A tartalmi részt tekintve, ha nem lennének új elemek, akkor kár lenne tallózásunkat útjára bocsátani. A kisebb kiigazítások, módosítások pluszban, mínuszban súlyos ezreket jelenthetnek egyes gazdálkodóknak, ezért számítunk figyelmükre. Az, hogy kritika is illethet egy ilyen jelentős témakört, már nem újkeletű. A vélt vagy valós hibákról ellenzéki pártok és különféle érdekvédő szervezetek időben szoktak szólni. Újdonság, hogy most maga az aláíró nyilatkozta, hogy új támogatási rendszert vezetne be – bár az általam olvasott újságcikkek alapján ez elsősorban az exporttámogatásokra vonatkozik. A kiviteli szubvenciók csökkenése mellett úgy kívánná a meglévő forrást hatékonyan kihasználni, hogy az lenne a „nyerő", akinek adott áruegységre a legalacsonyabb a támogatási igénye. De inkább térjünk rá a termelőket közvetlenül érintő területekre.

Összegek és változások

Kezdjük a divatos szóhasználat szerinti makro adatokkal. Eszerint a 2001-es költségvetésből 191 milliárd forint jut agrártámogatásokra. Ebből 84 milliárd a közvetlen agrártámogatások jogcímén költhető el, beruházások támogatására 68 milliárdot szánnak, a piacra jutást 38 milliárd segítheti. Ezt egészíti ki a vidékfejlesztést előmozdító 23 milliárd, amit megtoldhat a Sapard program két év alatt felhasználható 27 milliárd forintjának egy része is. Az alapöszszeg tavalyihoz képest 52 milliárd forintos emelkedésével is lehetne kérkedni, ha el nem gondolkodtatná az embert némely ellentétes nézet. Agrárkamarai és szövetkezeti érdekképviseleti vélemény szerint a pluszt elviszi a determinációnak keresztelt tavalyi túlköltés és az államilag garantált hitelek beváltásához szükséges fedezet. Úgyszólván a reálérték megőrzése is kétséges.

A nyilatkozatok szintjén kiemelt változásokat is célszerű sorra venni. Tavaly az aszály gerjesztette, évközi áremelkedések miatt sok termelő veszített azon, hogy a növénytermesztési támogatási igénye megkövetelte az értékesítési szerződés előzetes megkötését. Az idén elég a termelőnek az áru eladására vonatkozó írásos nyilatkozata. A hektáronként felvehető kamatmentes hitel 25-ről 30 ezer forintra emelkedett. A fiatal, pályakezdő gazdák pedig, ha értik a csíziót, s rendelkeznek némi saját erővel, akár 15 millió forintos vissza nem térítendő juttatáshoz és 25 millió forintos kedvezményes hitelhez is juthatnak.

Egyesek (leginkább nagygazdaságok) számára rossz hír, hogy a földalapú normatív támogatást több növényfaj esetében csak 50 ha birtoknagyságig adják. Ugyanakkor a tárca továbbra is csak az 1–300 hektáros gazdaságokban kívánja a minőségi termelést a hektáronkénti 30 ezer forintos, vetőmag és műtrágya vásárlásra fordítható garantált és kamatmentes hitellel ösztönözni. A gépvásárlásokban is van ilyen jellegű lépcső, a teljesítmény növekedésével csökken a támogatási ráta, méghozzá 30-tól 20 százalékig. A szőlő és gyümölcs ültetvény telepítési költségeinek továbbra is alapvetően felét állja az állam. Bár a beruházások esetében sosem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ígéret csak a keret kimerüléséig szól.

S még mielőtt a támogatások egy részét közelebbről szemügyre vennék, ideje emlékeztetni az érintetteket, hogy az efféle pénzszerzésnek számos kritériuma van, amit részleteiben is ismerni kell. A támogatási rendelet és a pályázati felhívások sorra jelennek hivatalos, teljes terjedelmű formában is, ezeket legalább a tevékenységet érintő részeknél célszerű áttanulmányozni.

Földalapú növénytermesztési támogatás

A táblázatban szereplő, agrártermelést segítő támogatási összegek igénybevételének feltételei között szerepel, hogy a termelő előző éves árbevételéből a mezőgazdasági tevékenységé érje el az ötven százalékot. Őszi búza esetén kikötés, hogy legalább 40% mértékben fémzárolt vetőmagot vetett, az idén műtrágyát használ és elvégzi a technológia által megkövetelt növényvédelmi kezeléseket. A kukorica teljes vetésterületén megkövetelt a hibrid vetőmag használata. Az egyéb támogatott növények esetén (a rozs, tritikálé, vöröshagyma és fokhagyma kivételével) a 40%-os fémzárolt vetőmag illetve szaporítóanyag arány a kikötés. A megyei földművelésügyi hivatal az igénylőlap benyújtásától számított harminc napon belül állítja ki a jogosultságról szóló igazolást, melyhez az előírt nyilatkozatokat csatolva az adóhatóságtól kérhető a támogatás.

Ezen túlmenően

Az igényelhető mértékig a szervestrágya, műtrágya és növényvédő szer felhasználás is támogatható, azonban igazolni kell, hogy a termelő az előző évben igénybevett áruhitel kapcsán felmerült kötelezettségeit teljesítette. Az adott termékkörben a vásárlásokról saját névre szóló számlával kell rendelkeznie. Az őstermelők esetén megkövetelt az érvényes őstermelői igazolvány és értékesítési betétlap. Aki igénybe veszi az ipari paradicsomra, burgonyára, fűszerpaprikára, vöröshagymára, cukorrépára, csemegekukoricára vonatkozó, minőségjavítást ösztönző támogatásokat, az ugyanazon növényekre nem kérhet földalapú támogatást.

A minőségi termelés elősegítését és a talajerő utánpótlás ösztönzését szolgálja az a rendelkezés, mely szerint a vetőmagot termelők és forgalmazók, valamint a műtrágyagyártók az 1–300 ha szántóterületen gazdálkodók számára állami kezességvállalást és teljes kamattámogatást magában foglaló áruhitelt nyújthatnak. A kamatmentes hitel legfeljebb 12 hónap futamidejű lehet. A termelők által igénybe vehető összeg mind a fémzárolt vetőmag, mind a műtrágya esetén hektáronként legfeljebb 15000 Ft.

A most megkezdett tallózásunkat az állattenyésztési, beruházási és finanszírozási témakörökben további lapszámainkban folytatjuk.