MezőHír :: Mezőgazdasági Szaklap :: XI. évfolyam :: 2007-07 :: július

[ Kedves Olvasó! | Tartalomjegyzék ] - [ Honlap | Rólunk | Partnerek | Apróhirdetés ]

 

MezőHír ˇ 2007/5
ÁLLATTENYÉSZTÉS
Dr. Tóth Ervin, a Pfizer marketing
menedzsere bevezetőjében elmondta,
hogy a szarvasmarhatelepek gazdasá-
gosságához egyebek mellett a magas
színvonalú állategészségügy is elen-
gedhetetlen, amelynek alapját a jó ál-
lategészségügyi programok és a mo-
dern, innovatív gyógyszerek jelentik.
A szakmaiság és gazdaságosság kettős
követelményének elkötelezett Pfizer
Animal Health az a cég, amelyik világ-
viszonylatban a legtöbbet költi az ilyen
irányú kutatás-fejlesztésre, így min-
den évben új, innovatív termékekkel
képes segíteni a szarvasmarha-ágazat
gazdaságosabbá tételét.
A növendék borjak légzőszervi
tünetegyüttese (BRD)
A borjaknál fellépő légzőszervi
tünetegyüttes lehet heveny, félheveny
és idült, amelyet általában valamilyen
hajlamosító tényező indít meg. Ilyen
lehet többek között a szállítás, az ún.
,,shipping fever" (szállítási betegség)
kiváltója, az újracsoportosítás és az
időjárási front okozta stressz. Ezek a
hatások az immunrendszert legyengí-
tik, és az állományban jelen lévő op-
portunista vírusok a kedvező alkalmat
kihasználva aktiválódnak. A vírus
tönkreteszi a nyálkahártya egy részét,
ezzel utat nyitva a bakteriális fertőzé-
seknek. Ezek általában súlyos kórké-
pekhez vezetnek, amelyeknek igen
gyakran elhullás a vége ­ tudtuk meg
a SZIE Kórbonctani és Igazságügyi
tanszékvezetőjétől, virológusától, Dr.
Rusvai Miklóstól,
aki összefoglalta a
betegség vírusos, valamint bakteriális
eredetű kórformáit.
A vírusok okozta tüdőgyulladások
tekintetében az ,,első számú közellen-
ség", a többszörös kórformát előidéző
herpesz vírus (BHV-1) által okozott
fertőző rhinotracheitis (IBR) szerepét
­ a 2002 óta végzett országos IBR
mentesítési programok elindulása kö-
vetkeztében ­ a parainfluenza-3 vírus
okozta légzőszervi kórkép veszi át. A
betegség az utóbbi időben a megszo-
kottnál előbb jelentkezik, akár már 1
hónapos életkorban is, mivel a
kolosztrális immunitás nem védi meg
teljesen a borjakat.
A másik, szintén növekvő jelentősé-
gű kórkép a szarvasmarha járványos
köhögése (Bovine Respiratory
Syncytial ­ BRS ­ vírus),
amely fő-
ként korai, választási korban (2-6 hó)
elsődleges kórokozó, majd a későbbi
életkorban (6 hó-2 év) a növendék állo-
mányokban okoz súlyos, gyakran el-
hulláshoz vezető tüdőgyulladást. A
megbetegedés szezonális (főleg az
őszi-téli hónapokban fordul elő), és
rendkívül ragályos.
A vírusos kórképekhez tartozik
még a BVD (Bovine Viral
Diarrhoea)
is, amely immunszu-
pressziót, fiatal borjaknál hasmenést,
később csökkent szaporodásbiológiai
teljesítményt és számos egyéb problé-
mát okoz.
A baktériumok okozta tüdőgyulla-
dások tekintetében a vírusos kórfor-
mákat felülfertőző baktériumok közül
a leggyakoribbak:
­ a Mycoplasma bovis: az utóbbi idő-
ben növekszik a jelentősége, amely
leggyakrabban 2-4 hetes borjakban
okoz tüdőgyulladást, de a légző-
szervi problémák mellett infer-
tilitást (visszaivarzás), valamint ízü-
letgyulladást is okoz. Erősen
immunszupresszív, és csak antibio-
tikummal kezelhető;
­ a Pasteurella baktériumok okoz-
ta tüdőgyulladás (P. multocida,
Mannheimia haemolytica)
kiala-
kulására is a klasszikus lépcsőzetes
felépítés a jellemző: a vírusfertőzés
utat nyit a baktériumok számára,
így a hurutos, majd kruppos szakot
a gennyes tüdőgyulladás, eseten-
ként mellhártyagyulladás követi.
A légzőszervi betegségek
gazdasági kártétele
­ Az állattartó telepeken (mint min-
den más vállalkozás esetében) a leg-
főbb cél a gazdasági haszon növelése,
ezt pedig szinte csak a betegségek
megelőzésével érhetik el a borjúhizla-
lással foglalkozó gazdák ­ kezdte elő-
adását Dr. Ózsvári László, egyetemi
adjunktus, állatorvos, agrárközgaz-
dász.
A jövedelmezőség növelésének főbb
lehetőségei között szerepelt a menedzs-
ment és a szervezés javítása, a takar-
mánygazdálkodás, valamint a tartás-
technológia fejlesztése (utóbbiak igen
tőkeigényesek). A költségek csökkenté-
sére az állomány-egészségügy terüle-
tén nyílik lehetőség, mégpedig a pre-
venció
által. Az előadó hangsúlyozta,
hogy az egészségügyet nem ,,szükséges
rossznak", hanem olyan befektetésnek
Jó orrom van hozzá...
Korai védelem a tüdőgyulladás ellen
A Pfizer Állategészségügy március 27-én, a Vajdahunyadvár néven ismert Magyar Mezőgazdasági Múzeum patinás falai között
tartotta ­ számos állatorvos és telepvezető részvételével ­ új szarvasmarha vakcinája, a Rispoval IntraNasal termékbemutató
rendezvényét.
Dr. Rusvai Miklós a
betegség lehetséges kórformáiról
tartott előadást
MezőHír ˇ 2007/5
ÁLLATTENYÉSZTÉS
kell tekinteni, amely képes optimalizál-
ni a költségeket, hiszen ,,a tűzoltás min-
dig többe kerül, mint a megelőzés".
A légzőszervi betegségek kárté-
telének részletes áttekintésekor több
külföldi (USA, Anglia, Hollandia) ku-
tatás alapján kiderült, hogy a borjak
elhullásáért közel 50%-ban a BRD a
felelős, amely egyben a leggyakoribb
állat-egészségügyi probléma a borjú-
nevelés során.
Az USA bikahizlalásában évente 1
milliárd(!) USD a BRD miatti veszte-
ség (Griffin, 1997), Hollandiában
ugyanez a tétel 75 millió USD/év (van
der Fels, 1998).
Magyarországon a BRD okozta
veszteség nagyságát a nemzetközi iro-
dalom alapján lehet becsülni-számíta-
ni, s ehhez a 2006. évi átlagos termelé-
si és áradatokat vették figyelembe. A
részletes táblázatokat és számításokat
áttanulmányozva a résztvevők maguk
is beláthatták, hogy milyen óriási
nagyságrendű hazánkban a BVD-MD
és IBR miatti veszteség. A BVD-
kártétel becsült nagysága (2006)
évente meghaladja a 840 millió Ft-
ot, ugyanez az IBR tekintetében
több mint 1.8 milliárd Ft/év kárt je-
lent. A BRD miatti becsült veszteség
is 1.4 milliárd Ft/év (ez 4.4 millió
Ft/év ezres tehenészetben).
A szub-
klinikai BRD is erősen visszaveti a ter-
melési mutatókat (pl. idő előtti selejte-
zés, kisebb vágósúly, vetélések, tejho-
zam-csökkenés), amiből szintén jelen-
tős károk származnak.
Kérdésre válaszolva az előadó el-
mondta, hogy konkrét telep esetében
is van lehetőség veszteségkalkulációt
végezni, valamint megemlítette, hogy
a költség-haszon arányt tekintve ,,kb.
2-3-szorosan éri meg megelőzésbe be-
fektetni" a gazdáknak.)
Mi a megoldás?
A konferencia zárásaként Dr. Niels
Wuyts állatorvos, a Pfizer Animal
Health regionális marketing szakem-
bere mutatta be a cég legújabb fejlesz-
tését, a RISPOVAL IntraNasal egy-
dózisos vakcinát, amely a borjak aktív
immunizálására szolgál a BRS és a PI-
3 vírusokkal szemben. Ezzel a vakci-
nával teljessé vált a Pfizer szarvas-
marha vakcina kínálata, amelyekkel
már egészen fiatal kortól teljes védel-
met biztosíthatunk a legfontosabb ví-
rusos betegségek ellen.
A finoman porlasztott, orrspray
formában alkalmazott vakcina olyan
lokális ellenanyagok és más molekulák
termelődését váltja ki, amelyek a lég-
utak bejáratánál, majd azok teljes
hosszában semlegesítik a vírusokat. A
RISPOVAL vakcinasor új tagjának
egyetlen adagja elegendő már 3 he-
tes kortól, és már 10 nap alatt kiala-
kul a védettség, amely legalább 9 hé-
tig tart
(egészen addig, amíg a széle-
sebb körű vakcinázásra is sor kerül-
het). Az egyetlen dózis könnyedén be-
adható az orrnyíláson át ­ a mellékelt
aerosol adagolóeszközzel ­, így csak
egyszer kell ezzel a viszonylag kis be-
avatkozással az állatokat, illetve a ke-
zelőszemélyzetet terhelni.
Az új, innovatív vakcina jelentősége
hazánkban is igen nagy lehet, hiszen
segít elkerülni a járványkitörésekkel
kapcsolatos jelentős veszteségeket és
költségeket, ugyanakkor a maximális-
ra növeli a borjak teljesítményét ­ ami
minden állattartónak egyformán közös
érdeke.
FTK
A szünetben a meghívottak játékos ,,szaglópróbán" vettek részt