Agárdi olvasónk a következő problémájával fordult hozzánk: 1995. 10. 31-én olvasónk illetőleg a helyi mezőgazdasági szövetkezet között haszonbérleti szerződés született.

Olvasónk első kérdése magára a szerződésre vonatkozik: szerinte az nem felel meg a „szerződés kritériumainak".

A Polgári törvénykönyv (a továbbiakban Ptk.) vonatkozó paragrafusai (452–461.§) szerint a mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásához írásbeli szerződés szükséges. Nem rendelkeznek azonban ezen törvényhelyek arról, hogy a szerződésben mely adatoknak, feltételeknek kell szerepelniük. E körben tehát csak a szerződési elemek általános tanára hivatkozhatunk, mely szerint a szerződésben fel kell tüntetni a szerződő feleket (a szerződés alanyai), ki kell fejeznie a felek között lévő konszenzust (akaratnyilatkozatok egybehangzósága), s bele kell foglaltatni azt a jogrend által előírt kívánalmat, mely szerint egy adott szolgáltatással egy vele egyenértékű szolgáltatás álljon szemben, illetőleg természetesen meg kell jelölni benne a szolgáltatás tárgyát, vagyis azt a magatartást, amelyet a szerződés alapján a felek tanúsítani kötelesek. A felek a szerződés tartalmát egyébiránt szabadon állapíthatják meg.

Mindezek alapján tehát megállapítható, hogy Olvasónk és a szövetkezet között létrejött szerződés rendben van, hiszen jelen szerződésnek nem kell megfelelnie különösebb kritériumoknak a törvény alapján, az általános kellékek megtalálhatók benne. Sajnos azonban egy kérdésben, azaz a szerződés kezdetének, illetőleg lejártának kérdésében a felek nem állapodta meg pontosan, ugyanis a következőket írták:

„Szerződő felek ezen szerződés időtartamát 5 gazdasági évben határozzák meg, mely az 1996. évtől indul." Ezen mondat nem egyértelmű, hiszen az mgtsz. úgy értelmezi, hogy 1996-os gazdasági év kezdetétől indult a szerződés, s ő a gazdasági év kezdetét szeptemberre teszi, ily módon véleménye szerint 2001. szeptemberében járna le az öt év.

Olvasónk azonban azt gondolja, hogy mivel az FVM. Mezőgazdasági Kézikönyve szerint a gazdasági év január 1. napján kezdődik, és december 31-én fejeződik be, ily módon az első gazdasági év 1996. január 1-én kezdődött, s az 5. év 2000. december 31-én járt le.

A Ptk. szerint a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. Kissé egyszerűbben ezt talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy a „józan paraszti ész" segítségével.

Az értelmezéshez segítségül hívhatjuk még a Ptk. kommentárjának azt a részét, amely a gazdasági évről szól. E szerint a gazdasági évet általában szeptember 30-ára tehetjük, de a felek megállapodása, illetve a helyi szokás ezt más időpontban is megjelölheti.

Lényegében tehát a helyi szokás a döntő a felek eltérő megállapodása hiányában. A helyi szokást pedig a betakarítás időpontja határozza meg. Azt pedig, hogy ez mezőgazdasági év mikor kezdődik, a józan paraszti ész alapján nagyon egyszerű eldönteni: természetesen akkor, amikor a haszonbérbe vett terület hasznosítása során az adott terményt elvetik. Levélírónk szerint ez a termény a kukorica volt, ennek a vetése tavasszal történik, 1996. tavaszától tartott tehát az első gazdasági év a betakarításig, 1997-ben kezdődött a második, 1998-ban a harmadik, 1999-ben a negyedik, s 2000-ben, a betakarításkor járt le az ötödik év.

Nincs tehát igaza a szövetkezetnek, amikor az öt év kezdetét 1996 őszére, a lejártát pedig 2001. őszére teszi. Amennyiben a levélírónk bizonyítani is tudja, hogy a munkálatok 1996 tavaszán a kukorica elvetésével megkezdődtek (itt elsősorban tanúkkal való bizonyításra gondolok, pl. olyan emberek írásos nyilatkozatára, akik tudják, hogy akkor mi volt a földbe vetve, mert történetesen a földterületek szomszédosak, vagy valamely más ok miatt.), úgy a legjobb volna ezeket a bizonyítékokat a másképp vélekedő szövetkezet elé tárni, s egyezséget kötni.

Tekintettel arra, hogy a haszonbérlet lejárt, így Olvasónk birtokba veheti földjét, s a hátralékos haszonbér erejéig a dolog hasznain (jelen esetben a termésen), s azokon a dolgokon, melyet a haszonbérlő a területen tart, törvényes zálogjogot gyakorolhat, ami lényegében azt jelenti, hogy azokat addig visszatarthatja, ameddig a neki járó haszonbér kifizetése meg nem történik. Ha tehát történetesen 6 évig történt a tényleges haszonbérlés az elhúzódó viták miatt, úgy a 6. év bérleti díjának kifizetéséig illeti meg ez a zálogjog a bérbeadót a bérleti díj összegének erejéig.