MezőHír :: Mezőgazdasági Szaklap :: XI. évfolyam :: 2007-08 :: augusztus

[ Kedves Olvasó! | Tartalomjegyzék ] - [ Honlap | Rólunk | Partnerek | Apróhirdetés ]
MezőHír ˇ 2007/8
10
AKTUÁLIS
AKTUÁLIS
Ízlelgetjük a szavakat. Hőségnapok,
megdőlt napi, helyi megyei és abszolút
országos rekord júliusi hőfok, úgy a
negyven közelében. Újraszámolt orszá-
gos termésbecslés, mondjuk a kukorica
esetében 6 tonna per hektár helyett 4
tonnás értékkel. Persze az is csak akkor,
ha nem jön közbe még valami további
kedvezőtlen tényező. Sajnos, az idén
még a napraforgó (ez az alapjában véve
szárazságot tűrő növény) is megsínyli a
szélsőséges időjárást, az MGSzH szak-
embere egy szakmai tanácskozáson az
eddigi terméskiesést 30 százalékosra
taksálta, s így már hektáronként csak
1,8 tonna körüli a becsült érték.
A növénytermesztésben a tényada-
tok sem sokkal jobbak. Az eső nélküli
április és a hasonló hónapok nyomán
mintegy 2,2 tonnás átlag jön ki repcé-
ből, amelynek egyik végpontján egyes
megyékben egy egész pár tized a vég-
eredmény. Ebben az alacsony érték-
ben annak is szerepe van, hogy az
energiacélú felhasználás ígérete re-
kord termőterülettel járó bővülést ho-
zott, s ott is repce díszlett az idén, ahol
már a múltban is megmutatkoztak a
kockázatok. A kalászosok produkciója
sem fényes, a legutóbb becsült 3,8 ton-
nás országos búza termésátlag a való-
ságban csak 3,6-en állt meg.
Másrészt az is érzékelhető, hogy
idén a kedvezőtlen hazai és külföldi ter-
méseredmények vagy -prognózisok, il-
letve készletek alapján a búza, a repce,
a napraforgó és kukorica termése egy-
aránt kapós. Akit megkímélt a termé-
szet, és csak módjával dézsmálta meg a
termését, azt a jó vagy épp' rekord
árak némileg kárpótolhatják. A keres-
let növekedésében az élelmiszercélú
igények mellett már az ,,energiaéhség"
első jelei is érezhetőek.
Lavina itt
A Magyar Nemzet Online július 21-i
cikkében leírtak egy lavina kialakulásá-
nak képét vetítik előre. ,,A jelentősebb
élelmiszer-ipari ágazatok áremelésre
készülnek a következő hetekben. A
malmok már két héten belül 10-15 fo-
rinttal többet kérnének a liszt kilójáért,
bár van olyan őrlőüzem, amelyik sze-
rint 30 forintos árnövekedésre volna
szükség. A kenyérnekvaló ára a csilla-
gokban jár (tonnánként 45-50 ezer fo-
rint között mozog) a budapesti érték-
tőzsde áruszekciójában. Ez legalább
20-25 ezer forinttal többet jelent a tava-
lyi búzaárakhoz képest, nem csoda hát,
hogy a drága kalászos szabályos árlavi-
nát indít el a hazai élelmiszeriparban. A
kukoricánál is napról napra kedvezőtle-
nebb a helyzet: a tengeri tonnájáért
már a közeli lejáratokra 48-50 ezer fo-
rintot kínálnak a börzén, a meteoroló-
gusok szerint előttünk álló száraz hetek
pedig tovább rontják a szemes takar-
mánynál is az idei terméskilátásokat.
A többe kerülő lisztből drágább ke-
nyér lesz ­ legalábbis a pékek szándékai
szerint. A sütőiparban 10 százalékos ár-
emelésről beszélnek, s arról, hogy a fe-
hér kenyér kilója 240-250 forintba ke-
rülhet majd. A soha nem látott gabona-
árak hamarosan az állattartók takar-
mányköltségeiben is jelentkeznek.
Ezért a húsipar is nehéz ártárgyalások-
ra készül: a feldolgozók legalább 10-12
százalékot emelnének, a baromfisok pe-
dig legutóbb azt jelentették be, hogy 6-8
százalékkal többet szeretnének kapni
termékeikért. A költségek drámai meg-
ugrását a tehenészetek sem ússzák
meg: dacára a változatlanul érkező olcsó
importnak, nyár végére a feldolgozók
szerint 180-200 forintot is fizethetünk
egy liter tartós dobozos tejért. A bajba
került iparágak sorába legutóbb a kon-
zervcégek iratkoztak fel. A fagykár által
megtizedelt, s emiatt 40-50 százalékkal
többért felvásárolt zöldségek, gyümöl-
csök miatt kér kormányzati beavatko-
zást az ágazat, ellenkező esetben az ér-
dekvédelem szerint két cég híján az ösz-
szes hazai konzervgyár tönkremehet.
Lavina ott
Kérdés, hogy a gabonafélék által elin-
dított drágulás mennyire tekinthető
,,csak" jelenlegi helyzetnek. Nemzetközi
elemzések szerint még a folyamat elején
vagyunk, és a világpiacon drámai lesz az
élelmiszerek drágulása. A Világgazda-
ság
legutóbbi számában közölte az
OECD jelentését, amely tíz év alatt öt-
venszázalékos áremelkedést jelez. A fej-
lett ipari államokat tömörítő szervezet
három okra vezeti vissza előrejelzését: a
gabonafaló bioüzemanyag-biznisz gyors
felfutására, az indiai, kínai élelmiszerke-
reslet megugrására és a globális felmele-
gedés hatásaira. Egyes elemzők szerint
nem eszik ilyen forrón a kását: két-há-
rom év múlva a bioüzemanyagok gyártói
leállnak a gabonáról, mert olyan, új ge-
nerációs alapanyagok lépnek a piacra,
mint például a kínai nád. A másik két ok
viszont hosszabb távon hat, ezért a ma-
gyar vásárlók is jobban teszik, ha (a min-
denkori hazai terméstől függetlenül) lel-
kiekben felkészülnek a lassan araszoló,
de évekig tartó élelmiszer-drágulásra.
Fagyos légkör
A szabolcsi gyümölcstermesztők de-
monstrációjáról szóló hírek (így az
MNO-n július 27-én olvasottak is) a táv-
latos elemzések világából a konfliktus-
kezelés kényszerének tekervényes ös-
vényére vezetnek. ,,Gráf József péntek
délelőtt felkereste a 4-es számú főút
mentén demonstráló szabolcsi gazdá-
kat, akik a fagy-, az aszály-, valamint a
hőségkár okozta katasztrofális helyzet
miatt tiltakoznak. Az agrárminiszter
kedvezményes bankhitel lehetőségével
érkezett, amire Jakab István, a Magosz
országos vezetője úgy reagált: a hitel
nem a megfelelő válasz, hiszen az adós-
ságcsapdában vergődő gazdáknak szá-
mos hasonló kötelezettsége van már. ...
A demonstrálók helyi vezetője, Jakab
Ferenc kiemelte: a kárenyhítési alap
messze nem fedezi a gazdák kárát, ezért
olyan megoldást várnak a kormánytól,
amely nem ró további anyagi terheket a
gyümölcstermelőkre. 14 ezer gazda je-
lentette be kárigényét a fagy miatt, s ez
35 ezer hektárnyi gyümölcstermő terü-
letet érint Szabolcsban. A kultúrákban
14,5 milliárd forintot meghaladó kár ke-
letkezett, ami annyit jelent, hogy a ter-
més egésze tönkrement ­ tette hozzá.
Kánikulai jéghideg valóság
Az ember nem akar hinni a szemének. A szép remények egyszerűen elillannak. Az úton járó csak azt látja, hogy az üde zöld
kukoricás helyét egy-két röpke hét után kókadt szürkés, majd lesárgult, zörgő levelű biomassza foglalja el.
MezőHír ˇ 2007/8
12
AKTUÁLIS
Egyrészt
A bajbajutott emberekkel való
együttérzés természetes emberi tulaj-
donság. A dolgok továbbgondolása
azonban több irányba vezethet.
Íme az egyik vélemény, Tamás Gá-
bornak a Népszabadságban megjelent
publicisztikájának kivonata: ,,Szánal-
mas. Ki tudja, miért, ez a szó jutott elő-
ször eszembe annak a hírnek a kapcsán,
mely szerint a Magyar Gazdakörök és
Gazdaszövetkezetek Szövetsége három-
napos demonstrációt tart Záhonynál,
mert a kormány nem enyhítette azonnal
és érdemben a tavaszi fagyok és a nyári
jégverés okozta káraikat. Bevallom, a
gazdák ügyében ­ 'odafelé' ­ elfogult va-
gyok, de ez a mostani akció mégiscsak
inkább szánni való, mintsem komolyan
lehetne venni azt.
Aki ma bármiféle olyan termelésbe
kezd, amely szárazságnak, esőnek, jég-
verésnek ki lehet téve, az pontosan tud-
ja, hogy minden nap, amelyet áruja az
ég alatt tölt, önmagában rendkívül sú-
lyos rizikó, drámaibban fogalmazva ve-
szélyforrás. Létezik kárenyhítési alap,
amelybe szántóföldek hektárjai után
ezer, gyümölcsösök után háromezer fo-
rintot kell befizetni. Írd és mondd: ebbe
az alapba 'helyből' a gazdák öt százalé-
ka volt hajlandó bármiféle összeget
utalni, a nagy károk bekövetkezte után
is ­ még azok közül is, akik tényleg ka-
tasztrófát éltek át ­ csak harmaduk je-
lentkezett az ominózus alapnál. ...
Lehet mondani, ezek elvi kérdések,
a tény viszont az, hogy gazdák ezrei
tényleges és a saját bőrükön nagyon is
jól érezhető károkat szenvedtek el. Le-
hetne mondani, de nem lenne jogos. A
gazdák ugyanis bármilyen korábbi idő-
szakhoz képest meglehetős állami se-
gítséget kapnak, amely persze nem el-
lensúlyozza a vihart és a fagyot, de leg-
alábbis tervezhetővé teszi munkájukat.
A fő baj az, hogy maguk a termelők
képtelenek néhány éven túl is elgondol-
kodni jövőjükön, kiírt napi pályázatok-
ban, garantált árakban és a mindig be-
vethető demonstrációs lehetőségekben
gondolkodnak, miközben a hazai agrár-
ágazatnak egyetlen ténylegesen átfogó,
erős érdekképviselete nem volt képes
kialakulni a rendszerváltozás óta. ...
A Magosz jelenlegi akciója nem
egyéb politikai attrakciónál, mert amúgy
lázadásra túl sok ok nincs. A cél, amit a
demonstrálók elérni akarnak, törvényes
úton nem érvényesíthető. Ami ellen most
tüntetnek, az maga a környező világ. Te-
le faggyal, jégkárral, aszállyal."
Másrészt
Íme a másik: Font Sándor fideszes
országgyűlési képviselő a távirati irodá-
nak elmondta: szerinte az agrártárca
vezetője cserbenhagyta a gazdákat,
akik egyedüliként az Európai Unióban
25 milliárd forinttal kevesebb földalapú
támogatást kapnak, mint amennyi járt
volna, és ezen felül több mint 100 milli-
árd forintnyi kár érte őket az idei aszály,
fagy és jég következtében. A képviselő
felidézte: a Fidesz tavasz óta követeli,
hogy a kormány építse be a kárenyhíté-
si alapba az említett 25 milliárd forintot,
ahelyett, hogy a 100 milliárdos kárt ed-
digi ajánlata szerint mindössze 5 milli-
árd forinttal ellentételezze. A Fidesz ál-
láspontja szerint ez lenne az utolsó lehe-
tőség, máskülönben a gazdák tömege-
sen mennek csődbe, eltűnnek a magyar
élelmiszerek az üzletek polcairól, és a
multinacionális cégek által gyártott
'élelmiszernek látszó szemetet' kell
megvásárolni, annak minden következ-
ményével.
Tóth Szeles István