 |
MezőHír :: Mezőgazdasági Szaklap :: XI. évfolyam :: 2007-07 :: július |
MezőHír ˇ 2007/6
60
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Purdue University
Cooperative Extension Service
West Lafayette, IN 47907
Az egyenetlen kelés
hatásai a kukorica termésére
P. R. Carter, University of Wisconsin
E. D. Nafziger, University of Illinois
D. R. Hicks, University of Minnesota
Véleményezték
G. O. Benson, Iowa State University
R. R. Johnson, Deere & Co.
D. G. Coffman, Texas A & M University
R. L. Nielsen, Purdue University
W. J. Cox, Cornell University
A kukoricacsírák egyenetlenül kel-
hetnek, ha a talaj vagy az időjárási kö-
rülmények vetéskor nem ideálisak.
Ilyenkor is elérhetjük a tervezett tő-
számot, a növények egy része azonban
eltérő időpontokban kelhet ki. A jelen
tanulmány célja, hogy megvilágítsa az
egyenetlen kelést kiváltó tényezőket,
bemutassa azt a kutatást, amely az
egyenetlen kelés terméscsökkentő ha-
tását vizsgálta, javaslatot tegyen arra,
hogy az egyenetlenül kelt kukoricát
hogyan kell gondozni, illetve ajánlatot
tesz arra, hogy miként lehet egyenle-
tes kelést elérni.
Miért kel a kukorica
egyenetlenül?
Változó mértékű talajnedvesség
Az egyenetlen kukoricakelés a leg-
több esetben a vetést követő időszak-
ban a magágyban beálló egyenetlen
talajnedvesség miatt következik be. A
mag mélységében lévő nedvesség a
tábla egyes részein elegendő lehet a
csírázáshoz és a keléshez, ugyanakkor
máshol kevés ehhez. Egy táblán belül
a magágy nedvességtartalma az eltérő
talajtípus, -szerkezet, illetve a tábla
domborzati viszonyai miatt is változa-
tos lehet. Ha túl nedvesen műveljük
meg a földet, akkor göröngyös mag-
ágyat kapunk, aminek a következtés-
ben a mag talajjal való érintkezése
egyenetlen lesz, így egyes magok ele-
gendő vizet tudnak felvenni a csírázás-
hoz, míg más magok szárazak marad-
nak. (Az idei évben a téli csapadék és a
fagy hiánya miatt az őszi szántások
rögösek maradtak, és az előzőhöz ha-
sonló rögös magágy gyakori volt a
fordító.)
Gyakran előfordul, hogy a száraz
talajba vetett magok nem csíráznak, il-
letve kelnek ki addig, míg jelentősebb
eső nem érkezik, esetleg akár több
héttel a vetés után. Ennek következ-
ményeként egy táblán belül magasabb
és alacsonyabb növények váltakozhat-
nak, ahol a méretbeli eltérés a vetés és
az eső közötti időszak hosszától függ.
A kelés ideje a tábla egyes részeiben
eltérő lehet, ami egyes sorok, de akár
soron belüli növények közötti különb-
ségként is jelentkezhet.
A talaj hőmérsékletének eltérései
Az egyenetlen talajhőmérséklet is
okozhat egyenetlen kelést, különösen
akkor, ha korán vetünk, vagy csökken-
tett szintű talajműveléssel dolgozunk.
A magágy mélységében tapasztalható
hőmérsékleti eltérés egyik oka az le-
het, ha a csökkentett talajművelési
rendszernél az előző növénykultúra
maradványai egyenetlenül oszlanak el.
Egy másik ok lehet, ha a vetés mélysé-
ge egyenetlen, illetve az, hogy a táblán
belül eltérő talajtípusok vannak, illet-
ve a tábla domborzati viszonyai válto-
zatosak. Azok a magok, amelyek vas-
tagabb mulcs alá kerülnek, illetve mé-
lyebbre kerülnek a normálisnál, erő-
teljesebb hideghatásnak vannak kité-
ve, és ennek következtében néhány
nappal később kelnek, mint a fedetlen
talajba vagy sekélyebben vetett ma-
gok. A változatos talajhőmérséklet ne-
gatív hatásai különösen fontosak, ami-
kor a magágy mélységében a hőmér-
séklet a kritikus 10 Celsius fok körül
van. Ilyen esetben más kis különbsé-
gek is látványos eltérést okozhatnak a
kelésben.
Egyéb okok
A kukorica egyenetlen kelését okoz-
hatja a táblán belüli foltokban megjele-
nő cserepesedés, gyomirtószerhatás,
rovarkártétel vagy valamilyen beteg-
ség. Végül az egyenetlen kelés oka az is
lehet, ha a termelő egy valamilyen ok-
ból károsodott táblát felülvet, anélkül,
hogy a károsodott állományt kitárcsáz-
ná, vagy kultivátorozná.
Milyen hatása van az
egyenetlen kelésnek
a termésre?
A korábban kelt, erőteljesebb növé-
nyek csökkentik a később kelt, kisebb
növények rendelkezésére álló erőfor-
rásokat. Illinois és Wisconsin államban
végeztek vizsgálatokat annak érdeké-
ben, hogy a cikk írói a termésveszte-
ség mértékét megállapítsák, illetve
azért, hogy az alábbi kérdéseket meg-
válaszolják.
ˇ Mi a termésveszteség mértéke elté-
rő mértékű egyenetlenségek mellett?
ˇ Szükséges-e újravetni egy egyenet-
lenül kelt táblát?
ˇ Mi az előnye egy felülvetésnek egy
művelés utáni újravetéssel szemben?
ˇ Szükséges-e a későn kelt növénye-
ket megóvni, vagy ezek csupán ,,gyo-
mok" az állományban?
A szántóföldi kísérletek részletei
A fenti kérdéseket megválaszolandó
a kutatók a soron belüli eltérő idejű ke-
léssel szimulálták az egyenetlen kelést.
Kelési nehézségek későbbi
következmények
A 2007-es év meleg, száraz tavaszszal és ennek megfelelően korai vetéssel kezdődött. Mivel a vetés műveletét
követően 2-3 hétig nem esett az eső, így most korábban nem látott mértékben fordulhat elő lépcsős, illetve hiányos kelés.
Nehéz megválaszolni, hogy egy későn, lépcsősen vagy hiányosan kelt kukoricaállomány mekkora termést ad.
A Purdue Egyetem (Amerikai Egyesült Államok) alábbiakban bemutatásra kerülő tanulmánya részletesen foglalkozik a kelési
problémákkal és ezeknek a termésre gyakorolt hatásával.
Az egyenetlen kukoricakelés a legtöbb esetben a
vetést követő időszakban a magágyban beálló
egyenetlen talajnedvesség miatt következik be
2007/6 ˇ MezőHír
61
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Az 1. ábrán bemutatott tőszámok a
következőket jelentik:
ˇ Teljes tőállomány 64 300 tő/ha,
egyenletes kelés korai, közepes és
késői vetésben.
ˇ Teljes tőállomány 64 300 tő/ha kü-
lönböző mértékű késleltetett kelés-
sel, 1/4, 1/2 és 3/4 későbbi keléssel.
ˇ Csökkent tőállományok, 1/4, 1/2, és
3/4 tőszámveszteséggel.
A későbbi keléseket imitálandó a
kukorica vagy 1,5 vagy 3 héttel később
került vetésre a korai vetéshez képest
(lásd 1. ábra). A soron belüli egyenet-
lenséget vizsgálandó, ismétlődő soron
belüli későbbi vetést végeztek, mind a
két későbbi vetés esetében. Ezek a
mintázatok 1/4, 1/2 és 3/4 résznyi meg-
késett kelést okoztak a tőállományban.
A tőszámhiány modellezéséhez a
késleltetéssel azonos mintázatban ala-
kították ki a tőhiányt, ami 1/4, 1/2 és
3/4 rész hiányt okozott (1. ábra). A ter-
mésreakciók és a növekedési eltérések
hasonlóak voltak a 7 különböző kísér-
leti helyen, ezért ezek együttes ered-
ménye kerül bemutatásra az 1. ábrán.
Az egyenetlen kelés hatásai
Amikor a vetési idő eltérés 1,5 hét
volt (közepesen késleltetett), a korán
és később kelt növények soron belüli
keveredése 6-8% terméscsökkenést
okozott (1. ábra). Hasonlóan, amikor a
teljes állomány 1,5 héttel később lett
elvetve, a terméscsökkenés 5% volt. A
3 hetes késleltetés (késői vetés) eseté-
ben 1/4 rész késői növény 10% termés-
csökkenést okozott. Amikor a teljes ál-
lomány 3 héttel később került elvetés-
re, a terméscsökkenés mértéke 12%
volt. A három héttel később kelt növé-
nyek 1/2 és 3/4 résznyi aránya 20 és
22% terméscsökkenést okozott.
A tőhiány hatásai
A tőszám csökkenése 1/4, 1/2 és 3/4
résszel a termést 10, 30 és 51%-kal
csökkentették (1. ábra). A később ki-
kelő növények által megmentett ter-
més mértékét úgy tudjuk becsülni,
hogy az egyenetlen kelést a tőhiányos
keléssel hasonlítjuk össze. Például,
amikor 1/4 rész 3 héttel később kel ki,
a termés a maximum 90%-a volt, illet-
ve az 1/4 rész tőhiány is ennyi termés-
veszteséget okozott. Ez azt mutatja,
hogy a 3 héttel később kelt növények
nem járultak hozzá a terméshez.
Ugyanakkor, ha a növények fele kelt 3
hét késéssel, a termés 80%-a volt a
normálisnak, ami 10%-kal magasabb,
mint az 50%-os tőhiány termése. Ez
jelzi, hogy későn kelt növények is ter-
méssel járultak hozzá az összes ter-
méshez.
Az egyenetlen kelés
kezelésének lehetőségei
Az első lépés az egyenetlen kelés
mértékének és mintázatának felméré-
se. A mintázat táblánként eltérő, illet-
ve egy adott táblán belül is változatos
lesz. A táblákat, illetve a táblák egyes
részeit a felméréskor tapasztalt mintá-
zat és kármérték szerint kell kezelni.
Szükséges a késői növényeket
kímélni a sorköz-kultivátoro-
zásnál?
ˇ Ha a később kelt növények csak
1,5-2 héttel vannak lemaradva, véd-
jük a növényeket, ne temessük be
őket a sorközműveléssel!
ˇ Óvjuk meg a 3 hetes késéssel kelt
100
40
50
60
70
80
90
Időben kelt
Vetésidő és a soron belüli arányok hatása
Közepes
keléskésés
100
Korai vetés, hibátlan kelés
ž korai, ź közép kései
˝ korai, ˝ közép kései
ź korai és ž közép késői
94
minden növény közepes késéssel, kb. 10 nappal később kelt
95
92
93
Kései
utókelés
ž korai, ź kései
˝ korai, ˝ késői
ź korai, ž késői
90
Minden növény későn kel, kb. 3 héttel a korai után
88
80
78
Tőhiány
ž korai, ź hiányzik
˝ korai, ˝ hiányzik
ź korai, ž hiányzik
Termésmennyiség a maximum %-ában
90
70
49
1. ábra. Az egyenetlen kelés hatása a termésre. A termések az egyenletesen,
korán kelt parcellák termésének százalékában kerültek kifejezésre.
Az egyenletesen kelt parcellák termése 11,555 kg/ha volt,
64 300 tő/hektár tőszám és korai vetés mellett. A termésátlagok két különböző hibrid
és az Illinois és Wisconsin államban elvetett 7 kísérleti hely átlagai
MezőHír ˇ 2007/6
62
NÖVÉNYTERMESZTÉS
növényeket akkor is, ha a növények
fele vagy több kelt késve.
ˇ Ha kevesebb, mint a növények 1/4-e
kelt 3 hét vagy nagyobb késéssel,
nagy a valószínűsége, hogy nincs
értelme segíteni a túlélésüket. A
termés várhatóan a megtartásuk-
kor is annyi lesz, mintha a sorköz-
kultivátorral betemetjük őket.
Szükséges-e az egyenetlenül
kelt tábla újravetése?
ˇ Ha a kelés idejében kevesebb, mint
2 hét az eltérés, az újravetés mini-
málisan befolyásolja a termést, füg-
getlenül a késői kelés mintázatától.
ˇ Ha a növények fele vagy annál több
kel 3 héttel később, az újravetés
akár 10%-kal növelheti a termést.
Az újravetéssel kapcsolatos döntés-
kor fontos figyelembe venni a vár-
ható termésnövekedés gazdasági
eredményét, illetve az újravetéssel
kapcsolatos költségek nagyságát és
az újravetés kelésével kapcsolatos
kockázatokat.
Szükséges-e felülvetni
egy hiányos állományt?
Amikor egy hiányosan kelt állo-
mányt (tervezett állomány fele vagy
kevesebb kelt ki) pótolni akarunk,
vagy ki kell tárcsázni a meglévő nö-
vényeket, és teljes újravetést vég-
zünk, vagy a hiányosan kelt része-
ket próbáljuk meg pótolni, elfogad-
va az egyenetlen kelést.
ˇ Ha az eredeti vetésidőhöz képest 2
héten belül akarjuk újra elvetni az
állományt, a hiányzó részek pótlása
tűnik ésszerűnek. A termés hasonló
lesz a jól kelt teljesen újravetett ál-
lományok terméséhez, ha a soron
belül relatív egyenletes távolságot
tudunk tartani az újravetett és már
kikelt növények között. Ugyanak-
kor az eredeti vetést követő 2 héten
belül általában még nem állapítható
meg, hogy mi lesz majd a végleges
tőállomány.
ˇ Ha az újravetést 3 héttel az eredeti
vetés után döntjük el, a teljes újra-
vetés termése várhatóan 10%-kal
magasabb lesz, mint ha megpróbál-
nánk a hiányzó töveket pótolni. Ezt
a terméselőnyt kell összevetni az
újravetés művelési és vetőmagkölt-
ségével, illetve a megnövekvő szárí-
tási költséggel.
Egyéb tényezők
ˇ Amikor egy egyenetlen kelést érté-
kelünk, precízebb, ha a növények fej-
lettségében lévő eltéréseket hason-
lítjuk, mint a kelési vagy vetésidőben
lévő eltérés mértékét. A 1,5 és 3 hét
vetésidő eltérések a jelen tanulmány
kísérleteiben hasonló eltéréseket
okoztak a növények kelési idejében
is. Ezzel együtt a kelési eltérések el-
térőek lehetnek különböző körülmé-
nyek között, illetve a valós időbeni el-
téréseket nem mindig ismerjük. A
jelen kísérletekben a korai vetés ál-
lománya 4-5 leveles állapotban volt a
1,5 héttel később vetett állomány ke-
lésekor. Amikor a 3 héttel később ve-
tett állomány kelt ki, a korai vetés 7-
9 leveles állapotban volt.
ˇ Az állományok tőszáma is befolyá-
solhatja a későn kelő növények re-
latív termését. Egy Minnesotában
végzett vizsgálat eredménye sze-
rint amikor a növények fele kelt 2
héttel később, és a tőszám 74 000
tő/ha fölött volt, a későn kelt növé-
nyek termése jelentősen kevesebb
volt, mint 64 000 tő/ha vagy ez alatti
tőszámoknál.
ˇ Egy egyenetlen állomány mindig
kevesebbet terem, mint az egyenle-
tesen kelt állomány, mivel az egy-
más melletti növények egymással is
versenybe kerülnek. Az idősebb nö-
vények általában legyőzik a későn
kelteket a fényért, vízért és táp-
anyagért folyó versenyben. Néhány
esetben a későn kelt növények bi-
béjét a kukoricabogár nagyobb
mértékben károsítja, mint a korán
kelt növényekét. Ilyen esetekben,
ha erőteljes a kártétel, a bibe rágá-
sa a cső termékenyülését csökkent-
heti vagy akadályozza.
ˇ A későn kelő növények termésének
magasabb a betakarításkori ned-
vessége. Ez azt eredményezheti,
hogy a betakarított termésben a
nedvességtartalom változik, ami a
törési, morzsolási és szárítási vesz-
teségek növekedését eredményez-
heti. A későn kelt növények általá-
ban dőlésre is hajlamosabbak a ki-
sebb, gyengébb szárak miatt, illet-
ve a gyengébb támasztógyökér-fej-
lődés miatt. A betakarításkor to-
vábbi nehézséget okozhat, hogy a
kombájnt nehéz beállítani a változó
kisebb és nagyobb csőmérethez.
Ezek a problémák 1,5 hetes eltérés-
nél elenyészők, később azonban ko-
moly jelentőségük lehet.
Az egyenetlen kelés
elkerülésének lehetőségei
A kukorica egyes esetekben olyan
környezeti tényezők hatására kel
egyenetlenül, amelyeket a termelők
nem tudnak befolyásolni. Ezzel együtt
az alábbiak betartása csökkenti az
egyenetlen kelés kockázatát.
ˇ Kerüljük azokat a műveleteket,
amelyek szárítják és tömörítik a ve-
tőmagágyat!
ˇ Vegyük figyelembe, hogy a túl ned-
ves talaj művelése gyakran vezet
rögös magágy kialakításhoz, ami az
egyenetlen kelés egyik legfőbb oka.
ˇ Vetéskor a tábla több részén is el-
lenőrizzük a vetésmélységet! A ve-
tésmélység 1,3 cm-rel történő növe-
lése sok esetben segít elkerülni az
egyenetlen kelést, olyan esetekben,
amikor a magágyban a nedvesség
eloszlása már egyenetlenné vált.
Ha a mag és a talaj közötti érintke-
zés nem megfelelő, és egyenetlen a
vetésmélység, a csoroszlyák és a tö-
mörítő kerekek pontosabb beállítá-
sával javíthatunk a helyzeten. A
magágykészítéshez használt eszkö-
zök és műveletek változtatása is se-
gítheti az egyenletesebb kelést.
ˇ Abban az esetben, ha jelentős a
szármaradvány mennyisége a talaj-
felszínen, ezt már a betakarításkor
és később, a művelésekkor is ve-
gyük figyelembe, annak érdekében,
hogy a szármaradványt egyenlete-
sen oszlassuk el a felszínen a vetést
követően!
ˇ Tartsuk be a gyomirtószerdózis-
ajánlásokat az esetleges károk
megelőzésére!
ˇ Vetés után folyamatosan figyeljük a
táblákat a kelés ellenőrzéséhez,
cserepedés esetén használjunk kül-
lős kapát a cserepedés megszünte-
tésére és az egyenletes kelés előse-
gítéséhez!
Referenciák
[1] Carter, P. R., and E. D. Nafziger. 1989.
Uneven Emergence in Corn. North Central
Regional Extension Pub. No. 344.
[2] Ford, H. J. 1987. Uniform Stands: How
Important Are They?' Crop Soils 39 (7): 12-13.
[3] Johnson, R. R., D. R. Hicks, and D. L.
Wright. 1985. Guidelines for Making Corn
Replanting Decisions. National Corn Handbook
Publication NCH-30.
[4] Nafziger, E. D., P. R. Carter and E. E.
Graham. 1991. Response of Corn to Uneven
Emergence. Crop Science 31: 811-815.
