MezőHír ˇ 2007/8
78
NÖVÉNYTERMESZTÉS
A fürtök egészen a zsendülésig igen
érzékenyek a betegségekre. Az érő bo-
gyókat viszont a szürkepenészes rotha-
dás, a botritisz kórokozója betegítheti
meg, gyakran súlyos károkat okozva.
A szőlőlisztharmat a szőlő minden
zöld részét fertőzheti, a legsúlyosabb
kárt azonban a fürtökön okozza. A kár
mértéke függ a fajták fogékonyságától
is. Vannak úgynevezett jelző fajták,
amelyek fokozottabb védelmet kíván-
nak, ilyen pl. a Kékoportó, Kadarka és
Kékfrankos. A fertőzés tünetei több-
nyire csak a virágzás után válnak
szembetűnővé. A kórokozó a beteg nö-
vény felületén fehér, lisztes bevonatot
alkot. A fertőzés a virágzat gyors pusz-
tulását okozhatja. A fejlődő bogyókon
lisztes bevonat jelenik meg, a bogyó
felreped, a mag kilóg, ez az ún. sérves
bogyó állapot. Az éredő bogyók
kékesszürkére színeződnek. A bogyók
nagy fertőzési nyomás alatt vannak a
fürtzáródás végéig. A gomba fejlődé-
sének a meleg, párás körülmény ked-
vez. Járványos elterjedését a hosszan
tartó meleg, mérsékelten párás, szára-
zabb időjárás segíti. A lisztharmat el-
leni védelem alapja a megelőzés.
A szőlőperonoszpóra a szőlő leg-
veszélyesebb betegsége. Meleg, csapa-
dékos időjárás esetén májustól majd-
nem a szüretig károsít a kórokozó. A
nyári másodlagos fertőzések feltétele
5 mm csapadék, 10 Co feletti hőmér-
séklet és a levelek 3-5 órás vízzel való
borítottsága. Tünetek: a fiatal levele-
ken a jellegzetes ,,olajfolt" látható, míg
a levél fonákán fehér színű kivirágzás,
a gomba szaporító képletei jelennek
meg. A foltokban a levélszövet meg-
barnul, elszárad, a levelek jellegzetes,
mozaikos kinézetűvé válnak. A beteg
levelek súlyos károsodás esetén lehul-
lanak. A fürt a virágzat megjelenésétől
kezdve a borsó nagyságú bogyók kifej-
lődéséig fertőződik. A fiatal bogyók
sárgászöld színűvé válnak, dús penész-
gyep képződik rajtuk, majd elszárad-
nak. A bogyók töppednek, szürkülnek,
barnulnak, majd elszáradnak.
A szőlő szürkerothadás kórokozó-
ja a szőlő minden zöld növényi részét
támadja. Fertőzés egész vegetáció
alatt előfordulhat, különösen esős idő-
járás esetén. A zsendülő fürtökön ki-
alakuló tünetek a legszembetűnőbbek.
Rendszerint a sérült, repedt bogyók
sebein keresztül hatol be a gomba, de
érés idején már sebzés nélkül is képes
fertőzni, és ezzel igen nagy károkat
okoz. Szürke, nemezes konídiumtartó
gyep fejlődik a bogyón. A bogyó és ezt
követően a teljes fürt rohamosan rot-
had. A fürtben alkoholos, majd ecetes
erjedés indul meg, és a fürt teljesen
tönkremegy. Az egészséges bogyójú
fürtök kocsánya is megbetegedhet, ek-
kor a kocsány megbarnul, elhal, a bo-
gyók összetöppednek.
Védekezés
:
A védekezés a megelőzésen alapul.
Az időjárási, környezeti viszonyok mű-
szeres mérésével a lisztharmat és pe-
ronoszpóra fellépése előrejelezhető.
A szürkerothadás műszeres előre-
jelzése nem megoldott, viszont csapa-
dékos időben mindig számíthatunk fel-
lépésére. A szüret előtti egyik legfon-
tosabb növényvédelmi feladat a
botritisz elleni védekezés.
Az eredményes védekezés feltétele,
hogy azt ne csak a vegyszeres perme-
tezéstől várjuk. Helyes termesztés-
technikával egyrészt megelőzzük a
fertőzéseket, másrészt a vegyszeres
kezelések hatékonyságát növeljük. A
termesztéstechnikai eljárások mellett
helyes kötözés, hónaljazás, hajtásvá-
logatás, lombritkítás, gyommentesí-
tés, amelyek szellősebbé, átjárhatóvá
teszik a lombot a megfelelő táp-
anyag-utánpótlás is fontos. Fertőzésre
kedvező időjárás esetén viszont a nö-
vények állandó vegyszerrel való borí-
tottsága is lényeges.
Nyár végén, ősszel szüret előtt
lisztharmat és peronoszpóra ellen kon-
takt hatóanyagú szereket válasszunk!
Száraz időjárás esetén használjunk
szürkepenész ellen jó mellékhatással
rendelkező készítményt! Ha azonban
ekkor hűvös, csapadékos az időjárás,
akkor a szürkepenész elleni védeke-
zést speciális botritisz elleni szerekkel
kell elvégezni.
A közelgő szüret miatt az élelme-
zés-egészségügyi várakozási idő figye-
lembevételével kell a védekezést időzí-
teni, és a készítményeket megválasz-
tani.
Az atkák és kártételük
Az atkák szőlőültetvényeink jelen-
tős kártevői. Egy-egy faj felszaporodá-
A szőlő szüret előtti növényvédelme
A szőlő növényvédelmi munkái sorában a nyár közepétől az elsődleges cél már a fürtök védelme,
mégpedig a jó minőségű és megfelelő mennyiségű termés elérése érdekében.
2007/8 ˇ MezőHír
79
NÖVÉNYTERMESZTÉS
sakor a termésveszteség el-
érheti a 20-30%-ot is. Több-
éves károsításuk a szőlő
erőnlétét folyamatosan
rontja, így akár a tőke pusz-
tulását is okozhatják. Ahol
tavasszal nagy károkat
okoztak, ott mindenképp vé-
dekezni kell ellenük. Késő
őszig károsítanak, de a nős-
tények augusztus közepétől
folyamatosan telelőre vonul-
nak. Ezt kék ragasztószala-
gos módszerrel nyomon kö-
vethetjük.
A legjelentősebb szőlőt
károsító atkafaj a szőlő le-
vélatka, amelynek kizáróla-
gos tápnövénye a szőlő.
Évente több nemzedékük
fejlődik. A nyári nemzedék
június végén, júliusban sza-
porodik fel, s ha nem véde-
kezünk ellenük, a tünetek
szembeötlőek lehetnek: a
levelek bronzosodnak, le-
hullanak. A kártétel a kö-
vetkező évi termésmennyi-
séget is veszélyezteti. A
kártevő felszaporodásának
kedvez a meleg, száraz idő-
járás, a hosszúra metszés, a
nagyadagú nitrogén műtrá-
gya és a természetes ellen-
ségeit pusztító növényvédő
szerek nagymértékű hasz-
nálata.
A szőlő gubacsatka gyak-
ran előfordul, és az utóbbi
időkben nagyon terjed, fő-
leg a fiatal szőlőkben. Csak
a szőlőt károsítja. Az alapfaj
mellett megjelentek külön-
böző rasszai, amelyek élet-
módjukban különböznek az
eredeti változattól. Az alap-
faj a levelek színén dudoro-
kat, a fonákon nemezes fol-
tokat okoz. A levélsodró
rassz kártételekor a levelek
összesodródnak, sárgulnak,
majd elszáradva lehullanak.
A rügyatka rassz egész év-
ben a rügyekben él, károsít.
Hatására rövid ízközű, elvé-
konyodott hajtások fejlőd-
nek, amelyek 5-10 cm-es ál-
lapotban sokszor elszárad-
nak. Erős károsítás esetén
ki sem hajtanak. A szőlőle-
vélatka elleni készítmények
a gubacsatka ellen is haté-
konyak.
A piros gyümölcsfa ta-
kácsatka nyári kártétele ha-
tására a levelek asszimiláci-
ós képessége romlik, ami
késlelteti a termés beérését.
Olyan készítményeket hasz-
náljunk, amelyek több fejlő-
dési alakot is pusztítanak! A
mozgó alakok ellen válasz-
szunk hosszú hatástartamú
szereket!
A közönséges takácsatka
rendkívül sok növényen
megél és szaporodik. Első-
sorban a zölden tartott, el-
hanyagolt, gyomos ültetvé-
nyek kártevője. Nyáron a
gyomok kiirtása vagy elöre-
gedése után vándorol a sző-
lőre. Gyors felszaporodásá-
val súlyos kárt okozhat.
Kártételére jellemző a szö-
vedékkészítés.
Védekezés:
A nyárvégi speciális at-
kaölő szeres permetezést
augusztus közepéig az at-
kák telelőre vonulása előtt
végezzük el!
A permetezésekkor min-
dig számítanunk kell a káro-
sítók növényvédőszer-ellen-
állóságának kialakulására.
Ezért folyamatosan ne hasz-
náljunk ugyanolyan ható-
anyagú készítményt, hanem
2-3-félét váltogassunk az év
során!
Sz. T.
Sebzésen át támad a szürkepenész
Szürkepenész szőlő termésen
