A bőséges csapadék meghozta az eredményt. Az őszre jócskán kiszáradt talaj miatt már-már veszélybe került a gabona vetése. A novemberi és decemberi esők során a talaj 60–80%-ig töltődtek fel, és a januári csapadékok már 70–100%-ra emelték a 0–50 cm-es talajréteg telítettségét. Mindezek mellett megkezdődött az alsóbb talajrétegek feltöltődése is, a talajvízszint emelésére azonban még nem jutott a vízből. Előrejelzéseink szerint erre január második felében és február első felében sem lesz remény, mert kevés csapadék várható ebben az időben.

A decemberi és januári lehűlések során a legalacsonyabb hőmérsékletek még nem süllyedtek –13 fok alá. Ezek a „mínuszok" nem okozhattak fagykárt szabadban élő növényeinkben. A közepesen fejlett gabonák is kibírnak –17 fokot, a jól fejlettek pedig akár a –20 fokot is elviselik ilyen mélyre pedig hótakaró hiányában nem süllyed a hőmérséklet. (A hó ugyanis különleges hőháztartása következtében lényegesen felerősíti a lehűlést és tulajdonképpen saját hidege ellen védi a gabonákat.)

Ugyancsak –17 foknál kezdenek elfagyni a szőlőveszők, tehát eddig a szőlőben sem eshetett fagykár. A gyümölcshajtások legtöbbje kibírja a –25 fokot is. Nagyobb az elfagyás veszélye hótakaró esetén, ugyanis hótakaró felett rendkívüli hidegek jöhetnek létre, amelyek már sok kárt okozhatnak a hó fölött elhelyezkedő növényekben ill. azok hajtásaiban. Az a mezőgazda óhaj, hogy jó az, ha hó fedi a határt, valóban jót tesz a gabonának, de sok kárt okozhat más növényekben. Ezeket figyelembe véve talán jó is, ha nincs hótakaró, és a csapadék inkább folyékony állapotban érkezik.

Az erősebb lehűlések persze nem csak kárt, hanem hasznot is hozhatnak. A földben, valamint a szabadban a fák kérgében és egyéb helyeken áttelelni kívánó rovarok is nagyrészt elviselték az eddigi hidegeket. A rovarok számának ritkulásához további, legalább –15 fokot elérő lehűlések kellenének.

Az enyhe időnek egyértelmű haszna, hogy a száraz talajokban ki sem kelt, vagy alig kikelt gabonák még novemberben, sőt decemberben is növekedhettek és így most már mindenhol elegendően fejlett állapotba kerültek.

Ugyancsak hasznát veszik az enyhe időnek a téli zöldséghajtatással foglalkozó gazdák és gazdaságok. Az idei télen eddig az üveg- és fóliaházakban lényegesen kevesebb energia kellett a növények fejlődését biztosító optimális hőmérséklet előállításához, ez jelentős költségmegtakarítást jelent.

Hogy miként alakul a tél hátralévő idejében az időjárás, azt előrejelzéseink alapján már tudhatjuk.

Január utolsó harmadában folytatódik az átlagosnak megfelelő téli idő. A napi csúcshőmérsékletek 0, +3 fok közé várhatók, éjszaka pedig –6, –3 fokos fagyokra számíthatunk. A talaj közelében, főként az északi vidéken akár –10 fokra is süllyed a hőmérséklet. A kezdeti időszakban a kevés felhő mellett sok lesz a napsütés. A hónap utolsó pentádjában felhősebbé válik az égbolt és elered az eső, havas eső.

Február elején kisebb enyhülés várható. A napi csúcshőmérsékletek +2, +7 fok között lesznek, de éjjel továbbra is fagyni fog. A minimumok –4, –1 fok között alakulnak. Ebben az időszakban nyugodt, csendes időjárási helyzet alakul ki, amely sok helyen ködképződéssel jár együtt. Csapadékra legfeljebb zúzmaralerakódásból és ködszitálásból számíthatunk minimális mennyiségben.

Február második harmadában enyhe légtömegek érik el hazánk légterét, ennek hatására jelentős enyhülés várható. Az időszak végére a napi csúcshőmérsékletek néhol a 10 fokot is elérhetik és gyengülnek az éjszakai lehűlések.

Az érkező enyhébb légtömegek jelentős nedvességet tartalmaznak, melyekből eső alakjában számottevő csapadék várható. A csapadék mennyisége ebben az időszakban elérheti a 20 mm-t.

Összességében megállapíthatjuk, hogy az átlagosnak megfelelő január végi időjárás után február 20-ig a szokásosnál enyhébb lesz az idő és bőségesen lesz csapadék.