MezőHír ˇ 2007/7
28
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Előzmények
Az 1960-as években bevezetett CPS-
program keretein belül került Bábolnára
az 1950-es évek óta gyártott amerikai
Campbel szárító egyik típusa, ebből ala-
kult ki a későbbiekben a B1-15 típusú
nagy teljesítményű szárítóberendezés.
Nem volt egyszerű feladat a gyártás bein-
dítása és megszervezése, de nem utolsó-
sorban a konstrukció kialakítása sem. A
Campbel már abban az időben is több tí-
pust gyártott, létezett axiál- és radiálven-
tilátoros, egy és két égőfejes változat, sőt
már az úgynevezett léhaleválasztós mo-
dell is. Magyarországon abban az időben a
KGST keretein belül vagy Magyarorszá-
gon gyártott horganyzott lemez volt elér-
hető, két magyar cég állította elő a szárító-
hoz alkalmas égőket, és ugyancsak két
ventilátorgyártó cég létezett, illetve hazai
vagy szintén KGST gyártású automatika-
egységek álltak rendelkezésre. Ebből kel-
lett gazdálkodni, mert a lehetőségeket a
COCOM lista behatárolta. A B1-15 szárí-
tót elsődlegesen kukorica szárítására
szánták, 30-ról 15%-os nedvességtarto-
mányra méretezték, 15 t/h nedvesanyag-
teljesítmény mellett. A nyomott rendsze-
rű, 5 szekció melegzóna és két szekció hi-
degzóna kialakítású, 60 tonna befogadóké-
pességű berendezés 130000 mł/h teljesít-
ményű meleg levegőt szállító
centrifugálventilátorral és 2 db 30-30000
mł/h teljesítményű hűtő centrifu-
gálventilátorral volt felszerelve, valamint
2 db, egyenként 2400 kW teljesítményű
olaj- vagy gázégő tartozott a szárítóhoz. A
B1-15 szárító beépített villamos teljesít-
ménye 80 kW volt. Többszörös mérés és
változtatás után 360 kg/h tüzelőolaj-fo-
gyasztás és 1200 kcal/kg víz fajlagos ener-
giafelhasználás jellemezte a gépet. A be-
rendezést a nagy légsebesség (7 m/s), ma-
gas léhakibocsátás (max. 67 g), és nem
utolsósorban magas szárítási veszteség
jellemezte. A hűtőzónából eltávozó levegő
nem került újrahasznosításra. Abban az
időben, a 3 Ft-os gázolajár mellett nem
volt kényszer a megtakarítás vagy a ked-
vezőbb energiafelhasználás. Feltétlenül
meg kell említeni azt a nem elhanyagolha-
tó tényt, hogy ennek a berendezésnek
minden termény szárítására alkalmasnak
kellett lennie, és már abban az időben ki-
alakult a ma is jellemző kukorica alászárí-
tási hagyomány, amely a tárolás hiányos-
ságaival magyarázható. A B1-15 típusból
több mint 1000 db készült, amelyekből kb.
100 db-ot a szomszédos KGST-országok-
ban állítottak fel. A kapcsolódó technológi-
át úgynevezett Agrober-típustervek alap-
ján alakították ki, az akkori időben besze-
rezhető felvonók, tisztítók és egyéb kiegé-
szítők beépítésével.
A fordulat
A változás kényszerét lényegében az
olajárrobbanás, az energiaárak draszti-
kus emelkedése eredményezte. A 80-as
évek elején különféle nyugati kiállításo-
kon a nyugati gyártók egymás után mu-
tatták be a szívott rendszerű, hűtőleve-
gő-visszavezetésű vagy hővisszanyerő
berendezéseiket, és jellemző volt az
axiálventilátoros kivitel. Ezek hatására
nem kevés munka árán született meg a
B2-15 típus, amely már lényegében egy
részben szívott rendszerű hővisszanye-
réses szárító volt. Ebből a típusból közel
70 db-ot telepítettek Magyarországon,
majd a bábolnai gyártás végül megszűnt.
A hővisszanyerés
A hővisszanyerés sem annyira egysze-
rű feladat, mint ahogy azt első megközelí-
tésre gondolnánk. A lényege nem más,
mint az, hogy a hűtőlevegőt mint előmele-
gített levegőt visszavezetjük az égő fölé
vagy a felmelegítésre szánt levegőáram-
ba, ami által energiát takarítunk meg: az-
az, kevesebb gázzal minél nagyobb meny-
nyiségű terményt próbálunk megszáríta-
ni. A hővisszanyerésnek csak a kukorica
szárításánál van jelentősége. A szárítási
mutatókra gyakorolt hatás a szárítandó
termény vízleadási képességével, nedves-
ségtartalmával és a külső körülmények-
kel (külső hőmérséklet, páratartalom)
függ össze. Abban az esetben, ha legalább
50°C körüli vagy ennél melegebb levegő
kerül visszavezetésre, a jellemző vissza-
nedvesítés mellett elérhető a kedvezőbb
fajlagos energiafelhasználás, ami nagyon
ritka esetben és nagyon optimális körül-
mények között elérheti a 20%-ot, de jel-
lemzően 10-15% a reális mérték. Mérések
bizonyítják, hogy ezek a számok akkor
valósak, ha 20% nedvességtartalom felet-
ti kukoricát szárítunk, 10°C körüli külső
hőmérséklet és 70% körüli relatív pára-
tartalom mellett. De a fajlagos energeti-
kai mutatókat a 13%-os nedvességtarta-
lomra szárítás, vagy az alá történő szárí-
tás már erősen rontja. 20% bemeneti ned-
vességtartalom alatt kukorica szárítása
esetén a fajlagos energetikai mutatók bi-
zony már nem annyira ideálisak, mint
ahogy azt várnánk.
Szárítás napjainkban
Ebben a műfajban a realitások talaján
kell maradni, mert a szárítás körülményei
folyamatosan változnak, és azokat követ-
ni nem egyszerű feladat. A szárítás mai
igényeit azok a gépek elégítik ki, amelyek
minden termény szárítására rendelkez-
nek gyártói referenciával, kíméletes szá-
rításra alkalmasak, korszerű vezérléssel
és valós nedvességszabályozóval vannak
felszerelve; könnyen és egyszerűen kezel-
hetők, és a környezetvédelmi előírásokat
is teljesítik. Nagyon fontos követelmény
az, hogy alacsony hőmérsékletű (40°C )
szárításra is alkalmasak legyenek, és
rendkívül szélsőséges időjárási viszonyok
között is teljesítsék a 90120°C szárítási
hőmérsékletet. Ezeket az igényeket tár-
saságunk STELA típusú szárítótelepek
létesítésével elégíti ki, amelyből az elmúlt
13 év alatt több mint 100 darabot építet-
tünk fel és üzemeltünk be. Folyamatosan
közösen fejlesztünk, felhasználva a Bá-
bolna szárítók gyártása és fejlesztése so-
rán szerzett értékes ismereteket, vala-
mint a STELA szárítók magyarországi
üzemeltetési tapasztalatait.
A STELA szárítók nem csodagépek,
hanem megbízható, a körülményekhez
és igényekhez igazodó berendezések,
amelyek egyben reális eredményeket
produkálnak. A szárítás további fejlődé-
sét és az energiamutatók kedvezőbbé té-
telét manapság véleményünk szerint a
tárolási technológiák fejlesztésében
(hűtve tárolás, szellőztetés, stb.), a faj-
ták helyes megválasztásában és az ész-
szerű gazdálkodásban lehetne megtalál-
ni, illetve nem utolsósorban éppen
ideje lenne a tradicionális, 13%-os ned-
vességtartalom alá történő szárítással
kapcsolatos felfogáson változtatni. A jó-
zan paraszti ész mindig kéznél van, a
csodákra azonban még várni kell!
Tóth Attila, Pannonagri Kft.
Gabonaszárítás 2007 avagy a csodákra
még várni kell
Számtalan írás jelent meg az utóbbi időben a szárításról az alábbiakban ezért most a saját tapasztalataimat is szeretném
megosztani a jelenlegi és jövőbeli szárítótulajdonosokkal.
