Nyugtával dicsérd…

A szántóföldi növénytermesztésben a jelek szerint a házi használatú prognózisok is elegendőnek tűnnek ahhoz, hogy a legtöbb növényfajnál (kukorica, napraforgó, tavaszi kalászosok, szója, stb.) átlagon felüli érdeklődésről számolhassaak be a vetőmagkereskedők – bár nem feledkeznek meg a „nyugtával dicsérd a napot" igazságáról sem. Az állattenyésztésben viszont – különösen a sertés és baromfitartók körében – jókora bizonytalanság tapasztalható, hiszen híre kelt a kivitelt segítő és a minőséget preferáló támogatások megvonásának.

A támogatási huzavona hátterében az áll, hogy a Pénzügyminisztérium és a kormány már kevésbé bízik az agrártárca bölcsességében, s bizonyos kontrollt kíván gyakorolni a túlköltekezés megakadályozása érdekében. A Világgazdaságban megjelent cikk címe – „A PM megszüntetné az átfedéseket és a felesleges jogcímeket" – is erre utal: ki szeretnék küszöbölni az egymásra nem épülő, ötletszerű, hasonló célt szolgáló támogatási formákat. Ahhoz, hogy az elmúlt években menetrendszerűen bekövetkező évközi agrárfinanszírozási problémák ne jelentkezzenek, le kell építeni a megalapozatlan ígéreteket.

A pénzügyesek szerint erőfeszítéseik nyomán hatékonyabbá válik a rendszer, az érintettek zökkenőmentesebben juthatnak költségvetési járandóságaikhoz. A szubvenciók esetében ügyelnek arra, hogy a rendszer idomuljon a nemzetközi elvárásokhoz. A PM biztos akar lenni abban, hogy az EU előcsatlakozási agrár- és vidékfejlesztési forrásainak lehívásához az agrárkasszában rendelkezésre álljanak az e címen megkövetelt hazai kiegészítő források. Bár e szándéknyilatkozat vitathatatlanul szimpatikus elemeket tartalmaz, az emberben élettapasztalatai nyomán a félsz is megfogalmazódik: csak nehogy az a bizonyos hatékonyabb rendszer a gyakorlatban bürokratikusabb is legyen!

Röpködnek a milliárdok

A Sapard-ügy más oldalról sem fenékig tejfel, ugyanis a 2000. év tízmilliárdos uniós keretének lehívhatósága még az idei év második felében is kétséges, ha „sikerül tovább folytatni" az intézményhálózat kiépítésében, akkreditációjának előkészítésében tapasztalható anomáliákat.

Visszatérve az eredeti nyomvonalra, a Magyar Hírlapban olvasottak szerint a tárcaegyeztetések során az FVM olyan rendelettervezettel állt elő, amely lényegében azt a 4,8 milliárd forintos exporttámogatási keretet is megvonta volna a sertésszektortól, amelyet a Kereskedelmi Világszervezet sem kifogásolna. Ehhez még társult az az elképzelés is, hogy a sertés- és baromfitartók a minőségi támogatástól is búcsút vehetnek. A társtárcák ugyan leszavazták ezeket az indítványokat, de a tényleges támogatásokról nem egyeztek meg.

A Vágóállat és Hús Terméktanács illetékese szerint a magyar hús mára dotáció híján alig tud megjelenni korábbi jól fizető piacain sem, hiszen a külhoni vetélytársak továbbra is zsebükbe nyúlnak, és segítik a maguk exportját. A feldolgozók baja egyértelműen továbbhárul, hiszen a vágásszám csökkenésével a termelők nyakán marad a sertés, ami a dolog természetéből adódóan áreséssel párosul. A krízishelyzet megszüntetése érdekében a terméktanács még egy, a miniszterelnöknek küldött segítségkérő levelet is „bevetett".

Más oldalról meg azt hallja az ember, hogy „végre a sarkunkra álltunk." A hónap elejének történése, hogy az általunk túlzottnak vélt lengyel piacvédelmi intézkedések miatt mi is arányosan nehezítettük az onnan származó agrártermékek behozatalát. A CEFTA-kedvezmények igénybevételét a gabonafélék mellett épp a sertés- és baromfihús esetében szabta szűkra a lengyel fél.

Alapvetések

A honi támogatási elképzelésekből Torgyán József egy üzemavatáson elmondott beszédében az állattenyésztési támogatások közül kiemelte, hogy a méhészek 50 százalékkal több központi forráshoz jutnak és a jövőben a lótartók is 10 ezer forintos támogatásban részesülnek állatonként. A Népszabadság ezen cikkében további pozitív „állati" elemekkel nem szolgált, bár nem tudni, hogy csak elhallgatta, vagy nem is volt szó többről. A „növényeseknek" szóló rész esszenciája, hogy a földalapú támogatásokat kiterjesztik a termőföld mellett a zöldség-, gyümölcs-, illetve a szőlő- és gyepágazatra is. A mák kivételével minden növény termesztése központi támogatásban részesülhet. A szója- és napraforgó-termesztésben nem a nagyüzemi, hanem a családi gazdaságokat fogják előnyben részesíteni, a támogatást 50 hektáros területnagyságig adják. Utóbbi mondat kissé elbizonytalanít, szakemberek körében ugyanis még a mai napig is élő beidegződés, hogy a napraforgó a gazdaságos üzemméretet tekintve nagyüzemi növény...

S ha már a normatív támogatásokhoz kanyarodtunk, visszatérek egy a Világgazdaságban még január második felében publikált tervezetre. Ebben azok az alapinformációk szerepelnek még, hogy a 300 hektárnál kisebb területen gazdálkodók a mák kivételével minden szántóföldi növény termesztésére birtokmérettől függően 3-8 ezer forint normatív támogatást vehetnek igénybe. A szőlőt, gyümölcsöt, szabadföldi zöldséget, gyógy- és fűszernövényt termelők összesen 8 ezer forintot kaphatnak hektáronként. A fehérjenövény termelők 4 ezer forint/ha kiegészítő támogatásban bízhatnak. Az állattenyésztési támogatásban nem szerepelnek lényegi eltérések a tavalyihoz képest. A szaktárca terveiben szerepel még, hogy a mezőgazdasági gépek lízingelésének támogatását a gépvásárlásokéhoz hasonló szintre hozza.

Körítés

A szövetkezeti üzletrészügy is előkerült ismét, egyrészt az agrárkassza szemszögéből. Olyan hírek láttak napvilágot, hogy az eredeti tervvel ellentétben – mely szerint az ÁPV állta volna a kifizetés 2 milliárdra taksált költségeit – az agrártárcáé lesz még ez a teher is. A tisztázatlanság miatt a kivitelezés csúszására számíthatunk, ami feszültséget okozhat a szövetkezetek és az FVM megyei hivatalai között. S a témához olyan „körítés" is tartozik, hogy az agrárkamara a szövetkezetek alapvető érdeksérelmére hivatkozva az üzletrész törvény teljes megsemmisítését kéri az alkotmánybíróságtól.

Orbán Viktor kormányfő a Pesti Vigadóban megtartott országértékelő beszédében nem fukarkodott az eredmények taglalásától, de a mezőgazdaságról nem ebben az értelemben szólt. Itt még a célkitűzés és a feladat-megjelölés szükségességének felismerése adta meg az alaphangot. eszerint a mezőgazdaságnak is tisztes megélhetést kell nyújtania a gazdák számára. Ma a földtulajdonlás a mezőgazdaság legfontosabb kérdése, ezért ez év második felében meg kell alkotni a magyar földbirtokrendszert szabályozó törvényt, amely a helyben lakó gazdákat juttatja földhöz, s amely orvosolja a mai birtokrendszer hibáit.

A legrövidebb hónap, a február körülbelül ennyit mutathat meg agrárvilágunkból. A március már néhány nappal hosszabb, jobban belefér több pozitív fordulat!

(Lapzárta után érkezett a hír, hogy lemondott Torgyán József agrárminiszter. A szerk.)