Uborka

Az uborkát hajtatáshoz palántáról szaporítjuk. Magját közvetlenül tápkockába vagy cserépbe vetjük. A csávázott vetőmagot ne áztassuk, mert a hatóanyagot lemossuk, holott az azért van a magon, hogy a talajba kerülve megvédje a gombabetegségekkel szemben. Vetéshez kedvezőbb a nagyobb méretű tápkocka (8×8 cm-es), vagy 12×14 cm-es cserép használata, mint ennél kisebb. A tápkockába történő vetés esetén kevesebb munkával és erősebb növényt lehet nevelni mint a tálcába való vetés (perlit) és átültetés esetén. Az uborka is tűzdelhető, de csak amikor a szikleveleiket kitárják és ekkor cserepezhetők. Fontos megjegyezni, hogy fejlettebb állapotában már nem bírja a tűzdelést. Szokásos eljárás, hogy a palántákat félig töltött cserepekbe tűzdelik és amikor a szik alatti szár megnyúlik, azt a cserép belső oldala mentén megtekerik, majd talajjal 1–2 részletben feltöltik.

Az uborka mag optimális csírázásához 30–32 °C szükséges, ezen a hőmérsékleten kelésig (3–5 nap) szükséges tartani. A hőmérsékletet fokozatosan csökkenteni kell úgy, hogy szikleveles korban napos időben – nappal – 20–22 °C, borús időben 18–20 °C, éjjel 18 °C legyen. Lombleveles korban nappal – napos időben 22–25 °C, nappal borús időben 20–22 °C, éjjel 18–20 °C alá ne süllyedjen a hőmérséklet. A levegő páratartalma magkelés után 80% körüli szintet érjen el. A palántanevelés sikerét meghatározza a klíma szabályozás, vagyis a hőmérséklet, a légcsere és a páratartalom alakulása. Zömök, edzett palánták nyerése érdekében a 3–4. héttől kezdve egyre több és intenzívebb szellőztetés kívánatos. A palántanevelési időtartama rövid. Általában vetéstől számítva 6 hét alatt kiültetésre alkalmas növény nevelhető. Télen a palántanevelés ideje 30–32 nap, tavasszal 25–27 nap, nyáron 18–21 nap. A megnyúlás elkerülése érdekében a növényeket szét kell rakni, úgy, hogy 1 m2 alapterületre csak 15–20 növény kerüljön. A palánták szétrakását akkor kezdjük amikor a levelek összeérnek. Ezt a munkát gazdasági okokból célszerű fokozatosan, 7–10 naponként végezni. A szétrakás elmulasztása negatív hatást fejt ki az első termések kötődésére. Az uborka palántát hurkapálcával szokás megtámasztani, hogy ne dőljön el, így elkerülhetjük a növények törését, sérülését.

A hajtatásra nevelt uborka palánták oltása is alkalmazott eljárás. Alanyként a rendszertani rokonság alapján alkalmazható a fekete magvú laskatök (Cucurbita ficifolia), a gyepütök (Sycios angulata), valamint a süntök (Echinocystis lobata). A módszer lehet párosítás, vagy hasítékoltás. Az oltványokat párás, meleg légtérben tartjuk amíg a két növény össze nem forr. Az alanyok védelmet nyújtanak a Fusarium oxysporum cucumerinum és a Meloidogyne incignita fonálféreg ellen. Az említett alanyok erőteljes gyökérzetükkel alacsonyabb hőmérsékleten is jól táplálják a növényeket.

A szabadföldi kiültetéshez 1 m˛-en 150 db palánta nevelhető fel. A palánták kiültetése május közepe után biztonságos. Ennek függvényében kell indítani a palántanevelést. A magot legalább 6×6 cm-es tápkockába célszerű vetni. A palánták intenzívebb fejlődését 0,1%-os volldüngeres oldattal biztosíthatjuk. A pótlásra 15% többlettel kell számolni. Kiültetés után a tőpusztulás elleni védekezés érdekében Ridomil Gold MZ 68 WP 0,3%-os oldatával öntözzük be a növényeket.

Dinnye

A dinnyepalánta nevelés célja a koraiság és a termésbiztonság fokozása. A dinnye palánta gyökérzete kiültetéskor megsérül, az átültetést nagyon megsínyli, és nagyon nehezen regenerálódik. Ezért a palántaneveléshez a jó helykihasználás érdekében kocka alakú préselt tápkockát (8×8, 10×10 cm-es) érdemes alkalmazni. A szorosan egymás mellé rakott tápkockák egymáshoz simulnak és nehezebben száradnak ki. Annak érdekében, hogy a tápkoka ne essen szét, a talajkeveréket erősen össze kell préselni. A tápkocka földkeverék összeállításához gyepszintföldet (25%), érett istállótrágyát (25%), tőzeget (50%) lehet használni. Ezen kívül még többféle földkeverék is összeállítható, de legmegbízhatóbbak az iparilag gyártott, kémialag ellenőrzött (Vegasca, Pristrup) talajkeverékek. A házilag készített földkeverékhez használt hazai tőzegek hátrányos tulajdonsága, hogy sok iszapot tartalmaznak, emiatt a tápkocka felülete cementálódik és nehezen veszi fel a vizet. Kiültetés után a növények gyökerei nehezen törik át ezt a kemény talajréteget.

Biztonságosan csak enyhe fűtéssel ellátott berendezésekben lehet dinnyepalántát nevelni. A vetés idejét a tervezett ültetési időtől visszaszámolva határozzuk meg. A sárgadinnye palántanevelési időtartama 4–6 hét (március közepi kiültetéshez január végén, áprilisi eleji ültetéshez február közepén vetjük a magot), a görögdinnyéé 5–7 hét. Magvetéstől a kelésig terjedő időszakban a hőmérséklet igénye 20–25 °C. Kelés után nappal távolítsuk el a kiegészítő takarásokat és gyengén szellőzessünk, így biztosíthatjuk, hogy a növények szik alatti szára nem nyúlik meg. Nappal napos időben 20–25 °C, éjszaka 16–18 °C hőmérséklet szükséges. A tápkocka talajának hőmérséklete 18–20 °C legyen. A palántanevelő levegőjének páratartalma 80–85 %-ot érjen el. A palántákat kiültetés előtt egy héttel célszerű átrakni úgy hogy a levelek kiültetésig ne érjenek össze A tápkockákat ezzel megmozgatjuk és a legyökeresedett egyedeket fejlődésükben kissé korlátozzuk. A palánták átrakását lehetőleg este, vagy hajnalban végezzük, ha ez nem lehetséges, napsütésben árnyékoljuk a növényeket, de ne öntözzük be, mert ezzel megakadályozzuk a napégést. A nevelés ideje alatt a dinnyepalántákat gyakran öntözzük kis vízadaggal, ellenkező esetben a gyökerek befulladnak. Kiültetésre a zömök, 6–7 lombleveles, bimbós, egészséges palánták alkalmasak.

A görög és sárgadinnye palánták oltása is szokásos eljárás. Előnye, hogy a Fuzárium fertőzött területeken is lehet termeszteni, kevesebb tőszám is elegendő, másrészt az oltott növény betegségellenálló-képessége kedvezőbb, valamint kevesebb a tápanyag igénye is. Az oltáshoz az alany növények (lopótök Lagenaria sp., különböző tökfélék Cucurbita sp.) magját a tápkockába vetjük és mintegy 8–10 nap múlva végezhetjük az oltást. A nemes magját szaporító ládába vetjük, 8–10 nappal korábban mint az alanyét. Az oltást tiszta körülmények között, igen éles pengével végezzük. Az alanyt a sziklevél felett vízszintesen elvágjuk, majd a szárat középen függőlegesen behasítjuk, a nemest a sziklevél alatt 2–3 cm szárral lemetsszük és ék alakúra vágjuk úgy, hogy a sziklevél az alany sziklevelével átellenesen helyezkedjen el. A nemes részt az alany hasadékába toljuk. Az oltást csipesszel, vagy 0,5 cm széles ólom, vagy alumínium lemezkével rögzítjük. A friss oltványokat külön fóliaalagútba helyezzük és 7 napon keresztül 20–25 °C-ot és 90 % fölötti páratartalmat biztosítunk számukra. Erős napsütés esetén rashel hálóval még árnyékoljuk. A külön takarást mintegy 10 nap után eltávolítjuk és az oltványokat hasonlóan neveljük mint az oltatlan palántákat. Az alanyból kifakadó hajtásokat el kell távolítani.

Főzőtök, cukkini

Főzőtök és cukkini palántát csak hajtatás esetén nevelünk. Palántanevelése 40–45 napig tart, a dinnyével megegyező fűtést igényel. A magját közvetlenül 10×10 cm-es tápkockába, vagy 10-es cserépbe vetjük. Száraz magból célszerű 2 db-ot vetni. A palánták gondos edzése nagy figyelmet igényel, mert a laza szövetállományú növények később hoznak termést, ezért a növényeket amikor a levelek összeérnek szét kell rakni. A vetés időpontja, a kiültetés helyétől függően január utolsó napjaiban és február elején már megkezdhető.