Méhn Gábor, a BASF Agro-divíziójának vezetője megnyitójában kiemelte, hogy olyan szakmai fórumnak szánják a rendezvényt, melyen a bortermelők, borértékesítők értékelhetik az ágazat helyzetét, meghatározhatják a szakma érdekérvényesítésének lehetőségeit. Ez az összefogás nagyon fontos, különösen egy olyan korszakban, amikor az ország sorsdöntő lépések előtt áll. Az EU-csatlakozás után már nemcsak az egyes borászok fognak egymással versenyezni, hanem az országok, a különböző ágazatok is. Természetesen a mezőgazdaságon belül is nagy csaták várhatók. (Elég ha csak az Európai Unió és Magyarország között a kukoricaexport, és az ahhoz kapcsolódó borvám kapcsán kirobbant vitára gondolunk...)

Az FVM részéről dr. Gerendás Károly kapcsolódott ehhez a gondolatsorhoz, s felhívta a figyelmet arra, hogy az EU az elképzelései megvalósítását minden csatlakozó országtól, így hazánktól is nagyon keményen megköveteli majd. Meg kell szoknunk ezt a stílust, nagyon sok rendeletet, utasítást kell átvizsgálni, hogy felismerjük a minket is érintő összefüggéseket. Ebben a folyamatban erősen felértékelődik a termelői érdekvédelem szerepe. Nagyon kemény csaták várhatók még az eredetvédelem terén, gondoljunk csak a tokaji–tocai vitára. A szubvenciók terén sajnálatos, de igaz, hogy az EU-ban nem a szőlőtelepítés, hanem a kivágás kap támogatást...

Lakatos András szerint nemcsak a magyar, hanem az egész európai szőlő- és bortermelés a fenyegetettség érzését hordozza. Hazánknak mind a mennyiségi, mind a minőségi versenyben nagyon komoly fejlődésre van szüksége. A fajtakérdésben az elmúlt évtizedben jelentős változás történt, hiszen bekerültek a világfajták az országba – annak ellenére, hogy a behozatal időpontjában ez nem volt egyértelműen népszerű dolog. A jelenlegi piaci viszonyokat, statisztikákat, export-információkat megvizsgálva kiderült, hogy annak idején ez nem is volt rossz döntés. A fajtakérdés jövőjét vizsgálva fontos, hogy a piaci impulzusokat figyelembe vegyük, az értékesítés során pedig következő években jelentősen felértékelődik a marketing szerepe. Emellett ha nem tudjuk kiváltani a jelentős kézimunkát, amely ma a jó minőségű bor- illetve csemegeszőlő megtermeléséhez szükséges, ha nem tudunk megfelelő mértékben gépesíteni, akkor a versenyben sajnos lemaradunk!

A tápanyag-utánpótlás terén fontos, hogy ne „ránézéssel" állapítsuk meg a tápanyagszükségletet, hanem korrekt talajanalízis alapján.

Dr Diófási Lajos a gépesítéshez kapcsolódóan megjegyezte, hogy amíg Magyarországon ilyen megalázóan alacsony a munkabér és rendkívül drága a gép, addig nehezen várható jelentős változás ezen a területen.

Komoly szemléletváltozást sürgetett Dr. Botos Ernő, a Szőlészeti-Borászati Kutatóintézet főigazgatója. Véleménye szerint a nemzetközi piaci folyamatokat vizsgálva kell meghatározni a hazai fejlesztési irányokat, még akkor is, ha ez adott esetben átmeneti negatív következményekkel is jár.

A biológiai alapok megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet Dr. Misik Sándor. A világfajták mellett a hazai erősségeknek is fontos szerepet kell szánni, hiszen pl. Franciaországban néhány hektáron termelt kis fajtákból pár év alatt többezer hektáros fajta lett!

Érdekességként megemlítette, hogy hogyan készül a szőlő genetikai térképe, mely a fajtafejlesztésnek egészen új irányokat szabhat.

Dr. Balogh István, a Szent István Egyetem Szőlőtermesztési tanszékének vezetője kiemelte a szellemi tőke szerepét. A képzés során nagy szükség van mind a szőlészeti, mind a borászati szakterületekről a megfelelő ismeretanyag átadására. Európa borászata a tradíciókra, az Újvilág borászata pedig a piac rezdüléseinek követésére épül, s ez a hazai hozzáállást is meg kell, hogy változtassa. Hosszú távon felértékelődik a technológia szerepe, s nem lehet kikerülni a hektáronkénti fix marketingköltség beiktatását sem.

Pasteaur szerint „a bor a világ legegészségesebb és leghigiénikusabb itala” – tudtuk meg Dr. Kállay Miklóstól, aki a jövőben a rezisztens szőlőfajták jelentőségének növekedésével számol. A professzor úr hangsúlyozta, hogy a bor és a szőlő az egyetemes kultúra része kell, hogy maradjon.

A hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára, Dr. Urbán András hiányolta az ágazat közép- és hosszútávú fejlesztési tervét, és jogszabályi rendszer egyszerűsítését várja a törvényhozástól. Tapasztalatai szerint az EU-ban már elfogadott szőlő-bor szabályozásról nagyon sok termelő nem tud, pedig néhány éven belül azok ránk is vonatkoznak majd. Kiemelte ugyanakkor, hogy meg kell tanulnunk kihasználni a pályázatok nyújtotta lehetőségeket!

Méhn Gábor zárszavában felhívta a figyelmet arra, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a borfogyasztási kultúra népszerűsítésére. Ebben nagyon fontos lenne az állam szerepvállalása, hisz a nagy marketingkerettel rendelkező sörgyárakkal enélkül igen nehéz felvenni a versenyt.

A szakmai fórum végeztével a házigazda BASF az ország bortermelőit meghívta a következő évben rendezendő Vince-napi Borünnepre is.