MezőHír ˇ 2007/6
46
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Az általános és folyamatos sikert rend-
szerint jelentősen korlátozzák a technoló-
giai hibák és az extrém időjárási körülmé-
nyek, de a honi viszonyok között szelektált
és nemesített fajtáink hozzák a termesztő
gazdáknak azt a biztonságot, amit az aktu-
álisan ugyan sikeres, atlanti klímában ne-
mesített, de csak ideig-óráig termesztett
fajták nem igazán nyújtanak.
Éppen ezt a biztonságot kínálja tehát
cégünk, a SZENTESI-MAG Kft.
A fajtaválasztás
fontos része a sikernek
A gazdasági siker az adott körülmények
közötti technológiai elemek harmonizálásá-
val érhető el! A mintegy 100 fajtának és a
reklámoknak köszönhetően ebben a kis
szegmensben mégis sokkal felfokozottabb
az érdeklődés, illetve a nemesítőházak kö-
zötti versengés.
Ennek egyszerű oka a profit. Termel-
jen Ön is profitot!
A jó fajta követelményei
A legfontosabb a megfelelő termőké-
pesség, amihez szorosan társul a termés-
biztonság, mivel valódi értéket ezek csak
együtt jelenthetnek. Fontos feltétel még a
jó télállóság, a betegség- és pergés-ellenál-
lóság, az egyszerre érés, a beltartalom, stb.
is, de külön kiemelkedő az ökostabilitás
szempontja. Ez utóbbit a fajták tömegének
egyre rövidülő életében a gazdáknak nincs
is módjuk igazából kipróbálni. Kivétel ez
alól a MÉCSES, amely 14 évvel a ter-
mesztésbe kerülése után is még páratlan
szereplője a köztermesztésnek.
Manapság előbbre kerül a szárazságtű-
rés és a télállóság ezek közül. Utóbbi fon-
tosságára példát mutatnak a 2002-03 telén
a hirtelen beállt nagy hideg miatti jelentős
kifagyások, amelyek néhány nagy termőké-
pességű nyugat-európai fajta jelentős káro-
sodását, vagy teljes pusztulását okozták,
pedig ezek a megelőző 2-3 évben igen jó
terméseket produkáltak, és nagy területen
el is terjedtek. A MÉCSES minden korai
fajtát, hibridet legyőzve állt helyt.
Az újabb aktualitás a szárazságtűrés, il-
letve a kisebb vízigény és a nem igazán ide-
ális repcetermő-területekhez való alkal-
mazkodás elvárása, tekintettel a biodízel-
alapanyag iránti növekvő igényre, és ennek
következtében a ,,húzó" ár miatti jelentős
termőterület-növekedésre. Ha figyelembe
vesszük a vetésváltási követelményeket
különösen, hogy jelentős napraforgó-ter-
mesztő térség vagyunk, és közös betegség
a Sclerotinia , akkor nyilvánvaló, hogy a
repcetermesztő terület jelentős része
kényszerűen át fog ,,csúszni" a kevésbé
alkalmas termőterületekre, és a kevésbé
gyakorlott termesztők lépnek színre.
Természetesen (?) a gyakorlat szerint
nincs olyan nemesítőház, amely egyetlen
fajtáját is ne tartaná ezen körülmények kö-
zött megfelelőnek. A Szentesi-Mag Kft. két
különleges fajtája, a MÉCSES és a PA-
ROLIN azonban valóban alkalmas ilyen
feltételek mellett a megfelelő eredmé-
nyek elérésére.
Egy adott fajta megválasztásában a
legmeghatározóbb szereplők az integrá-
torok, akik egyfajta ,,ajánlati listát" képvi-
selnek, aminek fajta értékbeli objektivitá-
sa némileg kétséges. Magánbeszélgetése-
ken tapasztaltuk, hogy mit tehet a gazda,
ha az úgynevezett ajánlati listától eltérő
fajtára akar leszerződni. (Ez nem könnyű,
hisz egyszerű árukapcsolásról van szó, mi-
vel ,,csomagban" kedvezményesen, sőt
áruhitelben kaphatja az ajánlott vetőma-
got, növényvédő szert, stb.) Ettől a gazda 3
lehetséges módon térhet el.
1. Saját tapasztalataira hivatkozva
meggyőzi az integrátor képviselőjét az
ajánlattól eltérő fajtáról, és kifejezetten
ennek a vetőmagját kéri, amit az integrá-
tor esetenként el is fogad.
2. Látszólag elfogadja az integrátor
ajánlatát, de csökkentett vetőmagnormát
igazolva és használva vásárol az ,,ajánlat-
ból", viszont a terület másik felén az általa
favorizált fajtát veti, sok esetben saját
magfogásból, ami töredék vetőmagárat is
jelent, természetesen vállalva a minőség-
romlás kockázatát.
3. Keresleti piaci helyzetben lemondja
az integrátori kedvezményeket, és a saját
értékesítés mellett dönt.
A fentiekből kitűnik, hogy a gazda
meglehetősen szűk kényszerpályán mo-
zoghat, de aki logikusan igényes, az saját
üzemi kísérleteket végez, és előnyben ré-
szesíti a magyar viszonyok között nemesí-
tett, hosszú éveken át bizonyítottan min-
den szempontnak megfelelően jól teljesítő
MÉCSES és PAROLIN fajtát. Ez csak
akkor nem minősül önbecsapásnak, ha va-
lóban maximálisan homogén körülmények
között történik. (Nem úgy, hogy a fajta
ezen a táblán ennyit adott, a másik fajta a
másikon meg annyit, vagy rosszabb eset-
ben ilyeneket is tapasztaltunk egy-egy
új fajtát elvetnek a kimaradt táblarészbe,
vagy a szélére, netán a forgóba.)
Jó bánásmód mellett az országos ter-
mésátlag genetikai potenciált tekintve
megduplázható. A jobb persze nyilvánvaló-
an mindenki számára logikusan csábítóbb,
amit a bevált úgynevezett ,,fajtarepcék"
mint pl. a PAROLIN mellett egyre in-
kább a hibridek felfutása igazol. Itt be kell
kalkulálni, hogy a hibrideknél és más nö-
vények esetén is a fajtavédelem többnyi-
re nagyobb súlyt képvisel, mint a plusz
produktum, hisz számos üzemi kísérlet
mutatja, hogy bizonyos hibrideket több
,,fajtarepce", pl. a PAROLIN is legyőz.
A ,,profi" termelők az előbb leírtakat jól
tudják, és saját tapasztalataikat is figyelem-
be véve különösebb fajtaválasztási tanács-
adásra nincs is szükségük. A kevésbé gya-
korlottak számára, akik netán nem ideális
feltételekkel rendelkeznek, de a biztosabb
jövedelem reményében ,,belevágnak", vagy
növelik a repceterületeiket, legjobb szívvel
ajánljuk MÉCSES és PAROLIN fajtáinkat.
A még nem profiknak
szóló tanácsok
1. A fejletlen szaktanácsadási hálózat
miatt a szakmai akár autodidakta módon
való képzés a hatékony (nem csak reklá-
mon alapuló) inkább a sikeres és szövet-
ségre hajlandó gazda-barátságra való tö-
rekvés.
2. Törekedjünk az okos költségtaka-
rékosságra és főleg a költséghatékony-
ságra! Korábban közölt ökonómiai számí-
tásainkból jól kiderül, hogy kisebb hozam-
ból is nagyobb költséghatékonyság érhető
el pl. az általunk ajánlott ,,MÉCSES"-
technológiával.
3. A legújabb hibridek jól bizonyítanak,
de ha nincs víz, semmit sem ér a
szuperlatív stílusban megfogalmazott rek-
lám. Legjobban az adott terület gazdája is-
meri a földjét, s aki sokéves átlagban pl. 3-
4 t/ha búzát arat, az hiába vet bármilyen
hibridet, nem fog ugyanannyi sőt, jó eset-
ben csak a fele repcét betakarítani.
4. Minden talajon ügyeljünk a talajélet
folyamatos fenntartására, és ne ,,ad hoc"
jelleggel vessük a repcét, hanem tervszerű-
en, már évekkel előre készülve, úgy, hogy az
agresszív gyomok már az előző kultúrában
(rendszerint gabona) kiirtásra kerüljenek.
5. Fontosak a környékbeli sikeres gaz-
dáktól szerzett információk, de ők esetleg
elfogultak is lehetnek, ezért mindenkinek
ajánljuk, hogy homogén körülmények kö-
zött és jól dokumentálhatóan 1-2 fajtából
hibridből és fajtarepcéből saját vizsgálat-
ra vessen a tábla közepébe egy-egy csíkot,
ha még nem használta, akkor feltétlenül a
MÉCSES és PAROLIN fajtát is!
6. Megjegyezzük, hogy a harsányan
hangoztatottakkal ellentétben a Szentesi-
Mag Kft. MÉCSES és PAROLIN fajta-
repcéiből sem kell nagyobb vetőmagnor-
ma, mint a hibridekből! A tapasztalatok
szerint a hibrideknél regisztrált többlet-
termés éppen annak köszönhető, hogy az
igen drága vetőmag miatt megnő a gondos-
kodás, s természetesen ,,jön is" az ered-
mény. Ezt kell tenni a többi vetőmaggal is!
Nagy László
Szentesi-Mag Kft.
Egy repce is csinálhat nyarat!
Minden technikai, vegyipari, biológiai feltétel, illetve a szakismeretek is
európai szinten állnak rendelkezésre Magyarországon a sikeres repcetermesztéshez.
