A nagy teljesítményű traktorok alkalmazása lehetővé teszi, hogy az új, korszerű, forgatás nélküli talajművelésből származó gépesítési és gazdaságossági előnyöket kihasználjuk. Az eddig általánosan végzett szántásnál a műtrágyák és a szervestrágyák a talaj felső, 25–30 cm rétegében jelentősen feldúsulnak. Így az alsó, tömörödött rétegekből csak korlátozva tudja a növény a számára oly fontos „táplálékot" felvenni. A javasolt új technológia a talaj mélyebb rétegeit altalajlazítóval, a felső rétegeit pedig nehéztárcsákkal, illetve kombinátorokkal és mélykultivátorokkal műveli.

A kalászos gabonák talajelőkészítésénél – a fejlett gépi technológiával rendelkező országokban – a „szántás nélküli" talajmegművelésnek régi hagyományai vannak. Szakemberek, gazdálkodók körében köztudott, hogy az eke a legenergiaigényesebb talajművelő eszköz.

A nyári és az őszi vetésű növényeknél a szántás elhagyható, hacsak a fennálló körülmények nem teszik szükségessé az eke használatát. Ilyen okok lehetnek a túlságosan nedves talajállapot, az elgyomosodott terület és a nagy mennyiségű szervesanyag maradvány a táblán. Ezekben az esetekben az ekét helyettesítő tárcsásboronák, nehézkultivátorok nem dolgoznak hatásosan, vagy egyenesen káros hatást fejtenek ki a talajra. Minden más esetben a tárcsás vagy nehéz kultivátoros talajelőkészítés igen hasznos. Ezen gépek energia igénye 20–40 %-kal kisebb, mint az ekéé. Emellett jóval kevesebb utómunkát igényelnek, mivel – különösen száraz talajviszonyok mellett – porhanyósabb talajfelszínt hagynak maguk után, ugyanakkor a művelt réteg rögmentes lesz.

A tárcsásboronákat és nehéz kultivátorokat – a művelés mélységét fokozatosan növelve – két vagy három menetben alkalmazzák. Nagyon előnyös, ha a nehéz kultivátorra már gyárilag felszerelik a talaj felső rétegét „morzsásan" visszahagyó könnyű boronákat, fogasokat. Ez esetben közvetlenül vetés előtt a talaj kötöttségétől függően – könnyű kombinált magágyelőkészítővel, ásóboronával, vagy nehéz kombinált magágyelőkészítővel – a megfelelő minőségű magágy egyetlen menetben elkészíthető. Ilyen talajelőkészítési módszerrel a hagyományos ekés talajelőkészítéshez képest – a körülményektől függően – 15–50% energia takarítható meg. Fontos azonban hogy az eke nélküli talajelőkészítés bevezetése után is szükség lehet 3–4 évenként mélyszántás elvégzésére!

A kötött talajok mélyművelése – ha az egyéb biológiai feltételek is adottak – általában termésnövekedést hoz. Forgatásos mélyművelést azonban kötött talajaink egy részén, az alsó rétegben felhalmozódott káros sók felszínre jutásának veszélye miatt nem ajánlatos alkalmazni. Helyette inkább mélylazítót vagy altalajlazítót használjunk. Altalajlazítók alkalmazásával a talaj levegősebbé válik és vízháztartása is javul. Az altalajlazítóra szerelt berendezésekkel a szilárd és folyékony műtrágya mélyebb rétegekbe juttatható, így a növény gyökérzete számára könnyebben felvehető.

A mélylazítás általában kedvező fizikai állapotot teremt a talajban, egyes esetekben azonban kárt is okozhat. Pl. ha 70–80 cm mélységben vízzáró, vagy vizet nehezen áteresztő talajrétegek helyezkednek el. Ilyen helyzet nemcsak a mélyebben, hanem a magasabb fekvésű talajokon is előfordulhat. Ezt a talajfelületből, vagy a talaj típusából nem lehet megállapítani. Egyedüli biztos módszer, az előzetesen elvégzett „szakszerű talajszelvény vizsgálat". Olyan talajoknál, ahol erre nincs is szükség, csak feleslegesen növelné a termelési költséget.

A Földművelésügyi Minisztérium Műszaki Intézetének (Gödöllő, FM-MI) vizsgálatai is azt igazolják, hogy a technológiai láncba az altalajlazítás jól beilleszthető.