A sűrűn érkező enyhe légtömegek szinte mindegyike jelentős nedvességet is hozott magával, így nem csoda, hogy sok volt a csapadék. A hónap során lehullott 40–90 mm-nyi eső túlnyomó többsége a hónap harmadik dekádjában érkezett. A csapadékos időben csak kevés hó esett, így csak kis területeken keletkezett hóréteg. A Dunántúl nyugati határvidékén a hónap első napjaiban, az ország középső és északi vidékein pedig a hónap végén alakult ki néhány cm-es hóréteg, de ez is hamar elolvadt. Február közepéig már nem is érkezik újabb hó, így mondhatjuk, hogy ez a tél szinte „hómentesen" ért véget.

Ennek az a pozitívuma, hogy a lehűléses szakaszokban csak –10, –13 °C-ig csökkent a hőmérséklet, ugyanakkor hófedettség esetén akár –20 °C-os fagyok is előfordulhattak volna. E hidegek hiányában természetesen nem károsodhattak a gabonák és a szőlő, valamint a gyümölcsrügyek sem, melyek –17 °C-ot is kibírnak károsodás nélkül.

Az enyhe tél negatívuma, hogy a talajban és a szabadban fakérgekben és egyéb búvóhelyeken áttelelő rovarkártevők száma nem csökkent jelentősen, mert ahhoz legalább –15 °C-os lehűlésre lett volna szükség.

A szokottnál melegebb idő ellenére talajmunkákat nem lehetett végezni, mert ezt a fagyok vagy az átázott, sáros talajok megakadályozták.

A január végi – február eleji enyhe napokon a napi középhőmérséklet gyakran meghaladta a +3, +4 °C-ot. Ilyen körülmények között fejlődésnek indulnak a gabonák és a gyepek, a kevésbé hőigényes növényekben pedig elindul a nedvkeringés, sőt a rügyek duzzadása is tapasztalható. Mindez nem baj, de egy esetleges későbbi erőteljesebb lehűlésnél már kevésbé lesznek fagytűrők növényeink.

Összességében megállapíthatjuk, hogy januárban és február eddig eltelt szakaszában az időjárási behatások lényegesen több kedvező, mint kedvezőtlen vonást tartalmaztak növényeink számára. Talajmunkákat ugyan nem lehetett végezni, de a sok eső jelentősen növelte a talaj nedvességkészletét. A talaj felső 50 cm-es rétege már az egész országban közelíti a telített állapotot, sőt az alsó 50–100 cm-es talajrétegben is 70–80%-os a telítettség. Ez nagyon kedvező, mert a száraz nyár és ősz után mégiscsak telítődnek a talajok a vegetáció tavaszi beindulásáig.

Kérdés, hogy miként alakul időjárásunk a következő időszakban. Milyen lesz a hőmérséklet, mennyi a csapadék és lesznek-e további erős fagyok, netán képződik-e hóréteg.

Időjárás előrejelzéseink azt sugallják, hogy továbbra is a szokásosnál enyhébb lesz az idő, de a csapadék is kevesebb lesz az átlagosnál. Február utolsó harmadában 5, 10 °C közötti hőmérsékleti maximumok várhatók, éjszaka pedig 0 °C körül alakul a hőmérséklet. Az érkező légtömegek némi nedvességet is hoznak, így esőre, időnként havas esőre van kilátás, de hóréteg nem képződik.

Március elején a felmelegedés lényegében nem változik, marad a 7–9 °C közötti maximum, de éjszaka erősödik a lehűlés, a minimumok ugyanis túlnyomórészt fagypont alatt lesznek (sőt, a talaj közelében nem lesz ritka a –5, –7 °C-es hőmérséklet sem). Ebben az időszakban kevés felhőre, túlnyomóan napos időre és kevés csapadékra számíthatunk.

Március második dekádjában enyhe légtömeg érkezése várható. A hőmérséklet néhány fokkal emelkedik, sőt a hónap közepén akár 15 °C-ra is felszökhet a maximum. Megszűnnek a fagyok, de a minimum értékek még jórészt fagypont közelében várhatók.

A változékony időben gyakran felhős lesz az égbolt, és csak ritkán, néhány órára süt ki a nap. Időnként esők, záporok várhatók, de a csapadék mennyisége nem lesz jelentős.

Előrejelzéseink szerint mind a február végének, mind a március első két dekádjának hőmérséklete kissé magasabb lesz az átlagosnál, de az érkező csapadékból nem növekszik jelentősen a talajok nedvességkészlete.