MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap

MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap
76/496-182 :: 30/9-439-158 :: info@mezohir.hu

A kultivátorelemes vetőgépek használatával kapcsolatos tapasztalatok az EURO-ÖKO FARM PROJEKT I. számú Központi Gazdaságában

Gazdaságunk 1998. óta folytat technológia-fejlesztési kísérleteket a FARMET Rt. BSK-600H típusú, központi magelosztású, pneumatikus, kultivátor-elemes vetőgépével. A kutatási munka németországi alapkísérletek hazai adaptációjával indult meg. A fenti gép munkavégzése mindenben megfelel az Európai Unióban előírt agrár-környezetgazdálkodási alapelveknek, ezért a jövőben ezen gépet használó gazdaságok kiemelt támogatása várható. Tapasztalataink szerint ez a vetőgép hagyományos és csökkentett menetszámú talaj-előkészítés mellett is hatékonyan alkalmazható.

2001-02
[ tartalomjegyzék ]

 

A gép rövid leírása: az eszközön a csoroszlyáknak kultivátorkapák felelnek meg, amelyek a vetőágyban egy talajsávot nyitnak meg. Ebbe a talajsávba egy ACCORD vetőegységen keresztül légáram juttatja a vetőmagot. A megemelt, majd visszahulló talaj rendezését és zárását a gép hátsó részén található boronasor és tömörítő egység végzi.

A kultivátorelemes vetőgép használata az elérhető nagy területteljesítmény mellett számos előnyt rejt magában. A 6 méter munkaszélességű géppel tapasztalataink szerint 10 órás műszakban 50–60 hektár vethető el. A lazítóelemek hatására javult a talajélet, és a talaj kultúrállapota (hajlam a beérésre, jó agronómiai szerkezet). A kultivátorkapák csökkentették a rögösödés és a porosodás mértékét.

A vetőgép tömegességénél fogva nagyon pontosan tartotta a beállított vetési mélységet. A kultivátorelemek a vetés mélységében megszüntetik a talaj kapillárisait, így a vetőmag a mélyebb talajrétegből vízhez jutó nedves részre kerül, mely felett egy gyorsan melegedő fedőréteg jön létre. Ennek köszönhetően kiváló kelési eredmények és kiemelkedő kezdeti növényfejlődés voltak megfigyelhetők. A gép használatával az adott növényfajra és fajtára jellemző vetési normát 5–20%-al kellett csökkentenünk a kísérletek 2–3. évében!

A vetőmagok térbeli eloszlásának köszönhetően (sávos szórt vetés) az egyes növényegyedek tenyészterülete optimálisan alakult, az állományban a konkurenciaharc csökkent. A kedvező térkihasználtságnak köszönhetően a kontrollterületekhez képest 8–12% terméstöbblet volt tapasztalható.

A csoroszlyák a vetéssel egyidőben mechanikai gyomirtást is végeznek, ezért számos szántóföldi növény esetében átalakítható a gyomirtás rendszere, csökkenthető a felhasznált növényvédő szerek mennyisége, illetve bizonyos kultúrák gyomirtószer-mentes termesztése is lehetséges az elővetemény gyomosodási mértékétől függően.

A kultivátorelemes pneumatikus vetőgépek használata során szerzett eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen vetőgépek tágabb talajnedvesség (művelhetőség) tartományban biztosítják a vetés feltételeit. Az eszköz gazdaságunkban eddig az alábbi növényfajok termesztése során került alkalmazásra: őszi és tavaszi búza, tavaszi árpa, rozs és hibridrozs, fűmag, takarmányborsó, őszi és tavaszi káposztarepce, mustár, facélia.

(x)
dr. O. J. – D. G.