MezőHír ˇ 2007/6
10
AKTUÁLIS
AKTUÁLIS
Májusi kassza
,,Az elmúlt napokban lehullott 40-100
milliméter csapadék egyelőre nem pótol-
ta a hiányzó 300 millimétert, amely az év
első felében átlagosan hullik hazánkra. A
búza aratása valóban két héttel koráb-
ban kezdődhet, mint ahogy megszoktuk,
s a termés jó közepes lehet, bár még sok
tényező befolyásolhatja a mennyiséget
és a minőséget válaszolta a Népszava
kérdésére Gráf József. Az agrárminisz-
ter hozzátette, a kukoricáról még korai
nyilatkozni, hiszen nem régen kerültek
földbe a magok. Az elmúlt időszakban a
tavalyi 9 millió tonnás intervenciós gabo-
nakészlet 3 millió tonna alá csökkent.
Idén sem várható jelentősebb interven-
ciós fölvásárlás, hiszen a szabadpiaci
árak meghaladják az uniós intervenciós
fölvásárlási árakat. Jelenleg a gabona
tonnájáért átlagosan 28-30 ezer forintot
is megadnak. A tendenciák előrelátható-
an nemigen változnak, hiszen a mediter-
rán térségben súlyos aszálykárok kelet-
keztek, így nemcsak itthon, de külföldön
is van piaca a magyar gabonának. A ga-
bonapiac szereplői arra számítanak,
hogy egyre több gazda ismeri fel a fém-
záras vetőmag fontosságát, amely ga-
rantálja a jó minőségű gabonát.
Az április eleje és vége közötti álla-
potfelmérés szerint nagyjából 10-15 szá-
zalékkal kevesebb búzát takaríthatnak
be a gazdák az előző évihez képest, nyi-
latkozta Pótsa Zsófia, a Gabonaszövet-
ség főtitkára. Az elmúlt évben 4,5 millió
tonna búza került a raktárakba. A szö-
vetség főtitkára úgy vélte, június köze-
pén már megkezdődhet az aratás. A ka-
lászosok minősége az ország területén
igen változó, van, ahol kiváló, máshol ka-
tasztrofális a növények állapota.
Fagykár
A Népszabadság május 17-i, kor-
mányszóvivői tájékoztatón alapuló cikke
szerint a kormány úgy módosítaná az ag-
rárkárenyhítésről szóló törvényt, hogy a
költségvetés terhére többletpénzt tud-
jon adni a gazdáknak. A törvénymódosí-
táshoz az Európai Bizottság jóváhagyá-
sa is szükséges. A kasszához utólag is
csatlakozhatnak termelők. A károk egy
részét előlegként fizetik ki az ültetvé-
nyeseknek. Az államtitkár még nem tud-
ta megmondani, hogy a büdzséből mek-
kora összeget tesznek a kárenyhítési
kasszába. Az elkészült országos felmérés
szerint a gyümölcstermés fele odave-
szett az április végi, május elejei éjszakai
fagyok miatt. Ez a tavalyi termelői áron
számolva annyit tesz, hogy mintegy 45
milliárd forint bevételről mondhatnak le
a termelők. Csupán az 50 százaléknál na-
gyobb pusztítást vették figyelembe, ki-
sebb mértékű elfagyás esetén úgy szá-
molnak, hogy a magasabb ár ellensúlyoz-
za a kiesést.
Bizonytalan biztosítás
A Szabad Föld
összeállításának
egyes részleteiből is jól látszik a komplex
megközelítés szükségszerűsége. ,,Teljes
védelem nincs a tomboló természeti erők
ellen, legfeljebb mérsékelni lehet a vesz-
teségeket. A kockázatok kezelésének ké-
zenfekvő lehetősége az agrárkárok biz-
tosítása. Jelenleg Magyarországon há-
rom változat közül választhatnak a ter-
melők. A kereskedelmi biztosítótársasá-
gok üzleti alapon szerződnek. A terme-
lők maguk is alakíthatnak nonprofit el-
ven működő mezőgazdasági biztosítási
egyesületeket: 24 ilyen van az ország-
ban, ám piaci részesedésük mindössze 2-
3 százalékos. Harmadik az időrendi sor-
ban a 2007 elejétől működő nemzeti kár-
enyhítési alap. ... A kilencvenes évek má-
sodik felétől a biztosítási díjakhoz nyúj-
tott állami támogatás révén fokozatosan
újjáéledt az agrárbiztosítási piac. Mire
azonban a gazdálkodók bizalmát sikerült
volna megnyerni, 2004-től, a költségve-
tés túlzott terheire hivatkozva megszün-
tették az utóbb már harmincszázalékos
díjtámogatást. Szinte egyik évről a má-
sikra húszmilliárd forintról hétre zuhant
a biztosítási díj összege. A Magyarorszá-
gon mezőgazdasági biztosítással foglal-
kozó 4 biztosítótársaság a növénybiztosí-
tások terén általában tűz- és jégkárokra,
kalászos növényeknél viharkárokra és
téli fagykárokra szerződik. Aszálykárra
többnyire nem, vagy a termelők számára
vállalhatatlanul drágán kötnek biztosí-
tást, pedig több mint 40 százalékos
aránnyal ez vezeti a kárstatisztikát. Jó
üzlet ugyan a biztosítás, ám az agrármű-
faj kivételnek számít. A Mabisz Mező-
gazdasági Tagozatának kimutatásai sze-
rint 2004-ig minimális eredmény volt
rajta, az utóbbi két évben viszont össze-
sen három-négymilliárdos veszteséget
hozott össze az említett négyes fogat.
Szakértők szerint hét évből három-
négyben fordulnak elő számottevő elemi
károk. Inkább a jóistenre, mint az előze-
tes biztosításra bízzák magukat a gaz-
dálkodók. Nemcsak a pénz, a bizalom is
hiányzik.
Önkéntes alapon
Az idén indult nemzeti kárenyhítési
alapba a mezőgazdasági terület hat szá-
zalékával jelentkeztek be a termelők, s
eddig mindössze 302 millió forint gyűlt
össze a számlán. A szántók után évente
és hektáronként ezer, ültetvények ese-
tén háromezer forintot fizetnek be az ön-
kéntes biztosítási alapba. Az összeget az
állam ugyanennyivel kiegészíti áll a
múlt év októberében elfogadott törvény-
ben. A rendszer a forrásgyűjtésen ala-
pul, így nyújtva lehetőséget az időközön-
kénti súlyos csapások enyhítésére. ...
,,Egyáltalán nem csodálkoztam hát józan
paraszti eszéről híres foglalkozására
nézvést elnök-vezérigazgató barátom
válaszán, amikor megkérdeztem: csatla-
koztak-e az alaphoz? Ugyan már, pa-
rasztvakítás ez is! Ha komolyan gondol-
nák az egészet, nem bíznának az önkén-
tességre semmit. Minthogy az MVH ke-
zeli ezt a pénzt is, minden regisztrált
gazdálkodó támogatásának bizonyos ré-
szét automatikusan a kárenyhítési alap-
ba lehetne-kellene utalni. Biztos vagyok
a hivatalosság válaszában is toldotta
meg , ami szerint ehhez Brüsszel nem
járulna hozzá! Az ám, az Európai Unió!
Ott tagállama válogatja az agrárbiztosí-
tás gyakorlatát."
Boldogulás, égen-földön
A szántóföldi növénytermesztés idei kilátásait szűkebb és tágabb környezetünk közelmúltbeli,
jelenlegi és jövőbeni időjárásának közvetlen, illetve közvetett hatásai is egyaránt befolyásolják.
Vagyis bonyolult a képlet, de azért egy kis esélylatolgatás segíthet a tisztánlátásban. (Ezen felül a biztosítással és befizetetlen
áfával kapcsolatos témáink további rejtelmekbe engednek bepillantást.)
AKTUÁLIS
Sikertörténet
Az FVM internetes portálján olykor
sikertörténet is olvasható. Jelesül Gráf
József a Homokhát térségi zöldség-gyü-
mölcs feldolgozó hűtőház átadásán hang-
súlyozta: ez az ágazat a termelési nagy-
ságát tekintve már ma az első az export
tekintetében, és ez az az ágazat, amely a
vidéknek igazán nagy fellendülést adhat
a jövőben. Az elmúlt időszakban csak-
nem 100 TÉSZ alakult, amelyből jelen-
leg 62-64 működik. A Mórakert Zöldség-
Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövet-
kezet 1995-ben 52 mórahalmi termelővel
alakult; a szaktárca 2002-ben az ország-
ban elsőként véglegesen elismert zöld-
ség-gyümölcs termelői értékesítő szer-
vezetté nyilvánította. A szövetkezet tag-
sága mára csaknem 736 főt számlál, a
forgalmazott árumennyiség meghaladta
az 50 ezer tonnát, az értékesítés nettó
árbevétele 2006-ra 8,2 milliárd forint fölé
emelkedett.
A hűtőház a Mórakert Szövetkezet
központi telephelyével szerves egység-
ben épült fel, s alapvető funkciója a Ho-
mokhát térségben megtermelt zöldség-
és gyümölcstermékek feldolgozása, ma-
gasabb hozzáadott értékkel történő to-
vábbértékesítése.
Disznóul fekete
A Népszabadság május 15-i híradása
viszont gazdaságunk igen sötét, sőt feke-
te oldaláról fest plasztikus képet, illetve
ad látleletet. Berczik Attila, a Magyar
Húsiparosok Szövetségének ügyvezető
titkára sajtótájékoztatón igen meglepő
információval lépett a nyilvánosság elé.
,,Míg a szövetségükhöz tartozó nagyobb
feldolgozók évente mintegy 350 milliárd
forintos forgalmat bonyolítanak, addig a
fekete-húskereskedelem értéke megha-
ladja a százmilliárdot. Ebben a helyzet-
ben a legális feldolgozók képtelenek nö-
vekedni, ugyanis a piaci árversenyben
sorra alulmaradnak az áfát nem fizető, fe-
ketén forgalmazó vállalkozókkal szem-
ben. Berczik Attila szerint Gráf József ag-
rárminiszter megígérte: a kormány elé
viszi a húsfeldolgozók gondjait. Ha a kabi-
net sem intézkedik hathatósan, akkor az
ügyvezető titkár szerint uniós segítséget
kell kérni az ügyben. Ez utóbbi azért is lé-
nyeges lehet, mivel sok élősertés, tőkehús
és húskészítmény érkezik Magyarország-
ra az unió többi tagországából. Ezek egy
része után szintén nem fizetnek áfát, az
ágazati szereplők szerint ugyanis hiány-
zik a kellően szigorú pénzügyi ellenőrzés.
De ugyancsak a feketepiacot dagasztják
azok a kistermelők, akiktől gyakran el-
lenőrizetlenül kerül áru a piacra, minden-
féle adó megfizetése nélkül."
Sákán Antal, a Magyar Sertéstartók
Országos Szövetségének elnöke úgy véli,
a hibát inkább az importőrök és a hús-
bontók körében kell keresni. A sertés-
tartóknak pontosan el kell számolniuk az
állataikkal, ugyanis csak akkor juthat-
nak támogatáshoz, ha a felvásárlók által
kiállított átvételi jeggyel igazolják, hogy
legális csatornán keresztül értékesítet-
ték az állatot. Sákán szerint miközben
egyes feldolgozóknál élelmiszer-bizton-
sági szempontból minden rendben van,
addig kevesebb figyelem kíséri a pénz-
ügyi elszámolást. Hasonló a helyzet az
importtal is, mert miközben az áfa meg-
fizetése nélkül érkezik a hús Lengyelor-
szágból vagy Szlovákiából, addig itthon
már egyszerűen össze lehet keverni a
,,számlás" hússal. Az pedig aligha állapít-
ható meg, hogy egy rúd párizsi melyik
fele áfás, és melyik nem.
A feketehúst így tisztára mossák, mi-
közben a húszszázalékos áfa ártartalék-
ként jelenik meg a piaci alkuban. Ez a
pénz kevesek számára a meggazdago-
dást, a legális húsiparnak pedig a tönk-
remenetelt jelentheti.
Tóth Szeles István
