MezőHír ˇ 2007/8
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Bedő Zoltán igazgató bevezetőjé-
ben a már beállt és az előttünk álló vál-
tozásokhoz való alkalmazkodásra hívta
fel a figyelmet, amely sok új kérdést
vet fel a nemesítés területén is. A fel-
adatok között szerepel a táplálkozási
és életmód változásokhoz történő al-
kalmazkodás, amely az egész világon
nyomon követhető. A szélsőséges ég-
hajlati hatások gyakoriságának növe-
kedése is egy új kihívás, hiszen még el-
lenállóbb, genetikailag és minőség te-
kintetében még stabilabb, jobb száraz-
ságtűrő fajták előállítását igényli, nem
szem elől tévesztve eközben a korsze-
rű, egészséges táplálkozás szempont-
jait, ami a beltartalmi kérdésekkel
függ össze. Ez a szelekciós munka so-
rán új nemesítési koncepciót is felvet.
És végül a bioenergia-nyerés kerül a
nemesítés látókörébe, amely egyelőre
a hagyományos fajtákat/hibrideket
használja fel, pedig arra a célra más
nemesítésű növények kellenek. A nö-
vénynemesítés tehát nem végezte be a
funkcióját ahogy azt sokan gondolják
, hiszen a közeljövőben is új kihívá-
soknak kell megfelelnie.
Margittai Miklós, az MVH elnöke
,,A magyar gabonatermesztés helyzete
és jövőképe" címmel tartott előadást.
Mondandóját a minden termelőt ér-
deklő intervenció körüli kérdésekkel
kezdte, ami az elmúlt két évben meg-
határozta a magyar gabonapiaci moz-
gásokat. Hatalmas tárolókapacitás
épült az országban, amely az elkövet-
kező években nagy termések esetén is
biztonságos elhelyezést garantál. Az
intervenciós felvásárlás időközben a
búza esetében abszolút okafogyottá
vált, a kukorica esetében pedig az EU a
rendszer megszüntetését szorgalmaz-
za. Igaz, most a szerényebb termés-
eredmények és a nyomában megerősö-
dött piac sem indokolja az intervenciós
felvásárlást. A kisebb mennyiségű ga-
bonatermés és az uniós tagországok-
ban fellépő keresleti piac jóval az inter-
venciós ár fölé repítette a gabonaára-
kat, emellett az energiaszektor is beje-
lentette igényét a következő évekre, hi-
szen a bioetanol-gyártás is jelentős ga-
bonakészletekre bazíroz. Hihetetlen
mértékben felgyorsult a kiszállítás üte-
me is, hiszen a korábbi legfeljebb havi
300.000 t/hónap ellenében 900.000 t/hó-
nap áru hagyta el az intervenciós rak-
tárakat és az országhatárokat, ami ala-
pos cáfolat volt a kétkedők számára.
Az idei évben aligha lesz intervenci-
ós felvásárlás, mert magasak a szabad-
piaci árak, és így az MVH ilyen irányú
elfoglaltság nélkül marad jegyezte
meg Hargittai Miklós nem kis derült-
séget kiváltva a hallgatósága körében.
Emellett méltatta az elindult
EMVA-programot, amely induláskép-
pen az állattenyésztő vállalkozásokat
segíti, meghatározó jelentőségű gépvá-
sárlásokat tesz lehetővé, és a következő
években a növénytermesztők számára
még újabb lehetőségeket rejteget.
A következő előadó Vancsura Jó-
zsef, a Gabonatermesztők Országos
Szövetségének elnöke volt, aki a hazai
gabonatermesztők rövid és hosszú tá-
vú érdekeit elemezte. Hangsúlyozta a
szoros együttműködést és annak már
kézzelfogható eredményeit az MVH
apparátusával, aminek köszönhetően a
termelők sokkal nyugodtabbak, és a
Országos kalászos szakmai nap
Martonvásáron
A Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete és az Elitmag Kft. közös rendezésében az idei évben is na-
gyon sokakat vonzott az immár hagyományosan megrendezett kalászos szakmai nap és fajtabemutató.
Margittai Miklós
Dr. Bedő Zoltán
MezőHír ˇ 2007/8
32
termelésre koncentrálhatnak. A gabo-
na piacát a kritikus időszakban az in-
tervenció védte, és ma már az energia-
szektor belépésével a piaci lehetősé-
gek is sokkal jobbak. Mennyivel jobb
így termelni, amikor a piaci háttér biz-
tosított hangsúlyozta az elnök , és
hozzátette, hogy nemcsak búzát, ha-
nem profitot is előállíthatnak így a ter-
melők. Ez jelenti az érdekek érvénye-
sülését, a fejlesztés lehetőségét, vagyis
a várt előrelépést a gabonatermesztés-
ben. A mi mezőgazdaságunkról be-
szélt, amelyben helyük van azoknak a
hazai bürokratáknak is, akik figyelnek
kiváltképpen a brüsszeli kollégáikra
, és így a hazai termelők javát szolgál-
ják. Persze, a termelők körében to-
vább kell erősödnie az egységes fellé-
pés, az egységes gondolkodás, szövet-
kezés, stb. szempontjainak, mert ez je-
lenthet csak esélyt a további előrelé-
péshez és egyben termelési biztonsá-
got. Szóba hozta a közelgő farmtámo-
gatási rendszerre való felkészülés
szükségességét, illetve a magyar ter-
mőföld mint a versenyképesség alap-
jául szolgáló legfontosabb termelőesz-
köz máig megoldatlan kérdéseit, és
sürgette azok megoldását.
Láng László tudományos osztály-
vezető értelemszerűen a köztermesz-
tésben lévő martonvásári előállítású
kalászosgabona-fajtákról beszélt. Az-
zal indította előadását, hogy Péter-Pál
napja előtt két héttel megkezdődött az
őszi árpa aratása, ami önmagában sem
mutatkozott jó előjelnek. Mindez az
enyhe tél, a tavaszi igen nagy csapa-
dékszegénység és az azt követő hőség-
napok együttes hatásainak volt követ-
kezménye. Ezek után nem lehet cso-
dálkozni a nagy szórást mutató ter-
méseredményeken, amiknek összegzé-
sekor a tavalyinál gyengébb kalászos
termés várható, ugyanakkor lényege-
sen magasabb felvásárlási árakkal.
Természetesen ez a szerényebb ter-
mésszint egyáltalán nem biztos, hogy
jellemző lesz a következő években, ép-
pen ezért sokkal inkább érdemes a
hosszú távú tendenciákra figyelni. Fel-
hívta a figyelmet a magas szinten szer-
vezett termelési folyamat fontosságá-
ra, hiszen csak így lehet eljutni a 20
$/t-val magasabb árat is megfizető, a
garantált minőségű búzát igénylő pia-
cokra. A magyar búzatermelők számá-
ra ez a nagy lehetőség, hiszen a minő-
ségi búza alapjául szolgáló fajták adot-
tak, a nemesítők ezeket már ,,letették
az asztalra".
Láng László nehezményezte, hogy
változatlanul a búza vetésterület mind-
össze 30%-án használnak csak ellenőr-
zött, fémzárolt vetőmagot a termelők.
Következésképpen 70%-uk nem tudja,
hogy milyen használati értékű vető-
maggal dolgozik, ezért általában több
vetőmagot használ, nem egészséges
vetőmagot vet, egyszóval már a terme-
lési ciklus első fázisában indokolatla-
nul kockáztatja a termés biztonságát.
Ez a bizonytalanság veszélyezteti,
pontosabban ellehetetleníti a nyomon-
követhetőséget, ami ma már követel-
mény a világpiacon.
A martonvásári búzafajták tovább-
ra is nagyon jól szerepelnek a közter-
mesztésben, és minden évben bővül a
kínálat egy-egy elismert fajtával, a
fajtakínálat szerkezete ugyanakkor
nem változott. A martonvásári fajta-
csoportokra jellemző, hogy megbízha-
tóan és biztonságosan különböznek
más csoportoktól. Olyannyira így van
ez, hogy egy lisztminta félórás labora-
tóriumi vizsgálata után egyértelműen
meg lehet állapítani, hogy az alap-
anyag melyik fajtacsoport tagja. Ez a
fehérjetulajdonságok örökletes tu-
lajdonság alapján mutatható ki.
Ezért kérik a nemesítők, hogy egy té-
telen belül ne keverjék a termelők a
búzafajtákat, mert a homogenitás hiá-
nya rövid úton kimutatható, és a tétel
kereskedelmi szempontból elértékte-
lenedik. Láng László további gyakor-
latias és nagyon meggyőző példákat
hozott fel a termelők számára annak
bizonyítására, hogy a termőhelyre
leginkább alkalmas fajtaválasztás és
az egységes nagy tételű termelés
mennyire meghatározza a jövőben az
értékesítési lehetőségeket és a hazai
gabonaágazat sikerességét.
Végezetül Marton L. Csaba szá-
molt be a martonvásári hibridkukori-
ca-nemesítés legújabb eredményeiről.
Ezután a szántóföldi bemutatók követ-
keztek, majd ebéd zárta a hagyomá-
nyosan nagy sikerű kalászos szakmai
napot.
NZ.
Vancsura József
Dr. Láng László
NÖVÉNYTERMESZTÉS
