MezőHír :: Mezőgazdasági Szaklap :: XI. évfolyam :: 2007-09 :: szeptember

[ Kedves Olvasó! | Tartalomjegyzék ] - [ Honlap | Rólunk | Partnerek | Apróhirdetés ]
GAZDAPORTRÉ
MezőHír ˇ 2007/9
72
GAZDAPORTRÉ
A mohácsi csatát követő seregjárá-
sok során a települést többször is fel-
gyújtották. 1550-ben és 1579-ben
Szent Lőrinc város a Pécs központú tö-
rök vilajetben a szentlőrinci nahie köz-
pontja volt. A XVII. század folyamán
magyar földesura a Zrínyi család, míg
török hűbérura Adon alajbég volt.
Szentlőrinc a XVIII. század közepétől
Esterházy Miklós herceg
birtokának egyik székhe-
lyévé lépett elő. 1773-tól ka-
pott járási székhelyi rangot,
1862-től (1950-ig) pedig itt
működött a körjegyzőség.
Ebben az időszakban épül-
tek ki a nagyközség közigaz-
gatási, joghatósági, egész-
ségügyi, kereskedelmi és
közoktatási intézményei.
A kedvező földrajzi hely-
zet, közlekedési viszonyok
és a gazdasági-igazgatási
szerepkör bővülése a telepü-
lés lakosságának folyamatos
gyarapodását hozta magá-
val. 1868-ban a Pécs-Barcs
vasútvonal átadásával
Szentlőrinc fontos vasúti ál-
lomáshellyé, majd a Pécs-
Budapest fővonal kiépülésé-
vel kereskedelmi csomó-
ponttá is vált. Mezőgazdasá-
gi tanintézete a múltban és
ma is sok fiatalt képez ki a
gazdálkodás számára.
A lakosság számának
legintenzívebb növekedési
periódusa a hetvenes évek-
től a nagyarányú magán-
erős építkezéseknek, majd
a nyolcvanas évek munkáslakás-épí-
tési hullámának köszönhetően követ-
kezett be, és elérte a 7500 főt. A leg-
utóbbi időszakban a település arcula-
tának alakulásában, s a befektetők,
vállalkozók érdeklődése, beruházási
szándéka tekintetében egyaránt mi-
nőségi fejlődés tapasztalható. Szent-
lőrinc 2004 januárjától kistérségi köz-
ponttá lépett elő, s ezzel a körzetéhez
tartozó húsz baranyai település köz-
igazgatási, hatósági, egészségügyi,
oktatási és kulturális feladatait is el-
látja.
Schott József családi gazdálkodó
és családja is jól érzi magát Szentlőrin-
cen, ide építették kétgenerációs csalá-
di házukat, de akkor még nem tudták,
hogy ennyire beépül és kertvárosiassá
fejlődik az a területrész a 6-os út mel-
lett, amit választottak. Mint ahogyan
azt sem, hogy ilyen komolyan kezde-
nek el gazdálkodni. Ma már úgy tűnik,
hogy a gazdálkodáshoz szükséges na-
gyobb és korszerűbb gépek mozgatása
egyre körülményesebbé válik a szűk
utcákban, és lehet, hogy előbb-utóbb a
géppark egésze kiszorul Gyöngyfára,
az ősi családi birtokra...
Klasszikus gazdász évek
Schott József 55 éves, a mezőgazda-
ságban élte le eddigi életét. Már gye-
rekként szimpatizált a paraszti életfor-
mával, ennek megfelelően a szentlőrin-
ci mezőgazdasági technikumban tanul-
ta meg az alapokat. Utána Gödöllőre
került, az Agrártudományi Egyetem-
re, ahol 1976-ban szerzett növényter-
mesztő szakon diplomát. Néhány év
után az akkor nagyon divatos és hasz-
nos vállalatgazdálkodási szakmérnöki
képzésben vett részt. Mezőgazdaságra
adaptált mérlegképes oklevelet ka-
pott, amelynek később a nagyüzemi
gyakorlatban, majd a privát
szektorban is igazán nagy
hasznát vette-veszi. A helyi
,,Úttörő" Mgtsz-nél kezdett
dolgozni, ún. központi agro-
nómusként, és mivel az ag-
ronómusok adminisztrálni
nem nagyon szerettek, ha-
mar rájött, hogyan lehet az
előbbrelépést siettetni. Ő
maga sem rajongott a köz-
gazdasági jellegű, elemző és
főleg a papírt gyártó mun-
kákért, de volt benne bizo-
nyos hajlam arra, hogy öko-
nómus szemüvegen át nézze
a gazdálkodást. Ez az elkép-
zelése kiállta az idő próbáját
a tsz-ben is, mert szinte ve-
télytárs nélkül vihette az
üzemgazdasági vonalat
hosszú éveken keresztül.
Csak rövid kitérőt tett a
szomszédos magyarteleki
szövetkezetbe, de fél év után
visszatért Szentlőrincre,
ahol közgazdasági elnökhe-
lyettessé avanzsált. Igaz,
utána a kellemetlen csőd-
helyzet következett, alig fél
év után, ami szerencsére
személy szerint nem érintet-
te. Aztán 1987-től új elnök jött, kicsi ri-
valizálással, szakmai féltékenységtől
sem mentes környezetben folytatódott
a munka. Aztán lenyugodtak a kedé-
lyek, mindenki megtalálta a helyét a
szövetkezetben, Schott József főköny-
velőként, a számvitel és pénzügy irá-
nyítójaként dolgozhatott egészen
1995-ig.
A váltás szele...
A rendszerváltást követő kárpótlás
a szövetkezetet nem érintette nagyon
Gazdász, ökonómus vénával...
A Baranya megyei Szentlőrinc Árpád-kori eredetű település, az Okor folyó mellett alapított templomos,
keresztes lovagok rendházáról kapta a nevét. A rend 1312-es feloszlatása után az ispotályosok (johanniták)
kezére került, 1332 óta pedig önálló ,,plébániás hely".
Schott József
GAZDAPORTRÉ
drasztikusan, csak területei felét jelöl-
ték ki, mivel elég sok állami birtok volt
a térségben. A szövetkezet persze sor-
vadt, az állattenyésztés termelése ­ te-
henészet, sertéstartás ­ évente felező-
dött, és megállíthatatlanul elindult a
lejtőn lefelé. Végül maradt a növény-
termesztés és a temérdek ­ korábban
500 körüli ­ ember, akiknek már nem
volt elég munka. Átszervezések, önel-
számoló egységek jöttek létre, de a
sok átszervezés sem hozott megnyug-
vást. A megoldás türelmetlen és ered-
ménytelen keresése a vezetők közötti
villongásokat is kiváltotta, amikben
Schott József már nem kívánt részt
venni, így egyértelműen a magángaz-
dálkodás felé vette az irányt. Akkor-
tájt végzett a fia is a mezőgazdasági
szakközépiskolában, akire támaszkod-
hatott, valamint a kárpótláskor is sike-
rült földhöz jutnia, amit a szövetkezeti
vagyonfelosztásból származó föld egé-
szített ki. 1995-től elindulhatott tehát a
magángazdálkodás, mintegy 30 ha te-
rületen; ehhez azonnal pályázni is le-
hetett a mezőgazdasági fejlesztési
alapnál, amely lehetővé tette mintegy
2,5 millió értékben a gépvásárlást.
Természetesen MTZ alapú beruházás
volt ez, ami az alapgépeket biztosítot-
ta, de így már meg lehetett teremteni
az önálló gazdálkodás alapjait. Érzel-
mi szempontból is új fejezet volt ez
Schott József életében ­ aki ugyan át-
menetileg elszokott kicsit a munka
gyakorlati részétől ­, de az a tudat,
hogy a saját földjein, a saját gépeivel,
magának gazdálkodik, meghatványoz-
ta az erejét és hozzáállását. A terület
az idők során 190 ha-ra gyarapodott,
amiből 100 ha ma is bérlemény. Az első
év rögtön jól sikerült, Fatime búzából
vetőmag-előállítást folytattak, amit lá-
bon sikerült jó áron eladni, minimális
levonás mellett az egyik szomszédos
szövetkezetnek. Ugyanilyen szeren-
csésen kelt el a kukorica is, és mindkét
növény jól teljesített, csinos árbevételt
produkálva. Több sem kellett ennél,
hiszen a jó indulás szinte szárnyakat
adott, tervek születtek, a földterület
bővítése következett, lassan a vetés-
forgó gondolata és gyakorlata is meg-
valósult. Mellette bővült és korszerű-
södött a géppark, a 25-30 AK körüli
földek pedig teljesítettek, meghálálták
a szakszerű tápanyag-visszapótlást, az
időben történő okszerű művelést. A
bérleményeket természetesen ugyan-
olyan lelkiismeretesen művelik, mint a
sajátot, és tisztességes, inflációkövető
bérletet is fizetnek érte, kerülve a túl-
kapásokat, az árfelhajtó bérleti megol-
dásokat.
A gépészet a
fiú szakértelmét dicséri
Ifjabb Schott József a mezőgazda-
sági szakközépiskola gépész szakát vé-
gezte, és friss gyakorlati és elméleti
tudását kamatozatja a családi gazda-
A bérleményeket természetesen ugyanolyan
lelkiismeretesen művelik, mint a sajátot, és
tisztességes, inflációkövető bérletet is fizetnek érte
MezőHír ˇ 2007/9
74
GAZDAPORTRÉ
ságban. A közelmúltban már éppen a
harmadik generációs gépparkot vehet-
ték birtokba, hiszen erőgépekben gon-
dolkodva kifutott az MTZ, majd pedig
a Zetor/Massey Fergusson-korszak
következett, végül megjelentek a 130
és 160 LE teljesítményű JD traktorok,
természetesen a legkorszerűbb kiszol-
gáló munkagépekkel együtt. Schott
József azonban nem felejti el megje-
gyezni, mennyit köszönhet a 2002-ben
elindított családi gazdasági modellnek,
hiszen akkor kapott rendkívüli segít-
séget a gépesítéshez, amit, ahogy a
példa mutatja, jó gazda módjára igye-
keztek is meghálálni.
Most éppen egy ragyogó munkát
végző Vaderstad gabonavetőgép ke-
rült a gazdaságba, de ezt megelőzően a
három és négyvasú Pöttinger
váltvaforgató ekék forradalmasították
a szántást. A kombájn is korszerű,
CLAAS Lexion 420, amit a terület mé-
rete nem indokol ugyan, de bérmunká-
val, szervezetten meghozza az árát.
Egyelőre az értékesebb gépek a ház-
nál garazsíroznak, mert ez a helyes ki-
fejezés a Schott családban. Ők a gépek
állagmegóvását szívügyként kezelik, a
traktorokat garázsban tartják, azokat
a gépeket, amelyek fölé nem jut fedél,
ponyvával védik. A karbantartás pedig
az ilyen előzmények után már magától
értetődik, hiszen azt szakember végzi.
Olyan szakember, aki érti a működési
elvet, az elhasználódás, az igénybevé-
tel lényegét, mértékét és ezzel össze-
függésben az ápolási munkák fontos-
ságát. A papa büszke is rá, és arra,
hogy fia ilyen fiatalon ilyen elkötele-
zettséggel végzi, vállalja a munkát.
Minden lehetőséggel élni kell
Schott József úgy fogalmaz, hogy
egy ilyen kis gazdaságban minden fil-
lér számít, következésképpen a pályáz-
ható címeket nem lehet félvállról és
nagyvonalúan kezelni. Ilyen indoklás
alapján léptek be az agrár-környezet-
védelmi alapprogramba is, ami nem je-
lent igazán nagy kötöttségeket, külö-
nösen akkor nem, ha az előírások a
családi gazdaság gazdálkodási elveivel
alapvetően egyezőek. Természetesen a
vegyszerhasználat előírásait betart-
ják, ami a belépés évében jelentett na-
gyobb alkalmazkodási kötelmet. Azóta
valamelyest a szabályok is enyhültek,
és az elvárt szemléleti-gyakorlati
szempontokat is elsajátították. A ve-
tésforgóba sikerült beilleszteni a szó-
jatermesztést ­ a pillangós termeszté-
si előírásoknak megfelelően ­, ami az
idei évben igen biztató eredményeket
sejtet. Utána búza vagy a következő
évben kukorica következik, és mind-
kettő nagyon meghálálja az elővete-
mény hatását, és legalább 10-15%-kal
nagyobb terméssel fizet. A negyedik
növény pedig a repce, amely 4 t/ha ter-
méseredményével az idei évben is ki-
tett magáért, és a növényi sorrendben
szintén a búza előtt helyezkedik el.
Schott József saját bevallása sze-
rint is eltávolodott két évtizedig tanult
szakmája gyakorlati részétől a nagy-
üzemi időszakában. Most már ismét
érzi a szakmát, nagy átéléssel beszél
egy-egy termelt növénye élettanáról,
tápanyag-visszapótlási kérdéseiről és
nem utolsósorban a talajművelési el-
méletekről, amelyeket fiával együtt
szinte növényre adaptálva végeznek.
Persze, azt sem tagadja, hogy álmából
felébresztve is azonnal tudja tábla-
szintre lebontva a költségeket, ami
szerinte a gazdálkodás alapja. Az öko-
nómiai nyomon követhetőség az ő éle-
tében talán még a gazdálkodás fogása-
inál is fontosabb. Nem kis hitelállo-
mánnyal ­ volt, hogy ez elérte a 60 mil-
liót ­ gazdálkodnak, ami nagyon meg-
követeli a felelős gondolkodást, ugyan-
akkor őt egyáltalán nem zavarja a hitel
tömege. Biztos abban, hogy olyan csa-
pás nem jöhet, ami a végső fizetési ha-
táridőre lehetetlenné tenné a visszafi-
zetést, annál is inkább, mert kamattá-
mogatott hitelekről van szó. Bízik a
szakmai felkészültségükben, a fiával
kötött, hallgatólagos ,,vérszerződésük-
ben", a földek teljesítőképességében
és abban az érzelmi-tulajdonosi kohé-
zióban, ami ennek a kis gazdaságnak
az igazi ereje.
Tartozni kell valahova
Schott József pontosan el tudja he-
lyezni magát és családi gazdaságukat a
mai magyar mezőgazdaság cseppet
sem egyszerű hierarchikus fölépítmé-
nyi rendszerében. Tudja, hogy a gaz-
dálkodás milyen kötelmekkel és mi-
lyen jól felfogott érdekek mentén mű-
ködtethető igazán megfelelően. A múlt
évben nyerte el az aranykoszorús gaz-
Az új szerzemények
Jól fizet a szója
MezőHír ˇ 2007/9
76
GAZDAPORTRÉ
da megtisztelő címet, amelyet talán
nem véletlenül ítéltek oda ­ jegyzi meg
szerényen. Tagja a Pannon Termelői
Csoportnak, amely a búzatermesztést
integrálja a térségben. Nem vitatható
el a csoport érdeme abban, hogy a bú-
zatermelést végre kézbe kellett venni,
fajták dolgában le kellett szabályozni,
és a felvásárlás biztonságát is szüksé-
ges garantálni. Igen ­ válaszol a fel
sem tett kérdésre ­, az idei év tényleg
nem volt nagy fegyvertény a termés
levezénylése szempontjából, mert ke-
resleti piac van, nem is akármilyen. De
volt és lesz még olyan esztendő, ami-
kor nem a kereskedő kopogtat az áru-
ért, hanem a termelő képviselőjének
lesz ugyanez a feladata. Jól működik
tehát a csoport, leveszi a terhet a ter-
melők válláról. Persze az idén még
jobb árat is el lehetett volna érni, ha
kivár az ember, de ilyen talán csak tíz-
évente van. Az ár így is 44.000 Ft/t
volt, amit senki nem gondolt volna
akár csak néhány hónapja. ­ Az új tí-
pusú szövetkezéseké és az összefogásé
a jövő, s ahol nem így van, ott csak
részsikerek születhetnek.
Hasonló a helyzet a Baranya me-
gyében kiválóan működő jégelhárító
rendszer dolgában is. A NEFELA
Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási
Egyesülés olyan lehetőséget kínál a
baranyai termelőknek, amely sehol
máshol nem hozzáférhető az ország-
ban. Schott József úgy fogalmaz: olyan
kiépített rendszer van képletesen szól-
va a termelők birtokában, ami fantasz-
tikus hatásfokkal megvédi a termést a
térségben rendkívül gyakori jégesőtől.
Akik lelkiismeretesen kifizetik a szinte
jelképesnek nevezhető 180-300 Ft/ha
közötti összeget, azok elmondhatják,
hogy mindent megtettek, és hozzájá-
rultak a rendszer fenntartásához, mű-
ködtetéséhez. Persze, azok a termelők
is, akik most még ódzkodnak a fizetés-
től, élvezik ennek az előnyeit. Remél-
hetőleg azonban csak nagyon rövid idő
kérdése, hogy az áldozatvállalás szem-
léletével minden aktív gazdálkodó azo-
nosuljon, hiszen sokan mások fizetné-
nek egy ilyen rendszerért, ha volna rá
módjuk. Ez is az egységes gondolko-
dás egyik pillére, ami ma a mezőgazda-
ságban alapvető követelmény a fel-
emelkedés érdekében.
Biztos családi háttérrel
Schott József optimista és immár
ismét gyakorlatias szakember. Családi
gazdaságát nagy biztonsággal kormá-
nyozza, van ideje és energiája arra,
hogy a termelt növények minden rez-
dülését figyelemmel kísérje. Mozgás-
ban van, ha kell a szántóföldön, ha kell
a hivatalokban. Tárgyalóképes, éles lá-
tású, követi az eseményeket, és min-
denről van toleráns, pozitív vélemé-
nye. A mezőgazdaságot végérvénye-
sen megélhetéseként kezeli, és egyre
jobban élvezi a rengeteg szabadságot,
amit a magángazdálkodás kínál önma-
ga és családja számára. Eredendően
óvónő képzettségű felesége, József fia,
nagy lánya ­ aki éppen nem volt oda-
haza ­ és maga Schott József is vidám
alaptermészetű ember. Erdélyben jár-
tak a megelőző héten, megcsodálni a
gyönyörű vidéket, beszélgetni az otta-
ni magyarokkal. Kikapcsolódtak vala-
mennyit, aztán mehet tovább minden a
régi ritmusban. Most éppen a mintegy
200 m˛-es kétszintes családi házuk fel-
újításába fogtak, ami ugyan kellemet-
len egy kicsit de nagyon jól tűrik, mert
rendben mennek a család egyéb dol-
gai. Biztonság sugárzik tekintetükből,
aminek köze lehet a gazdálkodás sike-
reihez. Schott József emellett nem fe-
lejti el nagyon tárgyilagosan megje-
gyezni, hogy az idei év azért különle-
ges, mert kisebb terméssel, időszakos
aszállyal is nagyobb árbevételre tesz-
nek szert, mint egy átlagos vagy annál
jobb évben. Átrendeződtek a piaci vi-
szonyok, de a szerencsés és szorgal-
mas gazdák ­ akiknél kicsivel több volt
a csapadék ­ biztosan jó évet zárnak.
Hozzáállásából ugyanakkor az is nyil-
vánvaló, hogy ­ korszerű szemléletű
gazdálkodóként ­ együtt érez azokkal
a valóban aszálykárt szenvedett kollé-
gákkal, ahol a termés árbevétele még
a termelés költségeit sem fedezi.
Nagy Zoltán
A kukoricában 8 tonnás termés várható