Búzapiac - a felvásárlók vannak kényszerhelyzetben

MezőHír ˇ 2007/8

NÖVÉNYTERMESZTÉS

Időnként óriási hőség jellemezte a

júliusi időszakot, de helyenként kisebb
zivatarok, esőzések is megszakították.
A munka fizikai része köszönhetően
az egyre korszerűsödő betakarító gép-
parknak egyre kevésbé tart számot a
közvélemény érdeklődésére. A gazdál-
kodók adrenalinszintje persze a szoká-
sosnál magasabb, de sokkal inkább a
napról napra emelkedő felvásárlási
árak és ezzel összefüggésben a jöve-
delmezőség alakulása, mint a munka-
szervezési nehézségek miatt. Az idei
évben különösen résen kell lenni üzleti
szempontból, mert meglehetősen pon-
tatlanok voltak a becslések, a minőség
előrejelzések, amik az értékesítési le-
hetőségekre is döntő hatással vannak.
Egyáltalán nem mindegy tehát, hogy
ki, mikor és mennyi búzát ad el. És fő-
képpen az nem mindegy, hogy kinek,
hiszen a nyerészkedő, zavarosban ha-
lászó ,,üzletemberek" számára ez a
helyzet különösen kedvez, és az elmúlt
évek éppen elég figyelmeztető példá-
val szolgáltak már...

Korai aratás, kevesebb termés

Az ország déli vidékein június dere-

kán már javában aratták az őszi árpát
lényegesen korábban a megszokott-
nál. 1,8 millió hektáron kellett elvégez-
ni a betakarítási munkákat, és magtá-
rakba szállítani a termést, beleértve a
repcét és a magborsót is.

A búza országos termésátlagának

összesítése még hátravan, de 3,3-3,4
t/ha mennyiség körvonalazódik. Ez ta-
lán megegyezik az előzetes várakozás-
sal, de elmarad a korábbi két év átla-
gától. Erre az eredményre fel lehetett
készülni, hiszen az enyhe tél, a tavaszi
szárazság és az érési szakaszban bekö-
szöntött aszályos hetek előrevetítették
a közepes eredményeket. Csak a piac
reakciói késtek, de aratásra szerencsé-
re minden a ,,helyére került"...

A gazdák képviselői, a szaksajtó

cikkei visszafogottabb becsléssel 3,6-
3,8 millió tonna országos termést való-
színűsítettek. Ezt a kereskedelem már
úgy reagálta le, hogy alacsonyabb

prognózisukkal igyekeznek felfelé tol-
ni az árakat. Természetesen ez a pszi-
chikai hadviselés csak ideig-óráig tart-
hat, hiszen az objektív eredmények
legkésőbb augusztus derekára rendel-
kezésre állnak. A legfeljebb 2,3-2,4
millió tonna körüli hazai szükséglet fe-
lett jelentkező 1,5 millió tonna körüli
búzát pedig a legjobb áron kell expor-
tálni.

A Magyar Gabona-feldolgozók és

Takarmánygyártók Szövetsége szerint
a búzakészletek lényegében kifogytak,
már csak annyi ó áru maradt, amennyi
júliusban és augusztusban elég lesz a
kevert őrléshez, az újbúzát ugyanis
mint ismeretes pihentetni kell. Mivel
az ország magtárai kiürültek, a terme-
lők biztosak lehetnek abban, hogy a ta-
karmánybúzáért nettó telephelyi
áron számolva megkapják a 32-
34.000 Ft-ot tonnánként. Az étkezési
búza pedig 37.000 Ft/t-val indul, amit a
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hi-
vatal is megerősített, ahol egyáltalán
nem számítanak arra, hogy a 140

napi árak mellett a 101

/t intervenci-

ós áron bárki is felajánlaná termékeit
intervencióra az uniónak.

Az európai piacon kevés a búza

Miközben a termelők tavasszal az

általános őszi búzatermelési és értéke-
sítési esélyeket latolgatták, egyre több
hír érkezett arról, hogy Európában a
terméskilátások csak közepesek. En-
nek hatására elindult a magyar táro-
lókban lévő intervenciós készletek
tendereztetése és kiszállítása, elsősor-
ban a nyugati országok malomipara
számára. Ez már jelezte, hogy az idei
évben a búza keresleti piaca lesz a jel-
lemző, hiszen a mára nagyrészt isme-
retes terméseredmények valóban iga-
zolták az igencsak közepes termése-
ket. Ennek hatására a már említett
búza intervenciós készlet soha nem lá-
tott sebességgel ,,tűnt el" a raktárak-
ból, és mára csak mutatóban maradt
belőle. A sokat bírált kitárolási és ki-

Búzapiac a felvásárlók vannak

kényszerhelyzetben

Az időjárás jóvoltából kissé előrehozott búzaaratás zavartalanul lezajlott az országban,

és a mezőgazdasági munka dandárját jelentő esemény még csendesebb volt, mint eddig bármikor.

A búza országos termésátlaga kb. 3,3-3,4 t/ha szinten körvonalazódik

NÖVÉNYTERMESZTÉS

szállítási gyakorlat is megdőlt, hiszen
a korábbi 300.000 t/hó mennyiséggel
szemben ennek a háromszorosa hagy-
ta el az országot, ami a technikai és lo-
gisztikai fejlődést is igazolta. Európa
tehát keresi a jó minőségű étkezési bú-
zát, különösen a szárazságtól sokat
szenvedő Spanyolország és Olaszor-
szág jelentkezik nagy tételű áruért, de
a közvetlen déli szomszédaink is po-
tenciális igényekkel lépnek fel.

A fantáziálásnak vége

Az elmúlt két év átlagosnál maga-

sabb gabona termésszintje alaposan
összezavarta még a komolyan, felelő-
sen és tudományos alapossággal gon-
dolkodó agrárértelmiségieket is. A gi-
gantikus tervek amelyeket a gabona-
és a bioenergetikai ipar összefüggése
generált lassan feledésbe merülnek,
pontosabban a realitásé lesz ismét a fő-
szerep. Két év fantáziálás után az idei
termések hatására újra érvényesül egy
törvényszerűség, egy evidencia, ame-
lyet a még mindig időnként ugyan
rapszodikus kontinentális éghajla-
tunk határoz meg. Gyarló az ember a

professzortól a magtártakarítóig , hi-
szen két év magas termésszintje elég
volt ahhoz, hogy az elmúlt hosszú évti-
zedek szélsőséges termésviszonyait fe-
ledje, és a megépült és megtelt inter-
venciós raktárak látványa átformálja
az álláspontját gabonaügyekben.

A valóság, a szerényebb termés

csak azért nem hatott mellbevágóan a
termelők számára, mert a gabonapia-
con hihetetlen kereslet alakult ki. Az
energetikai ipar már valószínűleg fi-
gyelte az esetleges többlettermést, de
az nem képződött. Sőt, a viszonylag jó

minőségű búza óriási érdeklődés mel-
lett, soha nem látott magas áron a ha-
zai és külföldi malmoknak könnyedén
eladható, egyes hírek szerint az igé-
nyek alapján nem is elegendő. Erre
mondja a termelő, hogy neki mindegy,
ki veszi meg a termést, csak tisztessé-
ges árat fizessen. Most helyreállt a vi-
lág rendje, a búzát ismét a malmok ve-
szik, nem fitymálják, megbecsülik, és
,,rendeltetésszerűen" dolgozzák fel,
ami a nemesítőknek is nagy öröm...

Meddig emelkedhet az ár?

Kétségtelen, hogy aki naprakész pi-

aci információk birtokában értékesít,
az nagyon jó árat tud elérni. De mit le-

het az aratás kétharmadánál jó árnak
nevezni, amikor egy hét alatt kétszer
is emelkedik az ár, elsősorban külföldi
piaci nyomásra. A termelők nem hisz-
nek saját fülüknek sem, hiszen ilyen
fordulat régen volt a terménypiacon,
ha volt egyáltalán.

A 40.000 Ft/t-ás álom- és lélektani

határt már július közepén elérte a jó
minőségű étkezési búza ára amikor a
betakarítás még csak 60%-on állt, és
megjött az eső. Csak képzelőerő kérdé-
se, hogy ez mit jelenthetett volna a ter-
més minőségére nézve, de szerencsére
a közvetlen utána érkező meleg hatásá-
ra a csapadék csak a minőségi paramé-
terek kis mértékű változását okozta. A
hazai malmok fejvesztve vásároltak
már júliusban, az árat 1.000 Ft/t-val
emelve szinte három-négynaponta,
mert érezték, hogy még aratásban van
esély valamelyest ,,olcsóbban" készle-
tezni. Fordult tehát a kocka, végre nem
a termelő a kiszolgáltatott, hanem a ve-
vő. Azt minden piaci szereplő érzi,
hogy az európai keresleti piac tolja az
árakat felfelé, és ez alól a magyar piac
sem kivétel. Az ősz hatalmas lehetősé-
geket rejt azoknak a termelőknek, akik
anyagilag stabilak, nincsenek rászorul-
va a búzából származó bevételre, és
tárolóhelyük is van. A nagy és jó minő-
ségű tételekért akár a magas ár továb-
bi 10%-ával is többet kínálnak a keres-
kedők, ami már 45.000 Ft/t-át jelent...

Most, az aratás vége után, a kész-

letek ismeretében mindenképpen ta-

A viszonylag jó minőségű búza óriási érdeklődés

mellett, soha nem látott magas áron

a hazai és külföldi malmoknak is könnyedén eladható

MezőHír ˇ 2007/8

NÖVÉNYTERMESZTÉS

pasztalható egy erős vételi szándék a
feldolgozók részéről, ami mögött vé-
teli kényszer húzódik meg. Ez a folya-
mat eltarthat az árak emelkedése
mellett egészen november végéig,
amikor majd megpihen a piac. Addig-
ra kiderül, ki mennyit vásárolt, ho-
gyan sáfárkodott a pénzzel, a terme-
lők pedig a készleteikkel. Az értékesí-
tés sokak számára természetesen lét-
kérdés a gazdálkodás őszi munkáinak
költségei miatt, de vannak termelők,
akik ki akarják élvezni a keresleti pi-
ac összes előnyét, és tovább várnak.
És ezzel még nincs vége a búzaláznak,
mert aki tavaszra tartogatja az áru-
ját, az további árrekordokban bízhat,
akkor elsősorban már a külföldi vevők
részéről.

Előbb a búza, majd a
liszt ára emelkedik...

Mivel a B-1 minőségű étkezési búza

ára 30-50%-kal meghaladja a múlt évit,
ó készletek pedig nincsenek, ebből
egyenesen következik a liszt áremel-
kedése, amelynek kilója a jelenlegi 55-

62 Ft/kg-os nettó malmi árakat leg-
alább 10-15 Ft/kg-mal drágíthatja au-
gusztusban. Aztán természetesen a
pékek reakciója következik, a kenyér
áremelése formájában. Ők egyelőre
nem jelentettek be változást, de tény,
hogy a kenyérfélék előállításának ki-
lónkénti költségeit 7-11 forinttal növeli
a drágulás, így csak idő kérdése az ár-
módosítás. Az árak emelkedését a
nemzetközi búzaárak jelentős növeke-
dése kényszeríti ki, aminek hátterében
a világpiaci terménydrágulás, a szá-
razság és a készletcsökkenés áll.

Az elmúlt évek gabonadömpingje,

az alacsony árak és az intervenciós
készletek hallatán az ember alig hisz a
szemének, amikor a búzapiacot figyeli.
A múlt évben még a bioetanol-gyártás
alapanyagaként is számba vett nagy
tömegű étkezési búza egyszer csak el-
tűnt a piacról, és ma már az étkezési
célú felhasználás szűkössége a beszéd-
téma. Ez a fordulat mindenképpen fi-
gyelmeztető jel a termelés, a kereske-
delem, a feldolgozás és különösen az
energetikai szektor számára.

Nagy Z.

Az energiaszektornak most nem igazán jut...