 |
MezőHír :: Mezőgazdasági Szaklap :: XI. évfolyam :: 2007-09 :: szeptember |
MezőHír ˇ 2007/9
44
NÖVÉNYTERMESZTÉS
A védett 1,3 millió hektár területen
évente átlagosan több mint 2 milliárd
Ft terményértéket ment meg, ami
egyértelműen azt bizonyítja, hogy van
olyan természeti csapás, amely ellen
ha korlátozott mértékben is lehet vé-
dekezni. Ilyen tehát az aszálykár mel-
lett az elemi károk közül a második
legjelentősebb káresemény, a jégkár.
Az eredményes védekezés sikere azon-
ban az összefogáson, a közös belátáson
és akaraton múlik.
Az Egyesülés igazgatója, Huszár
István növénytermesztési üzemmér-
nökként a termelői szférában is szer-
zett korábban tapasztalatokat, majd a
korábbi rakétás rendszerű jégelhárí-
tás alapjain a kollégái által elindított
talajgenerátoros elhárító rendszer te-
lepítését és alkalmazását tovább szor-
galmazta Baranya, Tolna és Somogy
megye területén. Lapunk felkérésére
most kifejtette véleményét a jégelhárí-
tó rendszer, illetve az aszálykár meg-
előzésének fontosságáról, különös te-
kintettel arra, hogy a felmelegedés
egyre inkább érezteti hatását. Ennek
egyik sajnálatos megnyilvánulása,
hogy szélsőségeket indukál az időjá-
rásban, és ,,átrendezi" a mezőgazdasá-
gi termelést. Ez mindenképpen felhív-
ja a termelők figyelmét arra, hogy sa-
ját érdekükben tegyenek a káros je-
lenségek ellen.
Mi a megoldás? Össze kell fogni, be
kell lépni a cél érdekében a kárenyhí-
tési alapba, egy nonprofit növénybizto-
sító egyesületbe, csatlakozni kell a jég-
eső-elhárítási rendszerhez, és így kö-
zösen lehet kárenyhítési eredménye-
ket elérni.
Mi volt a NEFELA Egyesülés
létrehozásának a célja?
A jégeső-elhárítás létrehozásának
és működtetésének célja az volt, hogy a
fent említett az országban a jégverés
által leginkább veszélyeztetett me-
gyék területén 1,3 millió hektár terüle-
ten védelmet biztosítsunk, és a jégkáro-
kat minimálisra csökkentsük. Ebben a
régióban ugyanazt a talajgenerátoros
jégeső-elhárítási eljárást alkalmazzuk,
amelyet a franciák már 9 millió hektá-
ron, a horvátok pedig a teljes mezőgaz-
dasági területükön bevezettek. Tájé-
koztatásul megemlítem, hogy Európá-
ban ezen kívül repülőgépes jégeső-el-
hárítást Ausztriában, Németországban
és Görögországban, rakétás jégeső-el-
hárítást Szerbiában, Ukrajnában, Mol-
dáviában és Bulgáriában működtetnek
a jégkárok csökkentése érdekében.
A leginkább veszélyeztetett megye Ba-
ranya, amely már korábban is részt
vett a megelőző, rakétás jégelhárítás-
ban. Fontos megjegyeznem, hogy az
Egyesülés alapítója és azóta is promi-
nens tagja az Országos Meteorológiai
Szolgálat, amely szervezet nélkül alig-
ha indulhatott volna el, és maradhatott
volna fenn a rendszer.
A NEFELA Egyesülés mellett
párhuzamosan működik a Baranya
Megyei Nonprofit Növénybiztosító
Egyesület, amelynek szintén ön az
igazgatója. Ez a rendszer is olyan si-
keres, mint a jégeső-elhárítás?
Ma a megye mezőgazdasági ter-
melésének valóban mintegy 30%-át
,,fogja" a Baranya Megyei Nonprofit
Növénybiztosító Egyesület, amely ki-
terjed a termelők szántóföldi tűz- és
jégkárbiztosításaira is. A nonprofit
szerveződés még gyerekcipőben jár az
országban, mindössze 30 egyesület mű-
ködik, és ez a növénybiztosítások 2%-át
öleli fel egyelőre. Ausztriában pl. már
csak nonprofit biztosítás létezik, ami a
termelők akaratából alakult így, és ami
idehaza is előrevetíti a növénybiztosítá-
sok és az általános biztosítások jövőjét.
Az egyesület 15 éves működése során
szembetűnő, hogy a nagyüzemi és a
magánszektor nagyon jól megfér egy-
más mellett ebben a rendszerben. A
taglétszám ma 192, amelyből 145 ma-
gán-, a többi jogi személy.
Az idei év különösen csapadék-
szegény volt a tenyészidőszakban, és
az előzmények, a gyenge tél is rosz-
szat sejtettek a növénytermesztők
számára. Mi az aszállyal kapcsola-
tosan az Egyesülés álláspontja, ho-
gyan lehet biztosítási megoldások-
kal védekezni, a károkat enyhíteni?
Az idei év tényleg rendkívüli, ami
már az elmúlt őszi időszak anomáliáival
kezdődött, majd ezt követte a rendkívül
enyhe és csapadékszegény tél. A tavasz
pedig áprilisi aszállyal folytatódott,
nem voltak nedvességtartalékok a fej-
lődő növények számára a talajban. A
nyári már az időjárás-változással ösz-
szefüggésbe hozható ún. hőségnapok
okozta aszályjelenség pedig betetézte
az idei évet. A károkozások rangsorá-
ban az aszály a vezető csapás, ami sze-
rencsére nem minden évben jelentke-
zik. Az ellene való védekezés lehetősége
nagyon korlátozott, elsősorban a kár-
enyhítést célzó agrotechnikai megoldá-
sok pl. vízmegtartó művelési módok,
fajtaválasztás, stb. jöhetnek szóba.
Ezekkel a lehetőségekkel a termelők-
nek kell élniük, központi kárenyhítő in-
tézkedés e tekintetben nincs. Jellemző
viszont az aszálykárenyhítés elleni küz-
delemben a nagy befektetés és a kis
eredmény, ami persze nem túl jól hang-
zik a termelők számára. Általában ezt a
helyzetet súlyosbítja a minden évben
nagy valószínűséggel jelentkező jégeső,
amely ellen viszont már a jégelhárító
rendszer kínál megoldást, így a halmo-
zottan jelentkező kár kivédhető. Az idei
és a korábbi években jelentkező aszály
a kellemetlenségek termés- és bevé-
telkiesés mellett ráirányítja a terme-
lők figyelmét a szélsőséges irányba el-
tolódó időjárási anomáliákra, a fokozó-
dó veszélyre, amely ellen csak a preven-
ció jelenti a kárenyhítő megoldást.
Nonprofit jégeső-elhárítási rendszer
a Dél-Dunántúlon
A NEFELA Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés ma az egyetlen olyan nem nyereségérdekeltségű,
ún. nonprofit szervezet, amely jégeső-elhárítási tevékenységet folytat Magyarországon.
Huszár István
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Ha az aszály ellen nincs is ga-
rantáltan jó biztosítási forma, csak
az önerőből elvégezhető prevenció, a
jégeső elhárítás rendszere viszont
már egy sokkal hatékonyabb rend-
szert kínál azok számára, akik be-
lépnek a tagok sorába.
A biztosítótársaságok adatai sze-
rint a talajgenerátoros jégeső-elhárí-
tás elmúlt 16 évében 72%-kal csökken-
tek a jégkárok a megelőző 28 év átla-
gához viszonyítva. Megállapítható,
hogy 1 Ft ráfordítással átlagban 21 Ft
termelési értéket mentettünk meg a
gazdálkodóknak, és emellett a magán-
személyek vagyonát, házát, kertjét,
stb. is védtük. Mindez igen nagy haté-
konyságot mutat, és egyben gondola-
tokat ébreszt a rendszer szélesebb kö-
rű kiterjesztésére. A jégeső-elhárítás
működtetését a három megye önkor-
mányzatai, hegyközségei, biztosítótár-
saságai és földművelői mellett a Föld-
művelési és Vidékfejlesztési Miniszté-
rium finanszírozza. Az állami támoga-
tás sajnálatos módon évek óta indo-
kolatlanul mérséklődik, ami szüksé-
gessé teszi a gazdák teljes körének
mind nagyobb szerepvállalását a nagy
értéket képviselő rendszer további
működtetésében. A jégeső-elhárítás
leginkább a földművelők, a kisebb és
nagyobb mezőgazdasági vállalkozók
érdekeit szolgálja. A gazdák egy része
már eddig is mellénk állt, részt vett a
védekezés finanszírozásában. Nem
nagy összegekről van szó, szántóföldi
kultúrák esetén hektáronként csupán
190 Ft/ha, ültetvény esetén 300 Ft/ha a
díja az 1 éves védelemnek. Sőt, az
Allianz Hungária Biztosító Zrt. és a
Generali-Providencia Biztosító Zrt. a
velük szerződésben álló, ill. náluk biz-
tosított gazdák esetében a biztosított
területük után a jégeső-elhárítás fenn-
tartásának 50%-át átvállalja. Tehát, ha
valaki e két biztosítótársaságnál bizto-
sít, akkor fizetendő költség-hozzájáru-
lás a felére csökken. A többi biztosító-
társaság közvetlenül a NEFELA
Egyesülést támogatja.
További előny a gazdák számára,
hogy a jégverés ellen védett területe-
ken alacsonyabb biztosítási díjakkal
számolnak a biztosítótársaságok, ez
akár több ezer Ft/ha megtakarítást je-
lenthet, nem beszélve a termelés biz-
tonságának növekedéséről. A kárcsök-
kentő szolgáltatáson kívül a hozzánk
csatlakozó földművelőket március kö-
zepétől október végéig heti két alka-
lommal meteorológiai távprognózissal
látjuk el, amely hatékony segítséget
jelenthet a munkák tervezésében.
A jégeső-elhárítás önök által
alkalmazott modern, hatékony rend-
szere ma már a hitetlenkedők szá-
mára is egyre meggyőzőbb. Ismertet-
né az olvasókkal a talajgenerátoros
jégeső-elhárítás elvi alapjait?
Természetes körülmények között
a jégszemek kialakulása a zivatarfel-
hőkben nagy magasságban, 10 C°, 15
C° hőmérsékleti szinten megy végbe.
Itt néhány nagyobb, erősen túlhűlt víz-
csepp megfagy, és ezek a jégszemkez-
demények a még folyékony halmazálla-
potú vízcseppeket összegyűjtve, igen
gyorsan növekednek. Ennek eredmé-
nyeként nagy jégszemek alakulnak ki,
amelyeket a feláramló levegő már nem
tud fenntartani, és azok nagy sebesség-
gel esve, rövid idő alatt elérik a talajt.
A jégeső-elhárítás során a talajfel-
színen levő talajgenerátorok égető ké-
ményéből kikerülő ezüstjodidot (AgI)
juttatunk a felhőrétegbe. Az AgI ré-
szecskéknek ahhoz, hogy hatásukat ki-
8000 Székesfehérvár, Deák u. 7.
Tel./fax: 22/504-664 ˇ Fax: 22/504-665 ˇ E-mail: mepet@mepet.axelero.net
Sörös István: 30/939-2754 ˇ Héger Gyula: 30/585-9515 ˇ Gyevnár Gyula: 30/586-3710
Patonai Lajos: 30/927-8584 ˇ Gergely Sándor: 30/585-8881
EN ISO 9001:2000
ZN 75.100.9408
InterCert
MezőHír ˇ 2007/9
NÖVÉNYTERMESZTÉS
fejthessék, nagy koncentrációban, és
még a jégszemek kialakulását megelő-
zően kell a zivatarfelhőkbe jutniuk. A
zivatarok kialakulását segítő melegle-
vegő-feláramlás konvekció , vala-
mint a hidegfrontok előtt megfigyelhe-
tő nagy területen meglévő feláramlás
segíti elő, hogy az ezüstjodid részecs-
kék a felhőbe juthassanak. A felhőbe
juttatott AgI kristályok lévén kris-
tályszerkezetük hasonló a jégéhez
elősegítik a túlhűlt vízcseppek fagyá-
sát. Így több jégszemkezdemény ala-
kul ki, és ezek egymással versenyezve
gyűjtik össze a még folyékony halmaz-
állapotú vízcseppeket. A jégképződés-
be való mesterséges beavatkozás nyo-
mán ugyan több jégszem keletkezik,
mint természetes körülmények között,
de a kialakuló jégszemek mérete ki-
sebb lesz. Ezek a jégszemek lassabban
esnek a föld felé, ezért hosszabb időt
töltenek a pozitív hőmérsékleti tarto-
mányban. Az így bekövetkezett olva-
dás nyomán jelentősen csökken a mé-
retük. Így az ilyen védelemben része-
sülő védett területen a jég által oko-
zott kár is kisebb lesz.
A zivatarfelhőkön belüli csapadék-
képződés mechanizmusa, illetve a ziva-
tarfelhők közötti kölcsönhatás nem te-
szi lehetővé, hogy bármely módszerrel
teljesen megakadályozzuk a komo-
lyabb károkat okozó jégesők létrejöt-
tét. A talajgenerátoros jégeső-elhárí-
tási rendszernél akkor alakulhatnak ki
nehézségek, ha egy gyorsan mozgó zi-
vatarfelhő úgy éri el a védett területet,
hogy abban a jégszemek már kialakul-
tak. Ezért indokolt a rendszer kiter-
jesztése és a szomszédos országokkal
való együttműködés.
A talajgenerátoros jégelhárítás
pontos és precíz működése, működ-
tetése persze alaposan megszerve-
zett munkát és szakértelmet igé-
nyel. Hogyan tudják a szerény anya-
giak mellett mégis biztosítani a
rendszer kifogástalan működését?
Az Egyesülésnek 4 főállású mun-
katársa van, de a nyári szolgálatok so-
rán további 8-10 fő meteorológus mun-
káját is igénybe vesszük. Az Egyesü-
lés tulajdonában lévő talajgenerátorok
működtetését pedig 141 kezelő megbí-
zásos jogviszonyban végzi. Jelenleg,
ahogy a fenti térképen látható, az
Egyesülés a három megye területén
141 talajgenerátort üzemeltet: Bara-
nya megyében 44-et, Somogy megyé-
ben 60-at, illetve Tolna megyében 37
darabot. A telepítésnél egy optimális
háló kialakítására törekedtünk, a ge-
nerátorokat 10 km-enként helyeztük
el. A generátorhálózat irányítása a
hármas-hegyi radarállomásról törté-
nik, ahol május 1-től-szeptember 30-ig
a meteorológusok 24 órás szolgálatot
teljesítenek.
A radarállomás MRL-5 típusú, két
csatornás, nagy felbontóképességű idő-
járási radarral van felszerelve, amely-
nek hatótávolsága 256 km sugarú kör.
Ezen a radaron minden csapadékot adó
felhőzet látható PPI (térképező), illetve
RHI (vertikális) üzemmódban. A radar
segítségével már nagy távolságból meg-
ítélhető egy-egy felhő jégveszélyessége,
fejlődési tendenciája, intenzitása, vonu-
lási iránya, sebessége stb. A meteoroló-
gusok munkáját segíti még egy
,,Meteosat" időjárási műholdvevő, és na-
ponta két tucat időjárás-előrejelzési tér-
kép. Ezek az eszközök és a szakember-
gárda lehetővé teszik, hogy a szolgálat
tudomást szerezzen minden olyan időjá-
rás-változásról, amely a térséget érinti.
Az adatok értékelése után a szolgá-
latot teljesítő meteorológus hozza meg
a döntését, hogy a generátorokat mi-
kor és mennyi időn keresztül kell üze-
meltetni. A beavatkozásokat minden
esetben a zivatarok érkező időjárási
frontok előtt legalább 2 órával kell
megkezdeni. Évente általában 40-50
beavatkozásra kerül sor, a generáto-
rok alkalmanként 2-10 órán keresztül
működnek, éves szinten egy generátor
200-260 órát üzemel.
Miért érdemes a termelőknek a
jégeső-elhárítási rendszerhez csat-
lakozniuk?
A NEFELA Egyesülés gerinchálózata
Az 1962-1990 közötti időszakban az átlag kárarány
3,6% volt. A talajgenerátoros jégeső-elhárítás 16 évét
figyelembe véve az átlag kárarány 0,99%
2007/9 ˇ MezőHír
47
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Úgy hiszem, a gazdaember ere-
dendően van annyira tisztességes,
hogy fizet azért a szolgáltatásért, amit
igénybe vesz, kifizeti a ráeső részt a
már említett 190 vagy 300 Ft/ha-t ,
különösen, ha tudja, hogy ebben a fele-
lősségben, közös tehervállalásban a
szomszédos területeken gazdálkodók-
kal osztozhat.
Talán már a klímaváltozás hatása,
hogy idén május 22-e és június 22-e kö-
zött a három megyében gyakorlatilag
minden nap volt jégveszélyes zápor, zi-
vatar. Miután minden nap védekez-
tünk a jégverés ellen, a károk itt nem
voltak számottevőek, ellentétben pl. a
Kecskemét és Győr térségében ta-
pasztaltakkal, ahol több helyütt tenisz-
labda és dió nagyságú jégdarabok ver-
ték el a termést, okoztak súlyos káro-
kat épületekben és autókban.
Sokan talán úgy vannak a jégeső-el-
hárítással, mint az áram- és vízszolgál-
tatással. Amíg van, észre sem vesszük
jelenlétüket az életünkben. Ám mi-
helyt áramszünet van, vagy kiszárad-
nak a csapok, szinte összeomlik körü-
löttünk a világ.
Jó eredményeink hallatán több me-
gyéből megkerestek már bennünket,
hogy teremtsük meg náluk is a jégeső-
elhárítás rendszerét. Ám a módszer
technikai háttere amivel itt a Dél-
Dunántúlon mi már rendelkezünk
csak jelentős beruházással, nagy áldo-
zatokkal teremthető meg.
A jelenlegi védett területen 1962-
1990 közötti időszakban az átlag kár-
arány 3,6% volt. A talajgenerátoros
jégeső-elhárítás 16 évét figyelembe vé-
ve az átlag kárarány 0,99%.
A két időszakot összehasonlítva
(1962-90, 1991-2006) megállapíthatjuk,
hogy lényeges, 72%-os kárcsökkenés
VORTEX típusú talajgenerátor
Év
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Kárarány (%)
3,64
0,6
0,5
1,4
1,2
2,1
1,5
0,34
1,4
0,17
1,16
0,18
0,55
0,27
0,56
0,43
A kárarány éves alakulása a rendszer működésének megindítása óta
MezőHír ˇ 2007/9
48
NÖVÉNYTERMESZTÉS
tapasztalható a térségben. Az adatok
összehasonlításából pedig az is kitűnik,
hogy Baranya megyében tevékenysé-
günkből adódóan éves szinten átlago-
san 1.095 millió Ft termelési értéket si-
került megóvni a jégveréstől. A foko-
zottan jégveszélyes térségben a rend-
szer léte növeli a növénytermesztéssel
foglalkozók termelésbiztonságát, ezen
kívül a lakossági kárcsökkentés terüle-
tén is jelentős eredményeket hoz.
A jégkárcsökkentő rendszernek a
közvetlen kárcsökkentő hatásán túlme-
nően a biztosítási díjak féken tartásá-
ban is szerepe van. A biztosítótársasá-
gok egy adott térségben szintén időso-
ros összehasonlításban vizsgálják a ká-
rokat, és ennek alapján állapítják meg
a növényjégkár-biztosítási díjakat. Ha
a károk hosszú távon csökkennek, ak-
kor a biztosítási díjakban is csökkenés
tapasztalható, mint a mi esetünkben a
jégeső-elhárítás működése alatt.
Becslésünk szerint Baranya megyé-
ben 2006-ban azonos biztosítási érté-
ket figyelembe véve a termelő 1.500-
2.100 Ft-tal alacsonyabb biztosítási dí-
jat fizet hektáronként, mint a kárcsök-
kentési időszak előtt, 1990-ben.
Lehet, hogy csak áthallás, de
úgy tűnik, hogy az eredmények is-
mertetése mellett segélykérés is el-
hangzott az Egyesülés részéről a
fennmaradás érdekében. Valóban
így van ez, vagy csak az általános
gazdasági recesszió gyűrűzik be az
önök munkájába is?
A nonprofit szabályok alapján
működő, közhasznú tevékenységet
folytató szervezet fenntartását több-
csatornás finanszírozás teszi lehetővé.
A rendszer működését a védett terüle-
ten levő földművelők, hegyközségek,
biztosítótársaságok, önkormányzatok
és 2006-ban 39%-ban az FVM biztosí-
totta. A jégeső-elhárítás jövője az érin-
tettek kezében van, hiszen ha össze-
fognak, szövetkeznek, és minél többen
lépnek be az Egyesülésbe, akkor a
rendszer minimális ráfordítással fenn-
tartható.
Az Egyesülés költségvetését, illet-
ve a tagok által fizetendő fenntartási
hozzájárulást a taggyűlés határozza
meg, ahol minden tag több mint 650
egy fővel képviselteti magát.
Összefoglalva tehát: a rendszer ak-
kor lesz hosszú távon működőképes,
ha a térségben élők felismerik a haté-
konyságát, és a nem túl megterhelő
költségek vállalásával hozzájárulnak a
további sikeres működéshez. Persze,
ehhez rá kell szánni az időt, és meg
kell ismerni a rendszer működését és a
hatékonysága tényszerű adatait. Ezért
példaértékű a Baranya megyei terme-
lői összefogás, mert akik beléptek, már
tökéletesen értik a rendszer lényegét,
és élvezik előnyeit. Ez a jövő, ez a meg-
oldás a kárenyhítésre, ezért várjuk
minden magánszemély és szervezet
érdeklődését, jelentkezését, így min-
den bizonnyal bővülni tud majd a rend-
szer, és a jó példa hatására az ország
más térségeiben is szerveződhet ilyen
közhasznú tevékenység.
Nagy Zoltán
A hármas-hegyi torony
FVM támogatás
39%
Földterülettel rendelkezők
32%
Biztosítók
6%
Saját bevétel
12%
Önkormányzatok
11%
A jégesőelhárítás fenntartási bevételeinek megoszlása 2006-ban
(bevételek 102 956 EFt.)
0
2
4
6
8
10
12
14
16
18
20
1962
1963
1964
1965
1966
1967
1968
1969
1970
1971
1972
1973
1974
1975
1976
1977
1978
1979
1980
1981
1982
1983
1984
1985
1986
1987
1988
1989
1990
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Évek
Kárarány (%)
Kárarány (%) jégesőelhárítás nélküli időszakban: átlag 4,3%
Kárarány (%) a rakétás jégesőelhárítás ideje alatt('87 nélkül): átlag 3,3%
Kárarány a generátoros jégesőelhárítás ideje alatt:átlag 0,99 %
Kárarányok alakulása Baranya megyében 1962-2006 között
