MezőHír ˇ 2007/7
10
AKTUÁLIS
AKTUÁLIS
Állatorvosi egyszeregy
Gráf Józsefnek június elején épp az
állatorvosok Baromfi-egészségügyi
Társasága adta az apropót. A minisz-
ter szerint (is) Magyarország számára
elfogadhatatlan az Európai Unióban
jelenleg uralkodó agrárstratégia, a
termelés visszafogása. Érvvel sem ma-
radt adós: ,,Nekünk termelési lemara-
dást kell behoznunk, s a főágazatok kö-
zött (növénytermesztés, állattenyész-
tés) összhangot igyekszünk teremteni,
ugyanis jelenleg 40-60 százalékos az
arány az állattenyésztés hátrányára. A
cél 50-55 százalékos egyensúly elérése
öt év alatt, illetve a jelenlegi arány
megfordítása a 10 éves fejlesztési cik-
lus végére. Mindezt úgy, hogy mintegy
30 százalékos termelésnövekedést ér-
jünk el az elkövetkező 10 évben. A hét-
éves agrárfejlesztési program ezt a
célt szolgálja."
A mi mennyi kérdésköréből is kap-
hattunk ízelítőt. Volt honnan fejlőd-
nünk, ha a 2003-as agrártámogatási
szintet nézzük. A mostani 450 milliárd-
nak már 60 százaléka uniós pénzfor-
rás. Magyarország még így is csak a
régi uniós tagállamok támogatási
szintjének kétharmadát kapja, s a
2011-es kiegyenlítődésig fokozatos
lesz az emelkedés. A miniszter szerint
a jövedelmi viszonyok javultak az el-
múlt években az agráriumban, s a pá-
lyázatokhoz szükséges önerő már nem
jelent akkora problémát, mint 3-4 év-
vel ezelőtt. Míg 2003-ban hétmilliárd
forint veszteséget produkált az ágazat,
tavaly már 66 milliárd forint nyeresé-
get. A kormányzat célja az, hogy az
ágazat éves nyeresége három éven be-
lül elérje a 100 milliárd forintot.
Import-orvoslás
A kitérőként említett téma, a ma-
gyar élelmiszerpiacra nehezedő im-
portnyomás külön fejezetet érdemel.
Ugyanis másfél évvel ezelőtt körülbe-
lül négy és félszer annyi importter-
mék érkezett az országba ,,eléggé ka-
tasztrofális minőségben", mint
amennyit exportáltunk. Az anomáliák
mérséklést szolgáló kemény fellépés-
ben az állatorvosoknak kitüntetett
szerep jutott. Nagyjából rendet csi-
náltunk jegyezte meg, hangsúlyoz-
va: tavaly egyformán 12 százalékos
volt az export- és az importnövekedés
is az élelmiszereket illetően. Ha azon-
ban fajlagosan nézzük a 12 százalé-
kot, akkor azt is hozzá kell tenni,
hogy tavaly az éves exportunk 3,5
milliárd eurót tett ki, míg 2,5 milliárd
volt az importunk.
A fordulatban a sokszor bírált élel-
miszerláncok is alaposan kivették ré-
szüket. Az élelmiszerláncok polcain ma
átlagban 60-65 százalékot tesz ki a ha-
zai élelmiszer aránya, és ez alig egy-
harmadot meghaladó értékről indult.
Dagadó
Még mindig ennek az eseménynek
az információhalmazából származó ér-
tesülés adott választ személyes értet-
lenkedésemre. Feleségem évekig tartó
szívós erőfeszítéseinek köszönhetően (a
rántott sertéscomb, a csodás ízeket fel-
idéző tarja, oldalas, dagadó, bőrös ma-
lackaraj csábításának csak olykor-oly-
kor engedve, s beiktatva közé rántott
karfiolt és csirkemellet, halszeletet,
pulykanyaklevest és egyebeket) kiala-
kult egy változatos, s egyben az egész-
ségeshez közelítő, vagy annak tartott
családi étlapunk. Közgazdaságilag is
értelmezhető, bár mindig hullámzó ár-
arányok szintén kialakultak, de azért
volt bennük rendszer. Most meg már az
épp jelentősen dráguló csirkehús árát
alig meghaladó pénzért hetek óta
bőrösmalac- és sertéshúsakciókkal
bombáznak az általam látogatott üzle-
tek jó részében. Pénztárcakímélés okán
is nehéz megállni, hogy elvtelen módon
ne essek vissza a laktatóbb, szaftosabb
étkek már-már feledett világába. Meg
kell jegyezni, hogy korábbi ,,javulásom"
egyik előidézője a piacosabb, ezer forint
körüli sertéshúsár volt.
S a háttérben ott a Gráf József által
említett és orvoslást igénylő helyzet:
,,Lengyelországból négymillió eladat-
lan sertés került az európai piacra az
önköltség feléért kapható a lengyel
sertés , s a ,,helyzet katasztrofális. ...
Tárgyaltam a feldolgozókkal, s azt kö-
zöltem, hogy aki külföldi sertést hoz be
és vág, az a következő hétéves fejlesz-
tési programra beadhatja ugyan a pá-
lyázatát, de teljesen feleslegesen. ... A
nagy élelmiszerláncok vezetőit pedig
megkértem, hogy ne éljenek vissza a
helyzettel, s ne importáljanak nagy
mennyiségű sertéshúst a jelen idő-
szakban".
Leltár a magtárban
Az előzőekben említett dráguló
csirkére is akad magyarázat. Egyrészt
az állategészségügyi problémák miatt
hirtelen lecsökkent az import, a másik
ok az emelkedő takarmányárakban ke-
resendő. ,,A miniszter az elkövetkező
időszak kihívásai közt említette, hogy
óriási a takarmányok iránti kereslet.
Mint mondta: 180 fokos fordulat állt
be, hiszen míg a korábbi években in-
tervencióra termeltünk, mert senki-
nek sem kellett a kukorica és a takar-
mánybúza, addig tavaly már azonnal el
Folyamatábra
Megnyugvás és szakítópróba
Az FVM honlapján olvasható információk többnyire sok témát felölelnek, s adatokból sincs hiány.
Különösen igaz ez, amikor a miniszter egy meghívás kapcsán valamely rendezvényen ad átfogó tájékoztatót.
Az információtartalmat az élet írja, csak a mondanivaló súlypontjai változnak a hallgatóság összetétele szerint.
,,Nekünk termelési lemaradást kell behoznunk,
s a főágazatok között (növénytermesztés,
állattenyésztés) összhangot igyekszünk teremteni..."
MezőHír ˇ 2007/7
12
AKTUÁLIS
lehetett adni és jó áron, s ez
a tendencia folytatódik idén
is. ... Óriási aszály van Uk-
rajnában, de Olaszország és
Franciaország déli területe-
in is súlyos a helyzet, s ebből
következően viszonylag ma-
gas takarmányárakkal kell
számolni, ami az állatte-
nyésztésben nagyon komoly
költséggondokat jelent
majd."
A Szabad Földben meg-
jelent publicisztikából kide-
rül, hogy a hús, a baromfi, a
tej és a tojás árának átlagon
felüli növekedése szorosan
összefügg a világszerte futó
bioüzemanyag-programok-
kal. ,,Magyarországon az új
bioetanolgyárak nagy része
2009-től kezdi meg a műkö-
dést, és a tervek szerint
akár két és fél millió tonna
terményt (elsősorban kuko-
ricát) is feldolgozhatnak
évente. A tonnánként har-
mincezer forint körüli árak
szakértők szerint vélhetően
megmaradnak, hiszen a to-
vábbi drágulással már a
bioüzemanyag versenyké-
pessége is romolhat. Nyil-
vánvaló, hogy a hazai
bioetanol-gyártás beindulá-
sa csökkenti a gabona kivi-
telét, ám rosszabb években
a bioüzemanyag komoly
konkurenciát támaszthat az
állattenyésztésnek.
A világpiaci élelmiszer-
dráguláshoz hozzájárul az
éghajlatváltozásra utaló,
szárazabb időjárás is. Intő
jel, hogy a globális gabona-
készletek ma harmincéves
mélyponton vannak. Továb-
bi áremelkedést okoz Kína
és India egyre nagyobb vá-
sárlóereje. A két ország ha-
talmas keresletével elsősor-
ban a búza, a kukorica, a tej
és az étolaj árát növeli."
Kifutás
Az uniós kukoricainter-
venció megszüntetéséről és
annak módjáról megszüle-
tett döntés Magyarország
igen erős érdekeltsége okán
kimondottan figyelmet ér-
demlő. Az FVM-portálon ol-
vasható hír szerint az Euró-
pai Unió mezőgazdasági mi-
nisztereinek luxembourgi
találkozóján eldöntötték,
hogy fokozatosan felszámol-
ják a központi kukoricafel-
vásárlást és -készletezést
(intervenció) az EU-ban, de
az Európai Bizottság tavalyi
javaslatával szemben nem
azonnal, hanem a 2009/10-es
gazdasági évig futtatják ki
nullára a rendszert. Az in-
tervenció intézményét hiva-
talosan nem törlik el, sőt,
rendkívüli esetben felújítha-
tó lesz. A kemény magyar
lobbizás révén sikerült elér-
ni, hogy az intervenció ne
egy csapásra, hanem foko-
zatosan, három év alatt áll-
jon le. A júliussal kezdődő
évadban 1,5 millió tonna, a
következőben 700 ezer ton-
na kukorica még értékesít-
hető a rendszer keretében,
majd az azt követő, 2009/10-
es évadban már semmi. ...
Magyarország már készül a
fokozatosan módosuló kö-
rülményekre. Ezt jelzi, hogy
a jövő évben már várhatóan
megkezdik működésüket az
első, jórészt kukoricát átala-
kító bioüzemanyag-előállító
üzemek.
Szakítópróba
A nem problémamentes,
de a felfokozott magyar bel-
politikai életben sokáig
mégis nyugodtnak tűnő ag-
ráridőket ismét szakítópró-
ba teszi kérdésessé. A Nép-
szabadságban leírtak sze-
rint a fagyok miatt kárt
szenvedett gazdálkodók
azonnali kárenyhítést köve-
telnek a kormánytól, céljuk
elérése érdekében minden
rendelkezésükre álló esz-
közt alkalmazni fognak. Ja-
kab Ferenc, a Magosz alel-
nöke elmondta: az országos
kár 40-45 milliárd forintra
tehető. Szabolcsban több
mint 14,5 milliárd a veszte-
ség a gyümölcsösökben, ed-
dig több mint 13 ezer terme-
lő jelentett be káreseményt.
Bodnár József, az Északke-
let-magyarországi Almater-
mesztők Szakmaközi Szer-
vezetének elnöke kijelentet-
te: javaslatuk szerint az in-
tenzíven művelt alma-, kör-
te- és csonthéjasültetvé-
nyek esetében hektáron-
ként 800 ezer, a hagyomá-
nyos alma- és körteültetvé-
nyeknél 500 ezer, a csonthé-
jasoknál 300 ezer, a diónál és
a bogyósoknál hektáronként
150 ezer forintból lehetne a
gazdák által felhasznált
anyagot és munkaerő árát
megtéríteni. A termelők
szeretnék, ha Szabolcs-
Szatmár-Bereg megyét
katasztrófasújtotta terület-
té nyilvánítanák. Követelték
azt is, hogy a technológiai
költségek 25 százalékát fi-
zessék ki előlegként a szük-
séges ápolási munkák elvég-
zésére. Ennek határidejét
június végében szabták
meg.
A Magyar Agrárkamara
és a Magyar Kertészeti Ta-
nács közösen hívja fel tagja-
it, hogy minél többen csatla-
kozzanak a Nemzeti Kár-
enyhítési Rendszerhez, mi-
vel a továbbiakban csak így
juthatnak kárenyhítéshez.
Az FVM egy évét leltározó
összegzésben Gráf József a
probléma megoldásával
kapcsolatban jelezte: ,,Kár-
enyhítésre csak azok szá-
míthatnak, akik tagjai a
nemzeti kockázatközösség-
nek." Tájékoztatása szerint
az agrárkormányzat lehető-
vé tette, hogy július 15-ig
azok a gazdálkodók is csat-
lakozhassanak ehhez a
rendszerhez, akik ezt eddig
nem tették. A kárenyhítési
alaphoz az állam mintegy 5
milliárd forintos forrással
járul hozzá. Ehhez jön a
gazdálkodók befizetése, ami
szintén további plusz milli-
árdokat eredményezhet.
Tóth Szeles István
