![]() |
MezőHír :: Független Agrárinformációs Szaklap |
|
![]() |
A gép rövid leírása: az eszközön a csoroszlyáknak kultivátorkapák felelnek meg, amelyek a vetőágyban egy talajsávot nyitnak meg. Ebbe a talajsávba egy ACCORD vetőegységen keresztül légáram juttatja a vetőmagot. A megemelt, majd visszahulló talaj rendezését és zárását a gép hátsó részén található boronasor és tömörítő egység végzi. A kultivátorelemes vetőgép használata az elérhető nagy területteljesítmény mellett számos előnyt rejt magában. A 6 méter munkaszélességű géppel tapasztalataink szerint 10 órás műszakban 50–60 hektár vethető el. A lazítóelemek hatására javult a talajélet, és a talaj kultúrállapota (hajlam a beérésre, jó agronómiai szerkezet). A kultivátorkapák csökkentették a rögösödés és a porosodás mértékét. A vetőgép tömegességénél fogva nagyon pontosan tartotta a beállított vetési mélységet. A kultivátorelemek a vetés mélységében megszüntetik a talaj kapillárisait, így a vetőmag a mélyebb talajrétegből vízhez jutó nedves részre kerül, mely felett egy gyorsan melegedő fedőréteg jön létre. Ennek köszönhetően kiváló kelési eredmények és kiemelkedő kezdeti növényfejlődés voltak megfigyelhetők. A gép használatával az adott növényfajra és fajtára jellemző vetési normát 5–20%-al kellett csökkentenünk a kísérletek 2–3. évében! A vetőmagok térbeli eloszlásának köszönhetően (sávos szórt vetés) az egyes növényegyedek tenyészterülete optimálisan alakult, az állományban a konkurenciaharc csökkent. A kedvező térkihasználtságnak köszönhetően a kontrollterületekhez képest 8–12% terméstöbblet volt tapasztalható. A csoroszlyák a vetéssel egyidőben mechanikai gyomirtást is végeznek, ezért számos szántóföldi növény esetében átalakítható a gyomirtás rendszere, csökkenthető a felhasznált növényvédő szerek mennyisége, illetve bizonyos kultúrák gyomirtószer-mentes termesztése is lehetséges az elővetemény gyomosodási mértékétől függően. A kultivátorelemes pneumatikus vetőgépek használata során szerzett eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ilyen vetőgépek tágabb talajnedvesség (művelhetőség) tartományban biztosítják a vetés feltételeit. Az eszköz gazdaságunkban eddig az alábbi növényfajok termesztése során került alkalmazásra: őszi és tavaszi búza, tavaszi árpa, rozs és hibridrozs, fűmag, takarmányborsó, őszi és tavaszi káposztarepce, mustár, facélia. |
|