MezőHír ˇ 2007/8
76
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Az elmúlt évtizedekben a körtele-
vélbolhák megfelelő védekezés nélkül
teljesen ellehetetlenítik a termesztést.
A növényvédő szerek egy része nem
hat megfelelően rájuk, a természetes
ellenségeiket viszont elpusztítják. Ez
is oka az igen gyors, tömeges felszapo-
rodásnak.
A körtefajták ellenálló-képessége,
illetve fogékonysága a körtelevélbol-
hával szemben eltérő. Sajnos a jelen-
leg termesztett fajták többségén jól
megélnek. A legfogékonyabb fajta a
Hardy vajkörte, a Papkörte, míg a
Bosc kobak, a Hardenpont téli vajkör-
te, a Téli esperes közepesen fogékony.
Megfigyelések szerint a Kálmán-körte
viszonylag ellenálló fajta.
A kártevő leírása:
A körtelevélbolhák kb. 1-4 mm test-
hosszúságú rovarok, amelyek a kabó-
cákra, levéltetvekre emlékeztetnek.
Hátsó, ugrásra módosult lábaikkal és
szárnyaikkal igen gyors helyváltozta-
tásra képesek.
A körtén három faj károsít, a kö-
zönséges körtelevélbolha,
a nagy
körtelevélbolha és a füstösszárnyú
körtelevélbolha.
A füstösszárnyú körtelevélbolha a
három faj közül a jelentősebb. Évente
több nemzedék (5-6) követi egymást. A
fajnak két, jól elkülöníthető alakja is-
mert, a nyári és a téli alak. A téli alak
kéregrepedésekben, lehullott levelek
védelmében telel. Tél végén-tavasz
elején igen korán előjönnek telelőhe-
lyükről; már az első napsütéses idő-
ben, amikor a hőmérséklet 5 Co fölé
emelkedik, az imágók megjelennek a
hajtásokon. Nem sokkal később páro-
sodnak, majd megkezdik a tojásra-
kást. A tömeges petézés a rügypatta-
nás után 10-15 nappal történik. A peté-
ket először a rügyekre, termőkalá-
csokra és a vékony vesszőkre, majd
később a fiatal levelekre, virágokra he-
lyezik, de tömeges elszaporodásukkor
már a vázágakon is megfigyelhetők a
tojások. Az első lárvák kelése legtöbb-
ször virágzás előtt elkezdődik. A fiatal
lárvák az első lombleveleken, majd vi-
rágzáskor a körte virágain szívogat-
nak. A két lárvastádiumot három nim-
fastádium követi, és virágzás után
megjelennek az első nyári nemzedék
imágói (kifejlett egyedei). Egy-egy
nemzedék kifejlődéséhez a hőmérsék-
lettől függően 26-41, nyáron átlagosan
30 nap szükséges. A nőstények több
száz tojást képesek lerakni minden
nemzedékben, emiatt beavatkozás nél-
kül igen gyors felszaporodásra számít-
hatunk. A peteprodukció minden eset-
ben erősen függ az ökológiai és egyéb
környezeti viszonyoktól. Az áttelelő té-
li alak imágói szeptemberben fejlőd-
nek ki.
A körtefajták fogékonysága eltérő.
A kártevő előnyben részesíti a Hardy
és a Diel vajkörtefajtákat, míg pl. a
Hardenpont téli vajkörtét kevésbé ká-
rosítja.
Kártétel:
A kikelő körtelevélbolha-lárvák és
az imágók szívogatása a körtefák fejlő-
dését erősen visszaveti. A kártevő táp-
lálkozása során a számára emészthe-
tetlen tápanyagokat kiválasztja, ez az
ún. mézharmat, ami egy ragacsos,
nagy cukortartalmú anyag. A mézhar-
mat beborítja a leveleket, és a han-
gyák, méhek, darazsak is szívesen lá-
togatják. Később megtelepszik rajta a
korompenész is, ami a növény fotoszin-
tézisét gátolja. Nagyfokú károsítás kö-
vetkeztében a levelek és a gyümölcsök
idő előtt lehullanak, a megmaradó
gyümölcsök minősége, kereskedelmi
értéke is nagyban csökken. A fa a lom-
bozatát is idő előtt elveszíti.
Az őszi áttelelő nemzedék későn vo-
nul telelőre, ezért még lombhullatás
után is tömegesen szívogatja a vessző-
ket. Ez a kártétel azért veszélyes,
mert tovább gyengíti a fák télállósá-
gát, rontja a jövő évi termőképességet,
ami a fogékony gyümölcsfajták eseté-
ben nagy mértékű lehet.
Közvetett kártételként a levélbol-
hák vírusközvetítő szerepét is meg kell
A körtelevélbolhák kártétele
és az ellenük való védekezés
A tavaszi mellett az augusztusi hajtásnövekedés is kedvez a körtelevélbolha felszaporodásának.
A legfogékonyabb fajta a Hardy vajkörte, a Papkörte,
míg a Bosc kobak, a Hardenpont téli vajkörte,
a Téli esperes közepesen fogékony
Körtelevélbolha a körte levelén
2007/8 ˇ MezőHír
77
NÖVÉNYTERMESZTÉS
említeni, amivel főleg faiskolákban
okoznak számottevő kárt.
Védekezés:
A körtelevélbolha elleni védekezés
összetett feladat.
A permetlé nem jut be megfelelően
a sok vízhajtással rendelkező, sűrű ko-
ronarendszerbe, ezért az év közben vé-
gezzünk hajtásválogatást! Az ültetvény
gyommentesen tartása is lényeges.
Nyáron amennyiben a kártevő
már nagymértékben felszaporodott
többszöri kezeléssel is csak részleges
eredményt tudunk elérni, de ezt is el
kell végezni a kár enyhítése érdekében.
A mézharmat miatt a permetlébe
mindig keverjünk tapadásfokozót! Ha
lehet, eső után permetezzünk, mert
ekkor a mézharmatréteg meglazul, így
a kártevőt könnyebben elérjük a per-
metlével. Mindig törekedjünk maxi-
mális permetlé-borítottságra. A sze-
rek nagy része kontakt hatású, de van
közöttük felszívódó is, mint pl. a hosz-
szú hatástartamú Mospilan 20 SP. Az
integrált védekezés során a levélbol-
hák természetes ellenségeit kímélő nö-
vényvédő szereket használjunk! Ilye-
nek az ún. kitinszintézis-gátlók, ame-
lyek a lárvák vedlését akadályozzák
meg.
Fontos tehát a nyári és az őszi átte-
lelő nemzedékek elleni védekezés,
mert ezzel a fák egészségi állapotát ja-
vítjuk, ami kihat a következő évi ter-
mésre. A kártevő növényvédőszer-el-
lenállóságának megelőzése miatt ne
használjunk folyamatosan 2-3 alka-
lomnál többször egy hatóanyagú szert,
hanem váltogassuk a hatóanyagtípuso-
kat!
Szabó Tibor
Körtelevélbolha a körte hajtásán
