A virágpor a növények hímivarsejtje, amely a virág bibéjén keresztülhatolva, a magházban lévő nőivarsejttel egyesülve kiváltja a mag, ill. magvak képződését. A „szállítást” vagy élettelen közvetítők (a szél, ritkán a víz), vagy élőlények (rovarok, madarak, emlősök) végzik. A rovarok közvetítő szerepére berendezkedett növények kevesebb, de nagyobb fajsúlyú, általában ragadós pollent termelnek. A pollen nemcsak örökletességi anyagot, hanem táplálékot is tartalmaz, ezért szeretik és viszik haza a méhek. Egy mogyoró barkában pl. 4 millió pollenszem található. Megfelelő körülmények között a méhek képesek jóval nagyobb mennyiségű pollent begyűjteni, mint amennyi a saját szükségletük fedezésére szükséges.

A virágpor a méz után a legnagyobb tömegben előállított, fogyasztható méhészeti termék. Magyarországon kereskedelmi forgalomba mindig méhek gyűjtötte, szárított virágpor kerül. A méhek gyűjtötte virágpor „szupertáplálék”, hiszen a nyersroston kívül minden élettanilag szükséges tápanyagot tartalmaz. Ezen kívül növeli a vörös vértestek számát, a szervezet edzettségét, gyorsítja a test regenerálódását, étvágyjavító, elősegíti a jobb tápanyag-hasznosítást és serkenti a szellemi képességet. Jó közérzetet, fokozott aktivitást biztosít. Erősíti a szívizmot (ezért lett a versenylovak takarmányának fontos eleme), valamint magas triprofán-tartalma miatt bevált hajhullás ellen is.

Hasznos tudnivalók a virágporról:
A virágport a lehető legteljesebb mértékben el kell zárni a levegőtől. A virágpor a vitaminokban leggazdagabb méhészeti termék. Különösen fontos C-vitamin, B-vitamincsoport, D-, E-, K- és F-vitamin tartalma. A virágpor szárazanyagának 1-7%-át teszik ki a vitaminok. A virágpor béta-karotinja enzimatikus úton A-vitaminná alakul. Különösen a fehér fűz gazdag benne. A virágpor fehérjékben és szabad aminosavakban egyike a világ leggazdagabb anyagainak. A fehérjék a virágpor 7-35%-át, a szabad aminosavak 10-12%-át teszik ki. Egy ember egész napi fehérjeszükséglete 30g virágpor elfogyasztásával fedezhető.

A virágpor zsírszerű anyagainak egy része telítetlen zsírsav. Ezek közül a linolén-, linol- és olajsav biztosítja a káros és felesleges koleszterin kiürítését szervezetünkből.
A virágpor sok vasat, közepes mennyiségű cinket és mangánt, alacsonyabb mértékben rezet, nikkelt, kadmiumot, kobaltot, brómot, szelént, stb. tartalmaz.
A virágpor ásványianyag-tartalmát a termelési mód és a termőhely talaja befolyásolja. Csak a megfelelő körülmények között, a biokultúra viszonyai mellett virágzó növények adnak teljes értékű pollent.
A pollen-érzékenyek se féljenek megkóstolni a méhek gyűjtötte virágport, hiszen az allergia fajspecifikus, a méhek viszont más virágport gyűjtenek, mint amelyek túlérzékenységet váltanak ki.
Ne csak a szín, hanem az íz alapján válasszunk magunknak virágport, mert elsősorban ettől függ, hogy milyen szívesen fogyasztjuk. Nem csak a sárga virágpor az „igazi”! Fehér pl. a kakukkfű, lila a ziliz, sárgásvörös a körömvirág, sötétszürke a pipacs virágpora. Ezek mind gyógynövények, tehát virágporuk sajátos hatóanyagokat tartalmaz. Ebben a tekintetben is érdemes megismerkedni a gyógynövények egészségünkre gyakorolt hatásával!
Szellemi tevékenységünket fokozza, elősegíti az emlékező- és koncentrálóképességet, véd a „tavaszi fáradtság” ellen is. A virágpor a nátrium-felesleg és az azzal együtt jelentkező kálium-hiány ellensúlyozására is alkalmas. Hatóanyagai nem agresszívek, ezért a virágport kúraszerűen, 10-12 héten át folyamatosan kell fogyasztani. Akkor is használjuk, ha éppen nincs semmi bajunk, hogy továbbra is jól érezzük magunkat.

Hasznos tanácsok a virágport fogyasztóknak: