A világméretű
klímaváltozás fokozza majd az egyen-
lőtlenségeket a Földön, hiszen elsősor-
ban azokat a régiókat érinti súlyosan,
amelyek már eleve elmaradott helyzet-
ben vannak. Mindez egyes térségekben
a jelenlegi életmód megváltoztatásának
kényszerével, tömeges lakóhelyelha-
gyással járhat. A tengerek és óceánok
partjain élőket az olvadás miatti víz-
szintemelkedés is fenyegeti. Emellett
gyakoribbá válnak a különböző termé-
szeti csapások, ciklonok, hurrikánok,
áradások és ezek káros következmé-
nyeire is fel kell készülni. Az északi fél-
teke egyes részein (például Észak-Eu-
rópában, Szibériában, az észak-ameri-
kai prérin) a felmelegedés az első idők-
ben kedvező változásokat hozhat: nőhet
a termés, illetve a rendelkezésre álló víz
mennyisége. 3 fok feletti felmelegedés-
nél azonban mindezek az előnyök ele-
nyésznek. Ráadásul más vonatkozások-
ban a klímaváltozás e régiókban is ká-
ros hatással jár majd: csökken a hóta-
karó vastagsága, így az Alpokban pl. a
téli üdülőhelyek jelentős része bezár-
hatja kapuit. Nőni fog a nagyon meleg
időszakok hossza is.
A Kárpát-medencét is érinti a klí-
maváltozás. Magyarország a vízhiányt
tekintve a világ tíz legveszélyeztetet-
tebb állama közé tartozik. A következő
évtizedben csökkennek a hazai folyók
vízhozamai, nyaranta a jelenleginek a
felére apadhat a vízszint. Ezzel szem-
ben hevesebbé válnak az árvizek és a
zivatarok, miközben a csapadék
összmennyisége csökken. Forróbb
nyárra, hőhullámokra lehet számítani,
de enyhébb lesz a tél. Így visszaesik
ugyan a fűtési igény, ám növekszik a
légkondicionálás energiaszükséglete.
Az agrártermelésben pedig fel kell ké-
szülni a hosszabb csapadékmentes idő-
szakokra, a szárazságra.
Összeállította:
dr. Pongrácz László
Éghajlat-változási
mintaprogram Tatabányán
Tatabánya önkormányzata e-
gyüttműködést kötött az MTA Szo-
ciológiai Kutatóintézetében működő
Éghajlatváltozás Kutatóműhellyel,
hogy Komárom-Esztergom megye
székhelyén valósuljon meg az első
városi éghajlat-változási mintaprog-
ram. Ez modellként szolgálhat más
településeknek is, nyilatkozta sajtó-
tájékoztatón a város polgármestere.
Ennek során vizsgálni fogják az
üvegházhatású gázok kibocsátás-
csökkentésének és a megújuló ener-
giaforrások felhasználásának lehető-
ségeit. Felmérik azt is, hogy a lakos-
ság mekkora érdeklődést mutat az
éghajlatváltozás témája iránt. Az ég-
hajlat-változási mintaprogram egy
éve alatt Tatabányán Klíma-kört ala-
kítanak, a városi honlapon rovatot
indítanak az éghajlatváltozásról, és
pályázatot adnak be olyan rendezvé-
nyek szervezésére, amelyek a lakos-
ság körében rávilágítanak a globális
felmelegedés problémáinak helyi
megoldási lehetőségeire.
