Mézfajták és egyéb méhészeti termékek

A mézről általában

Az ókori görögök nézete szerint a méz az égi harmatból származik. Ma már közismert, hogy a virágméz a növények nektárjából a méhek gyűjtő, átalakító és sűrítő tevékenysége révén alakul ki. A méz tulajdonságait alapvetően az a növényfaj határozza meg, amelyik a nektárt termelte. A mézet is ezen az alapon nevezik el. Tiszta „fajtamézet” csak azokról a növényekről kaphatunk, amelyekből egy helyen egyszerre sok virágzik. Ellenkező esetben a kaptárban a különféle nektárok összevegyülnek, s „vegyes virágméz” keletkezik. A nektártermelő növények nagyobb részének beporzását méhek végzik. Az édes nektárt a méhek méz-gyomrukba gyűjtik, s mikor az megtelik, hazarepülnek a kaptárba. A nektárt a viaszból épült sejtek falára kenik. A belső munkára beosztott fiatal méhek a nektárt néhányszor kiszedik és átrakják. A képződő enzimek az összetett cukrokat az emberi szervezet által legjobban hasznosítható egyszerű gyümölcs- és szőlőcukorrá alakítják. Közben a méhek szárnycsapkodásukkal a nektár víztartalmát 18-19%-ra csökkentik és a megtelt sejteket viasszal befedik. Ha a mézes lép sejtjeinek többsége már fedett, a méhész kipergeti a mézet. A sajnálatosan elterjedt téves megállapításokkal szemben a mézet tudományosan is helytállóan, röviden így definiálhatjuk: A méz módosított nektár, amennyiben az összetett cukormolekulák enzimek hatására egyszerű cukrokká hasadtak, kevesebb vegetációs víz maradt benne és csökkent a mérgező nehézfémek mennyisége, ami az átalakításon dolgozó méhek testébe került át. A méz nem csak édesség, hanem annál sokkal több! Fizikai és kémiai tulajdonságain alapul az egészséget védő, megőrző és fejlesztő hatása, melyet az apiterápiás gyógymód is alkalmaz. Cukrai egyszerűen, könnyen felszívódnak. Nem csak édes, hanem szerves savakat is tartalmaz, melyek javítják az étvágyat, elősegítik az emésztést. Étvágyjavítóak illat- és aromaanyagai is, melyek közül néhány még fertőtlenítő, fájdalomcsillapító és nyugtató hatással is rendelkezik. A méz külsőleg sebkezelésre is alkalmas. Változatos ásványi anyag tartalma által hozzájárul szervezetünkben ezek kívánatos egyensúlyának eléréséhez, az esetleges hiány megszüntetéséhez. A méz sokoldalú táplálék, mely többféle szükséges anyaggal látja el az ember szervezetét. Felveszi a küzdelmet a baktériumokkal, támogatja az emésztést, a májat, a vízkiválasztást, táplálja az izmokat, nyugtató és enyhe hashajtó.

A jellemző magyar fajtamézek

Akácméz

Az akácméz mindenütt a világon a divatos fajtamézek közé tartozik. A Magyar akácméz évtizedek óta mindenhol jól csengő, bizalmat keltő, a különleges minőséggel és értékkel egyet jelentő, márkanévvé vált kifejezés. Miben rejlik a Magyar akácméz különlegessége?
A fehér akác őshazájában, Észak-Amerikában görgeteges lejtőkön, más fajok által elnyomva, ritkás állományban élt. Magyarországra kerülve nagy, tiszta állományú erdőket alkot. Pár évszázad alatt spontán, sok különböző tulajdonságú változatot hozott létre. Magyarország erdőterületének több mint egyötöde akácerdő. Hazánkban a szikesek kivételével minden talajon megtelepíthető és tőle bőséges mézhozam várható. A Magyar akácméz megkülönböztető minőségi jellemzőinek kialakulásához az igen kedvező éghajlaton kívül összefüggő akácerdők, egy különleges képességű méhfajta, egy sajátságos méhészeti technológia és egyéb kedvező élettelen környezeti hatások kellenek. Páratlan különlegességét igazán az érzékszervi vizsgálatok során tárja elénk. Harmonikus ízű, akácvirág illatú, édes, lágy és kevésbé savas méz. Színe a csaknem színtelentől az enyhén sárgás árnyalatig terjedhet. Jelentős gyümölcscukor tartalma miatt sokáig folyékony marad. Jó fertőtlenítő hatású. Köhögés ellen, valamint a gyomorsav túltengés miatti emésztési zavarok ellen is ajánlott. Nem domináns ízkaraktere miatt az italok és a sütemények szívesen használt édesítőszere.

Hársméz

Színe a gyűjtés idejétől függ. A későbbi származásúak barnás árnyalatúak. Kristályosodásra hajlamos, de a kristályok között levő folyékony hártya miatt a méz nem tömbösödik. Illata és íze határozott. Kellemes, pikáns aromája fűszerezi az ételeket és az italokat. Más mézekbe kerülve gazdagítja azok zamatát. A gyógyászatban különösen hörghurutra ajánlják. Lázas betegségek enyhítésére és görcsoldásra is alkalmas. Újabban egyre nagyobb szerepet kap a biokozmetikában (pl. hársmézzel készített arcpakolás).

Selyemkóró méz

Az Asclepias syriaca nektárjából származó, igen erős, édeskésen fűszeres illatú és jellegzetesen aromás ízű méz. Kétéves korában kezd kristályosodni. A selyemkóró méz a nyers ételek különleges ízesítője. Előnyösen házasítható más fajtamézekkel. Jól társítható pl. akácmézzel, mert azonos a színük és folyékonyságuk. Mivel a selyemkóró hazánkban alkotja Európában a legnagyobb összefüggő mezőket, a selyemkóró méz elismert magyar specialitás.

Egyéb méhészeti termékek

A lépesméz

A nálunk sokkal inkább kedvelt formában ismert lépesméz többnyire feldarabolt mézeslép, amit körülvesznek folyékony és világos színű, általában színtiszta akácmézzel. Készítenek eleve olyan kis felületű lépekre (boxokra) bontott kereteket, hogy a boxok közvetlenül üvegbe rakhatók. A közvetlen fogyasztásra alkalmas lépesméz alapja olyan valódi viaszból áll, amit a méhek a kiépítés után először használnak (szűz lép). A lép nem lehet torzult, propolisztól megfestett, rovarrágástól sérült, szerves- vagy szervetlen anyagokkal szennyezett. A lépben nem fordulhat elő virágporos sejt. A lépesmézet különösen értékessé teszi, hogy a lezárt sejtek méze csak a rágással, a fogyasztás közben szabadul ki, így ez a legtermészetesebb méz amihez hozzájuthatunk. Népi megfigyelések szerint a viasz jótékonyan hat az emésztésre, bélműködésre.

A virágpor (pollen)

A propolisz

A propolisz (másképpen méhszurok) a méhek tömítő- és ragasztóanyaga. Ezt az anyagot a kaptár repedéseinek betapasztására, a felületi egyenetlenségek, idegen maradványok bevonására használják. A propolisz alapanyaga egy növényi eredetű balzsam, amely a rügyek ragadós váladéka. A méhek a propoliszhoz szükséges balzsamot nálunk főleg a fekete nyár-, az éger-, a fűz-, a szelídgesztenye-, és tölgyfák rügyeiről gyűjtik. A vegyesen begyűjtött balzsamból a kaptárban – enzim hatására – hatékony vegyületekben gazdag, sárgás-barnán márványozott, balzsamos illatú, gittszerűen puha és ragadós propolisz keletkezik. A propolisz legértékesebb összetevői elsősorban a flavonoidok, másodsorban az illóolajok. Ezek után következnek a kalkonok, dihidrokalkonok, a katehinek, a vitaminok (B1-, B2-, B6-, C-, E-vitamin), aminosavak, cserzőanyagok, festékek és az ásványi elemek.

Mire jó a propolisz?

A propolisz természetesen arra a legjobb, amire a méhek is használják: fertőtlenítésre és konzerválásra. A feldolgozott propolisz vírus-, baktérium- és gombaellenes hatású, megvédi a fertőzésektől az ember, az állatok és a növények sérüléseit.
A propolisz rendszeres fogyasztásával magas szinten tarthatjuk az általános szervezeti ellenállóképességünket:

Hasznos tudnivalók a mézről

A méz fő összetevői

Víz
Cukrok:

A méz szárazanyag-tartalmának 85-95%-át kitevő cukrok többsége egyszerű cukor, főleg gyümölcs- és szőlőcukor. Ezenkívül 8-10 féle egyéb szénhidrát található a mézfajtákban. Ennek ellenére, a napi szénhidrát-mennyiségbe történő beszámítással a cukorbetegek is fogyaszthatják. A mézben sokféle enzim működik. A glükózoxidáz enzim tevékenysége nyomán keletkezett hidrogénperoxid biztosítja a méz antibakteriális hatását. A mézben található szerves savak segítik az emésztést. A mézben száznál több féle aromaanyag fordul elő. Az aroma, az illat és az íz a nektárt termelő növények sokfélesége miatt lesz annyira változatos. A mézben a vitaminok előfordulásának mértéke erősen függ pollentartalmától. 18 féle aminosav is előfordul a mézben. Igaz, hogy csak 1-1,5 %-ot tesznek ki, de sokféleségük miatt nem hagyhatók figyelmen kívül!
A méz színanyagai is befolyásolják az emberi egészséget. A flavonoidok biztosítják a propolisz és a sárgavirágú gyógynövények (pl. körömvirág) sokoldalú fiziológiai hatását. A karotin jelentősége ugyancsak elismert. A méznek még több fiziológiailag aktív anyaga van, amelyek miatt sokoldalúan hatásos az egészség megóvása, sőt, visszanyerése tekintetében. A méz 18-19%-os víztartalma kizárólag a növények sejtjein többszörösen átszúrt talajvíz. Vannak, akik „jóindulatúan” óvnak a méz fogyasztásától, mondván, hogy az hizlal. Nos, az igazság ezen a területen a következő:
A méz gyümölcscukra a májban elraktározódik és nem lesz belőle zsír. A méz szőlőcukra sem tud zsírrá alakulni, mert gyorsan elég az izmokban. A méz tejcukrát felhasználják a bélben lévő hasznos mikroorganizmusok, így abból sem lesz zsír. Összességében, a mézfogyasztás következtében egészséges szervezetű ember életvitele aktívabbá válik, ami pedig köztudottan nem a testsúly-növekedés irányába hat. A méz fogszuvasodást sem okoz, mert a benne lévő fertőtlenítő anyagok gátolják a fogszuvasodás megindulását.

Hasznos tudnivalók a virágporról

A virágpor a méz után a legnagyobb tömegű fogyasztható méhészeti termék. A virágport a lehető legteljesebb mértékben el kell zárni a levegőtől. A virágpor a vitaminokban leggazdagabb méhészeti termék. Különösen fontos C-vitamin, B-vitamincsoport, D-, E-, K- és F-vitamin tartalma. A virágpor szárazanyagának 1-7%-át teszik ki a vitaminok. A virágpor béta-karotinja enzimatikus úton A-vitaminná alakul. Különösen a fehér fűz gazdag benne. A virágpo fehérjékben és szabad aminosavakban egyike a világ leggazdagabb anyagainak. A fehérjék a virágpor 7-35%-át, a szabad aminosavak 10-12%-át teszik ki. Egy ember egész napi fehérjeszükséglete 30g virágpor elfogyasztásával fedezhető.
A virágpor zsírszerű anyagainak egy része telítetlen zsírsav. Ezek közül a linolén-, linol- és olajsav biztosítja a káros és felesleges koleszterin kiürítését szervezetünkből.
A virágpor sok vasat, közepes mennyiségű cinket és mangánt, alacsonyabb mértékben rezet, nikkelt, kadmiumot, kobaltot, brómot, szelént, stb. tartalmaz.
A virágpor ásványianyag-tartalmát a termelési mód és a termőhely talaja befolyásolja. Csak a megfelelő körülmények között, a biokultúra viszonyai mellett virágzó növények adnak teljes értékű pollent. A pollen-érzékenyek se féljenek megkóstolni a méhek gyűjtötte virágport, hiszen az allergia fajspecifikus, a méhek viszont más virágport gyűjtenek, mint amelyek túlérzékenységet váltanak ki. Ne csak a szín, hanem az íz alapján válasszunk magunknak virágport, mert elsősorban ettől függ, hogy milyen szívesen fogyasztjuk. Nem csak a sárga virágpor az „igazi”! Fehér pl. a kakukkfű, lila a ziliz, sárgásvörös a körömvirág, sötétszürke a pipacs virágpora. Ezek mind gyógynövények, tehát virágporuk sajátos hatóanyagokat tartalmaz. Ebben a tekintetben is érdemes megismerkedni a gyógynövények egészségünkre gyakorolt hatásával! Szellemi tevékenységünket fokozza, elősegíti az emlékező- és koncentrálóképességet, véd a „tavaszi fáradtság” ellen is. A virágpor a nátrium-felesleg és az azzal együtt jelentkező kálium-hiány ellensúlyozására is alkalmas. Hatóanyagai nem agresszívek, ezért a virágport kúraszerűen, 10-12 héten át folyamatosan kell fogyasztani. Akkor is használjuk, ha éppen nincs semmi bajunk, hogy továbbra is jól érezzük magunkat.

Tanácsok a méz és a méhészeti termékek fogyasztásához

Méz és lépesméz:

A magától kikristályosodott méz újból folyékonnyá tehető, ha max. 40°C-ra melegítjük. Ennél magasabb hőmérsékleten elpárolognak illóolajai és hatástalanná válnak az elbomlott enzimek. Ennek ellenére bátran használhatjuk főzéshez és sütéshez is. Sajátos ízfokozó hatása így is annyira érvényesül, hogy az ételnek még szebb külsőt és változatos ízeket kölcsönöz. A már megismert, vagy megszokott fajtaméz mellett fogyasszunk ún. vegyes virágmézet is! Ezek hatásspektruma sokkal szélesebb a monomézeknél, aromájuk pedig néha sokkal gazdagabb. A natúr mézet kedvelők étkezéseiknél könnyebben kezelhetik a magától megkristályosodott és mesterségesen krémesített mézet! Ételeket és italokat is bátran édesítünk mézzel, ettől válnak különlegessé. A tiszta méz nem erjed meg, amíg vízzel nem keveredik. Értékesek a belőle erjesztéssel előállított készítmények, mint amilyen a mézbor és a mézecet. A méz legelőnyösebb tulajdonságainak némelyike az esti fogyasztással fejti ki hatását, amikor nyugtató, enyhe altató és hashajtóként is hat. Régóta nagy tábora van a torokfájás ellen mézet fogyasztóknak. Érdemes meggyőződni arról is, hogy milyen hatásos a méz fizikai fáradtság, álmatlanság, vagy székrekedés ellen. A folyékony higítatlan méz eredményesen használható nagyobb felületű (horzsolt, zúzott) sebek gyógyítására, szépítőszerként pedig arcpakolásra. A higított mézet a szem felszíni gyulladásaira is hatékonyan alkalmazhatjuk úgy, hogy a langyos mézoldattal átitatott steril vattatampont tartósan a szemen kell tartani. A méz előnyös élettani hatását tovább fokozhatjuk, ha más méhészeti termékekkel keverten használjuk. Például a virágpor növeli a méz vitamintartalmát, a propolisz fokozza a fertőtlenítő- és regeneráló képességét, a méhpempő gazdagítja a méz aminosav-készletét. A lépesméz többletértékkel bír a pergetett mézzel szemben. A sejtekben beérlelt, vékony viaszfedéllel lezárt sejtek méze csak a szánkban szabadul ki. Nem érintkezik levegővel, nem nyel el ipari gázokat, nem oldódik benne gépeink, eszközeink anyaga. Ez a legigazibb méz, amihez csak hozzá tudunk jutni. Az, hogy a lépesméz viaszsapkával fedett, még valami különleges fizikai-kémiai ingerrel gazdagítja a lépesméz élvezetét. Ezt a hatást nem tudjuk megmagyarázni, de tapasztalja, aki fogyasztja. A lépesméz jelentős része méhviasz (150 g-ból 8-10 g), de ez a „csomagolóanyag” sem zavaró. A viasz nem árt, az emésztést nem akadályozza. A lépesmézből kis falatokat vágunk (esetleg harapunk), azt lassan, alaposan megrágjuk. A sejtekből fogainkkal kipréseljük az édes, zamatos mézet, közben szívó hatást is kifejtünk. Egyetlen ételünk sincs, amit így fogyaszthatnánk. Ezzel is magyarázható a lépesméz legkülönlegesebb képessége, azaz, hogy fogyasztásának hatására kitisztulnak arckoponyánk melléküregei. Így kapcsolódik össze a kellemes a hasznossal. A valódi méhviasz tartós rágása kimondottan tisztítja a fogakat, és nyálunk még kevés A vitamint is kiold belőle. A viasz kellemes illata tartós.

Hogyan és mikor fogyasszunk mézet?

Amikor gyógyító hatása miatt folyamodunk hozzá, a mézet természetesen lehet (műanyag) kanállal, önmagában fogyasztani. Langyos teánkat édesíthetjük is a kiválasztott mézzel. Alapvető, hogy egyszerre ne együnk túl sok mézet, pozitív hatásai inkább a rendszeres fogyasztás következtében érvényesülnek. Elég belőle napi 2-3 kávéskanálnyi. Noha ajánlatos, ne tartsuk kötelezőnek a mindennapi mézevést. Ne legyen a mézfogyasztás is egy terhes kötelezettség, legyen viszont az öröm egyik forrása, a folyamatos egészség alapja. A méz étrendünkbe iktatásához példaként említhetjük meg a következőket: Reggelinél ehetünk mézes és mézes-vajas kenyeret. Létezik mézes kétszersült is. Ihatunk mézzel ízesített teát, kávét, tejet. Ebédhez a diós vagy mákos tésztát mézzel édesítve tálalhatjuk. A hagyományos magyar konyha nem ismeri az édesített húsételeket, pedig érdemes megismerkedni velük. A sültek közül elismert receptje van a mézes-citromos csirkének, a mézes kacsának, a mézes marhahúsnak, a mézes sertéskarajnak. A méz elősegíti a zöldségekben lévő ásványi anyagok felszívódását, érvényesülését. A méz és a zöldségek kombinációja még csak kevéssé alakult ki.

Hasznos tanácsok virágporfogyasztóknak

Jó egészséget kíván a Csókás Méhészet!