MezőHír ˇ 2007/9
70
NÖVÉNYTERMESZTÉS
A fogyasztót ugyanis az érdekli,
hogy az év minden napján be tudja
szerezni, és lehetőleg olcsón, jó minő-
ségben. A hazai fogyasztása egész év-
ben kiegyenlített, mintegy 10-12
kg/fő/év. A vöröshagymát az egész vi-
lágon fogyasztják, és néhány ország-
ban néptápláléknak is számít.
A hagyma jelentőségét a fűszerező
anyagai adják; a növény víztartalma
86-92%, ezért a hollandok szerint a vö-
röshagyma nem más, mint fűszerek-
ben gazdag víz.
A hagyományos magyar termeszté-
si módszer az elmúlt évek során jelen-
tős átalakuláson ment át, és
folyamatosan nyer teret a
magról való termesztés. A
korszerű hibridek nagy ter-
mőképességűek, 105-120
nap tenyészidejűek, és hűtő-
tárolóban kiválóan eltartha-
tók. A ,,makói hagyma" fo-
galom azonban ezzel pár-
huzamosan mára sokat ve-
szített az értékéből, bár a jó
minőség jelzőjeként még
használatos, amit egykor
többek között azzal nyert el,
hogy hűtés nélkül is májusig
el lehetett tartani.
A hazai vöröshagyma-ter-
mesztés 2006-ban a Hagyma
Terméktanács becslése sze-
rint 2000 ha-on folyt, amely-
ből csupán 250-300 ha-on végeztek dug-
hagymás termesztést; a magról vetett
területe 1500-1600 ha, az áttelelő hagy-
máé pedig 150-200 hektárra tehető. A
globális kereskedelem és a széles kör-
ben elterjedt hűtőtárolók segítségével
a kereskedelem folyamatosan ellátta a
piacot a legkülönbözőbb országokból
származó hagymával. Európában
2005-ben és 2006-ban is nem várt nagy
kánikula és csapadékhiány alakult ki
Németországban és Hollandiában is,
így jelentős terméskiesés következett
be. Az Európa-szerte jelentkező idei
aszály szintén segítheti a hazai ter-
mesztők törekvéseit. Erre utal, hogy a
piaci árak a termesztők számára is
kedvezően alakultak (1. ábra). Az átte-
lelő hagyma ára 2006 tavaszán rosszul
indult, aztán annál kedvezőbben ala-
kult.
A Brit Hagymatermelők Szövetsé-
gének tavalyi becslése szerint az angli-
ai termés a tárolókból a szokásosnál 2-
4 héttel korábban (május elejéig) ki-
fogyhatott. A hiány csökkentésére a
déli földrészről, elsősorban Chiléből és
Új-Zélandból terveztek behozatalt,
nagy mennyiségre azonban nem szá-
míthattak, mert a vöröshagymahiány
most világméretű jelenség, Európá-
ban, az Egyesült Államokban és Ázsia
egy részén is szűkösek a készletek.
Angliában az augusztus végi, szeptem-
ber eleji betakarításig hiánnyal kell
számolni (Forrás: freshinfo.com).
A magyarországi tavaszi hagymahi-
ány kiküszöbölésének egyik lehetsé-
ges módja az áttelelő hagyma (rövid
nappalos) vetése. A szakértők vélemé-
nye szerint több száz hektár áttelelő
hagyma vetésére lenne szükség. Re-
mélhetőleg az európai és a hazai hiány
és az árak kedvező alakulása vissza-
hozza a gazdák termesztési kedvét. A
nagy és kiváló földterületekkel (30-40
aranykoronás talajok) rendelkező ter-
melők a szükséges gépi és öntözési
eszközökkel általában rendelkeznek,
és képesek nagyobb területeken is ter-
melni. Ehhez viszont elengedhetetlen
a jól szervezett piac megteremtése.
A vöröshagyma a monokultúrás ter-
mesztésre érzékeny, ezért ugyanarra a
területre csak 4-5 évenként kerülhet
vissza. Szántóföldi termesztésben kitű-
nő előveteménye az őszi búza. A búza
korai betakarítása lehetővé teszi az át-
telelő hagyma részére a talaj jó előké-
szíthetőségét. A tarló és gyökér, vala-
mint egyéb szerves maradványok
gyors lebontása (humifikálódás) érde-
kében a tarlóra 5 liter Bionitrophos
(300 liter vízben oldva) mikrobiológiai
készítmény kijuttatása javasolt, ame-
lyet először tárcsázással célszerű bedol-
gozni. A gyorsan kikelő gyomok megje-
lenése után 25-30 cm mély szántás és
nehézhengerrel történő talajmunka a
kötött talajokon elengedhetetlen. Csa-
padékszegény, száraz időjárás esetén a
sikeres magágy elkészítése érdekében
a szántás előtt 35-40 mm víz-
mennyiséggel való előöntö-
zés alkalmazása szükséges.
A vöröshagyma csíranö-
vényei csak jó szerkezetű,
iszaposodásra és cserepese-
désre nem hajlamos talajo-
kon kelnek biztonságosan.
Kerüljük a meszes öntésta-
lajokat! Legalkalmasabbak
a középkötött, könnyű
agyagtalajok, amelyek 6,5-
7,5 közötti pH-értékűek.
Szükség esetén gyengén sa-
vanyú talajokba is vethető,
de a pH 5,5-nél ne legyen
alacsonyabb! A jó vetőágy
elengedhetetlen, az ülepe-
dett magágy és a sima talaj-
felszín pedig feltétele az
egyenletes magkelésnek és a sikeres
vegyszeres gyomirtásnak. A vetés előt-
ti talaj-előkészítéssel bemunkáljuk a
talajlakó kártevők drótféreg, pajor
és a hagymalégy elleni szereket (Force
10 CS 1 liter/ha, Basudin 5 G 35 kg/ha).
A vöröshagyma tápanyagszükség-
letét műtrágyákkal kell kiegészíteni.
Vetéssel együtt a sorok alá 300 kg/ha
Timac-ot célszerű kijuttatni. Hatleve-
les korban hektáronként 170 kg nitro-
gén, 50 kg foszfor, 300 kg kálium ható-
anyag és 1.0-1,2 kg Route (cinkszulfid
származék) lombtrágya adagolása ja-
vasolt a gyökérképződés erősítése cél-
jából. Az őszi vetés előtt 50 kg N-t, 140
kg K
2
O-ot és 50 kg P
2
O
5
-öt dolgozzunk
be a talajba! A maradék nitrogén és
kálium hatóanyagot (két alkalommal)
februárban, illetve a fejképződés kez-
detekor célszerű kijuttatni.
Nagyobb szerephez juthat az áttelelő vöröshagyma
A szántóföldi zöldségnövények közül kiemelten fontos növényünk a vöröshagyma (Allium cepa L.),
amely nem számít idénynövénynek, és a származása sem befolyásolja a vásárlókat.
Wolf F1
2007/9 ˇ MezőHír
71
NÖVÉNYTERMESZTÉS
Hazánkban a vöröshagymát síkmű-
velésben termesztjük. Az ajánlott sor-
távolság 50-60 cm, folyóméterenként
60-72 db magot célszerű vetni 2-3 cm
mélyen, preciziós magvető géppel. Át-
telelő hagymából 1,0-1,2 millió mag ve-
tése ajánlott, és a vetőgépet ennek
megfelelően kell beállítani. A vetés
utáni hengerezést az engedélyezett
gyomirtó szerekkel való alapkezelés
követi. A sikeres termesztés érdeké-
ben az őszi vetésű hagymát gyommen-
tesen kell átteleltetni, kelés előtt és
kelés után vegyszeres gyomirtásra
van szükség. Az állományban a gyom-
irtó szerek kiszórását mindig durva
cseppképzéssel kell végezni, hogy a
cseppek a levelekről leperegjenek.
Engedélyezett növényvédő szerek-
kel lehet védekezni a kártevők és a
gombabetegségek ellen. Az áttelelő
hagymát a gombák ellen (peronoszpó-
ra) legalább négy alkalommal kell per-
metezni, és enyhe tél esetén még a téli
védekezésre is szükség van (Folpan 50
WP, Amistar, Altima) a javasolt idő-
pontokban és dózisban. Peronoszpóra
esetében igen nagy a jelentősége a
megelőző védekezésnek. A hagyma-
légy ősszel is károsít, ami ellen már eb-
ben az időben is kell védekezni
(Actellic).
Ősszel az áttelelő, rövidnappalos
hagyma vetése általában augusztus
végén megkezdhető, de az idei nagyon
meleg időjárási viszonyok miatt ez
szeptember elejére is áthúzódhat,
mert a talaj a szokásosnál melegebb,
és ha kellő víztartalommal rendelke-
zik, gyors magkelésre lehet számítani.
Vetés után, a gyors kelés érdekében,
kelesztő öntözés (10-12 mm) szüksé-
ges. Tavasszal a csapadék mennyisé-
gétől függően 1-2 öntözéssel, vagy szá-
raz időben ennél többször is kell majd
vizet biztosítani a növények számára.
Az ősszel vetett rövidnappalos áttelelő
hagyma képes elviselni a téli hideget,
ha jól begyökeresedett. Áttelelésre a
3-4 levéllel rendelkező, ceruza vastag-
ságú hagyma a megfelelő. A túl korán
vetett hagyma nagyon megerősödhet,
ami felmagzási veszéllyel jár, a késői
vetés esetén pedig gyenge növények
fejlődnek, amelyek a téli hideget nem
képesek átvészelni.
Enyhe téli időjárás esetén fennáll a
hagymák túlfejlődésének veszélye,
ezért igen nagy a fajtaválasztás jelen-
tősége. A konstans, illetve szelektált
hagymáknál a hibridek megbízhatób-
bak, mert felmagzásra általában nem
hajlamosak.
Az áttelelő hagyma március köze-
pétől zöldhagymaként, április végétől
június elejéig főzőhagymaként, majd a
beérett külső burkoló levelek megjele-
nése utáni időszakban étkezési hagy-
maként értékesíthető. Az áttelelő
hagymák is tárolhatóak, de biztonsá-
gosan 2-3 hónapig tarthatók el. A be-
érett áttelelő hagyma a későbbi idő-
szakban betakarítható tavaszi vetésű
hagymák betakarítása előtt jól értéke-
síthető.
A termelő alapigénye, hogy a fajta
gazdaságosan termeszthető legyen.
Ezt az elvárást számos tényező befo-
lyásolja, mint pl. a fajta megbízhatósá-
ga, termőképessége, télállósága min-
den időjárási viszonyok között; a te-
nyészidő, a piaci lehetőségek. Amikor
fajtát választunk, mindig tudnunk kell,
hogy a megtermelt hagymát hol, ki-
nek, mikor kívánjuk értékesíteni. Az
eddigi termesztési tapasztalatok sze-
rint az áttelelő hagymák közül lehető-
leg a hibrideket érdemes választani,
mert ezek olyan kedvező tulajdonsá-
gokkal rendelkeznek, amelyek jelentő-
sen felülmúlják a szelektált hagyomá-
nyos fajtákét.
A Wolf F1 vékony nyakú, erőteljes
növekedésű, felálló, vastagon viaszos le-
vélzetű, a csomózáshoz ideális (2. ábra).
A hagymák nagyméretűek (Ř7-8 cm),
tömör, barnássárga páncélzatú borító-
levelekkel tökéletesen fedettek. Piacos
áru készíthető belőle, és közvetlen zsá-
kos áruként is jól értékesíthető. Több-
éves kísérletek bizonyítják, hogy külö-
nösen jól telel, tavasszal gyorsan fejlő-
dik. Felmagzásra nem hajlamos. Kitű-
nő termesztési tulajdonságaival, hoza-
mával a többi fajta között vezető he-
lyet foglal el. A vetéshez javasolható
magmennyiség 1,2-1,25 millió db hek-
táronként. A Glacier nagyon korai, fe-
hér páncélzatú. Főleg csomózott friss
piaci főzőhagymaként értékesíthető.
Nem csípős, koraisága dughagymás
termesztési móddal fokozható. A Swift
korai érésű, koraisága ellenére elég jó
télálló. Hagymája enyhén lapított, jó
szerkezetű, kellemes ízű, sárga színű
páncélzattal. A Radar középérésű,
nagy termőképességű szelekció, a
hagymatest gömbölyű, mutatós. Fel-
magzásra alig érzékeny, páncélzata jó,
ezért átmenetileg tárolható.
Fehér Béláné dr.
0
50
100
150
200
1.
4.
7.
10
.
13
.
16
.
19
.
22
.
25
.
28
.
hetek
Ft.-/kg
2006
2007
1. ábra. A vöröshagyma nagybani értékesítési ára
