MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap

MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap
76/496-182 :: 30/9-439-158 :: info@mezohir.hu

Malac hasmenésnél gondoljunk a coccidiosisra is!

Két-három hetes szopós malacoknál gyakran jelentkezik hasmenés: a bélsár sárgásszürke színű, konzisztenciája a kenőcsöstől a vízszerűig változik. A malacok bágyadtak és visszamaradnak a fejlődésben. Az ilyen tüneteknél mindig E. coli-fertőzésre gondolunk. Sokszor előfordul azonban, hogy a bélsárból és a bélből származó minták bakteriológiai vizsgálata során csupán nem patogén E. coli-törzseket izolálnak. Előfordul az is, hogy a bélsárból patogén colit mutatnak ki, de az antibiotikumos kezelés alig hoz eredményt. Ezekben az esetekben valószínűleg a coccidiosis a hasmenés előidézője.

2001-01
[ tartalomjegyzék ]

 

Ez a betegség a baromfiaknál már régen ismert, sertésben az Isospora suis a „felelőse". Ez az egysejtű bélparazita akár egyedül, akár más kórokozókkal együtt képes hasmenéses megbetegedést okozni. A parazita ún. oocystái a koca bélsarával, vagy annak szennyezett bőrével kerülnek a fiaztatóba, s a frissen megszületett malacok szájon át fertőződnek. Ezt követően a fertőzött és megbetegedett malacok is ürítik az oocystákat, s így már ezek is fertőzési forrást jelentenek alomtársaikra. Nem is elsősorban az elhullás okoz gondot, hanem a különböző módon előidézett gazdasági kár. Így például a fertőzések gyakran vezethetnek az alom szétnövéséhez, kisebb választási súlyhoz, a későbbi rossz takarmányértékesítéshez stb.

Tudnunk kell, hogy minden coccidiumfaj csak a gazdaállat bizonyos bélszakaszában képes megtelepedni és szaporodni. Az Isospora suis érése és szaporodása a vékonybél falának sejtjeiben megy végbe. Amikor az oocysták kiszabadulnak a bélnyálkahártya sejtjeiből, akkor ezek sérülnek és az emésztés zavart szenved. Nem specifikus hasmenéses tünetek jelentkeznek, extrém esetekben vízszerű bélsárral. A leginkább érintett malacok rossz kondíciót mutatnak, lassan nőnek, kiszőrösödnek. Ez a kép a választás után tovább romolhat, és ez látványosan hat a későbbi hizlalási fázisra. A legveszélyesebbek az ún. „kevert" fertőzések, amikor a coccidiumok a bélben lévő kórokozókkal (pl: clostridiumok, E. coli, rotavírus) együtt okoznak klinikai megbetegedést.

A diagnózis és a kórokozó kimutatása nem egyszerű. A szopós malacoknál a megbetegedés korai stádiumában a bélsárból még nem lehet kimutatni az oocystákat. Nehezíti a kórokozó kimutatását a malacbélsár sajátosan krémes és zsíros konzisztenciája. A kezelés messze nem megoldott; próbálkozni lehet több napon át szájon át adagolt szulfonamidokkal.

Sajnos a coccidiumok ellenállóképessége a szulfonamidokkal szemben jelentős, s így a kezelés valószínűleg eredménytelen lesz.

Éppen ezért elsősorban a megelőzésre kell törekedni:

  • a kocák alapos lemosása a fiaztatóba hajtás előtt,
  • a fiaztató egyszerre ürítése és telepítése,
  • a fiaztatót minden betelepítés előtt alaposan ki kell takarítani és fertőtleníteni. Olyan fertőtlenítőszert kell alkalmazni, mely hatékony a coccidiumokkal szemben.
  • a trágyát naponta többször el kell távolítani,
  • rendszeresen kell légyirtást végezni.
  • dr. Wekerle László