MezőHír :: Mezőgazdasági Szaklap :: XI. évfolyam :: 2007-10 :: október

[ Kedves Olvasó! | Tartalomjegyzék ] - [ Honlap | Rólunk | Partnerek | Apróhirdetés ]
MezőHír ˇ 2007/10
10
AKTUÁLIS
AKTUÁLIS
Visszaemlékezve gyermekkorom
tanyavilágára, akkor (is) az egész télen
át kitartó betevő falat és elegendő me-
leggel kecsegtető tüzelő adta a bizton-
ságérzetet. Minden más csak ezután
következett. Aztán olyan idők jöttek,
amikor dúskálhattunk a választékos és
olcsó élelmiszerekben, s még a tanyán
is inkább az olcsó gázzal melegítették
a moslékot, mint hogy összegyűjtsék a
ház körül fellelhető rőzsét és fát, s azt
tegyék az üstházba. Még a kiskerti
bográcsozásban is sok helyen a palac-
kos gázégő vitte a prímet, miközben a
fákról lemetszett, majd meggyújtott
ágkupacok burkolták füstfelhőbe a
környéket.
Kényelmet kereső és pazarló gon-
dolkodásunkat okos és egész földgo-
lyót látó tudósok intelmei nemigen za-
varták meg. Elvben mindenki egyetér-
tett, sőt idővel a fejlődés fenntartható
volta is előadások témájává lépett elő,
de az iparszerű termelés lehengerlő és
kizárólagosan haszonelvű játékszabá-
lyai kevés játékteret hagytak más al-
ternatíváknak.
Mostanság azért más szelek fújdo-
gálnak, s kellemetlenül érint minden-
kit, hogy létezésünk ára felfele srófoló-
dik. E hirtelenjött s a szélsőséges idő-
járás által is kiélezett sokkhatást talán
csak az enyhítheti, ha hiszünk abban,
hogy hosszabb távon inkább megéri a
természet logikája szerint élni. Vagyis
becsülete lesz ételnek, italnak, az azt
megtermelő embernek és az önmagát
megújító természetnek is.
Átmeneti sokk
A Népszabadság idevágó cikkéből
azt is megtudhatjuk, hogy idehaza júli-
usban a mezőgazdasági termelői árak
­ az egy évvel korábbihoz képest ­
10.4, ám ezen belül a növényi terméke-
ké 20 százalékkal mentek feljebb. A fo-
gyasztói árak augusztusban 8.3 száza-
lékkal ugrottak meg, az élelmiszerek
ezen átlag felett drágultak, a liszt 33, a
kenyér 17, a baromfihús 18 százalék-
kal.
Kukoricából, gyümölcsből kataszt-
rofálisan kevés termett, búzából is
húsz százalékkal kevesebb, mint ta-
valy ­ mondja Szabó Márton, a
Kopint-Tárki mezőgazdasági szakértő-
je, aki egyben figyelmeztet: az alap-
anyagok árának emelkedése csak több
hónapos késéssel jelenik meg a feldol-
gozott élelmiszerek árában, így a
nagyja még most következik, s áthú-
zódhat a jövő év elejére is, ám utána
akár árcsökkenés is jöhet.
A helyzetet súlyosbítja, hogy kül-
földön sem jobb a helyzet, nem lehet
olcsóbb importáruval kordában tarta-
ni az árakat idehaza, miközben a ma-
gyar termelőre nem hat a belső ke-
reslet szűkülése sem, mert a termé-
keket jó áron exportálni lehet ­ teszi
hozzá.
Az elemzés egyéb trendekre is utal.
Úgy értékeli, a kínai és az indiai gaz-
daság kiugró teljesítménye és a
bioüzemanyag-termelés felfutása mi-
att növekedett a világ gabonakeresle-
te, éppen akkor, amikor a globálisan
szélsőséges időjárás miatt a vevők az
utolsó búzaszemekért is öldöklő licitá-
lást folytatnak.
Pálinkás jó reggelt!
Ám e vélhetően rövid távú piaci ha-
tások helyére egy tartósabb irányzat
lép. Szabó Márton szerint az élelmi-
szer- és a bioenergiaalapanyag-terme-
lés egymással összeütközésbe kerül. A
bioüzemanyag alapjául szolgáló kíná-
lat ­ kukorica, cukornád a benzinhez
keverhető etanolhoz, illetve repce és
napraforgó, olajos magvak a biodí-
zelhez ­ csak lassan tud alkalmazkodni
a kormányok által is serkentve hirte-
len megnőtt kereslethez.
A fejlett ipari államokat tömörítő,
párizsi székhelyű Gazdasági Fejleszté-
si és Együttműködési Szervezet
(OECD) ellenzi a kormányok által a
bioüzemanyagokra nyújtott támoga-
tást. A népesedési trendet, a mezőgaz-
daság számára szóba jöhető megmű-
velhető földterületeket, s a politikai tö-
rekvéseket számba véve az OECD ar-
ra a következtetésre jut, hogy a követ-
kező tíz évben húsz-ötven százalékkal
emelkedhetnek az élelmiszerárak csu-
pán a bioenergia térnyerése miatt, s
akkor a szélsőséges időjárás hatásairól
még szó sem esett."
Energia, erdőben
A Stop portálon a nem élelmiszer
alapú energianyerés hazai kilátásairól
is olvashattunk. Eszerint az Új Ma-
gyarország Vidékfejlesztési Terv kere-
tében 7 év alatt várhatóan 50 ezer hek-
táron kerül sor energiaerdő ültetésére
­ közölte Gőgös Zoltán a fás szárú
energianövények alkalmazásáról tar-
tott gyöngyösi konferencián.
A piaci kereslet biztosított, ugyanak-
kor az élelmiszerárak világszerte ta-
pasztalt emelkedése miatt a korábban
vártnál magasabb lesz az energianövé-
nyek ára ­ tette hozzá a politikus. Hang-
súlyozta, hogy az energiaerdők ültetése
komoly tervezést igényel, hiszen az ül-
tetvény 15-20 évre meghatározza a gaz-
dálkodást egy adott területen. Ebben a
helyzetben csak akkor kifizetődő ener-
giaerdők telepítése, ha az ültetvény jö-
vedelmezősége legalább a gabonanövé-
nyek jövedelmezőségi szintjét eléri. A
Tartós hullám
Az idei, iskolakezdő szeptember nemcsak a kisdiákoknak ígért hajtós és kemény
feladatokat tartogató távlatokat. A boltban és piacon megtapasztalt és a sajtóból is megerősített
élelmiszerdrágulás minden jó étvágyú állampolgárt
számolgatásra int. Ha még a legutóbb könnyedén megúszott tél helyére is átlagosat vagy tüzelőt cudarul
falót képzelünk, akkor talán még a fejvakarás sem eltúlzott reakció.
Az alapanyagok árának emelkedése csak több
hónapos késéssel jelenik meg a feldolgozott
élelmiszerek árában, így a nagyja még most következik
2007/10 ˇ MezőHír
tervezést ugyanakkor az
élelmiszerárak világszerte
tapasztalható emelkedése is
nehezíti ­ fűzte hozzá. Mind-
ez azt jelenti, hogy az 5 millió
hektárnyi hazai termőterü-
letből a számítások szerint
100 ezer hektár vonható be a
fás szárú energianövények
termelésébe. Elsősorban o-
lyan, például ártéri földek,
amelyeken nem gazdaságos
az egyéb növénytermesztés.
Túlélőkészlet
A Gondola portálon a
napjainkban kikerülhetet-
len, aktuális témáról, az ál-
lattenyésztők gondjairól és
kilátásairól is informálód-
hattunk. Gráf József föld-
művelésügyi és vidékfej-
lesztési miniszter egy áru-
ház átadási ünnepségen kö-
zölte: az állam a jelenleg ne-
héz helyzetben lévő állatte-
nyésztőknek nem tud úgy
segíteni, hogy az aszály- és
fagykárok miatt magas ta-
karmányárakat csökkenti,
mert az Európai Unió nem
enged közvetlen beavatko-
zást. Az elkövetkező hét év-
ben rendelkezésre álló ag-
rárfejlesztési támogatás
48%-a azonban olyan mű-
szaki célokra fordítható
amellyel az állattartók esz-
közpartja megújulhat.
A miniszter kitért arra,
hogy Magyarország nem ért
egyet az EU közös agrárpo-
litikájának céljaival. Gráf
József szerint össze kell fog-
ni más tagállamokkal annak
érdekében, hogy az unió ne
az agrártermelés, illetve az
agrártámogatások folyama-
tos csökkentése irányába
mozduljon, hanem éppen a
bővítés felé. Az élelmisze-
rek ugyanolyan stratégiai
cikkek, mint az olaj vagy a
földgáz ­ fűzte hozzá. Épp
ezért Magyarország a tava-
lyi mintegy 1.600 milliárd
forintos élelmiszertermelé-
sét az elkövetkező 7-10 év-
ben 30 százalékkal növelni
kívánja.
Tóth Szeles István