 |
MezőHír :: Mezőgazdasági Szaklap :: XI. évfolyam :: 2007-07 :: július |
GAZDAPORTRÉ
MezőHír ˇ 2007/6
82
GAZDAPORTRÉ
A települést páratlan panorámájú
szőlődombok ölelik körül, alattuk 20
Ak-körüli szántóföldekkel, hangulatos
horgásztóval, sok szép erdős résszel,
gyönyörű kirándulóhelyekkel. A vá-
rosrészhez tartozik egy nemzetközi re-
pülőtér is, amely nem zavarja meg a
hely kertvárosi hangulatát,
amit még mindig falusias
nyugalom jellemez. A tele-
pülést kettészelő 65-ös út
mellett otthonos éttermek,
panziók, bevásárlóközpont-
ok és szolgáltatók igyekez-
nek ellátni a kevésbé sűrűn
lakott üdülőrészeket prefe-
ráló idegeneket és persze a
helyben lakókat.
Sok családban foglalkoz-
nak nyaraltatással, falusi tu-
rizmus szervezésével, igaz,
az utóbbi években alaposan
megváltozott az idegenfor-
galom szerkezete. Más ge-
nerációk adják a vendégkör
zömét, következésképpen
megváltoztak az igények, és
a szolgáltatások tartalmi ré-
szén is módosítani kellett.
Balatonkiliti megtartotta ré-
gebbi központjában a falu-
képet, ahol a református és a
katolikus templom is talál-
ható, legnagyobb értéke pe-
dig a település nyugalma,
amellyel az itt lakók megle-
pik persze teljes komfort
biztosítása mellett az idelá-
togatókat. Itt él családjával
a növénytermesztéssel, állattartással
és nem mellékesen falusi turizmussal
foglalkozó Kersák György, aki a me-
zőgazdaság jelenlegi viszonyaival sin-
csen egészen megbékélve, de valójá-
ban a balatoni turizmus ha még lehet
erről a klasszikus értelemben beszélni
átalakulását, kiszámíthatatlanságát
nehezményezi igazán. Ebbe invesztál-
ták annak idején számolatlanul a pén-
züket, s mire annak tisztes nyereséget
kellene termelnie, nem várt fordulatot
vett ez a folyamat.
Felmenők nyomdokain
A most 41 éves Kersák György a
Tolna megyei Pincehelyen született,
majd a család a Siófoktól 36 km-re lévő
Magyarkeszin élt, később, a '70-es
években a város vonzása hatására Sió-
fokra költözött. A nagyszülők gazdál-
kodók voltak Tolnában, lovakkal fuva-
roztak, állatokat tartottak, és termé-
szetesen földet műveltek. Emellett fe-
deztető állomást tartottak fenn, ami az
unokájuk ló iránti szeretetét, ismerete-
it megalapozta. Sőt, az unoka volt hiva-
tott arra, hogy a lovas eladásoknál ,,be-
mutatót" tartson, demonstrálva az állat
kezességét, irányíthatóságát, kezelhe-
tőségét. A ló szeretete mellett a foci és
a vadászat iránt érzett természetes
vonzalmat a fiatal Kersák György, hi-
szen mindkettő a szeme előtt zajló és
család által kedvelt időtöltés volt.
Egyik nagyapja fontos társadalmi
tisztségviselő volt a tsz-időszak sűrűjé-
ben, míg a másik ún. parádés kocsis, de
mindketten nagyon szerették volna lát-
ni unokájuk jó előmenetelét. Ennek is
volt az eredménye és persze a nem
mezőgazdász szülők támogatásának is
, hogy a kaposvári mezőgazdasági
szakközépiskolában folytatta tanulmá-
nyait, és mellette megismerkedett a
vadászat alapjaival. A focit a Siófoki
Bányásznál kezdte komolyabban, majd
ment tovább tanulmányai
idején, edzőjével együtt Ka-
posvárra, ahol később a
,,Rákóczi" első csapatában is
számítottak rá. Az iskola
után azonnal nem vették fel
a főiskolára, és sportállást
kapott, de aztán eldöntötte,
hogy a szakmát, a diplomát
részesíti előnyben a sporttal
szemben. Mire végzett,
1988-ban, már a KATE Ka-
posvári Állattenyésztési ka-
rának bélyegzője volt a dip-
lomáján, ahol vadgazdálko-
dásból írta a szakdolgozatát,
és általános állattenyésztői
képesítést szerzett. Sertés
törzsállattenyésztőként kez-
dett el dolgozni Magyarke-
szin, ahol két évet töltött el,
a végén telepvezetőként.
Siófok, az idegenforgalom-
ban rejlő lehetőség és a lo-
vasturizmus azonban nem
hagyta nyugodni az akkor
már nős fiatal szakembert...
A felismerés erejével
1992-ben területeket vá-
sároltak Balatonkilitin; ezek
egyikén, 1,5 ha-on ami valamikor a
falu szeméttelepe volt alakították ki
a vállalkozás telephelyét, a lakókör-
nyezetüket és a lovas turizmus profilt.
Négy lóval és egy szamárral, 200 ezer
Ft takarékszövetkezeti hitelből és te-
mérdek fizikai munkával indult a vál-
lalkozás. A lassan ideszoktatott vendé-
gekből származó árbevételeket pedig
maradéktalanul vissza kellett forgatni
mondja Kersák György , hiszen a
funkcionális épületek java része akkor
és ebből a pénzből épült folyamatosan.
Először a lovak elhelyezése, majd egy
kis büfé létrehozása vált fontossá. Ezt
Három lábon, imbolyogva...
A ,,magyar tenger" önjelölt fővárosa, Siófok, terjeszkedése folytán már jó ideje bekebelezte
a szomszédságában lévő, csodálatos adottságokkal megáldott kisközséget, Balatonkilitit.
Kersák György, Balatonkiliti
MezőHír ˇ 2007/6
84
GAZDAPORTRÉ
követte a borozó épülete, a felette ki-
alakított lakással, a melegkonyha, a fo-
gadóterem, stb. Emellett a vadásztár-
saságok intézőbizottsági tagjaként
társadalmi munkát is végzett, hiszen
annak nem volt anyagi hozadéka. A va-
dászatban és szervezésében való rész-
vétel ezt vallja ma is szolgálat,
amely hatalmat, előnyt egyáltalán nem
jelent.
A '90-es évek közepétől megjelen-
tek az idősebb, elsősorban német és
osztrák turisták, akik buszos, szerve-
zett csoportok formájában látogatták
a lassan bővülő és lovasparadicsommá
fejlődő vállalkozást, a Kersák
Lovasfarmot. Ők még fogékonyak vol-
tak a színvonalas lovasbemutatókra,
ami mellett ebédet, vacsorát kaptak,
néptánccsoportok fellépésében gyö-
nyörködhettek, és borozhattak. Alföldi
mintára zajlottak az események, de
egy ember után 150 Ft-nál több nyere-
ség nem nagyon maradt, így csak a
nagy látogatottság és az elismerés je-
lentette a hajtóerőt. Az igazi haszonél-
vezők persze az utazási irodák voltak,
akik a csoportokat szervezték.
Változott az idegenforgalom
A vállalkozás idegenforgalmi részé-
nek beindulása nagyon nehéz volt,
mert ismereteket és ismertséget kel-
lett szerezni. Siófok ,,európai hírű" pu-
lóverpiaca szintén abban az időszak-
ban volt nagyon kedvelt és ismert lát-
ványosság, ami sokat segített a ven-
dégkör ,,megszerzésében". Óriási
mennyiségű szórólapot lehetett eljut-
tatni célszemélyekhez, amiből valóban
visszatérő vendégek származtak. Ek-
kor volt értelme a fejlesztéseknek, hi-
szen naponta két-három busz vendé-
geinek kellett napi teljes ellátást és
programot biztosítani, február végétől
egészen novemberig, kis nyári meg-
szakítással. Ez az időszak 5-6 éven át,
nagyjából 2001-ig tartott, majd utána
kezdett megváltozni a helyzet, roha-
mosan csökkent az érdeklődés...
28 lóval lehetett kiszolgálni a csúcs-
időszakban a vendégeket, ez a szám
szükségből mára 8 db-ra olvadt. Az ok
pedig nem a Balaton lecsökkent víz-
szintjével magyarázható, ahogyan so-
kan mindezt magyarázzák. Sokkal in-
kább az idegenforgalom szerkezeté-
nek átalakulása indult meg, ami Nyu-
gat-Európában az euró bevezetése
idején kezdődött. Ekkor a korábbi tu-
risták életszínvonalában is visszaesés
következett be, drágább lett az élet,
ami a Balaton mellé járó réteget nagy-
ban érintette. Akik jöttek, számoló-
géppel a kezükben állandó ellenőrzést
végeztek az árak tekintetében, és min-
den eurócent elköltését alaposan meg-
fontolták.
Szerencsére vannak olyan visszaté-
rő vendégek, akik gyerekként voltak
itt először, és mint családosok már a
gyerekeiket hozzák vissza, nosztalgiá-
ból. Ők mondják el, hogy gyakran a sa-
ját honfitársaiktól, azok viselkedésétől
tartanak leginkább. A régi családos a
magyaros ételspecialitások miatt
csárdalátogató programok egyre job-
ban a háttérbe szorulnak. Siófoki vi-
szonylatban a 15-17 éves fiatalok jön-
nek tömegesen, akiknek nem kell a
magyaros csárda, a program, csak a
pizzéria, a diszkontáras italkereskedés
és a diszkók... Ez a réteg nem kíváncsi
a falusi turizmusra, és elriasztja saját
családos honfitársát is, aki nem tud tő-
lük pihenni, ráadásul szégyenkezik mi-
attuk.
További gond az üdülőcsekkek fel-
használása, amelyet a hazai tehető-
sebb cégek adókedvezmény igénybe-
vétele mellett adnak a dolgozóiknak,
és amelyek elsősorban welness-
központokban válthatók be, készpénz-
forgalom nélkül. Ez önmagában más
költekezési forma, hiszen nem saját
Az eladhatatlan malacok
Birka, kecske és vaddisznó békés egymás mellett élése
2007/6 ˇ MezőHír
85
GAZDAPORTRÉ
pénzén fizet a nyaraló, ezért sokkal
nagyvonalúbb módon és kiszolgálta-
tottan költekezik. A beváltóhelyek vi-
szont nem tudják az igény szerinti
szolgáltatásokat nyújtani a zárt prog-
ramokban, mert pl. a kisgyerekesek
számára nincsenek állatprogramok.
Ahol viszont vannak állatok, ott nincs
csekkbeváltási lehetőség, ill. az állatok
csak költséges módon lennének szállít-
hatók egy kooperációs program kere-
tében, amit már senki nem fizet meg.
Nos, ezek a valódi gondok, amelyek
ma a falusi turizmus, illetve a balatoni
idegenforgalom akadályát képezik.
A Kersák Lovasfarm imázsa
A vendéget egy szépen ápolt lovas
bemutatótér fogadja, fás-ligetes kör-
nyezetben, padokkal, jó rálátással az
eseményekre. Felette a borozó, nyitott
terasszal amit téliesíteni is lehet ,
mögötte külön épületben melegkony-
hával, amelyet az igényeknek megfele-
lően és természetesen engedélyekkel
működtetnek. Szemben a fogadóhelyi-
ség, amely szükség esetén akár 150
személy részére is megfelel étkezésre,
közös időtöltésre. Sok volt tehát a be-
ruházás, fejlesztés annak érdekében,
hogy a vendég jól érezze magát, és le-
hetőleg visszatérő maradjon, akivel
számolni lehet. Ezt helyeselték az ide-
genforgalmi szervezők is, akik persze
semmit nem tudtak szavatolni. Jól tet-
ték a maguk részéről, mert nem is volt
mit, hiszen szép lassan leépült a ven-
dégjárás... Szerződés korábban sem
volt senkivel, csak szóbeli megállapo-
dások születtek, következésképpen
szerződésszegésre sem kerülhetett
sor, kártérítésre meg végképp nem
volt jogalap.
A terület hátsó részében kaptak he-
lyet az állatok, a lóistálló a disznószál-
lás, illetve a kisállatok; ez a birodalom
a 12 éves ifj. Kersák György Gyurci
fennhatósága alatt működik. A terület
hátsó szegletében kapott helyet a gép-
park, amely nem a legújabb évjáratú
gépekből áll össze, de kiválóan alkal-
mas a mintegy 130 ha földterület meg-
műveléséhez, sőt a Claas Dominátor
kombájn révén a termés betakarításá-
hoz is. Mert a megélhetés másik lábát
a gazdálkodás a növénytermesztés
és a sertéshizlalás jelenti.
Kényszergazdálkodás
A növénytermesztés elsősorban a
lovak szálas és abraktakarmányának
előállítására rendezkedett be, hiszen
önköltségen olcsóbban lehetett előállí-
tani. Ehhez szintén beruházáson át ve-
zetett az út, hiszen kellett a traktor, a
szálastakarmány-betakarító gépsor,
talajmunkagépekkel, vetőgéppel, ka-
szálógéppel, rendsodróval, bálázóval.
Így kezdődött, aztán kiegészült a ga-
bonatermesztés gépeivel és további
traktorokkal. A családi gazdaságot
1992-ben alapították, amiben a család-
tagok 45 ha saját területtel szerepel-
nek, a többi bérlemény. A géppark a
trágyakezelés eszközeivel egészült ki,
így semmilyen munka tekintetében
nem szorulnak külső segítségre tud-
juk meg Kersák Györgytől. A vetéste-
rületet búza, árpa, zab, kukorica és lu-
cerna alkotja. A terület nem elég nagy
ahhoz, hogy más ,,bonyolultabb" nö-
vényt felelősen lehessen vállalni. A te-
rületek egyébként is kisebb darabok-
ból állnak, ami a művelés szervezését
nehezíti.
Az állattartás szintén kényszerpá-
lya, hiszen az idegenforgalom draszti-
kus csökkenése miatt bele kellett vág-
ni a szakma sűrűjébe. Jó drágán,
90.000 Ft-ért vették az ellés előtt álló 3
vemhes kocát, aminek szaporulatából
ma már 10 kocától 100 hízó hízik, és
vár lassan piacra az ólakban. A ,,nagy
fehér" és ,,lapály" fajták keresztezésé-
ből előállított szaporulattal az volt a
terv, hogy a malacokat adják el, hiszen
a múlt évben úgy vitték őket, mint a
cukrot. Csakhogy változott a helyzet a
A gépudvar
Kersák György lovai
MezőHír ˇ 2007/6
GAZDAPORTRÉ
sertéspiacon is, hiszen most 230 Ft/kg
körül veszik a felvásárlók! Emellett
aki takarmányboltban veszi a kukori-
cát, az 6.000 Ft/100 kg áron juthat hoz-
zá, ami reménytelenül magas a jöve-
delmezőség szempontjából. Aki meg-
termeli magának a takarmányt, az
még a null-szaldó körül jöhet ki, s ezt
már Kersák György felesége, Marika
mondja ő ráadásul sertéstenyésztő
diplomával rendelkezik , aki igazán
érti a hizlalás lényegét. Így tehát most
három lábon állnak bizonytalanul,
mert amikre tettek, azok most éppen
gyengélkednek...
Társadalmi munkára
mindig van idő
Kersák György feleségével együtt a
vadászat és még inkább a vadászati
szervezés elkötelezettje, amellett hogy
mindketten vadászok is. Nem melléke-
sen a férj a siófoki kistérség gazdaköri
elnöke is, akinek az az ,,ars poeticája",
hogy a gazdakörben lévő közel 60 gaz-
dálkodó érdekében mindenkivel szóba
állnak, a jobbítás szándékával, politi-
kai hovatartozás nélkül. Szakmai elő-
adásokat szerveznek, megpróbálnak
fontos gazdálkodási kérdésekben ha-
sonlóan és közösen gondolkodni. Most
az elnök vezetésével éppen egy hagyo-
mányőrző gazdaköri kiállítás megren-
dezésén dolgoznak, amelynek időpont-
ja augusztus 10-12-e között lenne.
Egyelőre azonban financiális gondok
nehezítik a szervezést, ezért minden
Siófok térségi segítő szándékú cég, il-
letve magánember támogatását szíve-
sen vennék. Augusztus 20-án 100 év
óta minden évben Siófok város bor és
kenyér ünnepe zajlik, aminek éppen
előrendezvénye lehetne a gazdaköré.
Egy ilyen rendezvény még inkább ösz-
szekovácsolná a közösséget is. A gaz-
dakör egyik küldetése az is, hogy ér-
veljen a szövetkezés mellett, amit a ta-
lálkozások során minden egyes alka-
lommal hangoztatnak. Erről pedig az
idős gazdákat a legnehezebb meggyőz-
ni, mert ők a beidegződéseik mentén
azonnal arra gondolnak, hogy egy új
gondolat annak jó, aki szorgalmazza...
A család öröme
A gazdálkodás és idegenforgalom
jelenlegi hullámvölgye azt jelenti,
hogy a korábbi félretett jövedelmek
egy részét is fel kell áldozni a működ-
tetés érdekében. Majd csak elindul va-
lami, ami végre kihúzza a másik két
ágazatot is a mélypontról. Az élet per-
sze megy tovább, és minden alkalmat
meg kell ragadni a kisebb jövedelmek
megszerzésére is. Arra viszont nincs
lehetőség, hogy ismét nyisson az em-
ber egy másik irányba magyarázza
Kersák György , hiszen beruházásra
most nincs mód. Valamilyen fordulat-
nak történnie kell, hiszen a megélhe-
téshez és a bővített újratermeléshez a
jelenlegi jövedelemtermelés kevés.
Addig kellene a pozitív változás, amíg
a földbérletek lejárnak, mert a kör-
nyező térségben munkálkodó külföldi
tulajdonosok azonnal ráígérnek a terü-
letekre, és ezt a nélkülözhetetlen ter-
melőeszközt a földet s vele együtt a
reményt is elviszik.
Az örömet most nem a gazdálkodás
jelenti, sokkal inkább a gyerekekbe
vetett hit. 17 éves Edina lányuk a Pé-
csi Zeneművészeti Szakközépiskolá-
ban szolfézs-magánénekes szakon ta-
nul, és éppen a helyi templomban ad
hangversenyt. Emellett természete-
sen az otthoni munkába is besegít, tú-
ravezetőként és a büfében. A 12 éves
Gyurci pedig már most a kisállatok,
baromfifélék felé orientálódik, azok
szakszerű tenyésztését végzi nagy ér-
deklődéssel, és persze a vadászat sem
hagyja hidegen. Ráadásul, látva a szü-
lők heroikus küzdelmét a fennmaradá-
sért pár év múlva bizonyára vele is
mint potenciális társsal lehet majd
számolni. Addig is, a kemény munka
mellett a közgazdasági miliő és a gaz-
dálkodás viszonyainak jobbra fordulá-
sában lehet csak bízni. Úgy tűnik,
hogy jelen helyzetben az értő szakmai
hozzáállás, az akarás és a szorgalom
nem elég a fejlődéshez, és mindez ép-
pen csak a szinten tartás elérését
eredményezheti...
Nagy Zoltán
A Kersák lovarda borozója,
háttérben a gazdasági épületek
