 |
MezőHír :: Mezőgazdasági Szaklap :: XI. évfolyam :: 2007-08 :: augusztus |
ÁLLATTENYÉSZTÉS
2007/8 ˇ MezőHír
105
ÁLLATTENYÉSZTÉS
Emellett exportorientált ágazat, de
a mezőgazdaság által előállított terme-
lési értékből csak kb. 1%-ban részese-
dik, s az állati eredetű termékekből is
csak 2%-ot képvisel. A juhtermékek
export árbevétele, ill. import kiváltása
(gyapjú) meghaladja az évi 50-55 millió
$-t, de szerepe a fenntartható mező-
gazdaságban lényegesen na-
gyobb a számokban kifejez-
hető gazdasági méreténél.
A hazai anyajuhállomány
mintegy 8.000 bejelentett
juhtartó tulajdonában van,
90%-ban magánkézben
10%-ban társaságokéban.
Átlagosan 150 anya van egy
tenyészetben, s ez szakmai
szempontból nem jelent túl
jó termelésszerkezetet. A
juhok takarmányozása tö-
megtakarmányozáson ala-
pul amit az erre a célra
rendelkezésre álló 1,1 millió
ha gyepterület kielégít , és
nem igényel import eredetű
állati fehérjét. A juhokkal
hasznosíthatók tehát az ol-
csóbb szántóföldi szálasok,
tömegtakarmányok és mel-
léktermékek is. Tartástech-
nológia tekintetében egy-
szerű istállókban tartható,
de a szabadtartás sem ki-
zárt. Ennyi bevezetőnek
szánt alapismeret és felüle-
tes jellemzés után pedig Dr.
Fésüs László professzor,
egyetemi magántanár a Ma-
gyar Juh- és Kecsketartók
Szövetségének elnöke mondja el felké-
résünkre, hogyan látja a magyar juh-
ágazat jelenlegi helyzetét, jövőképét,
és milyen új tenyésztési szempontokat
lát szükségesnek.
Valóban olyan mostoha gazda-
sági és piaci körülmények között
dolgoznak a magyar juhtenyésztők,
ahogyan gyakorta hallani? Hogyan
jellemezné röviden az ágazat jelen-
legi helyzetét?
Előrebocsátom, hogy saját szak-
mai véleményem, amit természetesen
ebben a beszélgetésben is képviselek,
nem minden esetben egyezik mások
álláspontjával. Az ágazat jelenlegi
helyzetéről hosszasan lehetne beszél-
ni, de bevezetőül hadd bocsássam ren-
delkezésre a Magyar Juhtenyésztő
Szövetség e témában megjelent sta-
tisztikai adatait (Sáfár L. és m.tsai,
2006), ami nagyon beszédesen mutatja
az ágazat fő jellemzőit.
Tudni kell, hogy a juhtartók által
használt szántóterület 55%-a és a
gyepterület 58%-a bérelt terület, tize-
dük pedig egyáltalán nem rendelkezik
saját földterülettel. A gazdálkodók
86%-a egyéni állattartó, 13% a magán-
tulajdon alapú társulások aránya. Az
állomány 87%-a merinó jellegű, az ún.
törzstenyészetekben ez az arány ala-
csonyabb. Így nagyon sok tenyészet-
ben gyakorta nem megfelelőek a tartá-
si körülmények, elégtelen a takarmá-
nyozás, és gyenge az állományok
egészségi állapota. A felsorolt hiányos-
ságok következménye a gyenge szapo-
rulati mutató és a végtermék bárá-
nyok kifogásolható minősége. Az ága-
zatban tőkehiány van, és gyakorta
nem megfelelő a szakmai színvonal
sem. Nagyon sok az alapvető tenyész-
tési ismeretekkel sem rendelkező juh-
tartó, közöttük sok a ,,kényszervállal-
kozó". Ilyen viszonyok között gyenge
az innovációs készség és a
szaktanácsadás iránti igény,
fogékonyság. A nagyobb te-
nyészetek esetében az el-
mondottak kevésbé érvé-
nyesek, az ő problémáik más
jellegűek. Az ún. törzste-
nyészetekben történik a te-
nyészállat-előállítás. Jelen-
leg a tenyészkos- és te-
nyészjerkepiac nyomott, ez
a nagyon költséges tenyész-
tési munka színvonalát ne-
gatív irányba befolyásolja,
és csökkenti e tenyészetek
jövedelmezőségét.
Az ágazatban mutatkozó
tőkehiányra és bizonyos
mértékig talán a csökkenő
tenyésztési kedvre utal a
tenyészjerkelétszám kedve-
zőtlen alakulása. A 2006. évi
MJSZ-nyilvántartásban
csupán 21.721 db éven aluli
egyed szerepel, és figyelem-
be véve az anyajuhlétszá-
mot, ez előrevetíti a populá-
ció elöregedését és a várha-
tó létszámcsökkenést.
Hogyan látja szakmai
szempontból: van esély az
állatlétszám növelésére és
a termelés felfutására a következő
időszakban? Egyáltalán minek a
függvénye lehet ez?
Az ország juhállománya megítélé-
sem szerint tovább fog csökkenni. Ha
a minőségi igények növekednek, ez a
csökkenés még nagyobb mértékű lesz,
a tőkehiányos és/vagy szakmailag
gyenge vállalkozások ezeket az igé-
nyeket nem fogják tudni kielégíteni,
ezért beszüntetik vagy minimális
szintre csökkentik tevékenységüket.
Az ágazatra nézve a legnagyobb csa-
pást az jelentené, ha betiltanák az élő-
állat-szállításokat, és a bárányokat vá-
Merre tart a magyar juhászat?
A juh ,,környezetbarát állat", amely egyben a tájhasználat legszakszerűbb követelményeinek is eleget tesz.
A juhászat kiváltképpen azokon a gyenge termőhelyi adottságú területeken terjedt el az országban, ahol legnagyobb a
munkanélküliség, hiszen munkaalkalmat teremt, segíti a lakosság megtartását és tájvédelmi szempontból is nagyon fontos.
Dr. Fésüs László professzor
MezőHír ˇ 2007/8
106
ÁLLATTENYÉSZTÉS
gott állapotban kellene értékesíteni.
Szerencsére ennek az uniós rendelke-
zésnek a meghozatala pillanatnyilag
még távolinak tűnik.
A szaporulati mutatók és a vágóbá-
rány minőségjavulása tekintetében az
előrelépés alapvető feltétele a tartási,
takarmányozási és állategészségügyi
viszonyok számottevő javítása lenne,
ez a fentebb körvonalazott körülmé-
nyek között főleg a kisebb tenyésze-
tekben jelenleg nehezen képzelhető
el.
Milyen ma a tenyésztési munka
színvonala a hazai juhászatokban,
és hogy van megelégedve a fajta-
használattal? Esetleg további fajták
tenyésztésbe vonására lenne szük-
ség ma a jobb piacra jutás érdeké-
ben Magyarországon?
Az előbbiek rendezése után vagy
azzal egyidejűleg meg kell valósítani
az Állattenyésztési Törvény által előírt
minőségi apaállat használatot az áru-
termelő tenyészetekben is. Ez szigorú
és hatékony hatósági ellenőrzés nélkül
nem lesz eredményes.
Ha ragaszkodunk a minőségi apaál-
lat használatához, számolni kell annak
létszámcsökkentő hatásával, a nem
profitábilis vállalkozások esetleg be-
szüntetik tevékenységüket. Ha viszont
nem tesszük kötelezővé, és nem ellen-
őrizzük szigorúan a minőségi apaálla-
tot, akkor marad a jelenlegi helyzet,
vagyis nem lesz minőségjavulás, és
nem emelkedik a tenyésztői munka
színvonala sem.
Sokak véleményével ellentétben
szerintem nem fajtaváltásra, hanem
megfelelő fajtahasználatra van szük-
ség. Tenyésztési téren előrelépés csak
a már körvonalazott hiányosságok
megszüntetésével és a megfelelő fajta-
használattal biztosítható. Sajnálatos,
de ki kell mondani, hogy a jelenlegi pi-
aci igények nem késztetnek minőség-
javulásra. Visszatérve a fajtaváltás
kérdésére; sok juhtartó az ,,igényte-
lennek mondott" merinóval sem képes
megfelelő szinten termelni. Visszakér-
dezek: mi történne ilyen viszonyok kö-
zött a honosodási problémákkal küzdő
igényes import fajtákkal?
Úgy érti ezt, hogy a világfajták
jelen vannak az országban, és még-
sem élnek a termelők az általuk
nyújtott előnyökkel? Vagy a piac
nem honorálja a tenyésztési munka
újabb eredményeit?
A helyes fajtahasználattal koráb-
ban már sokat foglalkoztunk. Több he-
lyen írásos formában is hangsú-
lyoztuk és hangsúlyozzuk a kereszte-
zések jelentőségét. Magyarországon
szinte valamennyi jelentős világfajta
rendelkezésre áll, a jelenleg előállított
tenyészkosok megfelelő érdeklődés hi-
ányában azonban sok esetben nehezen
értékesíthetők. A fajtatiszta állományt
tenyésztők még több tenyészkos előál-
lítására lennének képesek, ha lenne rá
igény.
Véleményem szerint, a helyes fajta-
használat lassú terjedésének három fő
oka van. Egyik a szakismeret hiánya, a
másik pedig az, hogy a magasabb szin-
ten termelő keresztezett állományok
igényeit tőkehiányos viszonyok között
a juhtartók nem képesek kielégíteni. A
harmadik ok, és talán ez a legmeghatá-
rozóbb, hogy a jelenlegi piaci kereslet
ahogy az imént is említettem nem
ösztönöz a minőség javítására.
A fajtaváltással kapcsolatban pedig
van egy további lényeges szempont.
Ma mindenféle központi irányítás nél-
kül mindenki olyan fajtát tarthat, illet-
ve tenyészthet, amilyet akar, az EU-
ban a határok nyitottak, a fajtamoz-
gást senki nem gátolja. A magángaz-
dálkodó maga döntheti el, mit akar sa-
ját kockázatára tenni. A folyamat ter-
mészetesen irányítható, pl. a termelői
csoportokon keresztül. E szerveződé-
sek elsődleges célja ne a bárányfelvá-
sárlás és -értékesítés legyen, fokozato-
san törődni kell a juhtartók szakmai
továbbképzésével, a megfelelő fajta-
használat népszerűsítésével, és segíte-
ni az ágazat szereplőit a költséges te-
nyészállatok beszerzésében.
Az ágazat jövőjét sokan és sok
helyen sötéten festik le. Valóban
ilyen kedvezőtlen a juhászat ökonó-
miája? Felkészületlenek az ágazat-
ban dolgozók az új kihívásokra,
vagy csak nem élünk az EU vonat-
kozó támogatási lehetőségeivel?
Magyarországon szinte valamennyi jelentős világfajta rendelkezésre áll
Tenyészetek és anyajuhlétszámok:
1-50 anyajuh
45,50%
anyák 6.68%-a
51-100 anyajuh
16.64%
anyák 1.44%-a
101-500 anyajuh
31.75%
anyák 47.01%-a
501-1000 anyajuh 4.88%
anyák 21.90%-a
1000 anyajuh
1.23%
anyák 16.35%-a
Nőivarú juhok létszámának alakulása
2003
1.153.000
2004
1.217.000
2005
1.184.000
2006
1.158.000
Regisztrált tenyészetek száma:
2003
7.582
2004
7.757
2005
7.712
2006
7.584
Törődni kell a juhtartók szakmai továbbképzésével, a
megfelelő fajtahasználat népszerűsítésével, és segíteni az
ágazat szereplőit a költséges tenyészállatok beszerzésében
MezőHír ˇ 2007/8
108
ÁLLATTENYÉSZTÉS
Az ágazat jövője szempontjából
nagyon fontos tényező az önköltség
csökkentése. Ez nagyon összetett, sok-
tényezős probléma. Az ágazatot sok
költség terheli. Az elégtelen vagyon-
biztonság miatt az épületek és az álla-
tok őrzése többletkiadást kí-
ván. A tenyésztési, jelölési,
nyilvántartási és állategész-
ségügyi költségek sem elha-
nyagolhatóak. A különféle
szűrővizsgálatok, legújab-
ban pl. a surlókór genotipi-
zálása, tovább növelik az ál-
lattartókra nehezedő terhe-
ket. Továbbá nem elhanya-
golhatóak az alkalmazottak
bér- és járulékos költségei
sem.
A jövedelmezőség és az
ágazat jövője szempontjából
továbbra is nélkülözhetetle-
nek az EU-s és hazai támo-
gatások. A MÁSZ minden
fórumon harcol az egész ál-
lattenyésztési ágazat, ezen
belül a juhágazat érdekei-
ért. Sok esetben azonban
csökkentheti az eredmé-
nyességet a szakértelem tel-
jes hiánya vagy elégtelensé-
ge. A megfelelő alapképzett-
séggel nem rendelkező juh-
tartókat a szaktanácsadás csak egy bi-
zonyos mértékig segíti, nagyobb előre-
lépés akkor várható, ha a tulajdonosok
között nagyobb arányban lesznek kö-
zép- és felsőfokú agrárvégzettségű
szakemberek.
A jelenlegi szaktanácsadói rendszer
eddig nem megfelelően szervezett, a
rendelkezésre álló források felhaszná-
lása nem kellő hatékonyságú. Az egye-
temek, a kutatóintézetek, a termelési
rendszerek, a tenyésztőszervezetek és
a kamara mind végez valamiféle tevé-
kenységet, viszont az eredményesség
véleményem szerint vitatható. Lénye-
ges javulásra esélyt a jelenlegi rend-
szerben nem látok. A tevékenység ha-
tékonyságát nagyban hátráltatja,
hogy a juhtenyésztő vállalkozások
nagy része forráshiány következtében
képtelen innovációra, még akkor is, ha
felismeri annak szükségességét.
Professzor úr vázolta a juhága-
zat sajnálatosan rossz állapotát,
hátrányos piaci helyzetét, ugyanak-
kor mégis úgy tűnik, hogy ,,lát fényt
az alagút végén". Milyen lehetősé-
gek kínálkoznak megítélése szerint
a közeljövőben arra, hogy egy meg-
újulási folyamat elindulhasson?
Kétségtelenül sok változásra van
szükség pl. a tejtermelés és tejfeldolgo-
zás terén, ezzel e helyen nem lehet rész-
letesen foglalkozni. Az ágazat jövője
szempontjából fontos lenne a jelenlegi
piaci lehetőségek megőrzése, esetleg to-
vábbfejlesztése. Nyugat-Európa egyre
nagyobb mértékben nettó importőr juh-
húsból hangsúlyozom bárányhúsból ,
és ez várhatóan a jövőben is így marad,
főként a farmalapú támogatás miatt;
ezekben az országokban ugyanis várha-
tóan tovább csökken a juhlétszám. Az
előrejelzések szerint a fogyasztás ezzel
egyidejűleg évente 1-2%-kal nő. A ma-
gyar juhágazat piaci pozíciója tehát biz-
tató, de ezt a kínálkozó kedvező helyze-
tet csak hatékony és minőségi termelés-
sel leszünk képesek kihasználni. A hely-
zetet némiképp árnyalja az ausztrál és
új-zélandi bárányhús ,,nyomulása" az
európai piacon. Kiemelt fontosságúnak
tekintem a termelési csoportok számá-
nak növelését, a szövetkezetekben folyó
tenyésztési munka összehangolását és
színvonalának emelését. Nagy hang-
súlyt kell helyezni a jövőben
termelői tulajdonban levő vá-
góhidak, húsfeldolgozók és
tejüzemek létesítésére. Per-
sze, mindemellett elengedhe-
tetlen a termőföld tulajdonvi-
szonyainak megnyugtató
rendezése, figyelembe véve
az állattenyésztés igényeit.
Milyen üzenete lenne
a hazai elkötelezett juhte-
nyésztők és juhtartók szá-
mára, ami kitartásra sar-
kallná őket, jóllehet az ön
által vezetett szövetségen
keresztül bizonyára éppen
eleget beszélnek aktuális
szakmai kérdésekről.
Számba vettük a juhá-
szat jelenlegi helyzetének
néhány fontos jellemzőjét,
és elemeztük a problémákat
az általam legfontosabbnak
vélt szempontok szerint,
amelyek figyelembe vétele
nélkül az ágazat helyzete
nem javítható. Néhány eset-
ben megkíséreltem javaslatot tenni a
problémák orvoslására és a jövőbeni
konkrét lépésekre vonatkozóan. Véle-
ményem szerint az ágazatban középtá-
von átrendeződés várható, különösen,
ha figyelembe vesszük az újonnan
csatlakozott szomszédaink Románia,
Bulgária juhtenyésztésének helyze-
tét, és az EU-támogatások terén vár-
ható bekövetkező változások hatásait.
Az átrendeződés eredményeként a ha-
zai juhlétszám valószínűleg csökkeni
fog, de hogy ez milyen ütemben és mi-
lyen mértékben történik, azt ma még
nem tudjuk megmondani. A jelenlegi
anyajuhállomány 85,2%-a a 100 anya-
juhnál többet tartók birtokában van.
Ezek a tenyészetek rendelkeznek a
legnagyobb fejlődési potenciállal, de a
fejlődés csak akkor valósul meg, ha al-
kalmazkodnak a változó piaci helyzet-
hez. Ha ez sikerül, akkor a juhágazat
pozitív irányban mozdulhat el; hosz-
szabb távon akár még állatlétszám-nö-
vekedés is bekövetkezhet.
Nagy Zoltán
A fogyasztás évente 1-2%-kal nő
A tevékenység hatékonyságát nagyban hátráltatja, hogy
a juhtenyésztő vállalkozások nagy része forráshiány kö-
vetkeztében képtelen innovációra
