 |
MezőHír :: Mezőgazdasági Szaklap :: XI. évfolyam :: 2007-07 :: július |
A vaddisznótartás esélyeiről, gaz-
dasági lehetőségeiről, illetve számta-
lan buktatójáról, nehézségéről a hely-
színen beszélgettünk a termelővel.
Új ágazat szabadtéri
helyett a kertes vadászat
Honnan származott a vaddisz-
nótenyésztés gondolata?
A vadászat, a vadakkal való
törődés családi hagyomány ná-
lunk. A bátyám kerületvezető,
állattenyésztést végzett, ők
2001-ben Bőszénfán, Somogy-
Baranya határán létesítettek
egy vaddisznótelepet, ahol vadon
befogott vaddisznókat tartottak.
Maga az ágazat úgy az ezredfor-
duló óta létezik, azóta épülnek a
vadaskertek, és 2-3 éve kapott
mindez igazi lendületet.
Miért van erre igény? A sza-
bad területen a vadállomány
megritkult, a takarmány ugyan-
is drága, a vaddisznó pedig sok
kárt okoz a mezőgazdaságban,
így nagyon sokat kilőnek, éppen
azért, hogy ne kelljen kártérí-
tést fizetni a gazdáknak. A sza-
badtéri vadászati lehetőségek
tehát beszűkültek. Ezért kezdtek el né-
hányan először főként a Dunántúlon
3-4-500 ha-os vadászkerteket építeni.
Közben egész évben ládacsapdával fog-
ták meg a vaddisznókat, ami egyéb-
ként nem szabálytalan, és berakták a
kertbe, ott tartottak rájuk vadászatot.
Mennyire bizonyult sikeresnek
ez az elképzelés?
Amikor jó fél évtizede a kertes va-
dászat kezdődött, mindenki azt mond-
ta, hogy ez nem vadászat, nem lesz rá
igény. A gyakorlat azonban mást mu-
tatott: olyan óriási igény van minder-
re, hogy kevés hozzá a disznó. Így te-
hát sokan nekikezdtek, megpróbáltak
vaddisznót tenyészteni általában er-
dészetek, akik nem bírtak mindent
megadni az állatoknak, és azok nem
szaporodtak megfelelően.
Később egyre több magántenyé-
szet létesült. Jól is megy a tenyésztés
kicsiben, tehát amíg 10 koca alatti a
létszám, addig mindent biztosítani le-
het nekik, mint otthon a házi sertés-
nek. E fölötti méretben viszont már lé-
nyegesen nehezebb.
S akkor nézzük a tevékenység gaz-
dasági lehetőségeit! A vaddisznóhús
kilójának 200-250 Ft + Áfa az ára, va-
gyis olcsóbb, mint a házi sertés. Élve
viszont 50 kg-ig, 1.000-1.500 Ft +
Áfa/kg. Az 50 kg fölötti koca már dur-
ván 60-100.000 Ft-ot ér, a kanok pedig,
a foguk miatt, 1 éves korban 100, 2
évesen 200, 3 évesen 300 ezer forint +
áfába kerülnek. Ha kiszámoljuk a sza-
porodási meg a növekedési ütemet, ak-
kor kiderül; nem rossz üzlet ez, mert
egy fél év alatt durván 100 kg-osra ne-
velhető házi sertés intenzív takarmá-
nyozással 25.000 Ft-ot ér. Vaddisznó-
ban a növekedési ütem ennek mintegy
a fele: az állat a házi disznóéval azonos
takarmányozás esetén 1 év alatt éri el
a 100 kg-os súlyt, 6-7 hónap alatt lesz
50 kg-os, de az 50 kg-os állat 60-70.000
Ft + áfába kerül, vagyis 3-4-szeres ára
van, mint a házi sertésnek. És azt is
tudjuk, hogy takarmányegységben
számítva a kisebb testű azonos idő
alatt nem többet, inkább kevesebbet
eszik. Ha pedig kan, akkor nyilván
még nagyobb a jövedelem rajta...
Külföldről is keresik
Akkor hol rejlik a vaddisznóte-
nyésztés buktatója?
Ott, hogy nagyon nehéz
tartani, szaporítani. A kocán-
ként felnevelt malaclétszám
nem 8-10-12, hanem nullától a
4,5-ös átlagig terjed, és a vad-
disznóról évente 1 alom választ-
ható le. Kísérleteznek többszöri
búgatással is, ezt azonban
hosszabb távon feltétlenül meg-
sínyli az állomány. Ráadásul mi-
vel tehát a vaddisznó nem elég
szapora, így egyes kis kertek
elkezdték keverni a vaddisznót
házi sertéssel, aztán mangalicá-
val, csüngőhasúval. Ennek vé-
gül az lett a következménye,
hogy rengeteg vegyes, csúnya
,,vaddisznó" született, ami in-
kább házi, mint vad.
Így ma már nagyon nehéz
kiskertből normális vaddisznót
venni. Külföldre nagyon sokat vinné-
nek, viszont a vegyes állományokat
nem veszik meg, és az exporthoz gene-
tikai vizsgálatok is szükségesek
amikhez egyébként a saját tenyésze-
temben is hozzákezdtünk.
Az állomány kialakításának kezde-
tekor az ország minden tájáról vettem
állatokat. Közben megismertem a sza-
bályozást, és kiderült, hogy az állat-
egészségügyi, illetve a tartásrendsze-
rét a házi sertésére ,,húzták rá". Va-
donélő állat zárttéri tartására kell rá
engedély, viszont mindez a gyakorlat-
ban teljesen máshogyan működik. Te-
hát aki házi sertést tart, az nem feltét-
lenül tud vaddisznót tartani, mert a va-
dat például nem lehet néhány négyzet-
méteres helyre bezsúfolni. A nagyobb
telepek tekintetében így is talán nálam
Sikeres vaddisznó törzstenyészet
Ásotthalmon
23 tenyészkan, 76 tenyészkoca ez a tervezett végleges létszáma Dani Zsolt ásotthalmi őstermelő
vaddisznó törzsállományának, amelyik a településtől mintegy három kilométerre, idilli, erdős környezetben,
egy tóval, növényekkel változatossá tett egykori hagyományos tanyai gazdaságból átalakult telephelyen található.
A telephely jelenleg is folyamatosan épül és bővül a tulajdonos anyagi lehetőségeinek, illetve az agrárgazdaság
mindig változó, ezen belül körvonalazódó, újabb perspektíváinak megfelelően.
ÁLLATTENYÉSZTÉS
2007/6 ˇ MezőHír
101
ÁLLATTENYÉSZTÉS
Dani Zsolt
a legintenzívebb a négyzetméterre ve-
tített állománysűrűség. Amúgy kötött
talajon fajlagosan sokkal nagyobb te-
rület kell a tenyészetnek, mint a szára-
zabb homokvidéken.
A nehézségek mellett is döntő azon-
ban az, hogy a mezőgazdaságban na-
gyon kevés olyan terméket találni,
ahol nem a vevő meg a közvetítő dik-
tálja a piacot. Itt viszont jelenleg hiány
van, így az eladó, a termelő diktál. És
valószínűleg hosszabb távon sem lesz
gond az értékesítéssel, mert ez az ága-
zat nem azon alapul, hogy ki mennyit
eszik, hanem azon, hogy a pénzes em-
berek vadászni akarnak, ahhoz meg
vaddisznó kell. Egy vaddisznó pedig
életében egyszer tud vadászati örömet
okozni az elejtőjének...
Mennyire reális elképzelés a
külföldi piacokon való megjelenés?
A szállítóik már folyamatosan je-
len vannak nálunk, és viszik a disznót
Ausztriába, Romániába, ahol néhány
vadászkertet megépítettek, náluk vi-
szont tilos a vaddisznó befogása. A leg-
nagyobb érdeklődés azonban Spanyol-
országból tapasztalható, ahol nemcsak
a befogás, hanem az ilyen típusú tartás
sem engedélyezett.
A zárttéri vadászat, illetve vadtar-
tás tehát új ágazat, Csongrád megyé-
ben az enyém az első kiadott zárttéri
tenyészengedély. Békés megyében
most adták ki az elsőt, az is ,,alattam
nyíló" tenyészkert. A nálam született
jó tenyészanyagot ugyanis kihelye-
zem, nem tartásra, hanem szaporula-
tért cserébe adom oda induló kertek-
nek. Megtervezem a kertet, segítek az
engedélyekben, alapinformációkban,
és később, ami tenyészanyagot adok,
azt malacban fogják kifizetni. A más-
hol megtermelt vaddisznókra elővá-
sárlási jogot kérek, de nem visszavá-
sárló vagyok, hanem ha el tudják adni
1.500 Ft-ért, akkor meg kell hogy kér-
dezzenek, kell-e nekem ugyanannyi-
ért. Vagy ha valaki 1000-ért tudja elad-
ni, akkor megmondom, hogy hová vi-
gye, ahol 1500-t adnak érte. Ha ugyan-
is elő tudunk állítani az érdekköröm-
ben évi 1.000 fölötti vaddisznót, onnan-
tól kezdve tudom a megfelelő árat ér-
vényesíteni a vadászati irodák felé.
A szakértelem minimuma
Továbbra is nagy kérdés, hogy
mi lesz, ha a kereslet marad, de a kí-
nálati oldalon egyre többen kísérle-
teznek majd vaddisznó előállításá-
val?
10 kis tenyészkertből 7 bezár. Ha
ugyanis valaki egy kis tenyészkertet
létesít, és három évig nem tudja fenn-
tartani saját büdzséből, az ne is kezd-
jen hozzá! Hiszen a saját tenyész-
állományt vissza kell hogy forgassa, és
a kanok is el kell hogy érjék a három-
éves kort, hogy megérje eladni őket.
Nagyon sokan engedélyek nélkül
tenyésztenek vaddisznót. A piac most
még megveszi az engedély meg számla
nélkülit is, de ez a rendszer nem soká-
ig tartható fenn. A másik felmerülő
probléma állategészségügyi; vigyenek
be a kertbe egy beteg jószágot, amit
számla nélkül vettek, és az egész benti
állományt lefertőzi. Vadászat után vért
vesznek, húst vizsgálnak, tehát a baj
kiderül, és zárolják az egész területet.
A tenyésztés elterjedését tovább
korlátozza, hogy ismerni kell hozzá a
vaddisznó etológiáját. Nem lehet két
idegen vaddisznót összecsukni egy ól-
ban, mert megölik egymást. Ha egy
családból kiveszünk egy disznót, majd
egy hét múlva visszatesszük, szintén
megölik az eltávolított egyedet. Ha 2
héttel később születik egy koca mala-
ca, mint a másiké, a későbbiek el fog-
nak pusztulni, mert az erősebb mala-
cok lelökdösik a kicsiket.
Szintén érdekes kérdés az állat-
egészségügyé. Az állatorvos ugyanis
vagy nem látott még vaddisznót, így
nem tudja, mi baja van, de tegyük fel
látott, és tudja. De hogy oltja be?
A harmadik probléma a szállítás
kérdése. Komoly pénzbe kerül egy jó
befogó rendszert megépíteni, mert ha
a vaddisznót bestresszeli magát, akkor
semmi nem számít mindennek neki-
megy, és beledöglik a ládába.
Mi a szakértelemnek az a mini-
muma, ami ehhez a tevékenységhez
elengedhetetlen? Honnan lehet
mindezt megszerezni?
Aki tartott állatot, az rendelkezik
a szakértelem minimumával. Onnantól
kezdve pedig egy gondolkodó, értel-
mes ember kell, mert mindenki megta-
nult valamit valahonnan. Én magam
évek óta figyelem őket, 2 kocám és egy
kanom már 6-7 éve van itthon, és há-
rom-négy éve kísérleteztem... Jó szak-
irodalom nincs, inkább a zárttéri tar-
tásról létezik egy-két régi alapmű.
Talán azért működik a rendszerem
megfelelően, mert nem zárom el má-
sok elől az információkat. Bárkinek,
MezőHír ˇ 2007/6
ÁLLATTENYÉSZTÉS
Csak az idei szaporulat több mint
100 malac
4 hektár területen 60 fakkban
helyezkednek el a vaddisznók
akik ismeretség alapján kerül ide,
mindent elmondok, amit én tudok, és
ez nem feltétlenül egyezik a hazai gya-
korlattal... Másrészt sok helyen ráadá-
sul csak azokat az egyedeket adják el
tenyésztésre, amik nem jók, vagyis
eleve rossz alapanyaggal kezd a te-
nyésztő.
Hogyan lehet kialakítani az ál-
lomány megfelelő egészségügyi stá-
tuszát?
Ezt egy induló telepnél könnyebb
megcsinálni: a ,,feladó oldalon" minden
egyes állattól vért vesznek, ezt elkül-
dik laborvizsgálatra, majd amikor az
állat beérkezik a telepre, megint vért
kell venni, leadni vérvizsgálatra. Aztán
a disznó karanténba kerül, és ha a vér-
vizsgálat negatív, akkor meg lehet kér-
vényezni a státuszt az állategészség-
ügytől. A szakemberek aztán leellen-
őrzik a telepet több más szempontból
is, a fertőtlenítés, a tartástechnológiai
körülmények, karantén lehetőségek
vizsgálatával.
A ,,mentes" egészségügyi státusz-
nak az az előnye, ha én szállítok olyan-
nak, aki nem hasonló státuszú, hanem
csak tartási engedélye vagy vadász-
kertje van, az ő oldalán nem kell ka-
ranténozni, illetve vérvizsgálni a tőlem
származó jószágot.
Önerős beruházás útján való-
sult meg a mostani állapot?
Nem, a telepre az AVOP-on belül,
a Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek
bővítése címszóval pályáztam. A doku-
mentáció ezer oldal fölötti terjedelmű,
nyertem is, még az előző évben, a fo-
lyósítás azonban eddig nem történt
meg. Amúgy én őstermelőként is áfa-
körös, tételes adózó vagyok, és fontos
tudni, hogy a vaddisznótenyésztésre
nem jár semmilyen őstermelői kedvez-
mény!
Nyilván nem kell egy ekkora tele-
pet önerőből megcsinálni, de nem is
kell ekkora telep ahhoz, hogy abból
pénz legyen. Aki idejön, hogy neki
most kell 50 vagy 100 db állat, nem
adok, mert óriási a kockázat, nem az
enyém, hanem az övé. Kezdje el min-
denki 5-10 darabbal, próbálja ki, és ak-
kor majd látja, hogy mire képes!
Amikor a vaddisznó
ismeri meg az embert
Nagyon fontos a siker érdeké-
ben a megfelelő takarmányozás.
A vaddisznó a takarmányozás te-
kintetében hasonlít a legjobban a házi
sertéshez, és ugyanazokkal a problé-
mákkal is találkozunk. Szemes takar-
mányból az árpa, a kukorica, a rozs és
a zab jó a vaddisznónak. A búzát rosz-
szul tudja feltárni, a tritikálé és a nap-
raforgó pedig bélgyulladást okozhat.
Nálam jelenleg napi egy tonna ta-
karmányra van szükség, az itatás pedig
automata segítségével történik. A helyi
termelőktől minden héten kapok mini-
mum 5,5 tonnányi nem piacképes zöld-
séget, télen-nyáron. Ha úgy vesszük, a
fele takarmányom ingyen van, csak a
szemest kell kifizetni. Ezen kívül állati
eredetű fehérjét kapnak, és rengeteg
szálastakarmányt fogyasztanak.
A malacokat, meg a süldőket takar-
mánnyal, táppal segítem, hogy el tud-
janak indulni, a nagyobb disznókat pe-
dig a földről, a takarmányt szétszórva
is etetem, ez ugyanis elfoglaltságot ad,
leköti őket.
Mi a legemlékezetesebb élmé-
nye a vaddisznókkal?
A vaddisznó megismeri az embe-
reket. Van egy barátom, aki a környék
legnagyobb orvvadásza volt, most már
,,jobb hitre tért". A vaddisznó azonban
nem a kedvence, és ez kölcsönös.
Egyébként eljön, sokat segít, de több
vaddisznóm van, amelyik rá feni a fo-
gát. Ha ,,olyan állapotban" sikerül ide-
jönnie, akkor időnként eltéved, nagy
lendülettel bemegy valamelyik fakkba.
Olyankor hallom, hogy támad valahol a
disznó, jellegzetes hangot ad. Ő meg
ugrál át a fonatokon, mert a rendes út-
vonalon már nem ér ki, és minden
fakkban másik disznó rohan rá, hogy
elkapja. Hat fonaton gátfutásban
megnyerte volna a magyar bajnoksá-
got...
Egyébként a legtöbb támadás csak
látszattámadás, ijesztés. De nagyon jól
tudnak ijeszteni. Amikor egy 100-150
kg-os állat felborzolt tarajjal megindul
az ember felé, mint a villám, 1 méterre
közelíti csak meg, ott lefékez. De
mindezt rendkívül hitelesen adják
elő...
Fodor M.
103
Egy kis jutalomfalat
a napi egy tonna takarmányból
Az automata itatórendszer
kényelmes megoldás
mindenkinek
