 |
MezőHír :: Mezőgazdasági Szaklap :: XI. évfolyam :: 2007-09 :: szeptember |
MezőHír ˇ 2007/9
22
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Ez az időjárási anomália magas hő-
mérséklet esetén gátolja a növényzet
fejlődését, sőt akár teljesen tönkre is
teszi az állományokat. Legnagyobb
mértékű a kár akkor, ha a hosszabb
időre terjedő szárazság hó nélküli tél
után következik, így a téli nedvesség
hiányát a tavasszal elég gyakori és bő
esőzés sem pótolja. Ilyenkor az őszi ve-
tések is tetemes kárt szenvedhetnek, a
talaj nem készíthető el megfelelő mi-
nőségben a tavaszi vetések alá. Így hi-
ányos kelés, erőtlen kezdeti fejlődés
jellemző a kultúrnövényekre, az égető
napsugarak és a forró szelek nemcsak
a vetéseket sanyargatják, hanem a ré-
teket és a legelőket is lepörkölik, va-
gyis aszály áll be, amely néha nagy te-
rületekre is kiterjed, s egyike a legfé-
lelmetesebb elemi csapásoknak. Nos,
az ország egyes részein jellemzően ez
a helyzet állt elő az idei nyáron is, ami
áremelkedések láncolatát indította el a
terménypiacon, és ebből következően
szinte minden kapcsolódó területen.
Az országban az aszály okozta
rendkívüli területi egyenlőtlenségek
felvetik a kárenyhítés kérdését, a tava-
szi fagykárok mintájára. Az aszály biz-
tosítására és kárenyhítésére azonban
nem volt még példa eddig a magyar
mezőgazdaságban. Az idei aszály még-
is sajátosan más, mint a korábbiak,
mert egyes térségekben teljes élettani
átrendeződést hozott a kultúrákban,
másrész meglepő ökonómiai vonzattal
is járt, elsősorban a világban indukáló-
dó hiányjelenségek miatt. Míg a csapa-
dékban gazdagabb vidékeken és az
öntözött táblákon szinte teljes ter-
méssel lehet számolni, a piac fokozott
érdeklődése következtében kétszeres
áron, addig az aszályos területeken
alig fél termés, vagy még kevesebb
mutatkozik kukoricából. A termés-
mennyiség persze lényegesen kisebb
lesz, viszont egyes kedvező helyzetben
lévő kukorica-, búzatermelők ilyen ma-
gas árbevételre még soha nem számít-
hattak, mint az idén. Az állattenyész-
téssel foglalkozók helyzete azonban
katasztrofálisnak tűnik akkortól, mi-
helyt elfogy a múlt évből származó ta-
karmány...
A gabonapiac reakciói
Az aszály miatt csak fele termést
ígérő, méregdrága kukorica és a múlt
évinél lényegesen kevesebb, 3,6 millió t
búza várhatóan gyorsan emelkedő ár-
hullámot indít el. A búzatermesztők
még aránylag jól átvészelték az
aszályt, hiszen a kisebb termésért kár-
pótolta őket a magasabb ár. A Gabona-
termesztők Országos Szövetsége sze-
rint búzából több mint egymillió ton-
nát exportálhatnak is a tervek szerint,
jóllehet a termelők egy része egyelőre
,,őrzi" a termést, még magasabb ára-
kat várva az őszinél ami közel 50.000
Ft/t a tavaszi időszakban.
Annál nagyobb a baj a kukoricaföl-
deken, ahol már júliusban aratott az
aszály. A becslések szerint szinte biz-
tos, hogy a vetésterület alapján nyolc-
millió tonnára várt termésből jó eset-
ben csak 4 millió teremhet meg. A ké-
sőbbi csapadék, ill. eloszlásának a
függvénye, hogy ez a becsült mennyi-
ség tovább apad vagy sem. Augusztus
közepén ugyan alaposan megnyíltak az
ég csatornái, de ez már csak azokon a
kukoricákon segített, amelyek még
bírták a szárazságot, vagy ahol öntöz-
ték a területet. A kukorica a mennyi-
ségtől függetlenül is drága lesz, ezért
lenne nagyon fontos az EU hazai inter-
venciós raktáraiban lévő 1,7 millió ton-
na készletének itthon tartása, ebben
az esetben ugyanis legalább nem lenne
szükség importra. Már július végén
történelmi csúcson tonnánként
50.000 Ft körüli áron lehet új termésű
kukoricát jegyezni, és ez az árszint jel-
lemzi egész Európát. Az sem zárható
ki, hogy a termelők a jobb külföldi ár-
ajánlatokra adják el a tengerit, ami
mégis hiányt generál a hazai piacon.
Gráf József földművelésügyi és vi-
dékfejlesztési miniszter, látva a kuko-
rica körül kezdődő anomáliákat, azt
nyilatkozta, ha szükség lesz rá, az álla-
mi tulajdonban lévő gabonakereske-
delmi cégek akár egymillió tonna ku-
koricát is vásárolnak, hogy az ország-
ban ne legyen takarmányhiány.
Felszabadították az intervenci-
ós kukoricakészleteket
A rendkívüli időjárás miatt várha-
tóan bekövetkező takarmányhiányra
való tekintettel az unió felszabadította
a belpiaci felhasználók számára a ren-
delkezésre álló intervenciós készleteit.
A pályázatok beadására hetente van
lehetőség a Mezőgazdasági és Vidék-
fejlesztési Hivatalhoz (MVH), jelentet-
ték be még július 20-án. A magyar ál-
lattenyésztők elemi érdeke, hogy a
Magyarországon lévő mintegy 1,7 mil-
lió tonna uniós intervenciós kukorica-
készlet lehetőleg ne kerüljön ki az or-
szágból, azt a magyar állattartók hasz-
nálhassák fel. Az intervenciós készle-
tekhez az állattartással foglalkozó gaz-
dálkodók pályázat útján juthatnak
Az aszály sajátos helyzetet teremtett
Az aszály olyan időszakot jelent, amelyben a sok éves átlagnál kevesebb csapadék hullik,
vagy ha a csapadékmennyiség egészében véve eléri is az átlagosat, hosszabb időre kiterjedő szárazság áll be.
Már a napraforgó is megsínylette
2007/9 ˇ MezőHír
23
hozzá, amelyeket mielőbb be kell nyúj-
tani. Magyarország számára 600 ezer
tonna pályázható takarmánykukorica
áll rendelkezésre, amelynek ára ton-
nánként 140-150
/t között mozgott. A
pontos pályázati feltételekről az MVH
nyújt felvilágosítást az érdeklődőknek.
A magyar gazdálkodóknak gyorsan
meg kell tenniük a szükséges lépése-
ket, ha őszi takarmányszükségletüket
időben biztosítani kívánják, mivel
mind a 27 uniós tagállamban nagy az
érdeklődés az intervenciós készletek
iránt. Ezért a minisztérium kérte a
terméktanácsokat is, hogy saját eszkö-
zeikkel segítsék a folyamatot. Közben
már a nagy uniós igény miatt augusz-
tus derekán 220
/t árat is lehetett
hallani, amiért vettek az uniós ma-
gyar tárolóban lévő készletből, s ez
óriási európai hiányt jelez.
Mégis szükséges
az intervenció fenntartása?
Az elmúlt két év bőséges mezőgaz-
dasági termése után az aszály okozta
hiány miatt az egész élelmiszer-ágaza-
tot érintő áremelkedés indulhat meg.
Ez ismételten felveti a piaci zavarok
elhárítására szolgáló intervenciós
rendszer további fenntartásának szük-
ségességét. Érdekes módon az uniós
szakemberek nagyon gyorsan lemond-
tak korábban a rendszer fenntartásá-
ról, ami a kezdeti létrehozása után
azért is meglepő, mert az időjárási
anomáliák immár tényszerű megválto-
zásával lehet számolni a jelenben és a
közeljövőben is. Lehet, hogy lobbizni
kell a rendszer megtartása mellett,
vagy a kríziskezelést kell azonnal meg-
kezdeni, a brüsszeli döntéshozók tisz-
tánlátása érdekében.
Gabonapiaci szakértők szerint ez
valóban sürgős lenne, ugyanis az Eu-
rópai Bizottság általában saját felmé-
réseiből dolgozik. Belső tudományos
szolgálata most hozta nyilvánosságra
Európára vonatkozó éves termésho-
zam-előrejelzését. Ebben megállapít-
ják, hogy a júniusi és júliusi kánikula
miatti rendkívüli visszaesés különösen
Bulgáriát, Magyarországot, Romániát,
Szlovákiát és Csehországot sújtja.
Brüsszelben azonban úgy látják, hogy
A megművelt tarlón a szárazságban sem árvakelés, sem kelő gyomok nem láthatóak
MezőHír ˇ 2007/9
24
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Magyarországon az átlagos hozamhoz
képest csak 6,7%-kal csökken a kuko-
ricatermés. Ebből a felületes becslés-
ből nyilvánvalóan kitűnik, hogy egyál-
talán ,,nincsenek képben" a döntésho-
zók, és az informátoraik sem állnak a
helyzet magaslatán.
Ijesztően magas
takarmányárak
A várakozások szerint a húsfélék
10-30%-kal kerülhetnek majd többe a
takarmány árának emelkedése miatt.
A Vágóállat és Hús Terméktanács sze-
rint Magyarországon a sertéstartás
költségeinek átlagosan 65%-át a takar-
mányköltség adja. Amikor a kukorica
tonnája 32.000 Ft-ra emelkedett, a
sertés felvásárlási ára pedig 240
Ft/kg-ra csökkent, már megbomlani
látszott az egyensúly. Az 50.000 Ft/t
kukoricaár viszont tovább növeli majd
a költségeket, ami ellehetetleníti a ser-
téstartókat, áráthárítási kezdeménye-
zéseik egy része elolvad a kereskedők-
kel folytatott tárgyalásokon, s a teher
nagyobbik hányadának megfizetése
végül mégis a fogyasztóra marad.
A Baromfi Terméktanács szakértői
is hasonló megállapításra jutottak, az-
zal a kiegészítéssel, hogy a baromfitar-
tók egy része már most amikor még
az olcsóbb takarmányt használják
szeretne minél előbb megszabadulni
az állatállománytól. Esetükben ez lé-
nyegesen könnyebben és gyorsabban
megy, mint a sertés- vagy a szarvas-
marhatartóknál, de emögött megjele-
nik a munkanélküliség, a gazdasági ta-
nácstalanság. A hazai termék hiánya
miatt pedig egyre nagyobb lesz a fo-
gyasztók kiszolgáltatottsága a minő-
ség és az árak tekintetében, hiszen is-
mét ellepi az országot az import, annak
összes nyomon követhetőségi problé-
májával.
A takarmányvásárlás segítése
Az aszály az egész országot sújtja,
de Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Bé-
kés és Hajdú-Bihar megyékben külö-
nösen nagy a kár, ahol a határban már
augusztus elejére leszáradt a kukori-
catermés nagy része, a magyar össz-
termés közel 40%-a.
Egyes érdekképviseleti szervek az-
zal a javaslattal álltak elő, hogy az Eu-
rópai Bizottság támogatását kell elér-
ni, hogy a még meglévő intervenciós
gabonakészletek megvásárlásakor
technikai előnyt is élvezzenek a hazai
piaci szereplők, állattartók. Az állat-
tartók számára 50%-os kamattámoga-
tásos hitelhez jutást javasoltak, hogy
takarmányt vásárolhassanak és kész-
letezzenek. A tejtermelők kedvezőbb
pénzügyi helyzetbe kerülnének, ha mi-
előbb megkapnák a 2007-es tejtámo-
gatási okiratot a Mezőgazdasági és Vi-
dékfejlesztési Hivataltól (MVH), ek-
kor ugyanis faktorálással azaz a kö-
vetelés azonnali eladásával pénzhez
juthatnának, és abból takarmányt vá-
sárolhatnának. A javaslatcsomagban
szerepel az is, hogy az MVH vizsgálja
felül, mely támogatás kifizetését lehet
előbbre hozni, ugyanis a gazdáknak
most minden fillérre szükségük van,
hogy még az olcsóbb takarmányból
tudjanak vásárolni.
Az aszály miatt kialakult magas,
tonnánkénti 55-60 ezer forintos takar-
mányárak már megfizethetetlenek az
állattartók számára. Napjainkra már
többe kerül a takarmány, mint ameny-
nyi a vágóállat élősúlya, amire 50 éve
nem volt példa. Eközben a vágott fél-
sertés ára csökken, annak ellenére,
hogy a takarmány alapanyag ára meg-
duplázódott. A magyar gazdák már
egyre kevésbé számíthatnak a hazai
raktárakban tárolt uniós intervenciós
kukoricára, hiszen, mintegy 260 ezer
tonna kukoricát értékesített az unió,
amely mennyiség valószínűleg külföld-
re kerül.
Politikusi magánvélemény
A gazdálkodásban érdekelt egyik
országgyűlési képviselő is hangot
adott véleményének, miszerint a ma-
gas takarmányárak miatt a gazdák in-
kább leadják a sertéseiket, és ezzel to-
vább növelik a túlkínálatot. Számításai
szerint ezért az élősertés felvásárlási
ára 200 Ft/kg-ra fog csökkeni, utána
pedig a termelők kivárnak, és nem állí-
tanak be hízókat, ami hazai alapanyag-
hiányt okozhat.
Úgy fogalmazott, hogy: ,,100 milli-
árd Ft befektetéssel kukoricavásár-
lással a kormány többszáz-milliárd
Ft-ot takaríthatna meg". Ennek elma-
...és ahol már későn jött az öntözés
Ahol öntözéssel segítették a kukoricát...
2007/9 ˇ MezőHír
27
radása esetén ugyanis növekedhet a
nyugdíjas fogyasztói kosár, ami nyug-
díj kiegészítést tesz szükségessé, a
magyar sertés- és baromfiállomány a
felére csökkenhet, ami több tízezer
ember megélhetését veszélyezteti, s az
álláskeresők és a szociális segélyek ki-
fizetése több tízmilliárd forintot tehet
ki. A belföldi fogyasztás visszaesése
pedig újabb munkahely, áfa és költség-
vetési pénzek kiesését okozhatja.
Miután válságba kerül az állatte-
nyésztő, -tartó ágazat, a kormányzati
negyedre szánt forrást kellene véle-
ménye szerint a felvásárlás céljaira
átcsoportosítani, akár hitelből is.
Kártalanítási elképzelés
A kormány eredetileg ötmilliárd fo-
rinttal csatlakozott ahhoz a kárenyhí-
tési alaphoz, amelyhez a gazdák éven-
te hektáronként 3000 Ft-os tagdíjat fi-
zetnek, ha ültetvényt, 1000 Ft-ot, ha
szántót szeretnének biztosítani. A gaz-
dák képviselői 25 milliárd Ft-os állami
hozzájárulást szerettek volna, de most
már nyolcmilliárddal is elégedettek
lennének. Ez, úgy tűnik, meg is lesz,
igaz, nem közvetlenül a kárenyhítő
alapban. Az eddigiekhez a hárommilli-
árd Ft-ot olyan kárenyhítő intézkedé-
sek révén tenné hozzá a kormány, mint
a kamattámogatás, a garanciavállalás.
Korábban szó volt arról, hogy újból
megnyitnák a kárenyhítési alapot,
hogy az a több ezer gazda, akinek ki-
sebb, zártkerti, belterületi területén
pusztított a fagy, valamicske kárpót-
láshoz jusson. Számukra azonban az
utólagos csatlakozást mégsem teszik
lehetővé. Ez viszont nem jelenti azt,
hogy ők nem kapnának pénzt. Az alap
uniós engedélyhez kötött megnyitása
helyett az EU-ban alkalmazott, úgyne-
vezett ,,de minimis" csekély összegű
támogatási formával élhet a kor-
mány, miután a hozamkiesés nagysá-
gát meghatározták.
Nagy kár, kis
kárenyhítés a jövőben
Teljes agrárkár kifizetetéséről nem
lehet szó hangzott el néhány hónapja
a jövendölés , és mára ez valós, keze-
lendő ügyként vetődik fel a tavaszi
fagykárt szenvedett termelők eseté-
ben. A kormány az uniós szabályok
mentén mozogva a károk 8-10 százalé-
kát fizetheti ki, és a támogatás egy jó
része igencsak egyedi. A jövőben az,
aki nem köt az állami alappal ,,biztosí-
tási szerződést", nem számíthat segít-
ségre. Csak enyhíthet a károkon, az
alapgondokat nem oldhatja meg az a
kormánydöntés, amely alapján összes-
ségében mintegy kilencmilliárd Ft,
nagy részben rendkívülinek tekinthető
segítséget kaphatnak a tavasszal fagy-
és viharkárt szenvedett gyümölcster-
mesztők. A kárenyhítés most elfoga-
dott módjával több tárca sem értett
egyet, különösen a zártkerti, belterü-
leti ingatlanokon bekövetkezett károk
esetében.
A szaktárca tervei szerint a közeljö-
vőben a kárenyhítés teljes rendszere
átalakul nagyobb részben hasonlít-
hat az üzleti biztosítási modellre: a jö-
vőben tényleg csak azok kaphatnak
bármiféle kompenzációt, akik maguk
is részt vállalnak a kockázatban. Az
agrártárca a jelenlegi kárenyhítéshez
olyan megoldást dolgozott ki, amely
után a rendkívüli segélyben részesülő
gazdák nagy része a következő három
éven belül hasonló támogatásban nem
részesülhet. Ez főként a belterülete-
ken, önhibájukon kívül kárt szenvedett
termelőket érinti.
A tárca egyelőre közre nem adott
elképzelései szerint a jövőben nagyobb
szerepet kap az önkéntes és megfize-
tett kockázatvállalás. Eredetileg ez
volt a célja a kárenyhítési alap létreho-
zásának is. Az akkori elképzelés sze-
rint azok a gazdák kaphattak volna
csak segítséget innen, akik előre befi-
zetik a piacon kínált üzleti alapúnál jó-
val alacsonyabb ,,biztosítási díjat". Ám
az óriási károk láttán utóbb az állami
alapot megnyitották, így az most nem
a normális biztosítási rend szerint mű-
ködik; a belépéssel a biztos kárenyhí-
tést ,,vásárolják meg" a termelők.
Az aszály pedig úgy tűnik teljesen
más kategóriának számít, sokkal meg-
foghatatlanabb károkat okozott az
idén. Természetesen a kiesések ösz-
szegzésére még nincs mód, de az már
tapasztalható, hogy a piac a termelők
segítségére sietett. Emelkedő, sőt
duplázódó felvásárlási árakon dolgoz-
nak a kereskedők, spekulálnak a ter-
melők. Izgalmassá és érdekessé vált a
terménypiac, mert a szerencséseknek
a kevesebb termés ellenére nem kár-
enyhítési gondjaik vannak, hanem a
nyereségük mértékét van módjuk nö-
velni. Esetükben jótékony hatású
aszályról beszélhetünk. A kevésbé sze-
rencsések viszont változatlanul kár-
enyhítésre szorulnának. Lehet, hogy
mégis csak szükség van utóbbiak
megsegítésére a februárban elindí-
tott állami kárenyhítési rendszer szi-
gorú fenntartására, netán továbbfej-
lesztésére?
NZ.
Aszályban szenvedő silókukoricák
