MezőHír ˇ 2007/7
30
NÖVÉNYTERMESZTÉS
A magasabb árszínvonal fő okaként
a bioenergia-termelés felfutását lehet
megjelölni, másodsorban viszont az
egyre gyakrabban jelentkező és az ed-
dig alkalmazott termesztési technoló-
giákkal kivédhetetlen szárazság okoz
terméskieséseket. Harmadsorban pe-
dig a nagy népességgel rendelkező és
szintén a szárazság miatti termelési
zavarokkal küzdő államok India és
Kína egyre növekvő kereslete jelent
mind nagyobb élelmiszerigényt a vi-
lágban.
A bioenergia-termelés
generálja a drágulást
A fenti okok miatt tehát a kiskeres-
kedelmi árukészleteknek az elmúlt har-
minc évben tapasztalt legnagyobb drá-
gulása előtt állunk állítják egyöntetű-
en nemzetközi agrárelemzők. Az ár-
emelkedést alapvetően a világszerte
mind nagyobb méreteket öltő és az élel-
miszer-alapanyagokat is elvonó bio-
energia-termelés generálja, mert ez nö-
veli a gabonafélék iránti keresletet. A
takarmányárak emelkedése pedig a na-
gyobb költségek miatt az állattenyész-
tési termékeknél is árnövekedést okoz.
A bioenergia-ipar még a tervezett
kapacitás kihasználtságának felénél
sem tart, de számos elemző már
etanolválságról beszél. Felhívják a fi-
gyelmet arra, hogy a tervezett igénye-
ket gabonából nem lehet kielégíteni,
különben további jelentős piaci meg-
rázkódtatásokra kell számítani. E
megállapítás természetesen a magyar
termelés és feldolgozás vertikumát is
érinti, jóllehet a hazai méretek világ-
vagy akár európai viszonylatban ele-
nyészőnek mondhatók. Egyelőre Ma-
gyarországon is bizonytalanságot okoz
az, hogy milyen hatással lesz a gabona-
piacra a bioetanol-gyártás tervezett
fejlesztése, amelyet a kisebb üze-
meknél az agrártárca is támogat az
,,Új Magyarország" vidékfejlesztési
programból. Az új gyárak nagy része
2009-től indul, és a tervek szerint akár
2,5 millió tonna terményt elsősorban
kukoricát is feldolgozhatnak évente.
Természetesen ezek csak a hírek, ame-
lyek gyakran keltenek csalódást, ami-
kor a megjelölt helyszíneken keres-
sük, és látni is akarjuk saját szemünk-
kel a beruházások indulását...
Az alapanyagárak prognózisa
A várható növekvő kereslet miatt
a Gabonaszövetség szerint is valószí-
nűsíthető, hogy a jelenlegi viszonylag
magas, 30.000 Ft/t körüli árak megma-
radnak, de további drágulásnál már a
bioüzemanyag versenyképessége is
romolhat. Ezért inkább az prognoszti-
zálható, hogy az árak hosszabb távon
Élelmiszer-termelés vagy energia-előállítás?
Az elmúlt harminc év alatt megszokhattuk, hogy az élet és azon belül az élelmiszerek folyton csak drágábbak lettek.
Mégis úgy hírlik, hogy az eddigi legnagyobb mértékű élelmiszerdrágulás előtt állunk, hiszen a hús, a baromfi,
a tej és a tojás ára átlagon felül emelkedik.
2007/7 ˇ MezőHír
NÖVÉNYTERMESZTÉS
is a mai szintre állnak be, a korábban
jellemző 20-25.000 Ft/t-s árszínvonal-
lal szemben. Az már jelenleg is nyil-
vánvaló, hogy a hazai bioüzemanyag-
gyártás beindulása után az exportálha-
tó árualap csökkenése következik be a
gabonaszektorban. Az ezt a szektort
erősen érintő szakmai fejtegetéseknek
egyetlen de sajnálatos szépséghi-
bájuk viszont az, hogy a termelők jöve-
delemviszonyaival senki nem foglalko-
zik. Szerény áremelésről tesznek emlí-
tést az alapanyagárak tekintetében, de
az előállítás rohamosan növekvő költ-
ségei, az újsütetű energianövények
amelyek nem mellesleg élelmiszernö-
vények jövedelemtermelő képessége
nem tárgya a vizsgálatoknak. A terme-
lési folyamatban az inputanyagok és az
energiahordozók rohamos drágulása
csak akkor lenne elviselhető, ha kons-
tans időjárási és termőhelyi viszonyok
garantálnák a termelési biztonságot.
Ezzel szemben klímaváltozásra utaló
folyamatok zajlanak, hihetetlen szélső-
ségekkel, amelyeket nem lehet kivéde-
ni a termésmennyiség csökkenése nél-
kül. Hiába a potenciális termőképessé-
gű fajták genetikai tudása, ha nem ké-
pesek azt érvényesíteni egy jégverés,
egy szélvihar, egy eróziós lemosódás,
vagy a légköri aszály károsító hatása
miatt. Nincs, aki kompenzáljon, aki a
károkat megtérítse, sem idehaza, sem
az EU-ban. A kifeszített költségvetésű
termelési folyamat nem bírja el a szél-
sőségeket, nincs nyereség, és nem lesz
termés, sem élelmiszeripari, sem ener-
getikai célra. Vagy előállhat az a hely-
zet, hogy amelyik szektor többet fizet,
az viszi el a másik elől a termést.
Nem terem elég
gabona minden évben
Rosszabb években amikor esetleg
csak 4-6 millió tonna kukorica terem a
8 millió helyett a biofeldolgozás ko-
moly konkurenciát támaszthat az ál-
lattenyésztésnek is. Egész egyszerűen
a versenyt az energiaipar bírja jobban,
mert az állattartók nem tudják érvé-
nyesíteni áraikban a drága takar-
mányt. Különösen így van ez jelenleg a
sertés esetében, de a tej- és baromfi-
fronton sem sokkal jobb a helyzet. Az
agrártárca mindenesetre azzal számol,
hogy Magyarországon évi 800.000 t
etanol készülhet, és ez figyelembe
véve a 130-150.000 t-ás belső szükség-
letet exportőri pozíciót jelentene. A
magas gabonaárak viszont egyértel-
műen hátrányosak lehetnek az állat-
tartók számára a fent említett össze-
függés alapján, hiszen egyes termékek
esetében nincs piac. Ha nincs piac, és
emelkedik a takarmány ára, akkor
még többen hagynak fel a hizlalással,
mégpedig örökre. Így azután aligha le-
het a miniszteri elképzeléseknek ele-
get tenni, miszerint az állatállományt
növelni kell, és a gabonaágazattal kel-
lene szinkronba hozni. A mezőgazda-
sági termelés 30%-kal történő növelé-
se 2013-ig pedig ilyen feltételek és ver-
senyhelyzet mellett aligha látszik elér-
hető agrárpolitikai célkitűzésnek.
A száraz éghajlat
kivédhetetlen
A világpiaci élelmiszer-dráguláshoz
ugyanakkor hozzájárul az éghajlatvál-
tozásra utaló szárazabb időjárás is,
amelynek termeléscsökkentő hatása
egyre inkább körvonalazódik. Intő jel,
2007/7 ˇ MezőHír
33
NÖVÉNYTERMESZTÉS
hogy a globális gabonakészletek ma har-
mincéves mélyponton vannak. Emellett a
nemzetközi porondon az is áremelkedést
okoz, hogy Kína és India egyre jelentősebb
vevőként lép a piacra. A két ország elsősor-
ban a búza, a kukorica, a tej és az étolaj árát
növeli, mivel a hatalmas kereslet kielégíté-
sére nincs megfelelő kínálat.
Bár Kína élelmiszer-termelése bővül, to-
vábbra is jelentős behozatalra szorul zöld-
ségekből és egyéb szezonális termékekből.
Az ázsiai ország összes agrárimportja így a
vártnál gyorsabban növekszik, és 2001-2004
között 33 milliárd dolláros értékkel már-
is megkétszereződött.
Magyarországon az első négy hónapban
átlagosan 12,5%-kal drágultak az élelmisze-
rek a múlt év azonos időszakához képest,
miközben a teljes termék- és szolgáltatási
körre értendő fogyasztói árindex 8,6% volt.
Az élelmiszereknél megfigyelt magas
infláció elsősorban a 2006-os események ha-
tása, és három tényezőre vezethető vissza
ez áll a Pioneer Alapkezelő állásfoglalásá-
ban. Szeptembertől az élelmiszerek döntő
hányadára addig vonatkozó 15%-os áfa-kul-
csot megszüntették, és a termékeket, szol-
gáltatásokat átsorolták a 20%-os kulcs alá.
Az áfa-hatáson túl szintén tény, hogy a
nyers élelmiszereknél már tavaly év elejétől
határozott erőteljes drágulás figyelhető meg,
és ez máig tart. Harmadrészben a költségol-
dali hatásokat mint például a jelentős ener-
giaköltségeket, a megemelkedő élőmunka-
terheket vagy azok egy részét az eladók ér-
vényesítették a végfelhasználói árakban.
Olcsó import jöhet
a termelők nyakára
A bioüzemanyag-termelés csak rövid tá-
von biztosít kecsegtető bevételt a magyar
növénytermesztőknek, de ahogy az állatte-
nyésztőknek már most, úgy nekik is az olcsó
importtal kell versenyezniük.
A világpiacon a minőségi élelmiszer felér-
tékelődésére lehet az elkövetkező évtized-
ben számítani, ezzel együtt azonban fel kell
készülni a támogatások csökkenésére, meg-
szűnésére, a piacvédelmi intézkedések visz-
szaszorulására. Az elkövetkező néhány esz-
tendő mindenesetre a magyar növényter-
mesztők számára bővülő piaci lehetőségeket
hoz; a megújuló energia termelése az egész
világon átformálja a keresletet, és a gabona-
forgalmi előrejelzések alapján biztosnak lát-
szik az energiagabona európai piaca állítja
az Agrárgazdasági Kutató Intézet.
A magyar termelők szintén arra számít-
hatnak, hogy akkor is megmaradnak a ma-
gasnak mondott árak, amikor néhány év
múlva megszűnik a gabonaintervenció által
diktált, tonnánkénti 103
/t körüli induló ga-
bonaárszint. Az AKI nemzetközi becslések
alapján készített előrejelzése szerint 2016-
ban tartós, tonnánként 170-200 $/t búza- és
130-150 $/t kukoricaárra lehet számítani.
Mégis az
élelmiszertermelésé a jövő?
Nem a bioüzemanyag-termelés, hanem az
élelmiszer-előállítás jelenti a magyar mező-
gazdaság jövőjét. Nem érdemes hosszú táv-
ra berendezkedni a bioüzemanyag-gyártás-
ra, mert a nagyobb országok még jelentős
tartalékkal rendelkeznek, így ha az egész vi-
lágon elterjedtebb lesz ez az energiaforrás,
akkor ők veszik át a piacon a vezető szerepet.
Példa erre, hogy az idén 45 milliárd liter eta-
nolt gyártanak a világon; ebből 38 milliárd
liter az USA-ban készül, és csak 1,6 milliárd
liter az Európai Unióban. A világ biodízel-
termelésében fordított a helyzet: Európa itt
vezet, 4,5 milliárd tonna éves termeléssel,
míg az USA-ban csak 0,7 milliárd tonna alap-
anyag készül. Ehhez azonban hozzá kell ten-
ni azt is, hogy a cukornádból fajlagosan egy
liter benzinnel egyenértékű üzemanyagot 19
dollárcentért lehet előállítani, míg gabonából
45-60 cent az átlagos költség. Vagyis, becslé-
sek szerint a bioüzemanyag-alapanyagot elő-
állítóknak 7-8 évig jelenthet perspektívát és
hektáronként 60-80.000 Ft-os nettó jövedel-
met jelentő tevékenységet az új iparágban
való részvétel.
Az állattenyésztők nem ilyen évekre ké-
szülhetnek, mert ebben a szektorban világ-
szerte a jelenlegi trendek folytatódnak. A
világ húskereskedelmében exportőrként és
importőrként csak néhány ország vesz részt
meghatározóan, és ezek egyike sem Ma-
gyarország. Arra kell felkészülni, hogy ha-
zánk külkereskedelmi mérlegénél a sertés,
a baromfihús és a tej tekintetében tartós
lesz az import túlsúlya, és ezt az állapotot
csak jelentős technológiai és fajtaváltás se-
gíthetne megváltoztatni.
NZ.
A bioüzemanyag-alapanyagot előállítóknak 7-8 évig jelenthet
perspektívát és hektáronként 60-80.000 Ft-os nettó jövedel-
met jelentő tevékenységet az új iparágban való részvétel
