MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap

MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap
76/496-182 :: 30/9-439-158 :: info@mezohir.hu

Nagyobb hasznot és jobb minőséget érhet el a gazda…

Mikroelemekkel 10–15 % műtrágya hatóanyag takarítható meg

2001-01
[ tartalomjegyzék ]

 

Az utóbbi időben mind nagyobb figyelmet fordítanak a kutatók a mikroelemek szerepére, mivel hiányuk néhány helyen veszélyezteti a gazdaságos és minőségi növénytermesztést. A növénytermesztés szempontjából nélkülözhetetlen makrotápanyagok (a nitrogén, foszfor, kálium) mellett ugyanúgy fontosak az esszenciális mikroelemek is (vas, réz, cink, bór, stb).

A Nyugat-Magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Karán Dr. Szakál Pál egyetemi tanár hosszú évek óta végez kutatásokat mikroelemek felhasználásával kapcsolatosan a legújabb eredményekről tájékoztatja a MezőHír olvasóit.

– A mikrotápelemek csoportjába tartozó elemekből a növények csak igen kis mennyiséget igényelnek, de ha ebből valami oknál fogva hiány van, akkor a növény fejlődése gátolt, csökken a hozama, a minősége, továbbá a kórokozókkal szembeni ellenállósága is, így egy fertőzöttebb terméket kapunk. Kimondottan jelentős a búzatermesztés jövedelmezőségének elérésében.

A legtöbb eszenciális mikroelem a biokémiai folyamatban, enzimekben fejti ki hatását, mint biokatalizátor. Így nemcsak a növény, hanem az ember, állat számára is nélkülözhetetlen.

Magyarországon 4,5 millió hektáron vizsgálták a talajok mikroelem-ellátottságát. A FAO vizsgálatok is megerősítették, hogy talajainknak közel 60%-a cinkben hiányos, de igen jelentős a hiány a rézből is. Hazánk talajainak (terméssel, savas kimosódással bekövetkező) éves cinkvesztesége – egyes kutatók szerint – megközelíti az 1 millió kg-ot! A cink- és a rézhiány legnagyobb hányadban éppen a kiemelkedően jó termőképességű talajoknál jelentkezik. Mivel ezek a területek a búza és a kukoricatermesztés szempontjából jelentősek, ezért e területeken a mikroelempótlást folyamatosan kell biztosítanunk.

Előfordulhat viszont olyan eset is, mikor a talaj mikroelemből ugyan nem mutat hiányt, de a bonyolult kölcsönhatások, illetve a gátolt transzportfolyamatok folytán a növényben mégis jelentkezik mikroelemhiány. Ez utóbbi esetben csak a növény levélzetére történő mikroelem kipermetezésével szüntethető meg a hiánytünet. Erre kiválóan alkalmas kalászosoknál a nitrogénoldattal (MIKROL) való együttes kijuttatás.

A réz és cink jelentősége a növényi szervezetben

A növények a rezet és a cinket ion- vagy kelátszerű formában a gyökéren, valamint a levélen keresztül vehetik fel. Mivel a mikroelemek a talajban való mozgékonysága kicsi, ezért fontos, hogy a gyökér közelében a talaj elegendő könnyen felvehető mikroelemet tartalmazzon. E hatások biztosítására a legjobb megoldás, ha szuszpenziós és szilárd műtrágyában visszük ki a mikroelemet. A réz és a cink hiányára szinte minden növény érzékenyen reagál, a kalászosoknál a hiánytünetek még szembetűnőbben jelentkeznek.

– Gyakorlatban hogyan észlelhető a mikroelemek hiánya?

– Réz hiánya esetén csökken a szárazságtűrő képesség, a betegségekkel szembeni ellenállás, a szénhidrátszintézis, a nitrogénfelvétel, így a fehérjeképződés, a nitrátoknak a növényben való hasznosulása. Ez utóbbi megállapítások is bizonyítják, hogy ha réztartalmú anyagokkal történik a nitrogén műtrágya kivitel, akkor a nitrogén felvétele kedvezőbb, kevesebb nitrogén műtrágyára van szükség!

A cink elsődleges szerepe a növényi növekedésben mutatkozik meg. Jelentős a szerepe a N-anyagcserében is. Cinkhiány főleg lúgos és foszforral jól ellátott talajoknál mutatkozik. Így hiányában aprólevelűség, télállóság csökkenés, hiányos terméskötődés és abnormális gyökérképződés figyelhető meg.

A cink és a réz (mint „esszenciális elem") hiányának megszüntetése nemcsak a növényi fejlődés, hanem az állati és emberi szervezet számára is nélkülözhetetlen, így elsődleges cél a növényekben való hiánytünetek megszűntetése.

A réz és cink hiányát pótolni kell. Az alábbi kísérletben bemutatott néhány példa is jól szemlélteti, hogy ha a hiányt pótoljuk, akkor az többszörösen is megtérül.

Búza esetében költségmegtakarítás miatt kedvezőbb, ha a rézpótlást a lombozatra való kijuttatáskor végezzük. Ôszi búzánál, ha a bokrosodás végén – márciusban – vittük ki a mikroelemet, akkor az a következő eredményeket adta: a következő táblázatban jól látható, hogy a hozam és nyersfehérje növekedés mellett a rézkezelés hatására a lisztminőséget meghatározó értékszám is növekedett. A kijuttatás költsége csökkenthető, ha azt a növényvédelemmel összekapcsolva tesszük ki. A búza nitrogén fejtrágyázására a legkedvezőbb megoldás, ha MIKROL (N oldatot) juttatunk ki márciusban, április elején a növény levélzetére. Mikrolhoz keverhetünk réz komplexet, így a hozamok még jelentősebben emelkedhetnek. A gyakorlatban hektáronként 150 g MIKROL és 0,4 kg réz kijuttatása adta a legkedvezőbb hozamot.

– Burgonya esetében milyen kísérletekről számolhat be?

Bimbós állapotban a levélzetre kijuttatott réz- és cink fontos kórtani szempontból, valamint keményítőképződés szempontjából is. Ez kitűnik az alábbi táblázatból.

A kapott eredmények jól mutatják, hogy a burgonya érzékenyen reagál a rézre és a cinkre. E két elem együttes kijuttatása biztosította a legnagyobb hozamot.

– Hogyan tovább a mikroelem kutatások terén?

– A bemutatott példákon keresztül szerettük volna tájékoztatni a gazdákat a réz- és cink szerepéről a növénytermesztésben. A hiánytünetek megszüntetésére további közös kutatásokat végez az Egyetem az IKR Rt-vel.

Szeretnénk kutatásainkat a szántóföldi növénytermesztés valamint a kertészet-szőlészet terén is tovább folytatni, hogy a termelők mielőbb megtalálják számításaikat a ma még sok gonddal küszködő mezőgazdaságban – mondotta befejezésül a szakember.

L. L.