MezőHír ˇ 2007/6
54
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Aki tehette, már áprilisban öntö-
zött, és adott a májusi esők érkezéséig
legalább 20-30 mm-t a kalászosoknak,
a fűvetésnek, a repcének, a kelő répá-
nak vagy éppen a gyümölcsösöknek.
Kétségtelen, hogy az elmúlt két év a
tavaszi csapadék eloszlása és mennyi-
sége tekintetében kicsit elkényeztette
a gazdákat, vagy inkább ez volt a ter-
mészetes időjárás. A gazdálkodás me-
netében többször is volt példa leg-
utóbb a'90-es évek első felében a hét
szűk esztendőre, amikor sorozatban
száraz évek követték egymást. Ekkor
születtek meg a vízmegőrzést fokozot-
tan szolgáló talajművelési technológi-
ák, és ekkor lehetett valóban különb-
séget tenni az okszerű és az esetleges
talajművelés hatásai között. Vannak
gazdálkodók, akik azóta függetlenül
a meteorológiai előrejelzésektől min-
dig száraz évjáratra készülnek. Ennek
megfelelően alkalmaznak tápanyag-
visszapótlást, talajművelést, és ha
mégis van elegendő csapadék, akkor
csak a gyomirtási technológiában kell
igazodniuk a víz mennyiségéhez.
Az őszi kalászosok
és a repce
Két csapadékos év után nagy való-
színűséggel számolni lehetett a száraz
évjárattal. Az őszi kalászosok ezt a je-
lentős csapadékhiányt bizony alaposan
megérezték, sok helyen idejekorán ki-
kalászoltak különösen az őszi árpák
, és az aratás is várhatóan egy hónap-
pal előbb kezdődik. Ez a kényszerpá-
lyán futó folyamat természetesen je-
lentős terméskieséssel jár, és a minő-
ség romlására is lehet számítani. A ke-
nyérgabona mennyiségét a május ele-
jén érkezett egyszeri, 30-60 mm csapa-
dék, majd az azt követő szórvány csa-
padék ellenére is csak a múlt évi felé-
re, esetleg 60%-ára becsülik a szakem-
berek. Ez jó esetben 3 millió tonna ét-
kezési (?) búzát jelent, ami az elmúlt
évek termésszintje után bizony nem
nagy öröm sem a termelőknek, sem a
feldolgozóknak. Utóbbiak padig még
külön szorítanak a minőségért, hiszen
a szeszélyes nyárelő még ebbe is bele-
szólhat. De ne szaladjunk ennyire elő-
re május közepén, hiszen még sok időt
töltenek a kalászosok a szabad ég
alatt...
Jobb helyzetben vannak a mélyen
gyökerező repcék, amelyek tartották a
lépést az egyre csökkenő talajvízszint-
tel, és fejlett gyökereikkel mentek a
víz után. A májusi esők az utolsó pilla-
natban érkeztek a nagy izgalommal
várt repcetermés szempontjából. A so-
ha nem tapasztalt energiaipari érdek-
lődés miatt ismét debütáló repce sorsa
meghatározó lehet a következő évekre
is, hiszen ha hinni lehet az ígéretek-
nek, akkor tisztes árbevételre számít-
hatnak, és így maradnak is e növény-
nél a termelők.
Szerencsésebb, aki több
kukoricát és
napraforgót vetett?
A május első hetében megérkezett
csapadék mégis a kukorica és a napra-
forgó termelőinek okozta talán a leg-
nagyobb örömet. Annál is inkább,
mert ezek a nagy területen vetett ipari
növények még a tenyészidőszak leg-
elején jutottak csapadékhoz, éltetve
egy jó termés reményét. Az 1,27 millió
ha kukorica és a közel 0,6 millió ha
napraforgó együttes vetésterülete az
országos szántóterület 1/3-át adja, és
sokak számára igen fontos árbevételt
jelent. A gazdálkodók nem sok növény
közül választhatnak, és a szakszerű ve-
tésváltás is beleszól a döntések meg-
hozatalába.
Szerencse is kell tehát ahhoz, hogy
melyik évjáratban hogy jön ki a forgó,
és éppen milyen csapadékeloszlással
lehet számolni. Nem elég ráérezni ar-
ra, hogy mit lenne jó vetni, a szakma
szabályai is korlátot szabnak egy-egy
döntés előkészítésének. Így van ez a
kukoricával, amióta az amerikai kuko-
ricabogár felbukkant, illetve a napra-
forgónál az ötéves visszakerülési sza-
bály miatt. Akik mindezek ellenére
nagy területen vethették idén ezt a két
növényt, azok joggal bizakodhatnak,
miközben a búzák, árpák sorsa felett
az időjárás többé-kevésbé már ki-
mondta az ítéletet.
A gazdálkodás
támogatása
Brüsszeli források a magyar kifize-
tés aprólékosságával magyarázzák,
hogy hazánk viszonylagos lemaradás-
ban van a 2006-os SAPS-támogatások
kifizetésével, még saját, tavaly ilyen-
kori teljesítményéhez képest is. Még
februári adatok szerint a pénzek 85,02
százalékának az átutalása történt meg,
ami az új nyolcak közül (Málta és Szlo-
vénia nem a SAPS-rendszerben kapja
és adja a támogatást) a második leg-
alacsonyabb arány. Tudni kell azonban,
A kukorica, a napraforgó
és a támogatás élteti a reményt...
A kevéske téli csapadék és az április végére kialakult
mintegy 250 mm körüli hiány már előrevetítette azt a tényt,
hogy az idei száraz évben nem lesz könnyű dolguk a növénytermesztőknek.
(folytatás az 56. oldalon)
Brüsszeli források a magyar kifizetés aprólékosságával
magyarázzák, hogy hazánk viszonylagos lemaradásban
van a 2006-os SAPS-támogatások kifizetésével
MezőHír ˇ 2007/6
56
NÖVÉNYTERMESZTÉS
hogy a tavalyi pénzek teljes kifizetésé-
re idén június végéig van lehetőség. A
kifizetések alapossága és gyorsasága
között ugyanakkor jól látható fordított
arányosság áll fent. Szlovákiában pél-
dául a 2006-ra esedékes pénzeket már
olyannyira kifizették, hogy még többet
is átutaltak (102,36 százalék), ám az
Európai Számvevőszék tavalyi jelenté-
se szerint a szlovákoknál igen nagy a
hibás támogatási kérelmek aránya. Az
integrált igazgatási és ellenőrzési
rendszer (IIER) vizsgálata a 2005-ben
kifizetett területalapú EU-támogatá-
sokra vonatkozóan megállapítja: náluk
61,2%, a lengyeleknél 29,3%, a csehek-
nél 61,8%, a magyaroknál viszont csak
15,7% volt a hibás támogatási kérel-
mek aránya. Ez nemcsak az új tagál-
lamokban, hanem az akkori huszonötö-
kön belül is a legalacsonyabb érték. A
brüsszeli források általában elégedet-
tek az új tagállamok agrárkifizetési
rendszerével, és rendre Görögorszá-
got hozzák fel negatív példaként a ré-
giek közül.
Ugyanakkor tény, hogy az új tagál-
lamok kifizetéseinek minősége vi-
szonylag kis súllyal esik latba Brüsz-
szelben: tavaly a 47,4 milliárd eurós
teljes uniós agrárbüdzsé mindössze
huszadát, 2,3 milliárdot költötték el a
tízeknél. Hazánk 607 millió euróval, a
teljes büdzsé 1,3%-ával részesedett,
aminek a nagyobbik felét a közvetlen
kifizetések, a SAPS-támogatások te-
szik ki (61,4%). Az EU új tagállamai
alapvetően jól illeszkedtek be az unió
közös agrárpolitikájába (KAP), csatla-
kozásuk mindenki számára ,,nyertes
helyzetet" idézett elő, ugyanakkor a
leginkább visszás helyzet Cipruson és
Magyarországon alakult ki. Ennek
oka, hogy a mezőgazdasági támogatási
rendszer az egyébként is meglévő
egyenlőtlenségeket felerősíti.
Tavaly nőttek
az EU-s agrárjövedelmek
Tavaly 4,3%-kal nőttek az egy főre
eső reáljövedelmek a mezőgazdaság-
ban Magyarországon, az Európai Unió
statisztikai hivatalának Brüsszelben
kiadott becslése szerint. Uniós szinten
a tavalyelőtti 7,2%-os visszaesést kö-
vetően tavaly 3,8%-os emelkedést,
2000 óta pedig összesen 12,1%-os nö-
vekedést jegyeztek.
A növekedés okai között az
Eurostat megemlíti, hogy változatlan
termelés mellett tavaly csökkentek a
termelői költségek, és emelkedett a tá-
mogatások nettó értéke.
Az Európai Bizottság egy közvéle-
mény-kutatást is közzétett, amely sze-
rint a 27 ország lakossága támogatja a
közös uniós mezőgazdasági politika te-
rén a közelmúltban véghezvitt változ-
tatásokat.
,,Egyértelműen látható, hogy az
európai polgárok túlnyomó többsége
támogatja a kölcsönös megfeleltetés
elvét, amelynek értelmében a környe-
zetvédelmi, állatjóléti vagy élelmi-
szer-biztonsági szabályokat be nem
tartó mezőgazdasági termelőknek a
kifizetések csökkenésével kell szá-
molniuk. Tíz emberből több mint 8 tá-
mogatja az ilyen intézkedéseket, va-
gyis a szóban forgó konkrét szabály-
tól függően 83-86 százalék tartja azo-
kat jogosnak" áll a brüsszeli közle-
ményben.
A megkérdezettek azokat a változá-
sokat is kedvezően fogadták, amelyek
a mezőgazdasági termelők támogatá-
sának módjára vonatkoznak. Csaknem
ötször annyian (49%, Magyarországon
43%) vélik úgy, hogy kedvező fejle-
ményt jelent a vidékfejlesztésre jutta-
tott többletforrások, illetve a mezőgaz-
dasági termelők termékeinek támoga-
tása helyett a számukra adott közvet-
len kifizetések rendszere, mint ahá-
nyan (11%) ezt kedvezőtlen fordulat-
nak tekintik.
Az uniós költségvetés agrárpoliti-
kára fordított hányadával kapcsolat-
ban 58% (Magyarországon 74%) vélte
úgy, hogy az aránynak a következő
években nem kellene változnia vagy
növekednie kellene, szemben a csökke-
nésre voksolók csupán 17%-ával (Ma-
gyarországon 6%).
A gazdálkodás
értelme
A növénytermesztéssel foglalkozó
és abból élő termelők éppen úgy kíván-
csiak a munkájuk eredményére, mint
más jobban kiszámítható ágazatban
dolgozók. Sorsuk nagyon kiszolgálta-
tott, elsősorban az időjárásnak, aztán a
termelésben közvetve szereplő partne-
reknek és nem utolsósorban a piacnak.
A vetés és annak előkészítése is izgal-
makkal és optimizmussal jár, s ha ez
jól sikerül, azt követően már a számol-
gatásé, a találgatásoké a főszerep. A
felkészült és munkájára igényes fel-
nőtt gazda is gyerekes kíváncsisággal
figyeli a növény tenyészidőszaka alatt
végbemenő eseményeket, az időjárás
okozta változásokat, és mielőbb szeret-
né tudni, ismerni munkája végered-
ményét. Ezt természetesen csak a bio-
lógiai ciklus befejeződése hozza el, en-
nek ellenére szívesen hallgatja a prog-
nózisokat, meghányja-veti a gazdatár-
sakkal a változásokat és a tapasztala-
tokat.
A növény egy-egy kedvező
fenológiai állapotában hajlamos akár
számításokat is végezni a leendő ter-
mésmennyiséget és az árbevételt ille-
tően, és még a becsléseket és jóslato-
kat is szívesen figyelembe veszi, csak
teljen már az idő, és következzen a be-
takarítás. Ugyanakkor mindig ott le-
beg előtte a félelem a betakarítás nap-
jáig, hogy a sokat emlegetett kockáza-
ti tényezők valamelyike nehogy ke-
resztbehúzza a számítását, hiszen egy
jégeső akár a termés egészét is elvihe-
ti. Ezt nem érti meg soha egy szakma-
idegen városi ember, egy ipari vállal-
kozó vagy egy bürokrata tisztviselő,
hogy a növénytermesztők éves munká-
jának eredménye az utolsó percig ki-
számíthatatlan, a sors kezében van,
annak ellenére, hogy az esetek többsé-
gében mindent elkövettek munkájuk
sikere érdekében.
Az idei évben is csak az aratási
eredmények és az azokat követő piaci
anomáliák fényében lehet véglegesen
megítélni az évjáratot, addig csak ta-
lálgatunk, jósolgatunk, biztatjuk egy-
mást és reménykedünk. De ez is a
szakma része, hozzátartozik a gazdál-
kodás rituáléjához, optimista feltöltő-
désre kínál alkalmat és értelmes be-
szédtémát ad a termelőknek...
NZ.
Tavaly 4,3%-kal nőttek az egy főre eső reáljövedelmek a
mezőgazdaságban Magyarországon, az Európai Unió
statisztikai hivatalának Brüsszelben kiadott becslése szerint
(folytatás az 54. oldalról)
