 |
MezőHír :: Mezőgazdasági Szaklap :: XI. évfolyam :: 2007-07 :: július |
GAZDAPORTRÉ
MezőHír ˇ 2007/7
56
GAZDAPORTRÉ
A víz, ami a halászatból élőknek va-
lóban a megélhetést jelentette és ami
a mezőgazdaság számára is kiváló fel-
tételeket biztosított , egyik napról a
másikra eltűnt, nyomában üres me-
derszakaszok, kavicsrengeteg, kiszá-
radt erdők, elhullott, elvándorolt álla-
tok és a természet kiüresedése ma-
radt. Aztán a mérhetetlen
kárt enyhítendő mindenféle
kísérletezgetés kezdődött,
tanulmányok és gyakorlati
megoldások születtek, sú-
lyos milliárdokért. A termé-
szet korábbi rendje azonban
nem állt helyre. A fenékkü-
szöb 450 millióba, a szivaty-
tyús vízpótlás 366 millióba,
az egyszeri halpusztulás 120
millióba, a szakértők 2,27
milliárdba kerültek a Duna
elterelése után s ez csak
néhány kiragadott adat a
károkról. Az igazi veszteség
a Szigetközben felbecsülhe-
tetlen, és kártérítést azóta
sem fizetett senki.
Az 1992-es Duna-eltere-
lés jelentősen megváltoztat-
ta tehát a táj arculatát.
Megváltoztak a termőhelyi
viszonyok, a talajvízsüllye-
dés, az árvizek elmaradása
negatív hatást váltott ki a
meglevő nyár-fűz állomá-
nyokra, ugyanakkor na-
gyobb lehetőséget kínál a
kevésbé vízigényes, árvizeket nehe-
zebben viselő keményfás erdők (tölgy-
kőris) kialakítására. A mezőgazdaság
a hatalmas kavicskúpon kialakult ön-
téstalajokon szintén elvesztette a víz-
bázisát. Marad tehát az eső és a vízpót-
ló rendszer által nyújtott lényegesen
kevesebb víz, és nyomában a felfrissü-
lést jelentő kora reggeli és késő esti
magasabb páratartalom a növények
számára. Ilyen előzmények ellenére
sem túlzás azt állítani, hogy Horváth
László, a Püski ,,Búzakalász" szövet-
kezet igazgatóságának elnöke a felső-
szigetközi gazdálkodás szakmai elkö-
telezettje, aki megtapasztalta a régi és
az új időszámítás hozadékait ezen a
gyönyörű vidéken.
Küzdelmes szakmai pálya
A szomszédos Lipóton született, ott
járt iskolába, majd Mosonmagyaróvá-
ron végezte a gimnáziumot. Utána már
,,szakirányt" vett az élete, mert Fertő-
dön technikusminősítőn folytatta,
majd Keszthelyen a növényvédős sza-
kot is elvégezte. Levezetésképpen pe-
dig levelező oktatásban Kecskeméten
sajátította el sikerrel a dísznövényter-
mesztés és zöldségkertészet ismerete-
it. Gyakorlatilag a lipóti szövetkezet-
ben dolgozott a 2001-ben bekövetke-
zett végelszámolásig. Ekkor egy rövid
időre az Óvár-Chem Kft.-nél volt szak-
tanácsadó, majd 2002 márciusától
Püskire került, elnöki pozícióba.
Édesapja is mindig a mezőgazda-
ságban dolgozott, megalakították 3-5,
majd 10 fővel a kis téeszeket, majd
azok kötelezően beolvadtak a nagy té-
eszekbe, az '50-es évek végén. Az apa
eleinte főkönyvelőként, később az ál-
lattenyésztésben dolgozott, és a három
gyereknek igyekezett megadni, amit
csak lehetett. Nem eredménytelenül,
mert egyik fia gépészmérnökként vég-
zett, lánya és másik fia az agrárpályán
találta meg a boldogulását.
Horváth László is már
1970-től a lipóti tsz tagja
volt, először brigádvezető-
ként, majd növényvédős be-
osztásban, és végül a zöld-
ség- és dísznövénykertészet
vezetőjeként dolgozott. Li-
pót sem kerülte el a '70-es
évek elején a nagy tsz-egye-
sítést, így a Darnózseli köz-
ponttal működő Szigetközi
Csehszlovák-Magyar Barát-
ság Tsz-be olvasztották, de
sajátos arculatát és profilját
mindig megőrizte. A terme-
lés zömét adó kertészet
ami a termálvízre alapozot-
tan működött meglehető-
sen függetlenül dolgozott és
ért el szép sikereket. Aztán
a nagy termelőszövetkeze-
tek kora lejárt, és ismét az
öt kis gazdálkodási egység
folytatta tovább a munkát,
ahol Horváth László kertész
és növénytermesztő volt
egyszemélyben.
Nem alakult át a szövetkezet
Ma a helyzet alaposan megválto-
zott, annak ellenére, hogy a hivatalos
nevén Püski ,,Búzakalász" Mezőgazda-
sági Szövetkezet nem alakult át. A nö-
vénytermelést Horváth László egye-
dül főagronómus nélkül irányítja,
jóllehet az állattenyésztésnél megbízik
az állattenyésztő szakember és az ál-
latorvos együttes munkájában. Ma 36
az aktív tagok száma, ez az alkalmazot-
takkal együtt eléri a 40 főt, ami egy ki-
csit sok a gazdaság méretéhez, de nem
A vegyes gazdálkodás tisztes eredménye
A felső-szigetközi kistelepülés, a 676 lakost számláló Püski nevében is őrzi, hogy a győri püspök birtoka volt.
Középkori templomát a törökök elpusztították, a XVIII. században épült templomát 1797-ben egy tűzvész tette tönkre,
majd a XIX. században állították helyre. Ma az előtte álló szobor őrzi csak a tűzvész emlékét.
A falu nyugalmas, kiegyensúlyozott életét az 1989-ben hozott döntést követő
Duna-elterelés változtatta meg gyökeresen, amelyet az itt élők ma sem értenek.
Horváth László elnök, Püski Búzakalász Szövetkezet.
Helyenként 2 m feletti a ,,kaszaérett" repce
MezőHír ˇ 2007/7
58
GAZDAPORTRÉ
nagyon lehet csökkenteni, az állattar-
tás magas élőmunkaigénye miatt
mondja az elnök. A következő évtől
tervezi a szövetkezeti nyugdíjasok ki-
fizetését, a törvény betűjének betartá-
sával. A cél a taglétszám lassú és kínál-
kozó csökkentése mellett a gazdaság
egyben tartása, a gazdaságossági
szempontok figyelembe vételével.
Nagyfokú humánum és szociális érzé-
kenység jellemzi mindenesetre az
igazgatóság és személy szerint az el-
nök munkáját is, hiszen a döntésük ér-
telmében csak a fegyelmi vétség lehet
alapja a munkaviszony megszünteté-
sének. A következő évek természetes
létszámcsökkenése a nyugdíjazások
révén persze kialakítja majd a ter-
melés méretéhez képest ideális mun-
kaerőlétszámot.
Talaj- és
tápanyagvizsgálatok segítenek
900 ha-on folyik növénytermesztés,
és 230 ha az erdő. A növénytermesztés
szerkezete már kialakult, ami a kis vál-
tozásokat ugyan nem zárja ki, de a nö-
vényi sorrend zömében adott. Általá-
ban 300 ha az őszi búza, 50-60 ha a ta-
vaszi árpa, 130-150 ha a repce, 70-100
ha a napraforgó, 50-70 ha, de csökkenő
a cukorrépa, 40 ha a lucerna, 200 ha a
szemes és silókukorica és 70 ha a fű. A
termények jelentős része az állatte-
nyésztés szolgálatában áll. A növény-
termesztés adottságai nem rosszak, de
a Duna elterelése óta kétségtelenül
romlottak. Az átlagos Ak-érték 17 kö-
rül van, ami értékben nem túl magas,
de dunai öntéstalaj, ami azt jelenti,
hogy a magasabb tartós vízállásnál
érezhető a kapilláris vízemelés hatása
a helyenként csak 20-40 cm kavics fe-
letti termőrétegen. A víz átmeneti je-
lenléte is nagyban segíti a szakszerű
tápanyag-gazdálkodást, ami korrekt
szaktanácsadás révén történik. A
szomszédos Kisbodakon működő
Agrofil Kft. szakembereivel szinte na-
pi a gazdaság kapcsolata, ami óriási
előnyt jelent. A talajvizsgálatok és a
tápanyag-visszapótlás szakszerű meg-
határozása lehetővé teszi, hogy való-
ban csak azok az elemek kerüljenek
vissza a talajba, amelyekből hiány van,
amelyet az előző kultúra minimumban
hagyott. Ez a munka jól nyomon kö-
vethető a terméseredmények alakulá-
sában is, hiszen pl. a termésszintekre
kiszámított tápanyagadagok nem
okoznak csalódást, persze az anyagi le-
hetőségek határain belül. Valójában
csak a szélsőséges időjárási viszonyok
okozhatnak igazi meglepetést, mint pl.
az áprilisi vagy éppen a júniusi csapa-
dékhiány. Az elmúlt évek 6 t/ha feletti
búza-, 3 t/ha feletti repce-, 3 t/ha feletti
napraforgó-, 50 t/ha feletti cukorrépa-
termései a szakmai munka helyessé-
gét támasztják alá. Minden növény
nyereséges volt az elmúlt években és
remélhetőleg az idén is az lesz mond-
ja Horváth László. Persze, lehetne
más növényekkel is foglalkozni, mert
nagyon hiányoznak a pillangósok
borsó, szója , amiből esetleg az álla-
tok részére lehet csak kisebb mennyi-
séget termelni, annyira alacsony az
áruk. A jövedelmezőség pedig döntő a
növényválasztásnál, és bizony az utób-
bi időben ilyen növényekből nagyon
szűk a paletta.
Az időjárás hatása
Sajnos a növénytermesztésben a
repce és a búza a biztató kilátások után
a betakarítás előtti rendkívüli száraz
meleg hatására szinte megsült, ami
igen jelentős terméskiesést okoz. A 4
tonnára ,,menedzselt" repce nem éri el
a 3 t/ha termésszintet, talán 4 t/ha lesz
az árpa és 5 t/ha a búza. Ez utóbbi vo-
natkozásában a szegedi fajták váltak
be, és vetőmag-előállítás is folyik né-
hány kurrens fajtából. Biztonságosan
hozza átlagos körülmények között is az
5-7 t/ha közötti termésszinteket a GK
Kalász, a GK Kapos és az új GK Tisza,
amelyek nagyon jól alkalmazkodnak a
termőhelyi viszonyokhoz. Horváth
László magyarbúza-pártinak vallja
magát, szereti a fajtákat kis területen
kipróbálni, így kizárja a csalódás lehe-
tőségét.
A kukoricákkal is nagy a baj, így jú-
nius második felében be kell állítani az
öntöződobokat, mert különben nem
lesz siló és szemes termés sem a hihe-
tetlen hőségben. Kukoricából akár 50-
60 fajtát/hibridet is szívesen kipróbál
kisparcellákban, hogy a legjobbat ki-
választhassa. A tét nem kicsi, hiszen az
állattartás számára a legjobbat szeret-
né a legkisebb költségek mellett
előállítani. Volt már 13,2 t/ha termés is,
de 8 t/ha alatt még nem, ami jelzi a ter-
mesztés és fajtaválasztás komolysá-
gát. A Dekalb 5143, a 3511, a 440 és
egy Syngenta fajta is befutó volt már.
Jól elválik viszont egymástól a szemes
és a siló termesztése, hiszen utóbbi
esetében minőségi takarmányt kell
A telep még műszaki felújítás előtt áll
A talajvizsgálatok és a tápanyag-visszapótlás szakszerű
meghatározása lehetővé teszi, hogy valóban csak azok az
elemek kerüljenek vissza a talajba, amelyekből hiány van
2007/7 ˇ MezőHír
59
,,gyártani". Silókukoricában a Pioneer
fajták tarolnak, amelyek a CCM készí-
téséhez kiválóak. 34%-os nedvesség-
tartalom mellett darálják le, traktorral
,,begyúrják" és fóliázzák, ami erjesz-
tett kukoricaként megnyeri a tejelő ál-
latok tetszését, és hatása a tejhoza-
mokban is tükröződik.
A repce olyan,
mint a kisgyerek
A repce területe a vetésforgó és a
kártevők esetleges felszaporodása mi-
att behatárolt. Fajtaválasztását is sa-
ját fajtakísérletek és a bemutatókon
szerzett tapasztalatok befolyásolják.
Horváth László hibridpárti, de a fajták
közül is van, amelyik megtetszik neki.
Hiszi, hogy jelentős akár 30% kü-
lönbség is lehet a fajták, illetve hibri-
dek között. A repce valóban olyan,
mint a kisgyerek, minden nap nézni,
vizsgálgatni kell mondja , a sokat
dédelgetett cukorrépa szintjén kell ke-
zelni. A cukorrépa termesztését vi-
szont lassan már megszüntetik. A
gazda költözzön ki a repcetábla mellé,
ha mindent akar tudni a növényről, és
ami túlzásnak tűnik ugyan minden
nap nézze meg, ha 100 ha felett termel,
mert érhetik igen kellemetlen megle-
petések. Minden repcével kapcsolatos
teendő rendkívül fontos; a talaj-előké-
szítés, a tápanyag-visszapótlás, a ve-
tés, az őszi-tavaszi növényvédelmi és
növényápolási munkák egyaránt. Iga-
zán jó szakmai kihívás repcét termelni,
mert jó pénzzel fizet, ha alapos az em-
ber mondja Horváth László , persze
csak 3 t/ha termésszint felett. A
Saaten Union Tenno hibridje és a
Pioneer V 31 hibridje adja az állomány
zömét, és van a Limagraintól a nagyon
felkapott és jól is szereplő Ontario faj-
ta, inkább kipróbálás céljából.
A frissen vásárolt, 6 m munkaszé-
lességű Sulky vetőgépet kifejezetten a
repcevetés sikere érdekében vették a
múlt évben, mert ezzel akár 1,5 kg/ha
magot is ki lehet vetni az optimális
mélységbe. De a kombájnokon is sok
múlik, ha van rajtuk oldalvágó és ,,rep-
cetoldó" is. A repcetermelés ma már
megköveteli a járulékos gépi felszere-
léseket. Legyen a jó kombájnokon kí-
vül tisztítógépsor és szárító is, mert
nem tudni, milyen kihívásoknak kell a
munkacsúcsban megfelelni. A termel-
tető partnernek csak minőségi anya-
got adnak át, sőt, a környékbelieknek
is szolgáltatnak.
A tejtermelés magára talál
Fejlesztés előtt áll a tehenészet, hi-
szen a 200-as fejőstehén létszámot 10-
15%-kal kell megemelni. Rossz perió-
dus után van a tejtermelés, aminek az
alacsony tejár, a leesett tehénlétszám
és tejmennyiség volt az oka. Most a
mezőny közepén található a tehenészet
a termelési mutatók alapján, de ennél
még jobb is lesz. A 1,5 millió liter éves
tejtermelés egésze az Óvártej sajtüze-
mébe megy, ahol sajtot készítenek be-
lőle. A laktációs tejtermelés elérte, sőt,
meg is haladta a 8.000 litert, ami már
biztató jel arra, hogy jó úton jár a
szakmai stáb. A 65,60 Ft/l tejár mellett
jár a korrekció a tejzsírra és fehérjére,
ami jól kiegészíti az árat, és persze a
8,40 Ft/l kvótatámogatás is jól jön. Át-
lagosan így meghaladja a 70 Ft/l-t te-
hát a jelenlegi tejár, ami fellélegezésre
ad lehetőséget a korábbi állapothoz
képest. Persze, ez nem jelenti azt,
hogy nem kellene az önköltségből még
tovább faragni, hiszen a jövedelmező-
ség csak így javulhat tovább. Az input-
anyag-felhasználás persze az önköltsé-
gen számolt takarmány-előállítást is
erősen befolyásolja, ezért különösen
A jövő reménységei a tejtermelésben
A vízpótló rendszer csatornái átfolynak a terület egy részén
MezőHír ˇ 2007/7
60
GAZDAPORTRÉ
nehéz az előbbre lépés. Gondoljunk
csak pl. a szénakészítés vagy a takar-
mányozás gépesítésére. Az állatte-
nyésztést segítő géptámogatások a
legjobbkor jöttek, hiszen minden gép-
sort fel kellene újítani, ill. cserélni, így,
ennek megfelelően, a gazdaság nagy
pályázatírásba kezdett.
De addig is folyik a bikaborjak el-
adása 80-100 kg-os korban, és az
üszők termelésbe állítása, a tehénlét-
szám tartása, ill. növelése érdekében.
Jól döntöttek, amikor nem számolták
fel 3 éve a tehenészetet mondja az
elnök , mert most van esély a felzár-
kózásra. A fejőház Westfalia rendsze-
rű, korszerűnek mondható, 16 állással.
Napi kétszeri fejéssel jön be a tej,
majd előhűtés után a hűtőtárolókban
várja a szállítást. A tehenészeti telep
nincs rossz állapotban, de az EU-
konform szinthez még sok mindent
kell elvégezni. Ilyen a csatornarend-
szer felújítása, az esővíz-elvezetés
megoldása, szilárd burkolatú belső
utak építése, istálló padozatok kar-
bantartása, új trágyatároló építése,
stb. Ez komplex műszaki, gépészeti
beavatkozást jelent, amire a pályázati
pénzek jelentenek lehetőséget.
A vegyes gazdálkodásnak kétségte-
lenül vannak előnyei a trágya biztosí-
tása, folyamatos árbevétel, az önelszá-
molású takarmánytermelés, stb. ,
ugyanakkor a magas élőmunkaigény
miatt a munkabér-gazdálkodást és
közvetve a nyereségességet visszafog-
ja. A munkabér-gazdálkodás tehát kü-
lön szakterületté nőtte ki magát, hi-
szen ökonómiai értelemben nagy befo-
lyással van a gazdaság működésének
egészére.
Menni vagy maradni?
Horváth László már a nyugdíj kor-
határán van, de még nem tud dönteni
a tekintetben, hogy maradjon, vagy
menjen. A szakmáért sajog a szíve,
mert imádja a mezőgazdaságot, az
összes nehézségével együtt. Eljutott a
munkaszervezés és szakmaiság vonat-
kozásában addig, hogy olajozottan
működik a gazdaság, az emberek
munkához jutnak, és ezt meg is becsü-
lik. Itt vannak a fejlesztési lehetősé-
gek, amik a biztos boldogulás felé ve-
zető utat köveznék ki. Biztosan min-
denki pótolható mondja , de ezt
még nagyon szeretné végigvinni. Még
egy ciklus ami három év biztosan
,,menne" az 58 éves szakembernek,
akinek minden gondolata a gazdaság
jobbítása körül mozog. Rengeteg
munkája fekszik abban, hogy a gazda-
ság az igazán nehéz időszakokat átvé-
szelte, és hisz abban, hogy talán egy
felfelé ívelő időszak előtt állnak. Trak-
torok, pótkocsik, állattenyésztést ki-
szolgáló gépek érkezhetnek sikeres
pályázat esetén, ami forradalmasít-
hatja a munkát, mindenki számára
meghozhatja a munkakedvet.
Újabb célok irányába
Horváth László természetesen a
nyugdíjas évei alatt sem szeretne tel-
jesen kivonulni a szakmából, hiszen fi-
zikailag kifejezetten jól bírja magát.
Ha lesz, ha nem lesz még egy elnöki
ciklus, már most is érdekelt a magán-
szektorban, hiszen 40 ha-on folytat nö-
vénytermesztést, persze olyan kevés-
bé igényes növényekkel, amelyek mel-
lett az immár négy kisunoka és re-
méli hogy lesz még számára is marad
ideje. Nagyapaként szeretne felfris-
sülni, és talán a három fiúcska valame-
lyikének figyelmét ráirányítani a me-
zőgazdaságra. Erre már most is jó
esélyt érez, de egyelőre nagyon óvatos
e tekintetben. Sok függ a következő
időszakban attól, hogy aktív marad-e
vagy sem, ami a tagság, a közösség
döntéséből következik. Addig is olyan
évzárást szeretne, amely fémjelzi,
hogy érdemes sokat és jól dolgozni,
mert van eredmény. Eredmény, amiből
ki lehet fizetni tisztességesen az embe-
reket, a közterheket, a hiteleket, és
maradjon önerő a fejlesztésre is. Az
utóbbin van a hangsúly, mert műszaki
fejlesztések nélkül csak a bukás ga-
rantált a jövőben, bárki számára.
A méltán népszerű mezőgazdász
Horváth László aki a környékbeli
kollégáknak csak egyszerűen Hores
elismeréssel szól a családjáról. Azt
mondja, hogy a nyugodt hátteret ők
biztosítják: a már nyugdíjas feleség,
három, más-más szakmát gyakorló
,,gyerek" és a négy unoka...
Hores dinamizmusát nézve, gondo-
latait hallgatva úgy tűnik, hogy elkép-
zelése, terve és célja még lenne bőven
a folytatáshoz, és erős a gyanú, hogy a
szövetkezet tagsága is így gondolja
ezt...
Nagy Zoltán
A vegyes gazdálkodásnak kétségtelenül vannak előnyei,
ugyanakkor a magas élőmunkaigény miatt a munkabér-
gazdálkodást és közvetve a nyereségességet visszafogja
A hőségben hűsölő tehenek
