Tejtermelés vagy húsmarhatartás?

ÁLLATTENYÉSZTÉS

MezőHír ˇ 2007/7

ÁLLATTENYÉSZTÉS

Ez utóbbi motiváció hiányzik immár

másfél évtizede a magyar szarvasmar-
ha-ágazatban, ahol az elkötelezett tej-
termelők valóban heroikus küzdelmet
vívnak a fennmaradásukért, miközben a
tehénlétszám mindössze 360.000 körül
stagnál, illetve ennél is tovább csökken.
Az ágazat korábbi szereplőinek
mintegy harmada pedig már fel-
adta a küzdelmet, mert a szerény
nyereségből vagy inkább a soro-
zatos ráfizetésből képtelenek
voltak eleget tenni az egyre ma-
gasabb szintre szökő szakmai kö-
vetelményeknek. Más részük
akik az állattenyésztő szakma
iránti kötődésből vagy más lehe-
tőség híján ,,szót fogadtak", és
eleget tettek a szaktárca felhívá-
sának, az állomány átkeresztezé-
sével áttértek a jobb nyereség-
szintet ígérő húsmarha tartásá-
ra. Az EU-tagságunkat követően
úgy tűnt, hogy ez lesz az üdvözítő
megoldás, hiszen kis beruházási
igénnyel, jó uniós piaci feltéte-
lekkel a húsmarha valóban kor-
látlan lehetőséget élvezett. Most
azonban mintha fordulni látsza-
na a kocka, és a tejárak felfelé
tendálása, valamint a marhahús-
piac megtorpanása figyelhető
meg. Ez alaposan átrendezi a szarvas-
marha-ágazat eddig is zavaros piaci vi-
szonyait, tovább bonyolítja a termelők
dolgát, akik viszont nem akarnak és sok
esetben nem is tudnak lemondani a tar-
tásról.

A Magyar Állattenyésztők Szövet-

sége is ezt érzékeli erősítette meg a
körvonalazódó változást dr. Wágen-
hoffer Zsombor ügyvezető. Hogy ez a
fordulat a termelői szférában milyen
átrendeződést és milyen gondokat,
változásokat vet fel, arról egy tej- és
egy hústermelő vállalkozást kérdez-
tünk meg.

Csökkenő húsmarhaárak,
mérsékelt piaci érdeklődés

Az állategészségügyi szakirányú

végzettségű egyéni és családi vállalko-
zó Rácz Ferenc rajong a szép felépíté-
sű, jól izmolt húsmarhákért. Persze, túl

azon, hogy valóban esztétikai élményt
kínál egy ilyen nagy gondossággal kite-
nyésztett állat, a folyamatot ,,pénzelni"
is kell, különben csak költséges hobbi
szinten működne. Húsmarha dolgában
óriási a kitartása, de a biztos megélhe-
tést azért még nem teljesen erre ala-

pozza, hiszen évekkel ezelőtt egy gabo-
nakereskedő vállalkozást is szervezett,
amely gabona-adásvétellel, -tárolással
foglalkozik. A 38 éves szakember nem
minden gyakorlat és ,,előélet" nélkül
vágott bele két ilyen komoly kockáza-
tot rejtő vállalkozásba. Odahaza,
Lajosmizsén édesanyja segítségével
már az iskolái elvégzése után az állatte-
nyésztés egyik ágazatán belül próbált
eredményt elérni, hiszen előhasi kocák
vemhesítésével foglalkoztak, amit kis-
termelőkhöz helyeztek ki. A munka
szép volt, csak sajnos a jövedelmezősé-
ge nem hozta a várt eredményt, ezért
kellett befejezni. Aztán Rácz Ferenc
gondolt egy nagyot, és egy svájci tulaj-
donú nyúltenyésztő és -feldolgozó cég-
nél próbált szerencsét. A teljes verti-
kumban kipróbálhatta magát, hiszen a
tenyésztés, tartás, takarmányozás és a
feldolgozás minden fázisában részt vett
az ott töltött négy év alatt. Sok min-

dent megtanult a gazdag ország szak-
embereitől, leginkább a precizitást, ki-
tartást és higiéniát, no meg a piaci
mozgásokba és kereskedelembe is be-
lelátott. Emellett persze otthon mindig
volt állat, de csak hobbi szinten, mert
jelentősebb nyereséget nem hozott.

Nos, ennek kellett véget vetni,
és megalapozni kedvencei, a
húsmarhák tenyésztését és tar-
tását...

Minden kezdet nehéz

Rácz Ferenc 2000-ben már

teheneket tartott, és minél
szebb hústípusú borjakat vásá-
rolt, azzal a céllal, hogy előbb-
utóbb egy szép húsmarhaállo-
mányt hozzon létre. Ehhez ren-
delkezésre állt egy tanya
Lajosmizsén, amelyikről kide-
rült, hogy több állat tartására
nem alkalmas. Viszont ettől
mintegy 200 km-re, a békés
megyei Geszten egészen a ro-
mán határ közelében kiváló
legelőt adó családi és bérelt föl-
dek álltak kihasználatlanul. Rá-

adásul ezzel egy időben követ-
kezett be a húsmarha árának
emelkedése, ami felgyorsította

a fiatal szakember törekvéseinek gya-
korlati megvalósítását. Ennek hatásá-
ra folyamatosan vett hústípusú üsző-
borjakat is, azzal a szándékkal, hogy
ezeket anyatehénnek nevelik fel a to-
vábbi tenyésztési munkához. Ebben
jelentős szerepet kaptak a szabadtar-
tást jól bíró és átkeresztezésre különö-
sen alkalmas korábban vásárolt ma-
gyartarka tehenek. A tenyészbika pe-
dig Charolais, ami kivételesen szép
húsformákat mutat, és kiválóan örökíti
is a tulajdonságokat.

Sok munkával
áll be az állomány

A húsmarhatartás, ill. -hizlalás te-

hát a békési legelőn történik, ahol az ál-
latok számára folyamatosan rendelke-
zésre áll a gondosan ápolt, remek
beltartalmú réti szénát adó friss legelő
amelynek egy része bérelt termé-

Tejtermelés vagy húsmarhatartás?

Minden mezőgazdasági ágazat, így az állattenyésztés, és -tartás is csak akkor lehet sikeres, ha a tenyésztési munkától

a tartási körülményeken, a takarmányozáson keresztül a termékpálya végéig vagyis a piaccal bezárólag minden

részterület megfelelően működik, és garantáltan nyereségorientált tevékenységet lehet folytatni.

Rácz Ferenc

húsmarhatenyésztő, Lajosmizse

2007/7 ˇ MezőHír

ÁLLATTENYÉSZTÉS

szetvédelmi terület , a lucernasze-
názs, a téli időszakra és természetesen
az abraktakarmány. Ez utóbbi előállí-
tásában nagy segítséget nyújt a Purina
takarmánygyártó cég szakembere
mondja Rácz Ferenc , aki a legfris-
sebb kutatások eredményeinek figye-
lembe vételével, a hízómarhák igényei
szerint állította össze az abrakot. A ke-
verék kiválóan egészíti ki különösen a
téli időszakban a réti szénát vagy a
szenázst, így lehetőséget biztosít a tö-
megtakarmányra alapozott hizlalásra.
A helyesen beállított takarmányozás
mellett kiszámítható súlygyarapodás
érhető el, csökken a hizlalási idő, javul
a vágási minőség. Erről a visszatérő
kereskedők számolnak be, akik keresik
a kiváló húsminőséget.

A cél persze az, hogy a kereskedők

kiiktatásával, előbb-utóbb közvetlenül
a vevőnek lehessen eladni az állatokat,
ehhez azonban a mennyiség növelése
szükséges, legalább annyira, hogy egy
kamiont megtöltő állat egyedszámot
lehessen egyszerre eladásra kínálni.
Ehhez a tenyésztési munkát kell még
alaposabban megszervezni, ami máris
a legjobb úton halad. Jelenleg már cso-
portokban történik az ellés, és ennek
nyomán három hasonló korú másfél
hónapon belül született borjú alkot
egy-egy 30-35 db-os csoportot. Így
már könnyebb a piacon megjelenni, de
ez a mennyiség még mindig nem ad ki
egy szállítmányt, ami 70 db lenne a
250-300 kg-os növendékekből.

A jövedelmezőség alakulása

Az elmúlt évek eddigi tapasztalatai

szerint a növendékként eladott hús-
marha hozta a legtöbb nyereséget. Az
ár a múlt évben még elérte a 700
Ft/kg-ot, de az idei évben már csök-
kent; a továbbtartott hízóbikáé a
2

/kg-nál nem emelkedett magasabb-

ra, ami így árfolyamfüggő módon
500 Ft/kg körül mozgott. Természete-
sen a továbbtartás költségei miatt is
könnyen belátható, hogy inkább nö-
vendékként kell eladni az állatot...

Az idei áresés oka abban keresen-

dő, hogy Románia és Bulgária is EU-
tag lett, és ezek az országok jelentős
húsmarhakínálattal jelentkeztek. A
korábbi visszajáró olasz és görög ve-
vők most onnan vásárolnak nagyobb
mennyiségben, és állítólag jóval ol-
csóbban.

Ennek következtében idén a múlt

évit megközelítő, elfogadható árat

egyáltalán nem kínáltak a kereskedők.
A tavalyi szállításokból megmaradt és
növendékekkel kiegészülő legutolsó 29
db-os eladott tétellel amelyben 200-
650 kg közötti, vegyes ivarú állatok
voltak még 720 Ft/kg árat lehetett
elérni. Azóta azonban folyamatosan
esik az ár, pedig tetszetősek a jó hús-
formákat mutató állatok, főleg az olasz
vevő fejezi ki elismerését, aki gyakran
már az állatok szemléje után rakodna,
pedig az áralku még meg sem történt.
A Charolais vérvonal kitűnően örökít,
és a magyartarkából visszaütő foltos
lábú egyedeknél is jól látható húsfor-
mák jönnek elő. A ,,háremszerű", sza-
bad pároztatás pedig nagyon megfele-
lő a szabadtartásos környezetben, és
nagyon jó termékenyülési eredmény-
nyel jár.

A takarmány jelentősége

Ahhoz, hogy a húsmarhatartás a

csökkenő árak mellett is elfogadható
nyereséget hozzon, nagyon fontos sze-
rep jut a költségek jelentős részét ki-
tevő takarmányozásnak. Először is a
természetvédelmi területen nőtt fűfa-
jok és azok kezelése fenntartási költ-
ség megfizetése fejében már önma-
gában nagyon egészséges tömegtakar-
mánynak bizonyult. Ez a saját földe-
ken termelt, majd fóliázott lucerna-
szenázzsal, fűszenázzsal és a Purina-
abrakkal kiegészülve szolgáltatja
egész éven át a jelenlegi 105 tehénnek
és szaporulatának a takarmánybázist.

A borjakat 3-4 hónapos koruk kö-

zött, 140-180 kg-os súlyban választják
le, ami után intenzív magas fehérje-

tartalmú abraktakarmányt kapnak,
természetesen ballaszttal, ami kellő
mennyiségű rostot szolgáltat a felfúvó-
dás ellen. A növendékek 6-8 hónapos
kor között piacképesek, és 300 kg-os
súlyhatárig szívesen viszik a vevők az
így hizlalt állatokat. Természetesen az
állattartó számára az a cél, hogy minél
kisebb költséggel hizlaljon jó minőség-
ben. Ezt keresi a piac, amely most egy
kicsit hanyagolja a korábbi magyar
partnereit.

Pedig aki egyszer elkezdte a

húsmarhát, nem szívesen szállna ki,
hacsak a jövedelmezőség annyira le
nem esik, hogy tartósan veszteséget
kell elkönyvelni.

Rácz Ferenc 210 ha legelő fenntar-

tását vállalja a természetvédelmi terü-
leten, továbbá 40 ha legelő és szántó
van bérletben, illetve saját tulajdoná-
ban, annak érdekében, hogy a húsmar-
ha-vállalkozását biztonságban tudja.
Emellett pályázaton nyert pénzből ta-
karmánytárolót épített, és a régi épü-
leteket is felújította. Amire mindezzel
elkészült, a húsmarha-felvásárlási
árak sajnálatosan mérséklődni kezd-
tek.

Amivel még ki lehetne egyezni, az a

növendékeknél a 650 Ft/kg-os nettó ár,
és a legalább 2

/kg (500 Ft/kg)

hízottbika ár. A jelen állapotok szerint
úgy tűnik, hogy legalább 100-150
Ft/kg-os árcsökkenéssel kell számolni,
ami bizony már alaposan átírja a jöve-
delmezőségi viszonyokat. Azt már
csak éppen megemlíti a fiatal szakem-
ber, hogy korábban még hízóbika-tá-
mogatás is járt, ami átlagosan 27.000
Ft/db árban illette a termelőt...

MezőHír ˇ 2007/7

ÁLLATTENYÉSZTÉS

A piac törvényei, úgy tűnik, nem kí-

mélik a korlátlan piaci lehetőségnek
kikiáltott húsmarhát sem. Az ár jó
volt, aminek következtében idehaza
sokan átálltak a hústermelésre, emel-
lett a hatalmas román és bolgár kíná-
lat hatása erősen érződik, és a kereslet
visszaesését, úgy tűnik, tudomásul kell
venni. A termelők feladata az, hogy ta-
lán jobb költséggazdálkodással és
szakmaisággal próbálják meg
nyereségesen fenntartani a ter-
melésüket. Az árak mérséklő-
dése ugyanis valószínűleg tar-
tós lesz, annál is inkább, mert a
szarvasmarhatermékek piacain
nincsenek hirtelen, ugrásszerű
változások, már csak az állatok
biológiája miatt sem...

Konjunktúra a tejterme-
lésben?

A Bakony észak-nyugati

szelíd lankái és a sokorói-
dombság ölelésében húzódik
meg a Veszprém megyei kis-
község, Románd. Északi hatá-
rában, festői környezetben ta-
lálható a Bosflór Kft. esztétika-
ilag is figyelemre méltó tehené-
szeti telepe. Hack Márton
ügyvezető és Szabó Ferenc te-
lepvezető kalauzol végig a nem
minden részletében legkorsze-
rűbb, de példás rendben lévő telepen.
A növénytermesztéssel is foglalkozó
vállalkozás 1600 ha-os művelt területé-
nek 2/3 részén az állattartást kiszolgá-
ló takarmánynövényeket termel. Kö-
zel 600 ha kukorica adja a szemes ter-
més, a CCM és a siló zömét, mintegy
100 ha lucerna a szenázs alapanyagát,
és széna nyerésre fűkeverékek állnak
rendelkezésre. Mellette ipari növé-
nyek cukorrépa, szója, őszi búza,
tritikálé, zab alkotják még a vetéste-
rületet, amelyek egy része árunövény-
ként bevételi forrást jelent.

A 600 férőhelyes tehenészeti tele-

pen most 550 a tehénlétszám, és a sza-
porulat egy részét képező 120 db itatá-
sos borjú szintén itt található, míg a
mintegy 50 db választástól 18 hóna-
pos kort elérő növendék üszőt
Bakonyszentlászlón, a másik telepen
helyezték el. A bikaborjakat kis súly-
ban értékesítik, a piaci mozgásoknak
megfelelően, de most pl. az MTA Állat-
tenyésztési Kutatóintézete számára
kísérleti célra visszatartanak 20 db-ot.

Az 550 tehénből 90-100 db a szára-

zon álló, a Holstein Fríz fajtájú fekete-
tarka állományból, amely az évtizedek
során végzett tudatos átkeresztező
munka eredménye. Korábban vörös-
tarka volt, de a fajtaátalakító kereszte-
zéssel mára ez 95%-ban megváltozott,
noha a regresszív öröklődés miatt né-
ha még felbukkan a vörös szín is avat
be Hack Márton a tenyésztés rejtel-
meibe is.

A magyar tehenészetekben a ko-

rábbi 62 Ft/l tejár nem ösztönözte a
termelőket arra, hogy ,,csúcsra járas-
sák" a termelést. Romándon sem volt
ez másképpen, ugyanakkor a mókus-
kerék-elv itt is a mai napig működik.
Miközben sok helyen az országban fel-
hagytak a tejtermeléssel, és a tehénál-
lomány az elmúlt 20 évben a harmadá-
ra csökkent, ez itt szóba sem került, in-
kább a termelés visszafogása mellett
döntöttek, a kedvezőtlen közgazdasági
környezet miatt. A volt veszprémvar-
sányi tsz jogutódjaként dolgozó
Bosflór Kft. elfogadta, és továbbviszi a
helyi tejtermelési hagyományt, annál
is inkább, mert a '90-es években lezaj-
lott privatizációs folyamat során a ki-
alakult szövetkezeti vállalatcsoport
megvásárolta a Veszprémtej Rt.-től a
szomszédos Gic községben működő,
erősen amortizálódott sajtgyártó üze-
met, majd jelentős 800 millió Ft-os
beruházással EU-komform módon fel-
újították. Ez a sajtgyár motiválja és
szinte kötelezi a gazdasági érdekkö-
zösségben dolgozó beszállító gazdasá-

gokat a tejtermelés folytatására. A
gici sajtok trappista, panírozott sajt,
krémsajt, grillsajtok egyre nagyobb
népszerűségre tesznek szert, és helyt-
állnak az áruházláncok polcain folyó
sajtversenyben.

A független társaságként működő

Gici Tej és Tejtermék Kft. sajtüzeme
köré több termelő társaság részvételé-
vel alakult tejtermelői csoport gondos-

kodik az alapanyag-ellátásról
50-52.000 liter/nap , amihez a
Bosflór Kft. beszállítóként napi
10-11.000 liter tejjel járul hozzá.

Hajtani a mókuskereket

2002-ben még 72 Ft/l volt a tej

átvételi ára, amit további 5 Ft/l
minőségjavítási támogatás ille-
tett, a tejzsír- és tejfehérje-kor-
rekció mellett. Ezt követően a
tejipar a tejárak erőteljes csök-
kentésébe kezdett, ami meg sem
állt 62-63 Ft/l-ig, miközben az ön-
költség jellemzően 72 Ft/l körül
alakult. Amikor magas volt a tej-
ár, akkor a tehenészet laktációs
tejtermelése elérte a 8.600 litert,
a tejár zuhanásával azonban ez
7.000 liter alá esett vissza. Ez a
természetes védekezési mecha-
nizmus segítette a túlélést, hi-

szen a termeléssel felhagyni
nem lehetett, a stratégiát viszont

meg kellett találni a szorongató gazda-
sági helyzetben mondja Hack Márton.
Most éppen felfelé ível a tejtermelés
mennyisége, mert ahogyan az ország-
ban mindenütt így itt is emelkedtek, a
tejátvevő sajtüzem tejátvételi árai. Az
alapár 70 Ft/l, amihez a jó beltartalmi
mutatók eredményeként 3,6% zsír- és
3,25% tejfehérje-tartalom felett 350
Ft/kg, ill. 375 Ft/kg mértékű korrekciós
összeg is hozzáadódik. Ennek közvetett
hatására máris emelkedett a tejmennyi-
ség, és 7.400 liter körül alakul a jelenle-
gi laktációs termelés, noha az állomány-
ban ennél jóval magasabb genetikai po-
tenciál rejlik. Ennek kihasználása pedig
anyagi kérdéssé egyszerűsíthető le, hi-
szen a képződő csekély nyereség pilla-
natnyilag nem teszi lehetővé a maga-
sabb szintű takarmányozást.

A piaci rendetlenséget
kell felszámolni

Az EU jelenleg termelőinyerstej-

hiánnyal küzd, ami a magyar létej
iránti érdeklődést is alaposan felkel-
tette. Elsősorban Olaszország viszi a

Hack Márton, a Bosflór Kft. ügyvezető igazgatója

MezőHír ˇ 2007/7

ÁLLATTENYÉSZTÉS

létejet nagy mennyiségben, kamionok-
kal vélhetően még korábban kötött
szerződések alapján , és a fizetség 29-
30

-cent/liter, ami 250 Ft/ árfolya-

mon számolva 75 Ft/l. A magyar tejár
is elérte ezt a szintet az idei évben ta-
lán éppen az olasz export felhajtóere-
jének közvetett hatására , ami egyre
élesedő árversenyt mutat. Ezt példá-
zandó Románia pedig mindezt meg-
fejelve 35

-cent/l áron visz a ma-

gyar tejből, ami pedig már jóval 80 Ft/l
feletti árat jelent. Az viszont már csak
érdekesség a magyar termelők számá-
ra, hogy a román termelőknek 40-
42

-cent/l áron fizetnek.

Némi piaci zavar az árak emelkedé-

se ellenére mégis megfigyelhető, hi-
szen amíg a létej ára emelkedik, a ma-
gyar raktárakban óriási sajtkészletek
találhatók, annak hatására, hogy a
gyakran növényi zsírokkal dúsított
import sajt szinte ellepi az országot.
Ennek oka az, hogy a 11 liter tejből
előállított 1 kg trappista sajtot nem le-
het a kereskedők által megajánlott 740
Ft/kg átvételi áron odaadni, amikor
csak a tej alapanyagára is többe kerül
az üzem számára. A tej termékpálya
egyik, sürgősen megoldásra váró fel-
adata ez lenne tehát, mert ki lehet vin-
ni a tejet az országból, de mi lesz a ha-
zai tejipar, a hazai termékek előállítá-
sának a sorsa, hogyan lehet stabilizál-
ni, sőt a szaktárca elképzeléseinek
megfelelően növelni ennek függvé-
nyében a hazai tejtermelést?

Kőkemény
költséggazdálkodással

A tejkvóta támogatás, ami eddig

8,10 Ft/l volt, most emelkedik valame-
lyest, és eléri a 8,40 Ft/l-t. Ez is örven-
detes, de még inkább az, hogy a kvóta-
támogatás 2014-ig vélhetően biztosan
fennmarad, ami megnyugvással tölti
el a termelőket. Ugyanakkor, mint
már köztudott, a farm típusú (SPS) tá-
mogatás 2009-től történő fokozatos
bevezetésével a támogatások elválnak
a termeléstől, ami a kvótatámogatás
gyakorlatát is érinti majd. Addig
azonban a támogatás a gazdasági év
fordulójától elváló módon kezelt kvó-
taév március 31-i állapot teljesít-
ménymutatói szerint szolgál alapul a
32,9

/t támogatás elszámolásához.

Ez az MVH nyilvántartásban szereplő
,,történelmi bázis" tehát, aminek érde-
kessége, hogy akkor is kifizethető, ha
a következő időszakban a gazdaság-

ban nem is történik tejtermelés, sőt,
esetleg tehén sincs az adott egység-
ben.

2009-től a kvóta más értelmet nyer;

feljogosít ugyan a termelésre, de tá-
mogatással nem jár. Ez az időszak az
SPS rendszer kezdete, aminek a stra-
tégiájáról és konkrét kivitelezéséről
egyelőre kevés az információ. Elvileg
az egy gazdaságba érkező valamennyi
jogcímen lehívott támogatás képezi a
kifizetés alapját.

A takarmányozás költségei alapve-

tően meghatározzák a tej önköltségi
mutatóit, ill. a termelés gazdaságossá-
gát. A 70 Ft/l tejalapár, a 8,40 Ft/l kvó-
tatámogatással és a beltartalmi felárral
közel 80 Ft/l tejárat eredményez az idei
évtől, ami már alkalmas arra, hogy a
növekvő takarmányárakat kompenzál-
ja, és nyereségessé tegye a termelést.
Persze, a tömegtakarmányok áremel-
kedésével is számolni kell nem csak a
kiegészítők, fehérje, védett zsír, kon-
centrátumok, ipari eredetű darák , hi-
szen az önköltséges előállítás sem tole-
rálja az input anyagok és az energia-
árak emelkedését, amit keményen meg
kell fizetni. Továbbra sem egyszerű te-
hát a tejtermelők élete mondja Hack
Márton , mert a termelés gazdaságos-
sága a határon táncol. Ahol csak lehet,
optimalizálni kell a költségoldalon, fi-
gyelni az anyagárakat, a termények és
kiegészítők árait, miközben az állatok
kondícióban tartását, a tenyésztői mun-
kát sem lehet félvállról venni. Nem örül
senki a felmelegedéssel összefüggésbe
hozható takarmányár-emelkedésnek,
hiszen ha ez tartós marad, akkor az ál-
lattartók költségeit is tovább emeli, és

oda a tejáremelésből eredő ,,segítség"
vagy inkább jogos elvárás.

A tejtermelő nagyon kitartó

Az örök optimista termelők nem

nagyon mernek-akarnak belegondolni
egy jelentős takarmányár-emelkedés
okozta helyzetbe, egyelőre bíznak az
emelkedő tejárban, a kvótabázisban
akinek sikerült ezt jól beállítani a kvó-
taév végére és az uniós felismerés-
ben, miszerint élelmezési szempontok
miatt a tejre és a tejtermelésre nagy
szükség van. Sajnos azok a magyar
termelők, akik a 62 Ft/l tejár mellett
felhagytak a termeléssel 250 tenyé-
szet az elmúlt tíz évben , nem kezdhe-
tik újra, mert a szarvasmarha biológi-
ája és az erre vonatkozó ösztönzők
sem teszik már ezt lehetővé.

Az állattenyésztés nehéziparaként

aposztrofált tejtermelést nem lehet az
,,ebek harmincadjára" hagyni, és en-
nek érdekében az elkötelezett terme-
lők nagyon sokat tesznek. A mára
360.000 körül stagnáló és abból 270.000
körüli fejt tehénállomány remélhetőleg
a mélypontot jelenti, ahonnan csak fel-
emelkedés várható a közeljövőben.
Megfelelni ennek a hatalmas kihívás-
nak; ez az országban nyilvántartott és
ellenőrzött 328 tenyészet feladata lesz,
amibe a romándi tehenészet is beletar-
tozik mondja Hack Márton. Mindez
ráadásul feltétlenül harmonizál a szak-
tárca termelésnövelési elképzeléseivel,
valamint az állattenyésztés-növény-
termesztés egyensúlyba hozásával.

NZ.

Tömegtakarmányból nincs hiány