 |
MezőHír :: Mezőgazdasági Szaklap :: XI. évfolyam :: 2007-07 :: július |
NÖVÉNYTERMESZTÉS
MezőHír ˇ 2007/6
22
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Persze a másik erősen érdekelt
szektor azonnal állást foglalt, és bü-
rokratikus hangvételű közleményben
adta hírül, hogy a szárazság nem indo-
kolja az árak emelkedését. A terme-
lők, a kereskedők és a feldolgozók
azonban mindannyian pontosan tud-
ják, hogy a szükség törvényt bont.
Amikor nagy termőterületeken, akár
országokon átívelő a szárazság, és an-
nak ténylegesen mennyiségi és minő-
ségi következményei vannak, akkor bi-
zony a terményárak elindulnak szé-
pen, lassan felfelé...
Az öntözés már
élte reneszánszát
Az öntözési kapacitást és öntözött
területek nagyságát tekintve az 1970-
es években jelentős növekedés volt
megfigyelhető, amit különböző körül-
mények, támogatások, vízlépcsőépítés,
stb. is elősegítettek. A nyolcvanas
években, bár a kapacitás nem csökkent
számottevően, a ténylegesen öntözött
terület fokozatosan kisebb lett. Csök-
kentek, illetve bizonytalanná váltak az
állami támogatások, az öntözéshez
szükséges vízszolgáltatás díja jelentő-
sen emelkedett, és ezek kedvezőtlenül
hatottak az öntözéssel foglalkozó gaz-
daságokra. A kilencvenes években pe-
dig a földbirtokok felaprózódása jelen-
tette a legnagyobb problémát.
A tulajdonviszonyok rendezetlensé-
ge is kedvezőtlen hatással volt a szán-
tóföldi gazdálkodás egészére, így az ön-
tözésre is, a nagyüzemi használatra al-
kalmas öntözőberendezések üzemelte-
tése pedig számos problémát vetett fel.
Napjainkban stabilizálódni látszik az a
szerénynek mondható 2-3%-nyi öntö-
zött szántóföldi terület az országban,
amelyet elsősorban az öntözési gyakor-
lattal és tradícióval rendelkező gazda-
ságok használnak ki. Kedvező változás
talán az, hogy a korszerű öntözőberen-
dezések egyre jobban és célirányosab-
ban terjednek, de csak ott, ahol az ön-
tözővíz hozzáférhetősége a felszíni vi-
zekből megoldható, illetve ahol az öntö-
zött kultúrák helyet követelnek a ter-
melés szerkezetében, és ahol mindezt a
piac is honorálja.
Ma a legnagyobb területen öntözött
szántóföldi kultúra a csemegekukorica,
a burgonya, a gyökérzöldségek, a kon-
zervipari zöldségfélék, a hibridkukori-
ca és egyes ipari növények is, amelyek-
nek a kelesztő öntözésére szükség le-
het.
A szakszerűtlen
öntözés káros is lehet
Az öntözés hatással van a talaj fizi-
kai, kémiai tulajdonságaira. Sajnos,
gyakran megfigyelhető öntözött terü-
leten a kedvezőtlen talajfizikai, talaj-
kémiai hatások eredményeképpen ki-
alakult leromlott talajállapot. Az egyik
leggyakoribb károsító hatás a talaj
szerkezetének leromlása, szétiszapoló-
dása, a pórusok méret szerinti meg-
oszlásának kedvezőtlen irányú meg-
változása.
A káros talajkémiai hatások közül
az egyik legveszélyesebb a nem meg-
felelő minőségű (magas sótartalmú)
öntözővíz használatakor vagy a fel-
emelkedő sós talajvíz hatására kiala-
kuló másodlagos sófelhalmozódás, szi-
kesedés.
A téli-tavaszi csapadékhiány következményei
A szokatlanul száraz, meleg tavaszi időjárás miatt a növények számára fontos felső talajréteg porszáraz volt a legutóbbi hóna-
pokban, de a mezőgazdaságilag művelt területek huszadán sem tudnak öntözni. Április végén országszerte szinte pánikhoz
közeli hangulat alakult ki a termelők körében, hiszen a csapadékhiány már-már aszályba fordult.
Későn érkezett a májusi eső a kalászosokra
2007/6 ˇ MezőHír
23
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Öntözött kultúrákban sajnos a
gombabetegségek fokozott megjelené-
sére kell számítani, ezért nagyobb oda-
figyelésre, magasabb színvonalú nö-
vényvédelemre van szükség, ami a
költségekben is megmutatkozik.
Különösen a Duna-Tisza közén ta-
lálhatók rendkívül száraz területek,
ahol a Földművelésügyi és Vidékfej-
lesztési Minisztérium felmérése sze-
rint is nagy károkat okozott a tavaszi
szárazság. Az országban csak 270 ezer
hektáron tudnak öntözni, ami a mező-
gazdaságilag hasznosítható terület hu-
szadát jelenti. Az öntözés a beruhá-
zási költségek, a víz- és energiadíjak,
az élőmunka ráfordítás miatt drága,
ezért csak az intenzív, elsősorban a
már említett kertészeti kultúrák tulaj-
donosai szánják rá magukat a csapa-
dék mesterséges pótlására, csak e kul-
túrák árbevételéből fedezhetők bizton-
sággal a magas költségek.
Felmérhetetlen kár
a mezőgazdaságban
A tartós csapadékhiány miatt mi-
előbbi állami támogatást vár a mező-
gazdasági termények megmentése ér-
dekében Csikai Miklós, az Agrárka-
mara elnöke, aki a szervezet küldött-
gyűlésén arra kérte a kormány képvi-
selőit, hogy a költségvetési tartalékból
tegyék lehetővé az öntözőcsatornák a
folyókból történő feltöltését. Emellett
felhívta a figyelmet az öntözés fontos-
ságára a szántóföldeken és a gyümöl-
csösökben a szokatlan áprilisi száraz-
ságban. Emlékeztetett arra is, hogy az
aszályos időszak már csaknem fél éve
tart, így egyelőre felmérhetetlen a kár
a mezőgazdaságban.
Csikai Miklós szerint ha folytatódik
a csapadékhiányos időszak, akkor az
őszi kalászosok mellett a tavaszi veté-
sek, így a napraforgó, a kukorica, vala-
mint a gyümölcstermés is veszélybe
kerül. Szinte közvetlenül ezután érke-
zett meg május első hetének végén a
várva várt csapadék, ami szerencsére
a kukorica és napraforgó szempontjá-
ból még talán a legtöbb helyen jókor
érkezett. Az őszi kalászosok egy része
azonban már helyrehozhatatlan káro-
kat szenvedett a rosszabb vízgazdálko-
dású, sülevényesebb területeken, illet-
ve azoknál a gazdálkodóknál, akik el-
mulasztották a vízmegőrző talajműve-
lési technológiák alkalmazását.
Pazarló bőkezűség
a felszíni vizekkel
Magyarországon évszázadok óta
minden évszakban szinte teljesen aka-
dálytalanul robognak át a Kárpát-me-
dence folyói, megmutatva az ország-
nak a felmérhetetlen felszíni vízkin-
cset. A hazai vízügyi szakemberek pe-
dig ahelyett, hogy folyamatosan lob-
biznának, és felemelnék szavukat a
hozzá nem értő döntéshozók előtt e te-
mérdek vízmennyiség egy részének
ésszerű felfogására és hasznosítására,
kényelmesen hátradőlve nézik végig
ezt a mérhetetlen pazarlást. Persze,
biztosan nem könnyű a víztározók
nagy költségeinek megszavaztatása, a
munkák levezénylése, de ami rendel-
kezésre áll mint pl. a monumentális
méretű dunakiliti víztározó vagy a
mesterségesen létrehozott öntözőcsa-
tornák , az is feltöltetlenül, kihaszná-
latlanul vár hasznosításra. Az erők a
víz elleni védekezésre összpontosulnak
persze kevés prevenciós törekvéssel
, nem az értelmes és fontos vízmegőr-
ző és -felhasználó beruházásokra. Va-
lóban csak a kritikusan száraz években
és árvizek idején kell erről a mérhetet-
MezőHír ˇ 2007/6
24
NÖVÉNYTERMESZTÉS
len pazarlásról beszélni? Az öntözőka-
pacitás a szántóterület viszonylatában
országosan tényleg kevés, de ha az
aszályos időszakokban a tározókban
begyűjtött nagy tömegű víz állna ren-
delkezésre, az mindenképpen jótéko-
nyan befolyásolná a talajvízszint ala-
kulását a termőföldeken.
Fagykárok országszerte
A Földművelésügyi és Vidékfejlesz-
tési Minisztériumban már vizsgálják,
hogy miként lehet segíteni Északkelet-
Magyarországon azokon a gazdálkodó-
kon, akiknek gyümölcsültetvényei az
elmúlt hetekben fagykárt szenvedtek.
A gazdák elsősorban az önkéntes
agrárkárenyhítési rendszertől számít-
hatnak támogatásra; továbbá hiteleik át-
ütemezése, költségeik integrátori-banki
finanszírozása jöhet szóba a szakminisz-
ter szerint. A kárenyhítésnél a tárcának
tekintettel kell lennie az európai uniós
támogatási szabályokra, amelyektől ter-
mészetesen nem térhetnek el.
Az északkelet-magyarországi gyü-
mölcsültetvényeket kétszeri, s így
szinte megsemmisítő fagykár érte
több körzetben. Szabolcs-Szatmár-
Bereg és Hajdú-Bihar megye mellett
jelentős fagykárok keletkeztek Bács-
Kiskun megyében is, így a számítások
szerint a magyar gyümölcs árualap
legalább fele megsemmisült. A fagy
pusztításában szerepet játszott az
aszály is, hiszen hajnalban nem volt
páratartalom a levegőben, amely egy-
fajta védettséget biztosíthatott volna.
A földművelésügyi és vidékfejlesz-
tési miniszter tehát a kárenyhítési le-
hetőségek közül az önkéntes biztosítá-
si alapot említette első helyen, amelyet
az unióban Magyarország elsőként ho-
zott létre, s a gazdálkodók szántóföldi
termelés utáni, hektáronként 1000, va-
lamint ültetvények esetében 3.000 Ft-
os biztosítási díját az állam ugyanolyan
összeggel egészítette ki. Sajnos, ezzel
a lehetőséggel a termelőknek mind-
össze 6-8%-a élt, így a tárca most vizs-
gálja annak a jogi lehetőségét, hogy ki
lehetne-e még tolni az ehhez történő
csatlakozási határidejét.
A kárenyhítési intézkedések között
szerepelt az a lépés, amelynek során a
szaktárca találkozót szervezett a ban-
kokkal, a termelők fennálló hitelének
átütemezésére, ami ebben az esetben
átmeneti megoldást jelenthet. Tár-
gyalások folytak továbbá az integráto-
rokkal is, annak érdekében, hogy já-
ruljanak hozzá a további növényápolá-
si munkák finanszírozásához, a jövő
évi termés biztosítása érdekében.
Ugyancsak számítanak pénzintézeti
finanszírozásra is, természetesen ter-
melői kölcsön formájában. Ehhez a
cselekvési programhoz és a költség-
vonzatok pontos meghatározásához a
szakmai szervezetek bevonására is
szükség van, akiktől fontos informáci-
ókat vár a miniszter. Végül a kárfel-
mérés pontos adatainak birtokában
születhet majd döntés az uniós szabá-
lyoknak megfelelő kárenyhítésről, hi-
szen szabálytalan kifizetés semmikép-
pen nem történhet.
Kárenyhítés Brüsszelből is?
Alaposan meglephette az EU illeté-
keseit a magyar felvetés, miszerint az
uniós büdzsé segíthetne a magyar gaz-
dákon a természeti csapások okozta
károk enyhítésében. Annyira logikus a
kérés, hogy előzetesen egy bizonyta-
lan ígéretre máris futotta az Európai
Bizottság agrárügyekben illetékes
szóvivője részéről.
Ahogy mondta, többször is életbe
léptették már azokat az automatikus
mechanizmusokat, amelyek révén kár-
térítéshez juthattak a gazdák áradás
vagy szárazság esetén. Arra is volt
példa, hogy váratlan károk miatt elő-
rehozták a központi támogatások kifi-
zetését.
A biztos szerint ilyen anomáliák
esetén a bizottság engedélyezni szokta
azt, hogy az adott tagállam saját nem-
zeti forrásból segítse a bajba jutott
gazdálkodókat. Ez utóbbi már közel
sem annyira jó hír, hiszen a magyar
büdzsé jelenleg aligha bírná el ezeket
a költségeket.
EU-s szintű változás a zöldség-gyü-
mölcs szektorban várható, ahol ún. krí-
zismenedzselő alapokat hoznának lét-
re, amelyek révén stabilizálható lesz az
éghajlati szeszélyeknek fokozottan ki-
tett európai zöldség- és gyümölcster-
melés. A reformcsomagot azonban
még nem hagyták jóvá a tagállamok,
tehát ezek az új alapok leghamarabb
csak a jövő évtől állhatnak majd a baj-
ba jutott termelők rendelkezésére.
NZ
A tavaszi szárazságban nehéz volt magágyat készíteni
