 |
MezőHír :: Mezőgazdasági Szaklap :: XI. évfolyam :: 2007-07 :: július |
MezőHír · 2007/7
36
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Mostanra szembesülni kellett azzal,
hogy az unió berkein belül kukoricafe-
lesleg keletkezett. Mit lehet a felesleg-
gel kezdeni? Harmadik ország piacán
értékesíteni? Intervenciós raktárba
tárolni? Ez utóbbi már nem sokáig je-
lent megoldást a termelőknek. Ugyan-
is amire már számítani lehetett, meg-
történt, ez év májusában az Európai
Parlament megszavazta a kukoricain-
tervenció korlátozását, ami azt jelenti,
hogy a következő két évre mennyiségi
korlátozásokat vezetnének be, majd a
harmadik évben 2010-re meg is
szüntetnék a rendszert. Ez ugyan még
csak javaslat az EP részéről, és a vég-
leges határozatot a várhatóan június-
ban ülésező ,,tanács" hozza meg.
A fentiekben feltett kérdésre a vá-
laszt Gráf József agrárminiszter már
körvonalazta; az eddigi élelmiszer-ter-
melő és takarmány-előállító mezőgaz-
daságot többoldalúvá kell tenni. Mind-
ez a növények ipari és energetikai célú
termesztését jelenti, és a folyamat már
elindulni látszik. A volt kabai cukor-
gyár helyén bioetanol-üzem építése
zajlik, ahol a tervek szerint 2008 tava-
szán kezdik meg a bioetanol, mint al-
ternatív üzemanyag előállítását. A
kabai mellett még 2-3 hasonló üzem
létrehozását tervezik. Ennyi termelő-
egység alapanyagigénye 1,5-2 millió t
kukorica, ami megoldást jelentene a
felesleg csökkentésére.
(Megjegyzés: az olajnövényekből
nálunk elsősorban repcéből előállí-
tott biodízel adná az alternatív üzem-
anyagok másik jelentős hányadát.)
Franciaország a másik nagy kukori-
catermesztő ország is keresi a lehető-
séget a növény hasznosítására. Az
energiacélú felhasználás mellett a
,,zöld vegyipar" lehet a kukorica másik
alkalmazási területe, így pl. a mű-
anyag- és a kozmetikaipar.
A vázoltakból látszik, hogy a lehető-
ségek adottak, csak élni kell velük.
A földbe került hibrid vetőmagból
fejlődő növénytől természetesen ma-
gas termésátlagot, alacsony betakarí-
táskori szemnedvességet, terméssta-
bilitást, egyszóval jövedelmezőséget
várunk el.
Hogy ez így legyen, ahhoz ez a nö-
vény nem kevés ráfordítást igényel.
Sajnos az utóbbi évek tapasztalatai
alapján az önköltségnövelő tényezők
száma emelkedett. Ezek közül a nyár
folyamán gondot okozó rovarkártevők-
re kukoricamoly, gyapottok-bagoly-
lepke, amerikai kukoricabogár kí-
vánjuk most felhívni a figyelmet.
Kukoricamoly
(Ostrinia nubilalis)
A kukoricát károsító rovarok közül
az egyik legrégebbi, és hazánkban ál-
talánosan elterjedt faj. A hernyó
tápnövényköre meglehetősen széles,
néhány száz növényfajból válogathat.
Gazdasági kártétele elsősorban a
termesztett kukoricafajtától és az idő-
járástól függ. A takarmányozási célra
termesztett táblákon véleményünk
szerint ritkán kerül sor a kukorica-
moly elleni rovarölő szeres kezelésre.
Ugyanakkor a csemegekukoricának és
vetőmagnak szánt táblákon a növény-
termesztő igyekszik megakadályozni a
hernyókártételt.
A régebbi szakirodalmi anyagok a
kukoricamolyt a déli országrészben
kettő-, az északi területeken egynem-
zedékesként írják le. Mindez az utóbbi
években változást mutatott, azaz az
északi kukoricatermesztő területek
egyre több pontján is jellemzővé vált a
két generáció kialakulása. A folyamat
a hőmérséklet emelkedésével hozható
összefüggésbe.
Nézzük röviden a moly életmódját!
A kártevő hernyók a kukoricaszárban
telelnek át. Tavasszal itt bábozódnak,
és a legelső lepkék általában május vé-
Tengernyi
tengeriprobléma
Magyarországon a kukorica a termőterület nagyságát tekintve még mindig vezető szerepet játszik
a hazai szántóföldi növénytermesztésben. Emellett hazánknak Franciaország mellett vetélytársként
jelentős szerepe van az Európai Unió kukoricaszükségletének biztosításában.
Kukoricamoly kártétel
Kukoricamoly lárvája
2007/7 · MezőHír
NÖVÉNYTERMESZTÉS
gén repülnek ki. A tisztán kétgeneráci-
ós területeken a két rajzáscsúcs júni-
usban, illetve július 3. dekádjától au-
gusztus közepéig következik be. Az
északi országrészekben pedig, ahol a
populáció egy hányada mikroklimati-
kus okokkal magyarázhatón továbbra
is egynemzedékes, gyakorlatilag má-
jus végétől szeptember végéig szinte
folyamatos a rajzás, jellemzően lapos,
elnyúló rajzáscsúcsokkal.
A molyok az esti óráktól kezdve haj-
nalig aktívak. A párosodás és a petera-
kás is ez idő alatt következik be. A közel
1 mm-es lapos, piszkosfehér színű tojá-
sokat csomókban (15-25 db), tetőcse-
rép-alakzatban helyezik el. Ennek leg-
gyakoribb helye a levél fonáka, de a le-
vél színén, a levélhüvelyen és csőkezde-
ményen is előfordulhat. A kikelő kis
hernyók kezdetben a leveleken sza-
bálytalan foltokban hámozgatnak, majd
védett helyet keresnek a növényen, és a
belsejébe fúrják magukat. Ez lehet a le-
vélhüvely és szár közötti rész, a címer,
később a szár és a cső. A szárban a lár-
va általában nem halad keresztül a
nóduszokon. A különböző befurakodási
helyekről a kitüremkedő, fűrészporhoz
hasonlító rágcsálék-, ürülékcsomó jelzi
a kukoricamoly hernyójának jelenlétét.
A címer alatti részen lévő behatolásnál
erősebb szél hatására a címer eltörik,
de ugyanez a csőnél is bekövetkezhet. A
két nemzedék kialakulásakor a nyár vé-
gi-ősz eleji hernyók a csövek megrágá-
sával különböző betegségeknek nyit-
nak utat, így elsősorban Fusarium spp.
gombáknak. Itt hívnánk fel a figyelmet
a kukorica átvételekor vizsgált
Fusarium-mikotoxinok új megengedett
határértékére.
2007. július 1-től:
Deoxinivalenol (DON)
1,75 mg/kg
Zearalenon (ZON)
0,2 mg/kg
Fumonizinek
2 mg/kg
A 2006-os évben országosan ala-
csony volt a fertőzöttségi szint. Az Al-
földön a kukorica-vetésterület felén-
háromnegyed részén alakult ki gyenge
károsítás, míg a Dunántúlon jóval ke-
vesebb volt a fertőzött táblák száma.
Mi várható 2007-ben?
A kártétel mértékét a rajzáskori
időjárás befolyásolja, ha csapadékos,
mérsékelten meleg időjárás lesz, na-
gyobb mértékű lárvakártétel alakul-
hat ki. A Győr-Moson-Sopron megyé-
ben működő fénycsapda az első egye-
deket május végén jelezte.
Amerikai kukoricabogár
(Diabrotica virgifera virgifera)
A kukoricabogár már több mint tíz-
éves magyarországi felbukkanása óta
nincs növénytermesztő az országban,
aki számára ismeretlen lenne ez a kár-
tevő. Az MGSZH Növény- és Talajvé-
delmi Igazgatósága (volt NTSZ) által
évente elvégzett, az elterjedését nyo-
mon követő csapdázása alapján el-
mondható, hogy minden megyében je-
len van, sőt már minden megyében
okozott is kisebb-nagyobb károkat.
Egyedszáma a déli országrészben jó-
val magasabb.
2007-ben, mint annyi más károsító,
a kukoricabogár lárvakelése is időben
előbb jelentkezett.
Békés és Tolna megyében május
közepén észlelték kollégáink az első
lárvákat. Néhány nappal később
Csongrád és Somogy megyéből is ér-
kezett jelzés. A lárvakártételi időszak
elkezdődött. Az elmúlt évben a
Diabrotica imágók növekvő egyedszá-
ma volt jellemző. A bogár rajzása álta-
lánosságban július elején indult meg,
és a kedvező időjárási tényezők miatt a
kihelyezett csapdák még októberben is
fogták az imágókat. Így a tojásrakás is
elhúzódott eddig az időszakig. Ezek
alapján 2007-ben oda kell figyelni a
kártevőre. Ezen cikk megjelenésekor
júliusban a lárvakártétel (növény-
dőlés) már mérhető lesz. Ha jelen idő-
szakban (júniusban) az időjárás a lár-
vák számára továbbra is kedvezően
alakul, úgy ez év nyarán is valószínű-
leg nagy számú bogárpopulációval szá-
molhatunk. A május-júniusban a kuko-
rica gyökerét károsító lárvákat az
inszekticid csávázó szerekkel, a vetés-
sel egy menetben kijutatott talajfer-
tőtlenítő szerekkel, ill. a kultivátorra
applikált szórófejekkel a kukoricatő
mellé adagolt rovarölő szerekkel pusz-
títhatjuk el. A lárvák korábbi megjele-
néséből adódóan az első imágók
előjövetele június közepén várható. A
bogarak a nedvdús növényi részeket
kedvelik. Így a zsenge bibeszálakat,
Kukoricabogár imágó
Lárvakártétel
MezőHír · 2007/7
38
NÖVÉNYTERMESZTÉS
majd a szemkezdeményeket részesítik
előnyben, de a kukorica és egyéb nö-
vényfajok virágporát is eszegetik, és a
kukorica levelét hámozgatják. A nyári
forróságban, napközben árnyékos he-
lyet keresnek: a levélhüvelyben, bibe-
szálak között, csuhélevelek alatt búj-
nak el.
A bogarak ellen a nagy értékű ve-
tőmag- és csemegekukorica- táblá-
kon javasolt a kémiai védekezés. Ha a
takarmánynak vetett területeken a
kukoricabogár egyedszáma eléri/meg-
haladja növényenként az 5 db-ot, szin-
tén szükséges a védekezés a következő
két tényező figyelembe vételével: a vi-
rágzás még nem haladta meg az 50%-
ot, és a zöld bibeszálak 1,5 cm-re törté-
nő visszarágása látható.
A bogarak elhúzódó repülése leg-
alább két védekezést indokolna az
előbb említett tényező (a virágzat vé-
delme) és a tojásrakás megakadályo-
zása miatt. A rovarölő szerek kijutta-
tása légi úton vagy hidas traktorral ki-
vitelezhető. Fontos, hogy a kukorica
virágzása idején a méhekre nem ve-
szélyes szerek kerüljenek felhaszná-
lásra! Másrészt megjegyeznénk, hogy
a kukoricabogár ellen irányuló 2. per-
metezéssel (augusztusban) az ebben az
időszakban előforduló kukorica-kárte-
vők közül a gyapottok-bagolylepke
hernyóit is elpusztíthatjuk.
A végére maradt a legcélraveze-
tőbb megelőzési mód, a vetésváltás. Az
elmúlt évek tapasztalatai alapján a
már 2. éves kukoricában is felvételez-
tünk lárva által okozott növénydőlést.
Sőt, az elmúlt évben Győr-Moson-
Sopron megyében fordult elő, hogy
egy gazdálkodó sok év kihagyás után
kukoricát vetett egy adott táblába,
gondolván, hogy a kukoricabogár ká-
rosításától biztosan nem kell tartania.
A közeli táblában azonban egy másik
termelő monokultúrában kukoricát
termesztett, és erről a tábláról a nagy
egyedszámban jelenlévő imágók közül
jelentős számú repült át az elsőéves
táblába, így ennek a tulajdonosa is ro-
varölő szeres kezelésre kényszerült.
Ebből következik, hogy a nagy kukori-
catermesztő övezetekben fontos a
szomszédos termelőkkel való párbe-
széd, hogy ne csak az egyéni érdekek
kerüljenek előtérbe.
Gyapottok bagolylepke
(Helicopverpa armigera)
A kukoricában a nyári időszakban
károsító lepkefajok közül jelenleg ta-
lán a gyapottok-bagolylepke a legjelen-
tősebb. Nem volt ez mindig így, bár a
hazai faunában mindig is jelen volt,
faunisztikai ritkaság szintjén. Az
utóbbi 10-15 évben mióta a globális
felmelegedés elért és meghaladott egy
határt ez a lepke évjárattól függően
észrevétlenül és sokszor egészen vá-
ratlanul a mezőgazdaság első számú
Lepidoptera-közellenségévé vált. Az
ok a lepke életmódjában keresendő.
Ez a faj ugyanis a klasszikus termino-
lógia szerint ,,igazi" vándorlepke. Ez
azt jelenti, hogy nem diapauzál, hanem
olyan túlélési stratégiát alakított ki,
hogy a számára kedvezőtlen időjárási
körülmények elől genetikailag deter-
mináltan egyszerűen továbbáll. Az iga-
zi vándorlepkék közé egyébként zöm-
mel a bagolylepkék, de szenderek, ara-
szolók, sőt mikrolepkék is tartoznak.
Közös tulajdonságuk, hogy a téli hide-
get Afrikában vagy Ázsia szubtrópusi
részein, esetleg a mediterráneum
északi részén vészelik át, majd az otta-
ni rövid tavaszt követő szárazság elől a
kikelő imágók észak felé mozognak.
Ennek a vándorlásnak a mozgatórugó-
ja a nektárhiány, pontosabban az E-vi-
tamin hiánya, ami miatt nem következ-
het be ováriumérés, tehát a faj fenn-
maradása kerülne veszélybe. A táplá-
lékot kereső, észak felé mozgó imágó-
populáció tehát mintegy követi a ta-
vaszt és a növények virágzását.
Amennyiben táplálékhoz és E-vita-
minhoz jut, petét rak. Persze a ván-
dorlás létrejöttét sok egyéb tényező is
befolyásolhatja, módosíthatja.
A hozzávetőleg egy hónap múlva ki-
kelő újabb lepkenemzedék, ha még ta-
lál virágzó növényt és nincs nagyon
nagy meleg, csak korlátozottan moz-
dul észak felé. A vándorlepkék egyéb-
ként a skandináv országokig is képe-
sek persze nem nagy tömegben el-
jutni. Később, a rövidülő nappalhosszt
érzékelve, meg a hűvösödő klíma miatt
a folyamat megfordul, és a lepkepopu-
láció dél felé veszi az irányt, létrehozva
még 1-2 generációt. Ily módon kiala-
kulhat olyan szituáció nálunk ez au-
gusztusban és esetleg szeptember ele-
jén következhet be , hogy a helyben
kifejlődött lepkepopulációhoz északról
érkező imágók is társulhatnak. Erre
bizonyíték, hogy ezt követően, az őszi
időszakban rendszerint nagyon hete-
rogén a hernyópopuláció.
A rovarok nagyon jó indikátorszer-
vezetek. A környezet változásaira
sok másra is, de elsősorban a hőmér-
sékletváltozásra hihetetlenül érzéke-
nyen reagálnak. Minden faj elterjedé-
Gyapottok bagolylepke hernyója
A megdőlés komoly gazdasági kárt okozhat
MezőHír · 2007/7
40
NÖVÉNYTERMESZTÉS
sének van egy optimumzónája, ahon-
nan a peremvidékek felé haladva egy-
re csökkennek az életfeltételek. Euró-
pa éghajlatának enyhe, 1 C fok körüli
felmelegedése mára azt eredményez-
te, hogy jó néhány déli faj esetében ez
a peremzóna a korábbihoz képest né-
hány száz kilométerrel északra toló-
dott. A gyapottok-bagolylepke koráb-
ban képtelen volt nálunk a szabadban
áttelelni, mára több megfigyelés is ta-
núsítja közvetetten bizonyítva más,
déli elterjedésű fajjal egyetemben a
globális felmelegedés tényét , hogy a
bábok 40-60%-a, de amelyek az első fa-
gyokig teljesen kitinizálódtak, akár
100%-ban is képesek áttelelni. Ez az-
tán azt eredményezheti, hogy az adott
év populációja korábban és nagyobb
egyedszámról indulhat. Természete-
sen az egyes években tapasztalható
mennyiségi viszonyokban, a károsítás
mértékében nagy különbségek lehet-
nek. Hűvös, csapadékos években nem
tudnak felszaporodni, valószínűleg ví-
rusos és gombás fertőzések miatt.
A bagolylepke nagyon polifág faj. A
nőstény lepke a tojásait egyesével, a
lehetőségekhez képest a növények ge-
neratív részeire vagy azok közelébe
rakja. A kis hernyók a leveleket is rág-
hatják, de fejlettebb korukban a növé-
nyek generatív részeit keresik meg, és
ott fejezik be életük e szakaszát. Bábo-
zódni a talajba vonulnak, de megfi-
gyeltek bábokat növényi maradványok
között, kukoricacső végében és papri-
kabogyóban is.
A hernyók kezdetben hámozgatnak,
lyuggatnak, szabálytalanul rágnak,
majd a rágás a generatív részek eléré-
sére irányul. Kukoricában a csővéget
keresik meg, babban a hüvelybe, papri-
kában, paradicsomban a bogyóba rág-
nak. A kukoricában a mennyiségi kár-
tételen túl sokkal fontosabb az a kár,
amit másodlagosan a penészgombák
okoznak az állattenyésztésben. Tápnö-
vényei között szinte valamennyi ter-
mesztett növény megtalálható, de pél-
dául a csattanó maszlagon is minden
gond nélkül kifejlődik. Nem kíméli a
gyümölcsöket sem: kártételét szőlőben,
almában, de dinnyében is megfigyelték.
Mivel vándorlepke, távelőrejelzést
nem lehet készíteni, illetve valószínűsí-
teni lehet csak a fellépését az aktuális
időjárás figyelembe vételével. A
szignalizációjához tájegységi szinten a
fénycsapdahálózat áll a rendelkezé-
sünkre, táblaszinten pedig a feromon-
csapdák nagyon pontos és megbízható
adatokat szolgáltatnak.
A fenti táblázat ennek megfelelően
segíthet az egyes gazdálkodási típusok
esetében alkalmazható készítmények
kiválasztásában.
Baranyainé Tóth Rita
Győr-Moson-Sopron Megyei Mező-
gazdasági Szakigazgatási Hivatal
Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság
Dr. Herczig Béla
Komárom-Esztergom Megyei
Mg.-i Szakigazgatási Hivatal Nö-
vény- és Talajvédelmi Igazgatósága
Inszekticid
Inszekticid
Alapszintű szf.-i
célprogramban
célprogramban
használható
Tanyás gazd.
célprogramban
célprogramban
használható
Érzékeny
Természeti
Területeken
használható
Integrált szf-i
Integrált szf-i
növénytermesztési
növénytermesztési
célprogramban
célprogramban
használható
neve
dózisa
l, kg/ha
Actellic 50 EC
1,5
+
+
+
Agrofur
2-6
Alsystin 25 WP
0,5
+
+
+
+
Basudin 5 G
35
+
+
+
+
Bi 58 EC
2,0
+
+
Buvatox 5 G
30-40
+
Calypso 480 SC
0,2
+
+
+
+
Chinufur 40 FW
2-6
Cruiser 350 FS
1,8 µl/mag
+
+
+
+
Cyren EC
2,0
Danadim
Progress
2,0
+
+
Decis 2,5 EC
0,3
+
+
+
+
Diabro CS
(Invite EC-vel)
1,5-2
+
+
+
+
Diazinon 5 G
35
+
+
+
+
Diazol 5 G
35
+
+
+
+
Dipel ES
1,0
+
+
+
+
Dursban 480 EC
2-6
Force 10 CS
0,3-1,0
+
+
+
+
Force 1,5 G
7-10
+
+
+
+
Furadan 10 G
12,5
Fury 10 EC
0,2
+
+
Galition 5 G
30-40
+
Gaucho 600 FS
2,25 µl/mag
+
+
+
+
Invite EC
(Diabro Cs-vel)
0,85
+
+
+
+
Karate 2,5 WG
0,5
+
+
+
+
Karate Zeon 5 CS
0,25-0,3
+
+
+
+
Marshal 25 EC
3-5
Match 050 EC
0,6-0,8
+
+
+
+
Mospilan 20 SP
0,15
+
+
+
+
Mospilan 70 WP
7 kg/t mag
+
+
+
+
Nomolt 15 EC
0,5-0,75
+
+
+
+
Poncho FS 600
104 ml/U
+
+
+
+
Pychlorex 480 EC
5-6
Pyrinex 48 EC
2-5
Regent 80 WG
25 g
+
+
+
+
Rogor L-40 EC
2,0
+
+
Runner 2 F
0,6
+
+
+
+
Semafor 20 ST
2,5-5 l/t
+
+
+
+
Sherpa
0,15
+
+
Splendour
0,3
+
+
+
+
Steward 30 DF
0,17
+
+
+
+
Sumi Alfa 5 EC
0,3-0,5
+
+
Sumi Guard
0,15
+
+
Tagló
0,075
+
+
+
+
Trebon 10 F
0,5
+
+
+
+
Trichoplus
75 db
kapszula/ha
+
+
+
+
Kukoricában a kártevő rovarok elleni védekezésre engedélyezett inszekticidek
