Mit ad a biodízel a gazdáknak?

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK

MezőHír ˇ 2007/7

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK

Az egyik lehetőség az olajnövények

új értékesítési lehetőségei kapcsán kí-
nálkozik: ez a gázolaj helyett alkalmaz-
ható hajtóanyag, a biodízel alapanya-
gának megtermelése. Ennek előállítá-
sát az is indokolttá teheti, hogy a me-
zőgazdaság hazai energiafelhasználá-
sából a gázolaj fűtőérték alapján mint-
egy 45%-ot, a költsége alapján azon-
ban már 55%-ot tesz ki (KSH, 2005).
Megfelelő jogszabályi környezetben
egy hektár olajnövényből elvileg 6-7
hektár szántóterület műveléséhez
szükséges hajtóanyag is előállítható
lenne. Hazánkban a jelenlegi jogsza-
bályok ezt nem támogatják, és műsza-
kilag is lehetnek akadályozó tényezők.
Ebben a cikkben néhány, a gazdák
gondolataiban is sokszor felmerülő
kérdésre igyekszünk megadni a vá-
laszt.

A felhasználás
és értékesítés feltételei

A növényolajok összetétele egy-

máshoz annyiban hasonlít, hogy egy-
aránt trigliceridekből épülnek fel.
Zsírsavösszetételük azonban eltérő,
ami a fizikai jellemzőikben is különbsé-
geket okoz. A növényi olajok moleku-
latömege jóval magasabb a gázolajé-
nál. Nagyobb a viszkozitásuk is, ami a
kenési tulajdonságot javítja, ám nehe-
zebb a porlasztás és a hidegindítás. A
fosszilis gázolajban nem találhatók
kettős kötések, amelyek a növényi ola-
joknál hátrányosan befolyásolják a hő-
és oxidációs stabilitást. A növényi ola-
jok ezért vízre érzékenyek, könnyen
hidrolizálnak és felbomlanak. Mind-
ezek során savak képződnek, amelyek
korróziót okozhatnak, és roncsolhat-
ják a tömítéseket is. A savak a motor-
olajjal is közvetlen kapcsolatba kerül-
hetnek, így jelentősen rövidítik a mo-
torolajok csereperiódusának időtarta-
mát. Mindezek a hátrányok részben
kiküszöbölhetők az átészterezéssel,
amelynek során a repce-, illetve napra-

forgóolajat lúgos közegben metanollal
reagáltatják, s ennek során az alábbi
folyamatok játszódnak le:

Növényi olaj + 3 metanol

= 3 biodízel + glicerin.

Ekkor főtermékként jóval kedve-

zőbb minőségű hajtóanyag, repce-
(vagy napraforgó) olaj-metilészter
(RME, illetve SME) képződik, amely a
motorikus vizsgálatok szerint 15-20%-
os részarányban alkalmazva sem káro-
sítja a hagyományos motorokat.

A saját felhasználás esetén hazánk-

ban a biodízelre ki kell fizetni a normál
gázolajat sújtó adókat. Ez alól két ki-
vétel van: keretengedély birtokában a
villamosenergia előállítása növényolaj-
ból, illetve biodízelből teljes adómen-
tességet élvez; míg a stabil motorok-

ban (pl. bányászat) való felhasználás
esetén 79 Ft/l jövedéki adó utólag visz-
szaigényelhető.

A szabványminőség elérése az érté-

kesíthetőség alapfeltétele. Jelenleg a
biodízelre hazánkban és az EU-ban
egyaránt a DIN EN 590 előírásai ér-
vényesek. Természetesen más előírás
vonatkozik az étkezési olajra, illetve a
hajtóanyagcélú növényolajokra. Előb-
bi esetben a telítetlen zsírsavak nagy
aránya és a nagy E-vitamin-tartalom,
míg utóbbi esetben (DIN EN 51606) a
kis viszkozitás és az indítási, oxidációs
jellemzők bírnak jelentőséggel. A ha-
zai gázolajba jelenleg maximum 5%

biodízel keverhető be a szabvány sze-
rint, de az EU-ban tervezik a 10%-os
küszöb (B-10) bevezetését is. Termé-
szetesen a biohajtóanyagokra megsza-
bott minimumértékek túlléphetők.
Ugyanakkor jelenleg csak a maximum
5% biohajtóanyagot tartalmazó keve-
rék részesül jövedékiadó-mentesség-
ben (42/2005 kormányrendelet, III.
10.), amelynek érvényben maradása
eleve gazdaságtalanná tenné ennél na-
gyobb részarányú biohajtóanyag előál-
lítását.

A piaci viszonyok

A piacot jelentősen befolyásolja a

hazai jövedéki törvény 2006-os válto-
zása, amely a 4,4% alatti biokompo-
nenst tartalmazó gázolajra 2008. janu-
ár 1-től 8 Ft/l-rel nagyobb jövedéki
adót állapít meg, egyúttal megszünteti
az eddigi jövedékiadó-mentességet.
Ennek az intézkedésnek a célja az EU
2010-es elvárásának (5,75%, 2003/30
EK Irányelv) a teljesítése olyan mó-
don, hogy ösztönözze a bioüzemanya-
gok felhasználását, egyúttal viszont ne
terhelje meg az állami költségvetést.

A biohajtóanyagok közeljövőbeni

alkalmazásában kulcsszerepet tölt be a
MOL, amely jelenleg monopolhelyzet-
ben van a biohajtóanyagok bekeveré-
sében és értékesítésében. A hazai üze-
mek jelenlegi kapacitása mintegy 15
ezer t/év, az érdeklődés azonban ennél
jóval nagyobb. Ez évben várhatóan 5
új üzem kezdi meg a termelését, ezek
termelési mérete a régebbi üzemek
tervezett fejlesztéseivel együtt elér-
heti a 250-300 ezer t/évet, amelyből kö-
rülbelül 100 ezer t/év valószínűleg ex-
portra kerül. A fő célország Németor-
szág lehet, ahol a biodízel tisztán is for-

Mit ad a biodízel a gazdáknak?

A mezőgazdasági termékek értékesítésében a közeljövőben egyre nagyobb

szerepet kap az energetikai piac, amely gyakorlatilag korlátlan keresletet jelent,

és a hagyományos szántóföldi kultúrákkal is igen sokféle módon kiaknázható.

1. táblázat: Olajnövény-piaci tendenciák

Forrás: AKII, 2007.

Termelés

Import

2005-ös árak*

2006-os árak*

2007

mag

olaj

mag

olaj

eFt/t

Napraforgó

Világ 29

1,7

63**

141**

58**

132**

4,1

0,9

Magyarország

1,1

132

145

Repce

Világ 46

7,1

52**

126**

58**

154**

EU
Magyarország

0,3

Jelmagyarázat: *Rotterdam, FOB paritás, ** 200 Ft/USD árfolyamon

Megfelelő jogszabályi környezetben egy hektár olaj-

növényből elvileg 6-7 hektár szántóterület műveléséhez

szükséges hajtóanyag is előállítható lenne

2007/7 ˇ MezőHír

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK

galmazható (DIN EN 214 szabvány),
ám a jelenlegi kedvezményes energia-
adó 2012-ig fokozatosan megszűnik, és
akkor az adó mértéke közel eléri a nor-
mál gázolajra érvényes (47

c/l) ada-

tokat, ami a hazai exportőrök részére
is többletköltséget jelent. Jelenleg a
biodízelre 9

c/l fizetendő, a tiszta nö-

vényolaj hajtóanyagként még teljesen
mentes az energiaadó alól (UFOP,
2007).

Az EU-csatlakozás óta a hazai piaci

folyamatokat az olajipari ágazatokban
is egyre inkább az uniós tendenciák
határozzák meg, ezért a hazai piaci
árak szintje is egyre jobban megköze-
líti az EU piaci árait. Az exportárakat
és az importköltségeket ezen kívül je-
lentősen módosíthatja a forint árfolya-
ma, amely 2007. első felében a pénzpi-
aci várakozások szerint enyhén romla-
ni fog, ami elvileg javítja majd az ex-
port versenyképességét. Az olajpiaci
árak alakulását 2006-ban az előző évi
igen jó termés, az így megmaradt je-
lentős készletek, valamint a biodízel-
programoknak köszönhető, robbanás-
szerűen növekvő növényolaj-fogyasz-
tás befolyásolta egymással ellentétes
irányban. Az EU-ban a biodízelt túl-
nyomórészt repcéből állítják elő, így a
repcemag és -olaj ára felülmúlta a nap-
raforgóét. 2007-ben várhatóan az olaj-
malmok egyre nagyobb arányban fog-
nak a közeljövőben a repce mellett
más olajnövényeket (főleg naprafor-
gót) is felhasználni, ami a várhatóan
kisebb ez évi átlaghozam és a csökkenő
készletek miatt növelni fogja a többi
olajnövény árát is a piacon, és kiegyen-
líti a napraforgó és repce közötti kü-
lönbséget. Napraforgóexportunk
struktúrája várhatóan átalakul: az

EU-ban csökken a mag iránti kereslet,
viszont növekszik az olaj iránti igény
(AKII, 2007). A világpiaci és a hazai
2007-ben várható termelést és impor-
tot, valamint a korábbi árakat az olaj-
növényekből az 1. táblázat mutatja be.

A hazai termelői árak növekedése

annak is köszönhető, hogy a Bunge Rt.
2006-ban mintegy 10%-kal növelte ka-
pacitását. Miután a MOL által meghir-
detett tender 150 + 50 ezer tonna
biodízel felvásárlására nyújt garanci-
át, ennek előállításához mintegy 600
ezer tonna alapanyagra van szükség,
és e mennyiség döntő részét hazánk-
ban lenne célszerű megtermelni. Ez a
jövőben is garanciát nyújt arra, hogy
Magyarországon az olajnövényeket
már középtávon is világpiaci áron fog-
ják felvásárolni. A biodízel célú hasz-
nosítás szerepe tehát már 2007-ben is

igen jelentősen befolyásolja a hazai
olajnövényárakat, de egy súlyos el-
lentmondás ebben a tekintetben azért
érzékelhető:

Az EU biodízelszabványa repce

alapanyagra (RME) van kidolgozva
(hiszen ez a meghatározó olajnövény
az EU-ban), aminek az összetétele el-
tér a napraforgóból előállított bio-
dízelétől (SME). Ilyen módon tisztán
napraforgóra nem célszerű alapozni a
hazai biodízel előállítását.

Ugyanakkor a hazai időjárási vi-

szonyok sokkal kedvezőbbek a napra-
forgó-termesztésre; a hazai repce
önköltsége rendszerint jóval maga-
sabb, termesztése pedig kockázato-
sabb, mint a konkurens nyugat-euró-
pai országokban.

A bioüzemanyag miatt
drágulhat
a gabona és az olaj

A Kőolajexportáló Országok Szer-

vezetének (OPEC) vezetője, Abdalla
El-Badri szerint a bioüzemanyagokra
való áttérés arra ösztönözheti az
OPEC tagjait, hogy ne indítsanak új,
olajtermeléssel kapcsolatos beruhá-
zásokat. Mindez előbb-utóbb magas
olajár kialakulásához vezethet. Az
OPEC-tagok eddig fenntartották
hosszú távú befektetési terveiket, de
amennyiben nem látják a döntéseik
biztonságát, kénytelenek lesznek fe-

lülvizsgálni korábbi elképzeléseiket
nyilatkozta El-Badri.

A bioüzemanyagok növekvő felhasz-

nálása emelheti az élelmiszerek árát is
jelentette ki a Nemzetközi Gabonata-
nács (IGC) vezérigazgatója. Etsuo
Kitahara szerint a környezet védelmé-
ben egyre több országban igyekeznek
nagyobb mennyiségű bioüzemanyagot
felhasználni, miközben ez az előállítá-
sukhoz szükséges gabonafélék és ola-
jos magvak árát növeli. Korábban már
amerikai tudósok is azt fejtegették,
hogy a kukoricából előállított üzem-
anyag, az etanol termelésének a felfu-
tása súlyos következményekkel járhat:
növekedhet a szegények száma, és

csökkenhet az élelmiszer-ellátás biz-
tonsága. A kukorica árának növekedé-
se 2,7 milliárd ember élelmezését ve-
szélyeztetheti. Ahhoz, hogy egy terep-
járó kb. 90 literes tartályát etanollal
tölthessék meg, közel 200 kg kukoricá-
ra van szükség. Ha a bioüzemanyag
iránti igény a jelenlegi ütemben nő, a
kukorica ára 2010-ig 20, 2020-ig pedig
mintegy 40 százalékkal emelkedhet.
Ahogy a termelők a kukorica javára
felhagynak más kultúrák termesztésé-
vel, nőhet pl. a búza és a rizs ára is. A
számítások szerint az alapvető élelme-
zési cikkek árának minden 1 százalékos
emelkedésével 16 millióval növekszik
az éhezők száma.

(Forrás: MTI)

MezőHír ˇ 2007/7

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK

Az olajnövények termelői a

GOFR-szektor többi növényével meg-
egyező feltételek mellett jogosultak
a területalapú támogatásra, amely a
hazai gazdálkodók esetében két rész-
ből áll: az EU által finanszírozott,
évente növekvő nagyságú ,,SAPS" és a
hazai forrásokból fizetett, 2006-ban je-
lentősen csökkentett ,,top-up" össze-
géből, amely 2006-ban mindössze 37
eFt/ha-t tett ki. Miután ebben az ága-
zatban értékesítési feszültségek nem
jelentkeznek, ezért az intervenciós fel-
vásárlás rendszerét itt nem alkalmaz-
zák.

Az energiacélú olajnövény-ter-

mesztés támogatása a közvetlen kifize-
tésű, nem ugaroltatott területeken le-
hetséges a 2003. június 26-i KAP re-
form szellemében, 2005. január 1-től a
normál támogatási rendszert alkalma-
zó tagországokban, 2007-től pedig ha-
zánkban is az alábbiak szerint:
ˇ 45

/ha támogatás a közvetlen kifi-

zetés összegén felül, amennyiben a
gazdálkodó szerződéssel igazolja
termékének felhasználását,

ˇ a maximálisan támogatható terület

nagysága 1,5 millió hektár a tagál-
lamok területén összesen (nem tör-
ténik az egyes tagállamok területe
szerinti arányosítás), ha a termesz-
tés ezt meghaladja, a támogatás
mértéke arányosan csökken.

Az értékesítési árak alakulásában a

külföldi (elsősorban USA-beli) konku-
rencia szerepe sem elhanyagolható: az
olajnövények adómentesen hozhatóak
be az EU-ba, a biodízelt pedig ala-

csony, mindössze 6,5%-os értékará-
nyos adó sújtja (Popp, 2007).

Hazai fejlesztési lehetőségek

Igen jelentős tartalékok rejlenek a

növénynemesítésben, amelynél a ho-
zamnövelés és a zsírsavsav-összetétel
(minél hosszabb szénláncú, minél ke-
vesebb telítetlen zsírsavat tartalmazó)
egyaránt lényeges szempont. Utóbbi

lehetővé teheti a szabványoknak való
jobb megfelelést. A gyakorlatban ezt
kiaknázni csak intenzívebb és külö-
nösen a repcénél termőhely-specifi-
kus termesztéstechnológiával lehet.
Ennek jelentősége igen nagy, hiszen a
biodízel önköltségében az alapanyag-
költség aránya jelenleg hazánkban el-
érheti a 80-85%-ot.

A végtermék minőségét és önkölt-

ségét az alkalmazott technológia is
nagymértékben befolyásolja. A meg-
határozó különbségeket a felhasznált
olaj fajtája, tisztasága, a katalizátor
fajtája, az átészterező lépések száma,
az elegy szétválasztásának módja és a
glicerin feldolgozása jelenti (Hancsók-
Kovács, 2002).

A melléktermék-hasznosítás meg-

oldására szolgálhat a glicerin kom-
posztálásra való felhasználása a 10-15
ezer t/év kapacitásnál kisebb üzemek-

ben. Ennél nagyobb üzemekben cél-
szerű lehet saját tisztító létesítése, és
gyógyszerkönyvi minőség előállítása
(Hancsók, 2004). A glicerin és az olaj-
magpogácsa elvileg elégethető, így pl.
biogázüzemekben hasznosítható. Az
utóbbi esetben azonban a glicerint a
benne található sóktól meg kell tisztí-
tani, a pogácsa pedig (nagy száraz-
anyag-tartalma miatt) a nedves eljárás
esetén hígítást igényel.

A motorikus fejlesztések a jobb ha-

tásfokú hasznosítás révén már ma is
akár a gázolajjal megegyező fogyasz-
tást eredményezhetnek, ezáltal mint-
egy 10%-kal olcsóbb felhasználást te-
hetnek lehetővé a fogyasztók számára.

Összefoglalás

A biodízel, a növényolaj és az olaj-

növények hazai és külföldi értékesíté-
se biztosított, és várhatóan azok szá-
mára is kedvezőbbé válnak a piaci vi-
szonyok, akik élelmiszeripari célra ter-
melnek és értékesítenek. A biodízel cé-
lú értékesítés esetén a termelők jogo-
sultak cca. 45

/ha többlet-támogatás-

ra; növénytermesztési és technológi-
ai jellegű fejlesztések végrehajtásával
és EU-konform támogatási rendszer
kialakításával azonban a hazai mező-
gazdaság egyik sikerágazatává válhat-
na az olajnövények előállítása.

Dr. Bai Attila

Debreceni Egyetem, ATC, AVK

Vállalatgazdaságtani és

Marketing Tanszék

*A tanulmány a Bolyai János

Kutatási Ösztöndíj támogatásával

készült

Szakirodalom

1. Hancsók J.: Korszerű motor- és sugárhajtó-

mű üzemanyagok III. Alternatív motorhaj-

tóanyagok. Szakkönyv. Veszprémi Egyetemi

Kiadó. ISBN 963 9495 33 6 Veszprém, 2004.

pp. 1-43.

2. Popp, J.: A bioüzemanyag-gyártás és agrár-

termelés nemzetközi összefüggései. AVA

Konferencia, Debrecen, 2007, pp. 24-30.

3. Internet: www.ksh.hu

Az olajnövények termelői a GOFR-szektor többi

növényével megegyező feltételek mellett jogosultak

a területalapú támogatásra