 |
MezőHír :: Mezőgazdasági Szaklap :: XI. évfolyam :: 2007-07 :: július |
NÖVÉNYTERMESZTÉS
MezőHír ˇ 2007/7
16
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Szokatlan ez a csend a kenyérgabo-
na körül, hiszen Európa-szerte köze-
pes termésekről hallani, ami keresleti
piacot jelenthet az ország számára. Ha
így van, akkor ,,szeme lesz" a magyar
búzának és persze ára is. Különösen
akkor, ha a minőség tekintetében kiáll-
ja a próbát az egyébként szárazságtól
sokat szenvedett állomány. Nyertesek
azok a termelők lehetnek, akik tudatos
vízmegőrző talajművelést folytattak,
élen jártak a növényápolásban, magas
genetikai potenciállal bíró fajtákkal
dolgoztak, és nem takarékoskodtak a
tápanyag-gazdálkodáson és növényvé-
delmen a tenyészidőszak folyamán.
Akik netán még mesterséges vízpót-
lással is segítették a növényt, biztosan
sikerre számíthatnak.
Miért a visszafogottság?
Részben talán azért, mert a téli-ta-
vaszi súlyos csapadékszegénység na-
gyon korán eldöntötte a búzák sorsát.
Nagyon sok helyen különösen a ho-
mokos, sülevényes, rossz vízgazdálko-
dású területeken április végére vilá-
gosan látszott, hogy nem lehet sem kü-
lönösebben jó termésmennyiségről, és
főképpen nem rekordtermésről be-
szélni. Ez egyben azt is előrevetítette,
hogy a mennyiség alaposan beleszól az
árak alakulásába is, amelyet a bel- és a
külföldi kereskedők, de a feldolgozók
sem sietnek nyilvánosságra hozni, még
irányár formájában sem. Bizonyára az
új termés mennyiségi és minőségi pa-
ramétereire várnak, ami aztán megad-
ja az alaphangot. Igaz, hogy nincs sok
értelme túl alacsony vagy nagyon ma-
gas árindikációkról beszélni, egymás
idegeivel játszani, hiszen a termelők-
nek így is éppen elég baj az, hogy nagy
nyereségre biztosan nem számíthat-
nak az egyébként is szerény jövede-
lemtartalommal rendelkező búzán.
Csak a minőségben lehet bízni
A búza sorsa persze soha nem lehet
közömbös, hiszen a kenyérnek való és
a kenyér irodalmian szólva az élet
biztonsága mindig fontos kommuniká-
ciós téma marad. Nagyon sok érzelmi
szálon kötődnek ehhez a termelők és
még a fogyasztók is, különösen akkor,
ha hiánytünetek jelentkeznek, ill. ár-
emelési elképzelések körvonalazód-
nak. Nos, ez utóbbi kapcsán biztosan
beszédtéma lesz a búzatermés meny-
nyisége, minősége és nem utolsósor-
ban a termelés jövedelmezőségi viszo-
nyai. Ez utóbbi miatt van nagyobb
csend a szokásosnál, hiszen a hazai ke-
nyéralapanyag-mennyiség ami évti-
zedek óta mintegy 2 millió tonna
minden bizonnyal zavartalanul megte-
rem. A felette becsülhető 1,2-1,6 millió
tonna sorsa pedig a minőség függvé-
nye, amit persze még senki nem ismer-
het. Rossz előjel viszont, hogy az ara-
tás legalább két héttel korábban kez-
dődik, ami előrevetíti a megszokottnál
mérsékeltebb mennyiséget és a szeré-
nyebb minőséget is. Vélhetően ezért is
nagyobb a csend a búza körül, aztán
meg a magyar ember a kevésbé sike-
rült dolgairól amúgy sem szívesen be-
szél...
Magas költségek,
szélsőséges időjárás
A szakmai közbeszéd talán a csapa-
dékhiányt teszi felelőssé elsősorban,
ami alaposan meggátolta a kiváló faj-
ták genetikai teljesítőképességének ér-
vényesülését. Nem hagyható figyel-
men kívül azonban az, hogy a klimati-
kus hatásokat egyéb tényezők is fel-
erősítik. Ilyen a gyenge talajadottság,
a tápanyaghiány és nem utolsósorban a
talaj nem megfelelő fizikai állapota.
Mondhatnánk azt, hogy az idei búza-
termesztés során sok kedvezőtlen egy-
beesés okozta a gyengébb termésered-
ményeket, azonban arra nincs garan-
cia, hogy a következő években lényege-
sen jobbak lesznek a klimatikus viszo-
nyok. Éppen ezért a termesztés ered-
ményessége nagyban függ majd a gaz-
dálkodás egyéb körülményeitől. És
ezen a ponton beszél el egymás mellett
a tudomány és a gyakorlat. Ma már a
gazdák zöme talán tudná azt számos
kommunikációs csatornán beszerzett
ismeret alapján , hogy milyen módon
lehetne a termelési kockázatokat mér-
sékelni, azonban nem tudnak vagy nem
akarnak a biztonságosabb búzater-
mesztés érdekében 100-130.000 Ft/ha
költséget invesztálni a termelésbe.
Azért nem, mert a búzatermesztés jö-
vedelmezősége ezt nem teszi lehetővé,
a hitelek felvételi korlátai pedig vég-
képp behatárolják a lehetőségeket. Az
elmúlt két évet leszámítva a magyar
gazdák nagyobbik részének nem ada-
tott meg az utóbbi évtizedben, hogy
legalább egyszer vagy kétszer kiugró-
an magas és a jó minőségű termést ta-
karítson be, amely anyagi biztonságot
és termesztéstechnológiai fejlesztése-
ket tett volna lehetővé. A termelők
azért várnak, uniós mintára, még több
segítséget, hogy gépészeti és technoló-
giai szempontból minél jobban felzár-
Óvatos kivárás a búzapiacon
Az olajosok többcélú felhasználása körüli beszédtémától hangos a mezőgazdasági sajtó.
Nagyobb érdeklődésre tart pillanatnyilag számot a 230.000 ha repce termése, mint az 1,2 millió ha betakarításra váró búzáé.
A tavalyi termésmennyiséget sajnos idén kevesen érik el
2007/7 ˇ MezőHír
17
kózhassanak az uniós gazdatársakhoz,
hogy még jobban ki tudják védeni az
időjárási szélsőségeket a termelés biz-
tonsága érdekében.
A jövő: kivédeni
a száraz periódusokat
Előre kell bocsátani, hogy bármi-
lyen művelési eljárásban részesítjük is
a talajainkat, azok költségei az üzem-
anyag, az input anyagok és a gépek
amortizációja vagy éppen a bérmunka
díjtétele következtében mindenkép-
pen jelentősek. A földbérletek egyre
emelkednek, a legfontosabb termelő-
eszköz megtartása is egyre nagyobb
költséget jelent, ami halmozottan je-
lentkezik. A minőségi búzatermesztés
érdekében használható korszerűbb gé-
pekkel és technológiával végzett talaj-
munkák viszont arányosan nem drá-
gábbak, ugyanakkor a növényfejlődést
sokkal jobban szolgálják. Lehet, hogy
érdemesebb a felkészültebb és bizo-
nyos munkákra specializálódott szol-
gáltatók által kínált munkát előnyben
részesíteni. A cél az lenne, hogy a minő-
ségi búzatermesztés biztonsága össz-
hangba kerülhessen a talaj és a környe-
zet védelmével. Jogos igény ma már,
hogy teremtődjön meg végre valamifé-
le harmónia a talajművelésben! Ne
azonnali, gyakran rossz döntések kap-
csán, szükségből és határidők közé szo-
rítva műveljék a gazdák a földjeiket!
Válhasson végre elérhetővé mindenki
számára a talajok hordképességének
javítása, vagy éppen a kedvező állapot
megőrzése. A talajszerkezet-javítás ne
csak elpufogtatott szlogen legyen, ha-
nem valóban meg kell akadályozni a ta-
lajok elporosodását, meg kell teremteni
a minél jobb vízbefogadó és főképpen a
vízmegtartó képességet, okszerűen kell
gazdálkodni a talajok szervesanyag-
készletével, és meg kell végre valósítani
az ésszerű tarlómaradvány-gazdálko-
dást. Gondot kell fordítani arra is, hogy
a helyes növényi sorrend felállításával
A mérés a pontos elszámolás alapja
MezőHír ˇ 2007/7
18
NÖVÉNYTERMESZTÉS
hogyan lehet aktiválni a bio-
lógiai hatást. Végül pedig az
ésszerű, de hatékony nö-
vényvédelmi eljárásokkal a
legoptimálisabb időpontok-
ban kell beavatkozni, a legki-
sebb traumát okozva ezzel a
növényeknek. Természete-
sen a talajok fizikai különbö-
zőségei miatt egységes re-
cepttel nem lehet szolgálni a
talajművelési kérdésekben.
A szemléletet azonban feltét-
lenül érdemes tanulmányoz-
ni, és a helyi viszonyokra
adaptálni. A szakszerű tarló-
művelés, a gyökérzóna álla-
potát javító és kímélő alap-
művelés, valamint a talaj-
szerkezet-kímélő magágyké-
szítés és vetés mind ajánlás
az elméleti szakemberek ré-
széről, amely elvek mellett
nem lehet elmenni. A száraz
években vagy tartósan szá-
raz periódusokban mint az
idén természetesen ezek az
ajánlások csak a kárenyhí-
tésre elegendőek, a jelentő-
ségük azonban így is óriási.
Az intervenciós
raktárak kiürültek
A búzakészletek lassacs-
kán mind elfogytak az inter-
venciós raktárakból, hiszen a
múlt évben egyes európai
térségekben a szárazság már
hiánytüneteket generált. Az a
sokat szenvedett egy-két
százezer tonna, ami a tárolt
készlet legvége, már nem ne-
vezhető étkezési búzának, hi-
szen hosszú állásában, a ked-
vezőtlen tárolási körülmé-
nyek, az átrakások, átszállítá-
sok következtében enyhén
szólva amortizálódott, és ta-
lán takarmánynak lesz még
felhasználható. Ez a tény pia-
ci vonatkozásban jó hírnek
számít, mert tiszta lappal in-
dul a búzafelvásárlás, nem
nyomaszt senkit a tárolt kész-
let árlehúzó, fenyegető hatá-
sa. A termelők körében már
ebből kiindulva is óriási vára-
kozás előzi meg az idei felvá-
sárlási szezont. Az árak te-
kintetében még egyáltalán
semmilyen információ nem
forog közkézen, az egyetlen
támpont az intervenciós ár,
ami most éppen 26.000 Ft/t
körül mozog. Ehhez kapcso-
lódóan pedig nagyon izgal-
mas a mindenkori forint árfo-
lyam, ami egyáltalán nem
mindegy, hogy gyenge vagy
erős. Ha 245 Ft-ot ér egy
,
vagy 260 Ft-ot, az akár 1.500
Ft/t árkülönbözetet jelent. A
várakozás és a kommunikáci-
ós csend jellemzi a kereske-
dők álláspontját is június ele-
jén, igaz, a termés mennyisé-
géről és különösen a minősé-
géről felelősen még semmit
sem lehet mondani. Annyi bi-
zonyos, hogy habitusában és
állományában gyengébb
táblákat látni országszerte,
és ez alaposan csökkenti a
terméskilátásokat. Néhány
helyen öntözéssel is segítet-
ték a búzákat a kritikus idő-
szakban, amit a növény meg-
hálált, és amitől szépen hely-
rejött. Ugyanilyen hatású
volt az első májusi eső is,
amely a jobb vízgazdálkodású
területeken még éppen az
utolsó pillanatokban érkezett,
és regenerálódásra tudta
késztetni a növényállományt.
Ugyanakkor nagyon sok a
beteg, a kalászvédelemből ki-
maradt búza is, hiszen már
nem mindenhol volt mód a
többszöri védekezés költsé-
geinek az előteremtésére.
A piac alakítja
a végső árakat
Az ország búzaállomá-
nyának durván egyharmadá-
ról lehet elmondani a termés-
becslések elkezdése előtt,
hogy jó képet mutatnak, de
ez az országos helyzetkép és
a terméskilátások szempont-
jából nem túl biztató. 2,5-5,5
t/ha között mozog a termés
zöme, de súlyozott átlag szá-
mításával lehet csak köze-
lebb kerülni a valósághoz.
A termelőket természe-
tesen az árak érdekelnék
leginkább, ami abszolút ter-
mészetes igény. A felvásár-
lás kezdetén amikor a
kényszerpályán mozgó, tá-
rolóval nem rendelkező ter-
melők adják a felvásárlási
mennyiség zömét a legva-
lószínűbbnek tűnő induló
felvásárlási ár az étkezési
búzáért 32-34.000 Ft/t. Ter-
mészetesen a nagyobb és
vélhetően minőséget terme-
lő gazdaságok képviselői
már kimondták elvárásai-
kat, vagyis hogy szerintük
34.000 Ft/t lenne a korrekt
és tisztességes induló ár
szeptember körül a jelentős
mennyiségben képződő ta-
karmánybúzáért, a minden
paraméterében kiváló étke-
zési búzákért pedig, a minő-
ségi kategóriák szerint 2-
2.000 Ft/t-al járna több. Ezt
az árat egyre több felvásárló
és kereskedő akceptálja, va-
gyis a piac elfogadja a keve-
sebb termés árfelhajtó hatá-
sát. Talán azért is, mert a
környező országokban is
csak közepes terméskilátás-
ok vannak, ami a magyar mi-
nőségi búza piaci értékét
alaposan megnöveli. Aki to-
vább tud várni az értékesí-
téssel, vélhetően átlépheti a
40.000 Ft-os lélektani ha-
tárt, ami fölött aztán már
nincs megállás az árakban a
következő termésig...
A sokéves tapasztalatok
szerint azonban számtalan-
szor bekövetkezett már az a
törvényszerűség, hogy a ke-
reslet-kínálat szépen kiala-
kítja a piaci árakat. Bizonyá-
ra így lesz ez az idén is, még
akkor is, ha az EU tagjaként
egy nagyobb, és másként
működő kereskedelmi rend-
szerben kell gondolkodnunk.
A termény hiánya minden-
hol keresleti piacot generál,
ami következésképpen az
árak felfelé történő mozgá-
sát motiválja. A magyar ter-
melők egy része sajnos nem
tudja ezt kivárni, mert szük-
sége van az árbevételre. Vi-
szont mind többen megtehe-
tik, hogy tárolják a ter-
ményt, faktoráltatnak vagy
hitelből, netán saját tőkéből
,,vészelik" át a bővített újra-
termelés szempontjából
meglehetősen költségigé-
nyes nyár végi, kora őszi
időszakot...
NZ
(folytatás a 17. oldalról)
Csalódott gólya a friss búzatarlón
